Friss Hirek, 1920. november (4. évfolyam, 152-175. szám)
1920-11-03 / 152. szám
Hódmező-Vásárhely, 1©2© IV. évfolyam 153. szám Szerda, november 3 lTMn-^v-~m*',f**,~0~**+*~tm**e*+*** l~^e***>'i*+*~~***e**~»*******~*»0*e*»~»»***<»t*»*ti w ^.»... ...........-■ --------•*- -------„— , - FfreeSSTEiEM fOLIT1CCM NAPILAP Ara: Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda fb . tg Előfizetési ára negyedévre 70 korona, fél- Ára: 1 WZ Hódmezővásárhely, Szent Antal utca 7. számi évre — korona 11 * tét .1. Km : Telefonszám 22. BARABAI ISTVÁN Megjelenik mindennap kora délután . A November másodikán volt két esztendei fordulója Vásárhelyen a forradalomnak. Budapesten már október 31- én megcsinálták Károlyiék a „nagy“ napot. Nálunk csak két nappal később láttuk természetben, hogy mit értenek némelyek „forradalom“ alatt. Ezen a napon kezdte hordani „a nép“ a fát és deszkát az állomáson álló vagonokból. Ezen a napon láttuk először le- horgasztott fejjel járni azokat, akik őszintén hittek és vártak jót az októberi forradalomtól. Ezen a napon tűntek föl először a város utcáin azok az emberek, akik öt hónapon át értek a forradalomból s mérhetetlen erkölcsi és anyagi károsodásba taszították a várost. A járdákon bokáig érő csaták, a levegőben köd és káromkodás. Sorra érkeznek haza a kifáradt katonák. Lövöldözés, ujjongás és szomorúság. A gyalogjárókról leszorítják a járókelőket. Talicskákon keresztberakott deszkáknak kell ott most a hely. Ember és ember között megszűnik a kölcsönös becsülés. Aki erősebb annak van igaza. A Nemzeti Tanács széles nemzetiszinű karszalagos tagjai eredménytelenül magyarázzák a magántulajdonelvét.Az ingyenélők szedik, hordják az állomásról a fát, a deszkát, a krumplit és káposztát. Jönnek a munkásvezérek. Később nagy hatalmú urak, de rájuk se hallgat senki. A kommunizmus előreveti árnyékát s a szabadság istenasszonya pirulva takarja be arcát, hogy ne lássa a szabadság eszméjének meggyalázóit. Nagyhatalmú urakat láttunk ezen a napon összehuzaszkodva elsuhanni az utcán s a háború egész tartama alatt berekedt embereket hangosan szónokolni. A nép atyja még ekkor nem volt idehaza. Tanácstalan tanácsok végére tehetetlen tanácskozása közben foszlik szét minden, ami eddig a rendet jelentette s a forradalom kitörése után három nappal már érezte mindenki, akit a végzet gondolkozó ésszel vert meg, hogy Károlyi Mihály mégsem az a nagy férfiú, akinek hirdették és szabadság és szabadság között óriási különbség van. A budapesti lapok egyhangúlag „diadalmas forradalomról“ hoznak áradozó cikkeket s legyünk igazságosak: az Az Újság közli Erdős Bence versét „Nagy Károlyi Mihályról". Még csak annyit, hogy a Népszava és Világ — amelyek akkor leghangosabbak voltak — ma egyetlen egy árva sorban sem emlékeznek meg a „diadalmas forradalomról“. • „Azzokat az újságokat, amelyek a Károlyi-forradalmat, a Kommunizraust és a hadsereg desorganizációta folitsziék, magyar ember tűm támogathatja. Czek az orgánumon cijzel felelősségre Vonandót, sőt azok terjesztése nemzeti szempontból egyenesen Kóros és Veszedelmes.“ Szabadoktatási Tanács városunkban Carokán Pál a titkár A Csongrád megyei kir. tanfelügyelő közli, hogy a vall. és közoktan. kir miniszter ur f. évi október hó 1-én 80313. sz. a. kelt rendeletével Csókán Pál hódmezővásárhelyi áll. iskolai tanítót a Hódmezővásárhelyi thj. város Szabadoktatási Tanácsának titkári teendőivel bízta meg s egyben más hivatali teendői alól felmentette, ha megérdemelt kitüntetéshez gratulálunk Csókán Pálnak, indítványára 1000 korona havi reprezentációs költséget szavazott meg. A második nagy tétel a méntelep idehelyeselésének kérdésével került szőnyegre. Ez az ügy már nagy testű tengeri kígyóvá nőtte ki magát. Most — ha a jelek nem csalnak — végre talán sikerül szárazra húzni a tengeri kígyót, ámbár — értesülésünk szerint — aligha kerüli ki a felebbezést. Már a közgyűlésen voltak, akik a Mteelka telek és ház megvétele ellen szólaltak fel, köztük Kovács József és Gregus Máté. Mind a két bizottsági tag sokalja a telekért adandó egymilliókétszázezer koronát , azt a tizenkilencezer koronát, amibe az épület átalakítása kerül és a pár tízezer koronát, amit átiratási százalékba kell fizetnie a városnak. Ez az aggodalom mindenesetre számbavttendő, különösen akkor, ha tudjuk, hogy az így kijavított ház csak egyik része lesz a méntelepnek. A másik része így is a Hajdúban marad. Nem is szólva arról, hogy kisállomás mellett várja az építést a méntelep részére megvásárolt telek. A méntelep kérdésének megoldása az októberi törvényhatósági közgyűlés Délelőtt — Délután Október 8- án tartotta a t. közgyűlés ebben az alakban Salán utolsó ülését, vagy legalább is az utolsó előttit. Attól függ, hogy a nemzetgyűlésen hamarosan törvénnyé válik ez új törvényjavaslat. Annyi bizonyos, hogy a közgyűlés nagy összegeket szavazott meg. Az első nagy tétel a tisztviselők fizetésemelése. Kerek 200 százalékkal javította a közgyűlés a tisztviselők fizetését és pedig az. év eljétől visszamenőlg, úgyszintén a nyugdíjasok nyugdíját. A fizetésrendezés egymillióháromszázezer koronájába kerül a városnak, így egymagában nagy összegnek látszik, de szétosztva csak éppen arra elig, hogy a tisztviselők emésztő gondját némileg csökkentse. A szép összeget a közgyűlés egyhangúlag szavazta meg. E tényével a közgyűlés nemcsak a tisztviselők kérelmének jogosságát ismerte el, de gondolkozásának emelkedettségéről is szép bizonyítványt állított ki. A polgármesternek Lázár Dezső tehát még ilyen nagy áldozatok mellett is csak ideiglenes. A közgyűlés többsége azonban a fentiek dacára is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a méntelep idehelyezése még a nagy kiadások és a kérdés ideiglenes megoldása mellett is megérdemli a költséget. Ez igy határozott. A harmadik fontos tárgy a város silkánczi birtoka egy részének eladása volt. Ezt is elegen avasták. Ez ellen — miután a többség akarata — nem is igen lehet beszélni, — ha a belügyminiszter is jóváhagyja a határozatot. Mondják, hogy a város adóssága megközelíti a tízmillió koronát. Ilyen nagy teherrel bizony nem igen lehetne a város érdekében eredményesen dolgozni. Kívánatos lenne azonban tudni, hogy a sok milliós adósságban benne van-e a Nemzeti Tanács és a Tanácsköztársaság által elköltött összeg is. És ha benne van, mennyi ez? S he ennyi meg ennyi ez az összeg, el kellette ezt mind költeni , ha el kellett köjteni, szabályszerűen történt-e a költekezés ? Ha minden rendben van, ám adja el a város a földet, ha nincsen más megoldás. Nem ártana ebben az irányban a közönséget fölvilágosítani. Erre annál is inkább szükség lenne, mert a közgyűlés elfogadta az 1919 és 1920. évi költségvetést. A szikárcsi földek eladásával kapcsolatban nem lehetne- e .Vitézi telkek adományozása körül is valamit tenni? A délutáni tárgyalás rendjén több kisebb ponttal végzett a közgyűlés. Köztük a helypéasszedéssel is. Eredménytelenül. Ezt a kérdést a jövő közgyűlésre halasztották. Kisebb vita volt a kamarás 6 hold földje körül. Volt, aki csak 4 hold földet akart adni Gaál Dánielnek, volt, aki egyet sem. Aki egyet se akart adni, az természetesen Bodrogi Bálint biztog volt. A vita során ő is felment ezer koronáig. Itt azonban megállt. A közgyűlés azonban ment tovább, egészen a tanács javaslatáig és teljesítette a város derék kamarásának jogos kérését és használatra 6 hold földet adott Gaál Dánielnek. Amire ő hosszu éveken át végzett lelkiismeretté munkásságával teljes mértékben rá is szolgált. Míg a bábák, vagy mint hivatalosan mondják, a szülésznők kérése körül fejlődött ki vit. At is elült lassanként a ,.n a többi pontok letárgyalása után eloltották a csillárt s a városháza beletemetkezett a városra boruló sötétségbe. Most még csak a közgyűlés kas-