Friss Hirek, 1919. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-02 / 2. szám

Hódmező-Vásárhely, 1919. 111. Itfolt«» 3. szám.­­ Péntek, január 1. Van-e magyar ember, aki bele tudna törődni abba, hogy minden idegszálával kikapcsolják az emberiség közösségéből ? Ki az, aki­nek lelke ne tiltakozna ez ellen a lelketlen közvadá­szat ellen ? Azoknak van-e igazuk, akik a maguk emelte homokbuckára állva nagy képpel ítélnek el minden becsületes sovinizmust, vagy azoknak, akik összeszorított fogakkal keresik a rést a szabad levegőhöz. Ha az előbbiekkel tartasz , ásd meg szépen a sírodat és feküdj bele. Egy sírnyi földet még megérdemelsz. Többet nem ! De ha a tér­kép előtt megreszket a szí­ved, ha nemzeti színeid meggyaláza, arcodba ker­geti a vért, akkor állj a második csoportba és ko­moly munkával, a magyar lélek ősi erejével, a nemzet jobb jövőjébe vetett eget­­vivő hittel hódíts vissza azt, amit elvesztettél a csata­téren. Vértelen, de annál sorvasztóbb küzdelem lesz az. Minden nemzet a nem­zeti öntudatot állítja csata­sorba ellened. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI FIG­­ETLEN POLITIKAI NAPILAP. Ára- 1 Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda 1­1 Előfizetési ára helyben negyedévre 15 kor., Ara:­­ ( Hódmezővátérhely, Szent Antal­ utca 7. szám. | Felelős szerkesztő: I félévre 30 korona. — Vidékre negyedévre 2­0 { Megjelenik hétfő kivételével minden nap. } MMM& ISTM­­ 15 k°r°na’ 3° k°r°na' ' ’ filér. § Telefon­szám: 22.­­ 10 * | Hirdetések a legolcsóbbin közöltetnek. fillér. K®, fá«s »agyarom, Magyarországot megsemmisítik, most már ülj le szépen asz­talod mellé, vedd elő Ma­gyarország térképét és nézd meg, mi maradt meg Ma­gyarországból. Szándékosan írjuk kétszer egy mondat­ban : Magyarország. Arról a Magyarországról van szó, amit éppen a napokban ke­rített be egész kereken az ellenség. Kész a vasgyűrű, északon a cseh, délen és nyugaton a szerb, keleten a román. Innen már a só­hajtás is csak repülőgépen juthat ki a nagyvilágba. Egy véletlen egy teljesen kidolgozott programmód juttatott magyar kezekbe. A programm szerint Magyar­­ország megsemmisítését határozták el. Az osztoszkodás­­ban a csehek és a lengyelek is részt vesznek. Magyar­­ország számára csak a tiszta magyar területek maradnak meg. A vegyes lakosságú ország­részeket a szomszédos országokhoz csatolják. Minisztertanács. A minisztertanács tárgyalta a földbirtokreform ja­vaslatot. Ezt megelőzőleg a képviselőválasztásról tanács­koztak. Az a hír, mintha a kerületek beosztása már megtörtént volna, nem felel meg a valóságnak. A bajorok Magyarországért. Müncheni jelentések szerint a bajor miniszterelnök igen rokonszenvesen nyilatkozott Magyarországról s erő­sen bízik abban, hogy a megalakítandó népszövetségben a magyaroknak is okvetlenül helyük lesz. Tizenöt csendőrt megokoltak Alsólendván. Zala vármegye alispánja ma jelentést tett a kormány­nak, hogy Alsólendván a csőcselék megrohanta a csend­őröket, lefegyverezte és megbotozta őket. Tizenöt csendőrt állítólag felakasztottak. A kormány a borzalmas ügyben megindította a vizsgálatot. A franciák Szegeden. A Szegedet megszálló francia csapat parancsnoksága vaskézzel fogott hozzá a rendcsináláshoz. A magyar ka­tonaságra nézve szigorúan elrendelte, hogy úgy a tisztek, mint a legénység derékszíját köteles viselni és kötelesek a francia katonáknak tisztelegni. Aki e rendelkezéseknek nem tesz eleget, azt letartóztatják és hadifogolyként kezelik. A kommunisták szervezkedése Szegeden. A komunista párt a tegnap Szegeden propaganda és szervezkedő gyűlést tartott. Budapestről Somló Dezsőt küldték le a szervezés végrehaj­tására. A gyűlés botrányba fulladt, a szervezkedés nem sikerült s­­ ennek következtében a szegedi szociáldemokrata párt megbontása nem sikerült. Utcai harcok Pozsonyban. Pozsonyban a városi közigazgatást a munkástanács vette át. A vá­rosban város véres zavargások törtek ki, aminek sok áldozata is van. Ed­dig 27 halottról és 17 sebesültről tudnak. A rend helyreállítása iránt meg­tették a kellő intézkedéseket. A középhatalmak kizárása a béketárgyalásokról. Jan. 2. Budapestről jelenti tudósítónk, hogy az antant határozata értelmében a legyőzött hatalmak nem vehetnek részt a tárgyalásokon. Az antantott erre a szigorú elhatározásra állítólag az indította, mert olyan hatalmakkal, amelyeknek birodalmában a bolsevikek szerepet visznek — nem tárgyal. A kormány nem vállalja a fegperszü­net gazdasági k­telezettségeit. Tiltakozás az entente-saragek aljárása ellen. A magyar fegyverszüneti bizott­ság jegyzéket intézett a Vox alez­redes parancsnoksága alatt álló francia katonai bizottsághoz, amely­ben előadja, hogy Belgrádban alá­írt fegyverszüneti szerződésben a magyar kormány kötelezettséget vál­lalt arra, hogy anyagot szolgáltat a szövetségeseknek. A magyar kor­mány mindent elkövetett, hogy e kötelezettségeinek megfelelhessen, ezzel szemben azonban a szövet­ségesek az ország nagy területeit elzárták, az összes ottlévő raktára­kat és üzemeket lefoglalták és ezt nemcsak hogy meg nem szüntették­­de átiratainkat válaszra sem méltat­­ták. Továbbá megengedték azt, hogy a cseh-szlovák szerződés és jog el­lenére megszállják Magyarország északi részét, ahol a megszálló cseh­szlovák csapatok ugyanolyan gazda­sági határzárt létesítenek, mint a szövetségesek megszálló csapatai az ország déli részében. Miután a tiltakozások eredmény­telenek maradtak, azt kell feltételezni, hogy a sérelmes rendszabályok fel­sőbb utasításra léptettetnek életbe. A magyaar kormány a katonai egyez­mény világos határozatai ellenére ma gazdaságilag csak az ország egy kis része felett rendelkezik. A szö­vetségesek azonban követelik, hogy a gazdaságilag megcsonkított Magyar­­ország kormánya az egész ország nevében vállalt kötelezettségeit végre­hajtsa, sőt még egyéb nem vállalt szállításokat is teljesíts­­en. Ezeknek a követeléseknek a magyar kor­m­­ány nem tud többé megfelelni, mert végrehajtsuk az ország gazdasági összeomlását idézné elő. Ezért beje­lentik, hogy a magyar kormány a most folyamatban levő szállításokat csak oly mértékben fogja teljesíteni, mint az azon országrész teljesítőké­pességének megfelel, amely felett a magyar kormány tényleg rendelkezik. A szolgáltatásoknak teljes végrehaj­tásáról csak abban az esetben lehet szó, ha a magyar kormány a fegy­verszüneti szerződés szerint rendel­kezési szabadságát az egész ország területére vonatkozólag visszanyeri.

Next