Friss Hirek, 1919. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1919-02-01 / 26. szám

2 Székelyek gyűlése. Januáris 30-án a Tisza-szálló ét­termében gyűltek össze a Vásárhelyen élő és tartózkodó székelyek, hogy életjelt adjanak magukról most, ami­kor bérces szülőhazájuk veszedelem­ben van. De eljöttek a helyi tiszti­karból és katonaságból is többen, akiknek bölcsője ugyan nem ringott­­ az erdős-völgyes Erdélyben, de szi­vük érzi, agyuk tudja, hogy Erdély elvesztése az egész Magyarország pusztulását jelenti. Barabás István unitárius lelkész, az értekezlet összehívója üdvözölte a székely testvéreket s a székely­­séggel való együttérzésüknek megje­lenésükkel kifejezést adó tiszteket és katonákat, úgyszintén a makói Székely Nemzeti Tanács jelenlevő elnökét, Baló Lajost. Egyúttal kifej­tette, hogy most, amidőn az ellen­ség Erdéllyel együtt a Székelyföldet is be akarja kebelezni Nagyrománi­­ába, szükséges, hogy az országban szétszórva élő székelyek mindenütt mint élő tiltakozás adjanak életjelt magukról. Baló Lajos, a makói Székely Nem­zeti Tanács elnöke a makói testvé­rek üdvözletét tolmácsolja s előadja, hogy Makón azért egyesültek a szé­kelyek, hogy az ország megcsonkí­tása ellen állandóan tiltakozzanak, hogy az összetartozandóság érzését ápolják s a Makóra vetődő széke­lyeket útbaigazítással, tanáccsal, se­gítséggel támogathassák. Márton Árpád lelkesítő beszédben ujitja fel a székely történelmi em­lékeket. A székely — bárhová so­dorja is a sors keze — soha se fe­ledkezzék meg szülőföldjéről s ha veszedelembe kerül a Székelyföld, Csaba királyfi katonáiként mindenki siessen a Hadak utján a hon védel­mére. Indítványára a jelenlevők ki­mondották, hogy a budapesti Szé­kely Nemzeti Tanács fiókjaként meg­alakítják a hódmezővásárhelyi Szé­kely Nemzeti Tanácsot. Elnökké Muzsi János főgimna­tanárt, társel­nökké Bakó Irma mintaóvónőt, jegy­zővé Bibó Endre tanítót választot­ták meg. Egyben kimondották, hogy a helyebb­ 18 éven felüli székelyek (férfiak és nők) törzskönyvét meg­nyitják s annak másolatát a buda­pesti Székely Nemzeti Tanáccsal esetről-esetre közlik. Az összetarto­zandóság ápolására rendes összejö­veteleket tartanak, koronként nyil­vános jelleggel. Barabás István indítványára a bu­dapesti Székely Nemzeti Tanács ut­ján hódolatukat és együttérzésüket tolmácsolják a hős udvarhelyi szé­kely asszonyoknak, akik inkább rab­ságba küldték férjeiket, semhogy azok hűséget fogadjanak a oláhök­­■ak, úgyszintén hálás köszönetüket küldik a Salgótarjánt védő Vén Zoltán főhadnagynak és vitéz szé­kely zászlóaljának. Vég Bakó Irma olvasta fel Hettyei Gabriella „Siessetek székelyek“ című lelkesítő költeményét. Az értekezletet Muzsi János elnök összetartásra, kitartásra és bizalomra buzdító szavakkal zárta be. Az elnökség ezúton közli, hogy azok az erdélyiek, akik még a törzs­könyvbe nem írattak be, jelentkez­­zenek a­­Friss Hirek“ szerkesztősé­gében. Az összejövetelekre való meghívás a lapokban fog megjelenni. WAdma*25 vásár­helyi Friss Hire& A belügyminiszter felhívása. Intézkedés a köztisztviselőkre vonatkozólag. Nagy Vinke belügyminiszter fel-­­­hívást intézett minden egyes tör­vényhatóság első tisztviselőjéhez. A felhívásban a forradalo­m idején székhelyükről eltávozott köztisztvi­selők ügyeivel foglalkozik. Említést tesz arról, hogy sok köz­­tisztviselő h­iatalos székhelyéről minden ok nélkül, vagy túlzott ag­gályoskodásból eltávozott és idegen helyen tartózkodik. Ez pedig annyi­val is inkább káros, mivel a köz­­igazgatás rendes menetét zavarja. Felhívja tehát a miniszter a pol­gármestert, illetőleg a főispáni te­endőkkel megbízott kormánybiztost, hogy az igazolatlanul távollevő tisztviselők azonnal visszahivassanak. Igyfplalán a törvényhatósági közal­kalmazott, újabb intézkedésig csak a legkivételesebb, méltánylást ér­demlő körülmények között szabad­ságolható. A fentiektől eltérő elbírálásra csak azok tart­anak számot, kiket ide­gen állambeli fegyveres erő távolí­tott el székhelyeikről, vagy a hiva­talos székhelyükön felmerült zavar­gások kényszerítettek távozásra. „ Kéri továbbá a polgármestert, hogy a kormánybiztos-főispánnal együttesen világosítsák föl a népet, hogy szakavatott hivatalnokok nél­­kül a közfeladatokat megoldani le­hetetlen és ily egyének bántalma­zása vagy távolléte a nép érdekébe ütközik. Ezzel szemben a népnek meg kell szerezni azt a megnyugvást, hogy a hivatalos hatalom gyakor­lása közben elkövetett legcsekélyebb mulasztás is, súlyos megtorlásban részesüljön Az ilyen fegyelmi eljá­rásokat soron kívül kell elintézni. A felhívás végén a miniszter azon reményének ad kifejezést, hogy az intéző körök az ügy fontosságát felismerve, a kitűzött célt biztosítják. A kishalászok ügye. Megegyeztek a főbérlővel. A kis­halászok az elmúlt héten a Nemzeti Tanácsnál panaszt tettek s sérelmeik orvoslását kérték. A panasz Maczelka Ferenc, a Tisza halászati jogbérlője ellen irányult, ki túl magas bérösszegeket kiávni. Mint értesülünk, az ellentéteket si­került elsimítani, ugyanis a főbérlő és albérlők között az egyeszséget megkötötték. Maczelka megengedte a kis halászok szövetségének, hogy a kis és nagy vizen halászhassanak. A szerződést írásba foglalták, mely szerint a bérlés határideje 1924. január 1-ig állapították meg. A kis halászok kötelezték magu­kat évi 20 korona bérösszeg lefize­tésére, de egyszersmind kikötötték azt is, hogy halat e után természet­beni bér fejében nem fizetnek. Fentartották maguknak továbbá azt a jogot, amennyiben a kormány a halászatra vonatkozólag újabb rájuk nézve előnyösebb intézkedése­ket hozna —a szerződésük semmis­nek tekintessék. Végre tehát ez az ügy is elintézést nyert, mely most már lehetővé teszi a vásárhelyi piacnak hallal való ellátását. A szomszéd Makó váro­sában f. hó 30-án véres zendülés történt. A zendü­lésről Makóról ma érkezett szemtanú előadása szerint az alábbi tudósításunk szá­mol be: Báláznak a tüzérek. A múlt h­ét szombatján este a Makón állomásozó tüzérek táncmulatságot ren­deztek.­­ A mulatságon a szomszédos helységekből több szerb tiszt is megjelent. A szerb tiszteket dr Petro­­vics makói kormánybiztos­i/ főispán szerb nyelven üd­vözölte. Bár sokan rosszal­­ták, hogy a magyar kor­mány bizalmának birtokosa és letéteményese szerb nyel­ven öntötte ki szíve érzel­meit, — tekintettel a mos­tani zavaros állapotokra — a dolog fölött napirendre tértek. Föllép Boromissza tanár. A tánczvigalomra talán már csak az ábrándos leá­nyok gondoltak vissza néha néha, amikor Boromissza makói főgymnáziumi tanár túlbuzgósága miatt megtör­tént a baj. Boromissza ta­nárra sokan emlékeznek ol­vasóink közül. A Justh Já­nos uralkodása alatt itt is tartott egy felolvasást a Sas­ban. A tanár urnak állító­lag mandátum fájdalmai vannak. Hir szerint ez irány­­ban tört ki belőle a buzgó­­ság. Némelyek szerint ma­gyar érzése lázadozott a kormány­biztos szerb be­széde miatt. Ma még nem lehet tudni, hogy melyik vagy talán mind a kettő. — Elég az hozzá, hogy a ta­nár úr kivonult a tanyákra és ott beszélt a néppel. Mit, mit nem beszéltek, ma még az is titok. Csak annyi bizonyos, hogy tegnapelőtt reggel 8 órakor nagy tö­megben vonultak be a ma­gyarok a városba. Tüntetés a városháza előtt. A tanyákról érkező tömeg­­ a városiakkal megnőve h­a­­­talmas táborban felvonult­­ a váró­háza elé és köve­­t­­elte a kormánybiztos rög­­­­tötti lemondását Miután a­­ kormány­biztos erre nem volt hajlandó, a tüntetők egy része hozzáfogott akara­tának napjainkban szokásos keresztülviteléhez. A tüntetők elfoglalják a csendőrkaszárnyát. Amíg a tüntetők egy része a városháza előtti teret tar­totta megszállva, a másik­­ része ezalatt betört a csend­­­­őrkaszárnyába. A kaszár­nya elfoglalása után pus­kákkal, gépfegyverekkel és­­ ágyukkal fölszerelve kivo­nultak a városháza elé és most már nyomaték­o­­san követelték a kormány­­biztos lemondását. Megkezdődik a harc A városháza védelmére ki­rendelt csendőrség és nemzetőrség többszöri fel­szólítás után sortüzet adott természetesen a levegőbe. De nem úgy a tüntetők. A sortüzet provokálásnak vet­ték és eddig ki nem derí­­­­tett okból fegyverrel tá­madták meg a csendőrséget és nemzetőrséget. 15 gépfegyver golyó egy gyermek holttestében. A lövések elhangzása után irtózatos kavarodás követ­kezett. Sikoltozás, jajgatás és fegyverropogás közben megkezdődött az ütközet. A csendőrség és nemzetőr­ség lassan szorítani kezdi ki a tömeget, amely a kü­lönböző utcákon a Maros hídja melletti térségre vo­nult. A karhatalom minde­nütt a nyomában. Végre hosszas küzdelem után si­került a zendülőktől meg­tisztítani. A hajszolt töme­get a csendőrök és nemzet­őrök a híd mellett bekerí­tették és elfogták. Benn a városban, külö­nösen a városháza előtt fe­­küsznek a halottak és saj­­ t Sok halott, számtalan sebesült.

Next