Friss Hirek, 1920. július (4. évfolyam, 48-74. szám)
1920-07-01 / 48. szám
Hrfdner*-T*s*rh«ly, 1030 IT. évfolyam 48. szám Csütörtök, Julius 1 FfT««BTIiBHT PULFPNSAI MIPILAP 1 _ _______________ _____.. __________ - r_-_ - . ■ ■ ----- - - -J- _r_. - - Vl_- rSj^_-.--~rwu\rmr‘rJ‘s^r-nTirs-rSJ-j-stfTj-rff-rj-JST-jissu-Lrm-I Szerkesztőség. kiadóhivatal is könyvnyomda rn mi,mu mőíteetéal ára nagyadévra 70 korona, félk . Hódmazovásárhaly, Szent Antal-utca 7. szám. , névre 140 korona . Ára: Iker Telefon szára 22. BARABAI KTVAS Megjelenik valadsznap kora délután Kormányok mennek, kormányok jönnek. Alig tanulhatjuk meg az újdonsült kegyelmes urak neveit, már mennek. Azt se tudjuk miért jöttek s még kevésbbé sejtjük, miért mennek. Egyszer csak nincsenek. No de nem kell megijedni! Miniszter mindig akad. Róka lesz, csak jó legyen — mondja a matyó példaszó. Ha nem szeretnénk már egyszer a bársonyszékekben férfiakat is látni! Akiknek van gondolatuk, vagy legalább akaratuk. De mindig jönni, hallgatni s aztán a politikai sülyesztőn nyom nélkül eltűnni, mégis csak akkora fényűzés, amit ez a szegény ország meg nem bírhat. A most lemondott kormányban kétségtelenül volt egy-két miniszter, aki legalább programmot tudott adni. De a többi ? Még csak meg se mukkant. Az igaz, hogy nehéz helyzetben vette át az országot ez a kormány. Viszont az is igaz, hogy a nemzeti érzés ritkán csapott föl olyan magasra, mint éppen ezekben a keserves hónapokban. Összegyűjtötte-e ezt a nagy erőt a kormány egy hatalmas munkaenergiává? Meg tudott-e ütni egyetlen olyan hurt, amely az egész nép lelkével egybehangzott volna? Erről nem tud a krónika. Ma se tudja, senki, mi lesz az ára a kenyérnek, lesz-e fa, amivel sütsünk, szövet amivel ruházkodjunk ? Fejünk felett lóg, mint egy hajszálon függő nehéz kard, a munkáskérdés, a tisztviselő nyomor, a középosztály válsága. Itt van az aratás. A termény árára minden rendeletből újabb és újabb adóterhek réme vigyorog a gazdára, de a vagyonokban, amikben a búzát kellene majd szállítani, a menekültek tízezrei nyomorognak. Nagyító üvegen se látunk egyetlen vigasztaló pontot, amelyről azt lehetne gyanítani, hogy ez az, a szikla, amelyre az újMagyarország fölépíthető lenne. A földbirtok reform kérdése is még mindig csak függ, még mindig csak kérdés, de nem valóság. Boldogult kormányunk! tégedet se sokan siratnak. Vagy nagyon sokan siratnak! A bojkott és a kormány, A M. T. I. jelenti. A szakszervezetek nemzetközi szövetségének Magyarország ellen elhatározott bojkottja ügyében különböző híresztelések láttak napvilágot. Különösen az osztrák sajtó igyekszik úgy feltüntetni az eseményeket, mintha a magyar kormány a bojkottot kimondó nemzetközi szervezettel tárgyalna. A M. T. I. a legilletékesebb helyről nyert meghatalmazás alapján kijelenti, hogy a magyar kormány nem tárgyal a szakszervezetek nemzetközi szövetségével s ilyen tárgyalásokat nem is kezdeményezett..A bojkott ügyében Renfier kancellárhoz intézett táviratot s ebben ki is jelentette, hogy nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni. Ellenben közölte, hogy hivatalos külképviseletünket felhatalmazta és utasította arra, hogy információkat készséggel adjon a külföld részére, mert a magyar kormány súlyt helyez arra, hogy az alaptalan vádakat eloszlassa. a magyar kormány kijelentette, hogy a magyar belügyekbe való beavatkozást nem engedi meg. Nincs kifogás az ellen, ha Ausztria bécsi képviseletünk információja alapján megbeszéléseket folytasson. Erre Grátz Gusztáv megbízottunknak a felhatalmazást június 26-án meg is adta. Június 30-án újabb információkat küldött, amelyek alapján a nemzetközi szövetség dönthet, hogy a bojkottra vonatkozó határozatát megváltoztatja-e, avagy fenntartja. Aíz eloláhosított Kolozsvár Egyik erdélyi ismerősünk szomorúan érdekes híreket hozott Kolozsvárról, amelyet a „rómaiak“ teljesen átmázoltak oláh színre. Utcák, közterek kivétel nélkül oláh névre hallgatnak. Az az utca például, ahol a hires Redoute-palota áll s amelyben 1848-ban kimondták Erdély egyesülését Magyarországgal, vua Str. Memorandului. A Petőfi-utca neve Str. Avram Iancu. A Mátyás király-tért Piuta Timri névvel díszítették fel. És igy tovább! Az utcákon ilyen plakáthirdetéseket lehet olvasni: dr Ürmössy Sándor okf. ügyvéd ügynöki irodája, Stefan cel Maré 2. (Régi Hunyadi-tér.) Dr Veress Endre modern cipészülete Str. Universitate 6. (Volt Egyetem-3.) S a magyar nemzetgyűlésen ezalatt a honatyák az ujjaikon számitgatják, hogyan áll a „pártarány“ a kisgazda- és kézegyesülés pártja között!. . . A választások is meg voltak már kincses Kolozsvárott. A 70— 80.000 lakosból mindössze 200—250 választó szavazott le egyik-egyik kerületben. Az egyik kerület képviselője már meg is van. Neve: Sokol Aurél. Mindenesetre másként hangzik, mint dr. Wesselényi Ferenc neve. Más idők, más nevek!... Temesváry Imre képviselő A szeghalmi választás Kedden reggel örvendetes hírt közöltek velünk Szeghalom Békés-m. községből. Temesváry Imre műszaki tanácsost, Kokovay János vejét és Temesváry Géza főkapitányunk fivérét kisgazdapárti programmal a szintén kisgazdapárti Nagy Józseffel szemben 372 szótöbbséggel nemzetgyűlési képviselővé választottak a szeghalmi kerületben. Temesváry és Nagy között pótválasztás volt, a négy nagy községből álló választási kerületben igen heves volt a küzdelem. Nagy József mellett a helyi érdekeltség egyik rész© állott erősen, Temesváryt pedig rátermettsége és egyéni kiváló kvalitásai támogatták. A harc Temesváry győzelmével végződött. Az új képviselő családját tegnap már nagy számban üdvözölték a jó ismerősök és barátok. Mi is őszinte szívvel osztozunk az ők örömükben, mert Temesváryval ismét egy komoly és értékes erővel szaporodott a nemzetgyűlési tagok száma. Temesváry megválasztásának annál inkább örülünk, mert vele ismét eggyel több az „ erdélyiek“ kis csapata, amelyre igen hálás, de egyszersmind igen ,nehéz feladatok várnak. Éveken át lakott Kolozsváron. Résztvett az első román betörés után a Kárpátokba kiküldött határkiigazító bizottság munkálataiban. A múlt évben az oláhok is magas állásokkal akarták megnyerni „Nagy-Románia“ részére. Temesváry azonban megköszönte az oláhok ígérte csengő aranyakat s hazajött „Csonka-Magyarországra“, hogy hazáját szolgálhassa. Szolgálattételre a földmive-