Friss Hirek, 1920. szeptember (4. évfolyam, 100-124. szám)

1920-09-01 / 100. szám

Hódmező-Vásárhely, 1930 IT. évfolyam 100. szám Szerda, szeptember 1 FIJGOETIJEM politikai BifAPIEAP Ara: Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda Főszerkesztő Előfizetési ára negyedévre 115 korona, fél- Ars: • n cn i.|i 11 Hódmezővásárhely, Szent Antal­ utca 7. szám 1­V , évre — korona 1 |Z CH fill 1 n QUIIll. I Telefon­szám 22. BAMBAS ISTTAI¥ Megjelenik mindennap kora délután | IU UUIlll. Vitézi telek lesz a neve annak a földnek, amit a háborúban vitézül harcoló hősök kapnak az ország kormányzójától ado­mányképpen. A messze jö­vőbe látó kormányzó ezzel a gyönyörű tervvel a ma­gyar középkor legszebb és legmagasztosabb hagyomá­nyait kelti életre. A föld mellé mindenik hős vitéz előnevet is kap, így az ado­mánynak nemcsak anyagi, de annál sokkal értékesebb erkölcsi jelentősége is lesz. Örök időre, apáról fiúra, fiú­ról unokára száll a vitéz előnév, ez a demokratikus nemesi rang. A gondolat méltó a Horthy névhez, a­melyhez fűződik: Az a lel­kében született meg a ne­mes eszme. A kormányzó úr gondo­lata már testet is öltött. Az erre vonatkozó kormány­­rendelet már meg is jelent s rövid időn belül, függet­lenül a földbirtokreformtól megkezdődik a vitézitel­­k­e­k kiosztása a legérdeme­sebb hősök között. Nekünk, Vásárhelyieknek, kétszere­sen is kedves ez az intéz­kedés. Hiszen éppen Vásár­helyen hangzott el a kor­mányzó ur alakéról nyilvá­nosan a vitézi telkek ado­mányozásáról a kijelentés. Adj, a­mint a kormányren­deletből is látszik a vitézi telkek adományozása nem­csak ígéret, hanem komoly valóság. Mindazok, akik a hazai földet hűséggel, becsü­lettel védelmezték idővel ré­szeseivé válnak a hazai föld­nek. Örök tulajdonul kap­ják, amit tőlük semmi földi hatalom el nem vehet és a­melynek birtoklásából sem­miféle furfang és uzsora soha ki nem forgathatja. Sem őket, sem törvényes utódaikat, így száll az apák erénye a késői unokákra, mint kenyéradó föld és min­dennél nagyobb tisztesség. A donációból természete­sen kizáratnak azok, akik a­­ bolsevizmus őrületével be­mocskolták magukat. Csak feddhetetlen, becsületes ma- s gyár emberek kapnak földet és előnevet. A nagy kitün­­­­tetésért mindazok, akik kap­ják s mindazok, akik örök- I­lés utján jutnak hozzá apá­­ról-fiára kötelesek készen állni olyan közszolgálatokra, amelyek a társadalmi rend és béke védelmét célozzák, ezzel is útját akarván szegni minden olyan törekvésnek és kísérletnek, amely éret­len és hazafiatlan eszmék örve alatt megmérgezi a lel­keket s eszközül akarja fel­használni a lelketlen nem­zetközi demagógia céljaira. szlávia Németország felé is igyek­szik orientálódni és Magyarország teljes megsemmitését tűzte ki célul. A szövetségre való készülődést a lengyel-orosz háború első kedve­­zetlen eseményeivel hozzák kap­csolatba. A „kis antant” nyo­mást akart gyakorolni Magyar­­­­országra. Az Eeclair szerint egy Lengyelország, Magyarország és Románia között létrehozandó szö­vetség megalkotásáról kellene Euró­pa érdekében gondoskodni. A kormányzópárt értekezlete Pallavichini nagyatádi Szabó ellen Bpest, aug. 31. A „Sajtótudósító" jelenti: Az egysé­ges kormányzópárt tegnap este népes értekezletet tartott, amelyen a botbüntetés kiterjesztésére vonatkozó törvény­javaslattal foglalkoztak. Ezt megelőzőleg őrgróf Pallavichini kérdést intézett az igazságügyi miniszterhez, hogy hajlandó-e felelősségre vonni az őszirózsás forradalom részeseit, a nemzeti ta­nács tagjait s általában azokat, akik a forradalomban és az azt követő időkben szerepet vittek. A felszólalások közül legérdekesebb volt nagyatádi Szabó István minisz­teré, aki kijelentette, hogy semmi kifogása nincs az el­len, hogy a forradalom s a közvetlen azt követő idők sze­replőinek cselekedetei megvizsgáltassanak. Megállapítja azonban, hogy Pallavichini őrgróf felszólalása tulajdon­képen ellene intézett burkolt támadás. Meskó Zoltán erélyesen utasította vissza Pallavichini általánosságban tartott szavait. A botbüntetésre vonatkozólag a párt a következő módosításokat fogadta el: 1. a botbüntetést nem alkalmazzák a magánokirat­­hamisítás, a testi épség ellen irányuló vétségek eseté­ben s nem alkalmazzák fegyelmi büntetésül. 2. Nemcsak a közvetítő, de az árdrágítást elkövető is kaphat botbüntetést.­­ A botbüntetést a csalárd bukás vétségére is ki­terjesztik. A módosításokat s a javaslatot általánosságban szótöbbséggel fogadták el s kimondották, hogy a javas­lat megszavazását nem tekintik pártkérdésnek. T­áviratok Erei­­is Sztupha Iouogias ügye Bpest, aug. 31. A „Sajtó­­tudósító“ jelenti: Ereky Ká­roly nemzetgyűlési képvi­selő Sztupka őrnagy-hadbí­rótól elégtételt kért a Tisza­­bünpör kapcsán róla tett nyi­latkozatért. Sztupka Eper­­jessy és Schmiedt alezrede­seket nevezte meg segédei­nek. Szövetség Magyar­­ország ellen Bpest, aug. 31. A „Sajtótu­dósító“ jelenti: A párisi Éclair legutóbbi számában , foglalkozik a kis antanttal. Megállapítja, hogy a tervezett szövetség csak Cseh­ország és Jugoszlávia szövetsége volna s az határozottan Magyar­­ország ellen irányul, de Romániát is fenyegeti. Csehország és Jugo- a miniszterelnököt megoperáltik Bpest, aug. 31. A „Sajtótudósító“ jelenti: Gráf Teleki Pál miniszter­­elnököt Bollinger tanár megoperálta. Az operáció jól sikerült s a minisz­terelnök valószínűleg a mai nap fo­lyamán el is hagyja a szanatóriumot. Nagy szerencsétlenség Budapesten Bpest, aug. 31. A „Sajtótudóajtó” jelenti: Budapesten tegnap délután nagy szerencsétlenség történt. Dr Dcmány Aladár és Tá­sai Ipar utcá­ban levő vegyészeti gyártelepén egy különböző anyagokkal telt főzőüst Kelemen Zsuzsánna munkásnő vi­gyázatlansága következtében felrob­bant. A különböző anyagok a tűz­zel érintkezésbe jőve robbanást okoztak. A felcsapó lángokból tüzet fogott Kelemen Zsuzsánna ruhája, aki két­ségbeesetten sikoltott segítségért. Ki­felé rohant a műhelyből, de pár lépés után eszméletét vesztve elesett, dr Domány Aladár és Gyulai János segítségére siettek, szabad levegőre hozták, miközben maguk is súlyos égési sebeket szenvedtek. A tűzoltók másfélórai munka után lokalizálták a tűzet. A mentők Ke­lemen Zsuzsánnát a Rókusba szállí­tották, ahol eszméletét vissza sem nyerve, az éjjel meghalt. Dományt és Gyulait a Pajer szanatóriumba szállították. A lengyel-orosz háború Bpest, aug. 31. A „Sajtó­­tudósító“ jelenti: Párisi hí­rek szerint az északi fron­ton folyó csata közeledik a befejezéshez. A Breszt-Li­­tovszk­­ Rt. intézett orosz támadásokat az oroszok visz­­szaverték.

Next