Friss Hirek, 1920. november (4. évfolyam, 152-175. szám)

1920-11-03 / 152. szám

e­ detéről kell megemlékeznünk, így­­ «tilseerű ez a mai felfordult világban.­­ A város másik két krónikásának egyike szerint dr Temesváry Géza főispán a gyűlést délelőtt 10 óra után, a másik szerint fél 10 órakor nyitotta meg. Nekünk mindegy. Ma­rxibb az arany középúton s mond­juk,’ hel­y 10 órakor nyitotta meg. A fő az, hogy megnyitotta és mint törvényesen kinevezett főispán nyi­totta meg és nyithatta meg. Az el­­múlt két gyászos esztendőre boruljon rá a feledés fátyola minden szó­ i­moluságával és csalódásával egye­­­ temben. Gyászos, nyomorúságos és négyenletes esztendők voltak. Két­száz esztendő alatt se heverjük ki rombolásait. A fátyolt azonban nem akarjuk a pénzbeli nyomorúságokra is ráteríteni. Ezekről még beszélünk. Reméljük, hogy a közgyűlés is be* szi . b. gywiwitia1'|www>i iyf,www,»ui»"Wsi Egy kisfia borzalmas szerencsétlensége Vadászfegyverrel szétlőtte a fejét Megrázó és halálos kimenetelt szerencsétlenség játszódott le hétfőn délelőtt Fürssi József gazdálkodó Kutvölgy­­ülő 1083 »». alatti tanyá­ja amelynek részleteiről a követ­­i számoluik he:­l­őn délelőtt Fütött Józsefnek 10 éves Mihály nevű fia két kis öccsével, a 7 éves kis Pállal és az 6 éves Jánossal, míg szülei kint a tanya udvarán voltak elfoglalva, a szobiban levő sublótból egy sörétes patront kiloptak, abból a célből, hogy hiesz­verebet fognak lőni. három kisfiú kiment e tanya kannájába és az ott levő vadász­­fegyvert a 10 éves Mihály a kamra jegéről leakasztotta és a töltényt belehelyezte. Mikor a fegyver meg volt töltve, a puskát a szeméhez emelte és gyerekes kíváncsiságból belenézett a puska csövébe. Egyszerre csak, egy irtózatos rob­banás reszkettette meg a levegőt, a ravasz a kamra padjában megakadt, a fegyver eléült és a Me Mihálynak a fejét szétron­­csolta és azonnal megölte. A kint levő szülők a durranásra s a jajgatásra lettek figyelmesek, a kam­rába rohantak, ahol összeroncsolt fejjel halva feküdt a legnagyobb fiú. A szerencsétlenségről azonnal je­lentést tettek a rendőrségen, amely megindította a vizsgálatot, hogy kit terhel a felelősség. A kisfia holttestét hazaszállították a Rákóczy­ utca 64/a számú házhoz és onnan fogják el­temetni. Felszólalás a Maczelka ház megvétele ellen II tettük és közöljük az alábbi levelet: 1200000 korona azaz Egymilló­­kétszázezer korona egy 65 éves Tá­lyogházért, melyet a Kutsai vám­háznál, a város legvégén megvételre megszavasol a város­atyák többsége. Anno 1920. év október 8- án tartott közgyülésen a dorozsmai méntelep ide áthelyezésére. Ez az első városi ház, ami meghaladja a milliomot. Én inkáb vártam volna még az ide­­helyezései 2—3 évet, mint ennyi adóságai terheljék a külömben is 10 millió adósággal terhelt városomat. Mert ha itt lesz is a méntelep a lovak nem ellenek kettőt. Kovács József törv. hat. biz. tag. Friss Hírek­ A városi törvényhatósági bizottság megalakításáról szóló törvényjavaslat A Friss­ Hírek közölte már előzőleg, hogy a belügyminiszter be­terjesztette a városi törvényhatósági bizottság megalakításáról szóló tör­vényjavaslatot. A javaslat ebben az évben mindenesetre törvénnyé válik. A javaslat 2 §a szerint , a városi tb. bizottság az elnökön kívül fele részben az összes választók közül, felerészben pedig a legtöbb adót fizetők közül választott tagok­ból áll­. A javaslat tehát a virilis jogot nem tartja fenn a régi alakban, mert a virilisek is választás alá esnek. A másik úyítása az a javaslatnak, hogy a nemzetgyűlési (országgyűlési) képviselők mandátumuk tartama alatt tagjai a th. bizottságnak. .Hivatali állásuknál fogva ülési és szavazati jog illeti meg a th. biz. közgyűlésen e polgármestert, a fő­jegyzőt, a tanácsnokokat, a tiszti főügyészt, az árvaszéki elnököt, a főorvost, a főmérnököt, a m. kir. álomrendőrségi kapitányság veze­tőjét és a sa. kir. gazdasági felügye­lőség vezetőjét.. .Ha a felsorolt tisztviselők vala­melyike a t­. bizottságnak tagjává lesz, a hivatali állásával járó szava­zati jogát nem gyakorolhatja.. ,A városi th. bizottság közgyűlé­sén ülési és szavazati joga van a városi mezőgazdasági bizottság elnö­kének és az ipartestület elnökének, a­menyiben a th. bizottságnak egyéb­ként tagjai nem lennének.“ A mai jogállapottól eltérő rendel­­­kezése a javaslatnak tehát az, hogy ülési és szavazati jogot is az ipar­­testület elnökinek­ adásával, vagy bérbeadásával lehet- e képes visszahelyezni.­­ Tagadhatatlan, hogy a románok­­ az állami birtokok felszerelését ér­zékenyen megkárosították, állatállo-­­­ményének jelentékeny részét elra­­­bolták és igy a birtokok üzemének­­ továbbvitelét megnehezítették, mind­ j­szenáiul a birtokok vezetősége meg­­ fog küzdeni ezekkel a nehézségek­­­kel és bizton reméli, hogy az állami , birtokok a axenvidatt károsodásokat néhány évig szakszerű kezelés­sel­­­­lett ki fogják heverni, anélkül, hogy­­ azok bérbeadása, vagy esetleg csak , egy részüknek eladására is sor ker­­­rülne. ] Az állami birtokokon, dacára a­­ románok által elrabolt felszerelések hiányának, a múlt évben sem ma­radt és a folyó gazdasági évben sem let egy talpalatnyi megamukulatlan terület sem és a birtokok ez elrabolt felszerelések jelentékeny részét a kormány messzemenő támogatásával saját erejükkel eddig is pótolták, a még hiányzókat pedig pótolni tudják és máris teljes erejükkel kiveszik ró­ BBÜket az országos lótenyésztés és állattenyésztés, valamint az ország közgazdaságának fejlesztését célzó nagyfontosságú munkából. Az állami birtokok tehát ma is jövedelmező, üzemképes állapotban vannak és azok elidegenítésével vagy bérbeadá­sával csak az országos érdekek len­nének kockáztatva. Tarhony­agy­ár Újvároson Csak táncosoknak dolgozott .Addig jár a korzó a kútra, mig egyszer eltörik.* Ez a közmondás igazsága teljesedett be egyik, Széchenyi­­téren lakó polgártársunkon is. Az egész nyár folyamán tarhonyát készíttetett és azt részben még a nyáron eladta, részben pedig elrak­tározta, hogy majd a télen éz a tavasszal, mikor már drágább lesz, túl adjon rajta. Azonban a szomszé­doknak feltűnt, hogy a szegedi vo­natok után állandóan nagy bucau­­járást csinálnak nála a lántocok és ki kisebb, ki nagyobb csomaggal ter­helten távozik. Értethették a rendőrséget, mely megfigyelés alá vette polgártársunk Széchenyi téri házát, valamint a szegedi vonattal érkező és utazni akaró utasokat. A megfigyelés ered­ményre is vezetett, amennyiben na­gyobb mennyiségű tarhonyát találtak elraktározva. A rendőrség folytatja tovább az ügyben vizsgálatot, mihelyt azonban befejezi, nevekkel és bővebb adatok­kal is szolgálunk. Nem adják bérbe az állami birtokokat Aa Ul Baraida Írja: Érdekelt kö­rök kéttudatosan és több oldalról azt a valóságnak meg nem felelő hírt igyekeznek hírlapok útján is ter­jeszteni, hogy a román megszállás az állami birtokokon oly mérvű pusz­títást okozott, hogy a sokat jövedel­met hajtó, ü semképes állapotba egye­dül esek a birtokok egy részének el­­ őbb meemanzmsimeemteetmeeeeeenmeeea ki alföldi gazdit érdeklő mérges növények Közli: Reményik Mihály. . VIII. Pipacs. Büdösmák, hidmák, veres­mák, pitypalaty virág. Egy éves, nehezen irtható gyom, előfordul az egész országban. Virágzik tájul, augusztus, magja a téli gabonával egyidőben érik, csírázó képességét hosszú ideig megtartja. Bujdosómák. Viharvirág. Az előbbi­től abban különbözik, hogy virágai kisebbek és egyes vidéken fehérak, virágzik május, augusztus. Terem vetések közt, munkált talajon, par­lagon, az egész országban, a közön­séges pipacsnál ritkább. Kertimáj. Álomhozó vagy francia mák. Magjáért kertekben művelik, Keleten főkép az ópium végett ter­mesztik. Félig érett tokja egy késsel meg lesz karcolva a kiszivárgó tej nedvet ha megszárad összegyűjtik, ez egy feketés barna tömeget képez, keserű izű, kellemetlen bodító szagú. Az ópium tartalmaz több mérges alkoloidán kívül 8—15 százalék morphiumot. A kertimák magja nem mérges, alkaloidákat nem tartalmaz, cask olajat A nálunk előforduló mákfajok ■ind mérgesek, különösen virágzás és megképződés között. Mérgezések szarvasmarha, ló és sertésnél pipacs és kertmák által gyakoriak. Kórtünet: Az állatok a mák el­fogyasztása után nagyon izgatottak, szembogártágulás, őrjöngés, — a köteleket, láncokat eltépik, ugranak, futnak, később erős görcsöket kapnak, beáll az álmosság, — öntudatlanság, nyálfolyás, felpufftolás, véres ürülék. Ezen heves kórtünetek dacára a halál ritkán áll be, a gyógyulás egy nap elteltével rendesen be­következik. Ellenszerek: Fekete kávé, hajtó, beöntések, azután tüneti kezelés. Farkas-fatej: Ebtej, farkastej, ku­tyatej, szamártej. Előfordul az egész országban, útszéleken, száras legelő­kön, réteken, megnő 0.15—0.30 m.-re évelő virágzik áprilistól a nyár vé­­géig, virága sárgászöld, félgömbös, mirigyei félhold alakúak, levelei kes­­keny szálasak. Napraforgó fatej. Kutyakapor, ék­­levelű kutyatej. Terem az egész országban, ugaron, tarlón, oszlogon, kertekben, egy éves, levelei fordított tojásalakúak, a csúcson fűrészesek. Ernyős virágzata 5 ágú, mind an ág a végén 1—2 szer villaszerűen ágas, virágzik június, október. Az összes hiazai fütejfélék minden részükben egy fehér tejszerű nedvet tartalmaznak, mely azonnal kiszivá­rog ha a növény valamely része meglesz sértve. Ezen tejnedv ha a bőrrel érintkezik gyuladást idéz elő és hólyagot húz, belsőleg (ha az állat megeszi) pedig hányást és has­menést idéz elő. Legelő állatoknál mérgezések gyakoriak. Kórtünetek: étvágytalanság, kolika, dobkór, hasmenés. Száraz állapotban a fütetfélék enyhébb hatásúak. Ellenszerek : nyálkás anyagok ada­golása, továbbá hasmenés elleni sze­rek, fájdalom csilapitók. (Folyt köv.) NAPI HÍREK. Halottak napján, januárba beillő hidegben, csokrok­­kal, koszorukkal megrakodva za­rándokon a kötőmig a temetőkbe. Az élők áldottak a halottaknak virággal és emlékezéssel. A tilalom dacára is égtek a gyertyák, lo­bogtak a mécsesek a sírokon. Ju­tott a földi világosságból az ide­gen származású, de vásárhelyi rögök alatt pihenő hősöknek is. Róluk a katonai parancsnokság­gal egyetértve a közönség emlé­keseit meg. A „forradalom“ és proletár­diktatúra kopárrá tette a teme­tőket. A letarolt fák tönkjei mind megannyi szemrehányó jel, leszél a magyar nép legszégyenletesebb korszakáról, amikor a tomboló őrület még a halottak nyugalmát is képes volt megtavarni. A meg­­csúfolt fák gyökereiből azonban már sarjadzanak az uj hajtások, jeléül annak, hogy az élet szép­ségei kiolthatatlanok s az emberi nemes érzést a szivekből kitépni nem lehet. Ettől a lebirhatatlan nemes érzéstől áthatva népesítette be Vá­sárhely népe tegnap a halottak birodalmát. Csillogó könnyek a szemeken, sóhajok az ajkakon, virágok a sírokon. Az emlékező emberek kegyeletes ajándékai az emlékezés oltárain. Metsző szét nyargal végig a kopár temetőkön. Messze Erdély felől jön, ahol az egész ország egy nagy temető­s magyar lakói élő halottak. Nekik a kormány­­elnöktől csak egy kegyetlen ostor­­csapás jutott halottak napjára. Miért, miért nem, most ne ke­ressük. De emlékezzünk rája! Nem feledjük el! Sokal ! Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük, szíveskedje­nek előfizetési díjaikat a kiadó­­hivatalban befizetni.

Next