Friss Hirek, 1920. augusztus (4. évfolyam, 75-99. szám)

1920-08-01 / 75. szám

Hódmező-Vásárhely, 1920 IV. árfolyam 75. szám Vasárnap, augusztus 1 FŐOOETYEM POLITIKAI NAPILAP I Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda Főszerkesztő Előfizetési ára negyedévre 70 korona, fél­. Hódmezővásárhely, Szent Antal­ utca 7. szám I . , 11 évre 140 korona .­­ Telefon­szám 22. BARABÁS ISTVÁN: Megjelenik mindennap kora délután A vörös rém bukásának évfordulója van ma augusztus 1-én. Ezen a napon omlott össze a bál­vány, amit elhódított mun­kások vállaira állva emelt föl a polgári Magyarország romjain néhány mindenre elszánt világ­csavargó. A vértől csepegő szoborból, mint egy Behem­ót-állat or­dított ki a lelki durvaság s áradt szét az országra a sze­mét és piszok uralma. Hosz­­szu négy hónapon át tom­bolt a magyar nemzet tes­tén, mint egy megvadult barom, pusztítva, zúzva min­dent, amit egy évezred vi­harzása alatt a magyar nem­zet alkotott s a mivel szer­vesen hozzákapcsolta magát a nyugati és keresztény mű­velődéshez. A múlt év augusztus 1-én végre megdőlt a szobor s szétesett bordái között lát­ható lett egész belső rom­lottsága s undorító szennye. Szemétre épült a rendszer és szeméten pusztult el. Fog­­vacogtató emlékei sokáig gyötrik még a becsületes emberek lelkét, akik úgy gondolnak vissza arra min­dig, mint egy rossz álomra, mint egy lidércnyomásra. Nemcsak azok, a­kik szen­­ve­dtek alatta, hanem azok is, akik belőle éltek utálat­tal és szégyenkezéssel gon­dolnak vissza a magyar tör­ténelem leggyászosabb négy hónapjára. Az ország fővárosában, a Vérmezőn, a felébredt ma­gyar őserő ünneplő díszbe öltözve emlékezik meg ma a véres uralom bukásáról s a sírjából föltámadt nemzeti eszme győzelméről. A tiszta magyar nemzeti zászlót ma­gasra emelve, meghordoz­zák azt, hogy egész világ láthassa s olvassa le róla a magyar nemzet fogadalmát. Ez a fogadalom erejével a múltban gyökerezik, re­ménységével a jövőbe len­dül át, amelyben — hisszük Isten után—ilyen szégyen­letes folt többé el nem ru­­títja a nemzet testét-lelkét. A keresztény Magyaror­szág ünnepe győzelmi tor a maga mocskába fűlt bál­vány halála fölött s kezdete az uj feltámadásnak, az uj, becsületesebb, tisztább ma­gyar érzésnek és magyar­­ gondolatnak. Acsarkodó el­­­­lenségek fogvicsorgatása kö­ s­zött ünneplünk. De ünnep­lünk és bízunk magunkban! Mindenünk kockán van. Mindent nyerhetünk, min­dent veszíthetünk. „Isten óvja nagy csapástól mi ma­gyar hazánkat!" . . . Az új lisztárak Vásárhelyen Lapunk volt az első, amely a kormány által meg­állapított új lisztárakat közölte. Vásárhelyen azonban a városi tanács külön megszabta a lisztárakat. Azonban az a mennyiség, melyre a város által megállapított ár vonatkozik már majd­nem elfogyott. Most a tanács a malom tulajdonosokat és a közellátási hivatal vezetőjét értekezletre hívta össze az új és végleges lisztár meg­állapítása céljából, melyet a kormány és a város által megállapított árak alapján fognak megszabni. Engedély nélküli dohánypalánták bejelentése Lapunk közelmúlt számában megírtuk, hogy az ed­dig be nem jelentett dohány­palántákat nem kell megsem­misíteni. Ma érkezett meg a városhoz a szegedi pénz­ügyigazgatóságnak erre vonatkozó értesítése, mely sze­rint a pénzügyminiszter megengedi a saját fogyasztásra szánt dohánytermelés kiterjesztését a tanyák, puszták és szőllőhegyek belsőségeire is, az elkésett jelentéseket, a­mennyiben az előírt feltételeknek megfelelnek, a beje­lentő hivataloknak el kell fogadniuk. Tehát az előbbi rendeletben megállapított minimális 200 főnél kevesebb dohányt is lehet termelni, de az érte fizetendő legkisebb illetéket 200 koronában állapította meg a miniszter. Törvényjavaslat az államfői hatalom kiterjesztéséről A kormányzó házföloszlatási, haduri és kegyelmezési joga. Az igazságügyminiszter beterjesz­tette a nemzetgyűlésnek az alkot­mány helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920. évi I. tör­vénycikk 13. paragrafusának módo­sítását célzó törvényjavaslatot. A törvényjavaslat négy szakaszból áll. Az első kimondja, hogy az ország­gyűlés elnapolásának, berekesztésé­nek és feloszlatásának a királyi ha­talomban foglalt jogköre a kormány­zót is megilleti azzal a korlátozás­­sal, hogy a föloszlatási rendeletben tartozik intézkedni, hogy a nemzet­­gyűlés a föloszlatásától számított három hónapon belül újból össze­ülhessen. Az eredeti törvényben megállapított 60 napi határidő érvény­ben marad. Módosul a paragrafus­nak 5 ik bekezdése azzal a rendel­kezéssel, hogy közvetlenül fenyegető veszély esetén a kormány felelőssége és a nemzetgyűlésnek késedelem nélkül kikérendő utólagos hozzájá­rulása mellett, a hadseregnek az ország határán kívül való alkalma­zását is elrendelheti ,a kormányzó. Módosul továbbá az utolsó bekezdés is. A javaslat ugyanis a kormány­zónak általános kegyelmezési jogkört is biztosít bizonyos törvényes kor­látozások mellett.­ ­ A város rémnapjaiból 12. „Harc“ a városért. Estére a nyári színkörbe ünnepi előadást hirdettek. Seregestől vonat­tak a proletárok a Népkert felé. Az oláh már akkori — amint később kitűnt — egészen közel lopózott a városhoz. Kémei pontos tudósításo­kat vittek neki mindenről. Idebenn vígan voltak, érkező vörös katonákat fogadtak s készültek a holnapi napra, amikor leszámolnak a „nép“ ellen­ségeivel. Az­­orgonavirágos titkára intézkedett, ugrált, cikázott. Maga volt a mindenütt jelenvalóság. Hanem úgy nyolc óra tájban kü­lönös dolgot láttam. Két parasztko­csin a kocsi derekában elbújva vörös katonák száguldottak be a vásártér felől. Veszettül hajtattak. Gondoltam valami futár tisztet végeznek. Később megtudtam, hogy ez bizony mene­külés volt. Akkor már az oláh bent volt. Természetéhez híven lappangva, bujkálva jött. A vörös maszlaggal elhódított „nép” azonban tódult a nyári színkörbe. A vihar előtt fe­szültség érzett a levegőben. És há­romnegyed kilenckor megszólaltak az oláh gépfegyverek .. . Egyszerre néma lett az utca. Az emberek be­csukták ablakaikat. És sötétség bo­rult az utcákra és a szivekre. Túl a Tiszán, Szeged városában a „ve­zér* urak, a „nép barátjai* talán ebben a pillanatban rendelték meg a bécsi szeletet. .. Ok, ezeknek jó szimatjuk van. Mindent megszagol­nak, mindent megéreznek s minden lében felülmaradnak, mint a parafa­dugó. Demarkációs képtelenségek Papiros határok Előre láttuk, hogy amint az ország ébredezni kezd a vesztett háború, a két forradalomnak nevezett felfordu­lás és az ellenséges megszállás által okozott dermetségéből és megindul a gazdasági termelő tevékenység az úgynevezett demarkációs vonalak mentén ki fognak derülni azok a szörnyűségek, amelyek sok tízezer négyszögkilométernyi területen kincs kü­zködéssé teszik a magyar honpol­gárok életét és lehetetlenné nemcsak a hasszonnal járó gazdálkodást, ha­nem általában az egész megélhetést is. Legelőbb a román demarkációs vonal mentén támadt kelevények fa­kadtak ki és a román kormán­yom­­­án­y nagy kegyesen hozzájárult ahhoz, hogy mindenféle zaklató el­lenőrzés mellet a demarkációs vonal mentén a gazdák hozzáférhessenek a földjeikhez. A termést persze ott

Next