Friss Hirek, 1919. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1919-01-02 / 2. szám
Hódmező-Vásárhely, 1919. 111. Itfolt«» 3. szám. Péntek, január 1. Van-e magyar ember, aki bele tudna törődni abba, hogy minden idegszálával kikapcsolják az emberiség közösségéből ? Ki az, akinek lelke ne tiltakozna ez ellen a lelketlen közvadászat ellen ? Azoknak van-e igazuk, akik a maguk emelte homokbuckára állva nagy képpel ítélnek el minden becsületes sovinizmust, vagy azoknak, akik összeszorított fogakkal keresik a rést a szabad levegőhöz. Ha az előbbiekkel tartasz , ásd meg szépen a sírodat és feküdj bele. Egy sírnyi földet még megérdemelsz. Többet nem ! De ha a térkép előtt megreszket a szíved, ha nemzeti színeid meggyaláza, arcodba kergeti a vért, akkor állj a második csoportba és komoly munkával, a magyar lélek ősi erejével, a nemzet jobb jövőjébe vetett egetvivő hittel hódíts vissza azt, amit elvesztettél a csatatéren. Vértelen, de annál sorvasztóbb küzdelem lesz az. Minden nemzet a nemzeti öntudatot állítja csatasorba ellened. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI FIGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Ára- 1 Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda 11 Előfizetési ára helyben negyedévre 15 kor., Ara: ( Hódmezővátérhely, Szent Antal utca 7. szám. | Felelős szerkesztő: I félévre 30 korona. — Vidékre negyedévre 20 { Megjelenik hétfő kivételével minden nap. } MMM& ISTM 15 k°r°na’ 3° k°r°na' ' ’ filér. § Telefonszám: 22. 10 * | Hirdetések a legolcsóbbin közöltetnek. fillér. K®, fá«s »agyarom, Magyarországot megsemmisítik, most már ülj le szépen asztalod mellé, vedd elő Magyarország térképét és nézd meg, mi maradt meg Magyarországból. Szándékosan írjuk kétszer egy mondatban : Magyarország. Arról a Magyarországról van szó, amit éppen a napokban kerített be egész kereken az ellenség. Kész a vasgyűrű, északon a cseh, délen és nyugaton a szerb, keleten a román. Innen már a sóhajtás is csak repülőgépen juthat ki a nagyvilágba. Egy véletlen egy teljesen kidolgozott programmód juttatott magyar kezekbe. A programm szerint Magyarország megsemmisítését határozták el. Az osztoszkodásban a csehek és a lengyelek is részt vesznek. Magyarország számára csak a tiszta magyar területek maradnak meg. A vegyes lakosságú országrészeket a szomszédos országokhoz csatolják. Minisztertanács. A minisztertanács tárgyalta a földbirtokreform javaslatot. Ezt megelőzőleg a képviselőválasztásról tanácskoztak. Az a hír, mintha a kerületek beosztása már megtörtént volna, nem felel meg a valóságnak. A bajorok Magyarországért. Müncheni jelentések szerint a bajor miniszterelnök igen rokonszenvesen nyilatkozott Magyarországról s erősen bízik abban, hogy a megalakítandó népszövetségben a magyaroknak is okvetlenül helyük lesz. Tizenöt csendőrt megokoltak Alsólendván. Zala vármegye alispánja ma jelentést tett a kormánynak, hogy Alsólendván a csőcselék megrohanta a csendőröket, lefegyverezte és megbotozta őket. Tizenöt csendőrt állítólag felakasztottak. A kormány a borzalmas ügyben megindította a vizsgálatot. A franciák Szegeden. A Szegedet megszálló francia csapat parancsnoksága vaskézzel fogott hozzá a rendcsináláshoz. A magyar katonaságra nézve szigorúan elrendelte, hogy úgy a tisztek, mint a legénység derékszíját köteles viselni és kötelesek a francia katonáknak tisztelegni. Aki e rendelkezéseknek nem tesz eleget, azt letartóztatják és hadifogolyként kezelik. A kommunisták szervezkedése Szegeden. A komunista párt a tegnap Szegeden propaganda és szervezkedő gyűlést tartott. Budapestről Somló Dezsőt küldték le a szervezés végrehajtására. A gyűlés botrányba fulladt, a szervezkedés nem sikerült s ennek következtében a szegedi szociáldemokrata párt megbontása nem sikerült. Utcai harcok Pozsonyban. Pozsonyban a városi közigazgatást a munkástanács vette át. A városban város véres zavargások törtek ki, aminek sok áldozata is van. Eddig 27 halottról és 17 sebesültről tudnak. A rend helyreállítása iránt megtették a kellő intézkedéseket. A középhatalmak kizárása a béketárgyalásokról. Jan. 2. Budapestről jelenti tudósítónk, hogy az antant határozata értelmében a legyőzött hatalmak nem vehetnek részt a tárgyalásokon. Az antantott erre a szigorú elhatározásra állítólag az indította, mert olyan hatalmakkal, amelyeknek birodalmában a bolsevikek szerepet visznek — nem tárgyal. A kormány nem vállalja a fegperszünet gazdasági ktelezettségeit. Tiltakozás az entente-saragek aljárása ellen. A magyar fegyverszüneti bizottság jegyzéket intézett a Vox alezredes parancsnoksága alatt álló francia katonai bizottsághoz, amelyben előadja, hogy Belgrádban aláírt fegyverszüneti szerződésben a magyar kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy anyagot szolgáltat a szövetségeseknek. A magyar kormány mindent elkövetett, hogy e kötelezettségeinek megfelelhessen, ezzel szemben azonban a szövetségesek az ország nagy területeit elzárták, az összes ottlévő raktárakat és üzemeket lefoglalták és ezt nemcsak hogy meg nem szüntettékde átiratainkat válaszra sem méltatták. Továbbá megengedték azt, hogy a cseh-szlovák szerződés és jog ellenére megszállják Magyarország északi részét, ahol a megszálló csehszlovák csapatok ugyanolyan gazdasági határzárt létesítenek, mint a szövetségesek megszálló csapatai az ország déli részében. Miután a tiltakozások eredménytelenek maradtak, azt kell feltételezni, hogy a sérelmes rendszabályok felsőbb utasításra léptettetnek életbe. A magyaar kormány a katonai egyezmény világos határozatai ellenére ma gazdaságilag csak az ország egy kis része felett rendelkezik. A szövetségesek azonban követelik, hogy a gazdaságilag megcsonkított Magyarország kormánya az egész ország nevében vállalt kötelezettségeit végrehajtsa, sőt még egyéb nem vállalt szállításokat is teljesítsen. Ezeknek a követeléseknek a magyar kormány nem tud többé megfelelni, mert végrehajtsuk az ország gazdasági összeomlását idézné elő. Ezért bejelentik, hogy a magyar kormány a most folyamatban levő szállításokat csak oly mértékben fogja teljesíteni, mint az azon országrész teljesítőképességének megfelel, amely felett a magyar kormány tényleg rendelkezik. A szolgáltatásoknak teljes végrehajtásáról csak abban az esetben lehet szó, ha a magyar kormány a fegyverszüneti szerződés szerint rendelkezési szabadságát az egész ország területére vonatkozólag visszanyeri.