Friss Hirek, 1921. január (5. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-01 / 1. szám

3 Olvasóinkhoz! Az 1921. év első napján sze­retettel köszöntjük olvasóinkat. Lelkiism­eretbeli kötelességünknek ismerjük hangsúlyozni, hogy a Friss Hírek továbbra is az ma­rad, ami volt. Tudósításaiban friss, irányában a régi. Hiúságát nem legyez­getjük senkinek, mert azt megalázónak tartjuk olvasó­inkra és magunkra nézve egy­aránt. Mindenkinek barátja vagyunk és leszünk, aki lelkiben is magyar. Csak a demagógiának és az osz­­tálygyűlölködésnek leszünk, mint voltunk, ellenségei. Magyarország sírjának e két sír­ásója szembe talál magával min­ket akár felülről, akár a középről, akár lentről jöjjön. Aki szereti az őszinteséget és a becsületes újságírást, szívesen látjuk. Isten óvja és védje mi magyar hazánkat!. . . A Friss Hírek szerkesztősége, közgazdasági rovata A Gazdasági Egyesület 1921 év január hó 9 év délután 2 órakor az egyesület társalgó termében választ­mányi ülést tart, amelyre a választ-­­ mányi tagok pontos megjelenését­­ kéri: Lázár Dezső g. e. elnök. Felkérjük mindistokat, akik szén-, fa-, buea-nyugtáikat, melyekre a lenti anyagokat narr, kapták, a Gazdasági Egyesület titkári hivatalában január 15 ig váltsák be annál is inkább, mert ezen határidőn túl a visszafi­zetéseket bossüntatják. A Gazdasági Egyesület tagjainak névsorát rendezi s e végett újólag felkérünk minden egyes Gazdasági Egyesületi tagot, hogy akik még nem jalanthattak a titkári iro­dában a legutolsó tagdíj nyugtájuk­kal, azt mielőbb megtenni szívesked­jenek. Felkérjük gazdáinkat, hogy akiknél legalább 25 órát eltöltött mezőgaz­­dasági munkás avagy cseléd van, a nevek beiktatása végett a titkári hi­vatalba megjelenni szíveskedjenek. Rovatvezető:­­ Faszta szenzációja . Életunt leányzó Ma reggel Ivánka Zoltán úr pusztai orvos jelentést tett a rendőrségen, hogy Bálla Sándor puszta 198 sz. alatti gazdálkodó 18 éves Juliska nevű leánya eddig ki nem deríthető okból öngyilkosságot követett el. Tettének végrehajtására szüleinek távollétét használta fel, kerített egy kötelet a tanya kamrájában és a szobába bezárkózva, a mestergeren­dára felakasztotta magát. Szülei az öngyilkosságot csak né­hány óra múlva vették észre, amikor az elkeseredett leányon már nem tudtak segíteni, mivel az a kötélen megfull­adt.______________________ friss Hirsfc Az orvos az öngyilkosság tényét kétségtelenül megállapította s így a leányt boncolás mellőzésével fogják eltemetni. Többtermelés — Levél a szerkesztőhöz — Tek. Szerkesztő bt ! Felkérem, hogy soraimnak becses lapjában lenne szivos helyet adni. Néhány megjegyzésem volna ugyanis ■öcsi István barátom „Többtermelés" című­ közleményére, mert én annak némely részével nem értek egyet. Haczi István azt mondja: még sok ideig a husatermelésre vagyunk rá­utalva, ha egészen más véleményen vagyok. Épen azért, hogy a földünk sokféle vegyületű, vannak olyan nö­vények, amelyek sokkal jobban dür­­­lenek benne és nagyobb jövedelmet adnak, mint a búza. Nekünk meg épen az a fő, hogy fokozott kiadá­sunkhoz a bevételt is fokozzuk, mert máskülönben a nagy terhek alatt összeroskadunk. Azért kell nekünk elsősorban talajunkat ismerni és oly növényeket termelni, amelyek több jövedelmet adnak. Azt írja Bocsi, hogy 40.000 kis­koron termelünk ma búzát és ok­­szarú gazdálkodással mennyivel na­gyobb eredményt tudunk elérni, setet a régi gazdálkodással. Ez igaz. Az én szerény véleményem erre az, hogy okszerű gazdálkodással talán 30.000 holdon is el tudjuk azt az eredményt érni, amit ma 40 000 holdon és a fennmaradó 10.000 hol­don más hasznos növényeket termel­hetünk, hogy bevételünket tetemesen növeljük, mert a magyarnak talán soha nagyobb szüksége nem volt a több és többféle termelésre, mint a mai komoly helyzetünkben, mikor meg vagyunk csonkítva, el vagyunk mindentől zárva. Most ennek a meg­nyomorított kis országnak kell ki­bírni az egész őrsé­g terhét, h hogy pedig kibírjuk, össze kell tartanunk és fokozott munkával sokkal többet kell termelnünk. A mostani gazdál­kodással sem az országot, sem va­lutánkat az összeom­lástól nem tud­juk megmenteni. Ma pedig a ma­gyarnak csak egy óhajtása lehet: az országot megmenteni. Ezt pedig csek fokozott munkával, nem pedig gyű­­lésezéssel érjük el. Ha mindig gyű létezünk, politizálunk, egymást rág­juk ; az összes tudományunk az, hogy elmegyünk a személyi harcok legvé­géig, ahelyett, hogy összefognánk és megkezdenénk az újjáépítés nehéz, de áldásos munkáját. Hogy elérhessük a többtermelést, legelső feladatunk volna felkeresni a néhai kisvasút ügyét és azt halottai­ból feltámasztani. Meg kell alakítani a Mezőgazdasági Kisvasút Részvény­­lánctársaságot és fokesatonái behá­lózni az egész határt, mert e nélkül és a műtrágyagyár felállítása nélkül nem tudom elképzelni a szrmottevő többtermelést. Én az elmúlt évben megpróbáltam a konyhakertészetet. Nem saját termelési magunk volt, nagyon sok palát­tánk nem vált be, mégis nagyom szép eredményt tudtunk elérni. Ez csak úgy a sok közül. Azért ajánlom­ kisi­gazdatársaimnak, hogy elsősorban tormáljta­k erős, piros paprikát, mert ez határnak túlnyomó répadban okszori kiselésnel egyike a legjöve­­delmesebb növényeknek. A fáradsá­got hatáéin megfizeti. Ma már van­­ malmunk, ahol megőrlik és nem kell Szegedre menni. Azért mondom, hogy nagyban termeljük, hogy ne csak­­ saját fogyasztásunk legyen biztosítva, hánem nagyban való kivitelünk is. Mint előbb is említettem, nagy hátrányunk a kisvasút hiánya. E nél­­­­kül a többtermelés fokozása lehetet­len, mert na­gy a hiány az igábis. I Határnak nagy. Az maiak az őszi esőzések beálltával teljesen járha­­­­tatlanok. Pedig — ugye — én ha az talán termelek jóskál többet, ha­­ képtelen lagyok azt mentős hamarabb , biztos helyre vinni. Én is, munkásom , is összetett kézzel vagyunk kény­telenek nézni, hogy egész évi mun­kánk a rossz közlekedési viszonyok miatt hogy megy tönkre. És kiég , egyet. Miért a szegedi kispénztár­­ hordja el tőlünk százával, meg szá­­­­zával a hízót a feldo­gozásra. Miért nem­ a vásárhelyi húspénztár dolgoz­­­­tatja fel, hogy azokkal a részekkel,­­ alaalyeket szaláminak nem tudnak­­ feldolgosni, a vásárhelyi szegényebb , naposztályt lehetne olcsóbb élelmi­­­­szerrel ellátni.­­ Hogy ez így van, a hibát önma­­­­gunkban keressük meg. Ott a hiba,­­ hogy az ezerkoronások inkább pihe­­n­­ik édes álmaikat a ládafiában vagy­­ a takarékban, mint egy jövedelmező és sok munkáskezet foglalkoztató­­ vállalatban. Nem, uraim az igy tovább ! Ke»» m»het. Ki a kéz a zsebből, s félre a politikával! Fogjunk a több­i termelés­ munkájához, egymás meg­­­­értésével, egymás megbecsülésével, hogy Csonkit Magyarországból mun­­­­kánkkal s szorgalmunkkal nagy és­­ boldog Magyarorországot teremtsünk. Kanen István kisgazda. Turingel­ ­­n gyivő esztendörfű­, mtegy naás ügyebril Turungtl. Ahogy tugya is kend, szén anyai nagybátyámrul való só­gorom, a zorög dadra Keczali hossza életet élt. Aszongyák, holtán százesz­­tandősnél is üdősebb vót. Ászt is tugya kend, hogy kegyetlen egy fortélyos embör vót. Tenyérből olva­sott, jövendőt mondott, meg megjó­­solt mindent. Ha jól önzeszette magát azt is megnyenta, hogy ki és kéttig ki nem. Mát ászt a jóslásfélét én is eltanultam tülle. Bajmócz: Ugyan ne mongya. h­z akkor kigyelmed sok pézt keronhat. Türangel: A fene. A vuriknak nem érdemes semmit se mondani, azok csak a zidegöcy nácsijának hisznek. Odcaá pislintanak a magam fajta egyszerü ember mondásának. Pedig akkit én a mög mondok, azugy is van ám. Bismóczi: Iát mongyon mán ne­­kem is valamit. Trringel: Na nem bánom, a nym­­raéretségre való tekintélyből mondok magának egyet mást. De ne agya out tovább. Bajmóczi: Agya a fene. Turingel: Hát a rupa a husásrul, meg a tüdőjárásból látom, hogy a gyüve esztendőbe kegyetlen egy jó termés lesz. Sok esés lesz a nyáron, aki ekkicsit hátráltatja a naratást. A seöllőt a ran­okféreg elpusztitja, de még a hullámtér egészen kiszárad, ellenbe a barcsit elönti a zár. Egy patkány átfúrja azötént oszt­ott gyün­át a tömérdek sok vis. A z öregség­­till, meg más egyéb nyavalyáibul sok ember elpusztul. Muszkajországba megszünik a humanizm­us, ugyanott sáska járás is lesz. Királyi temetés­ből is lesz részünk, de nem a mi királyunk hal meg, hanem egy ide­­geny. A gyáve esztendőbe is lesz háború, de coimán nem van vesze­­delmes. a fekete bik­üsek köszt kint a kólóra igen sokan elpusztulnak, ha még lesz van föltanulás is, akkit meg a zember sasa hallott. A mi omlásunkba meg boldogság, meg elégödötség lesz. A fece sok pártába maratt lány mind férbön mén. Bajmóczi: Hat észt hunnan tugya kend. Turunjel: Oncat, hogy innep más napján minden lány bekötött fejjel ment a templomba, de még a riska, tehén is igen vakarodzott. A puli kutyánk elvétélt, a Mari húgom gyikra lépett oszt eltört a lába. A barcsiba katonák szántasak, a bizó disznónk meg a­zégre r­izött. E mind rósz jel. A­zanyuk a zinnip után lebetegedött, a Gojáár Peti szürke csikaja hirosa bosszút ásitott, a ms­­zeji egerek a még kegyetlen fizetnek. Ezek a jó jelek. A csizijó meg hosszú farkú üstökösrül beszél. Bajm­óci: Na majd megfigyelem. wiumwnwpwnmapwwiw wunM»w»w— i kenyérs­itők a kenyér­árának felemelését kérik A vásárhelyi sütőiparosok kérelmet nyújtottak be a városi tanácshoz, a­melyben kérik, hogy a város által eddig megállapított kenyérárakat a tanács emelje föl. A sütök a barna kenyér árának 8 koronáról 4 koronára és a fehér lisztből készült kenyér árát 8,50 ről 10 koronára kérik felemeltetni. Kérelmüket azzal indokolják, hogy a sütéshaz szükséges tüzelőt 300— 350 koronáért kénytelenek megvá­sárolni s a mostani árak mellett ipa­rukra ráfizetnek. A sülök kérelmét a tanács a leg­közelebbi ülésén fogja érdemleges­­ tárgyalás vinni Felhívás előfizetésre Lapunk kiadóhivatala tisztelet­­­­tel kéri előfizetőit és olvasóit, kik­­ az 1921. éviben is lapunkat óhajt­ják járatni, hogy a mai napta fogva előfizetéseiket már eszközöl­­­hetik. Az előfizetési dijakat lapunk­­ kiadóhivatala a következőkép álla­pította meg: Egy hóra 27­0. Negyedévre 80 „ Félévre 160 „ Egész évre 320 „ Friss Hírek kiadóhivatala — A szegedi egyetemért. Arra a hit­re, hogy Debrecen a kolozsvári orvosi fakultást magához igyekszik ragadni. Szegeden a szülők és az egy­etemi hallgatók tiltakozó gyűlést tartottak, melyen elhatározták, hogy Teleki Pál miniszterelnökhöz, továbbá Hegedűs­­ Lóránt és Vass József miniszterek­­­­hez küldöttséget vezetnek. A küldött­ség kívánsága, hogy a miniszterek­­ járjanak közbe a kormányzónál és a­­ kormány többi tagjánál, hogy Szeged már az előző kormány által neki ítélt egyetemet meg is kapja. A Munkás Testedző Egyesület Szilveszter-estélye ma pénteken este fél 8 órakor a Fekete Sas dísztermében, tánc reggelig. A nagy termet már délelőtt befű­tütték. •*?rp.k"‘ír"T,,í* kgU U)«r­ MIKSZA1 1921. évi GRÓFBE­GIT — BALZAC hantos Az ars BARTHA T­agunl dikens d. c,nun­ tatlan. FARKAS fOT* TTon gárdon GOSZTOl Fvy de M tLin •ivns E MÁNK­­­SZOM AH A 120 M. B. Vtusdo» M. B. GR rstlanu H G W F G. V BUGYI í CsiklíD Ka k Ai Hirlapirodi reskedéséb .plomi JAi megf nyújtok asszony i felüli hoc az ujsáj árusitását előfizetők is ZSA hírfa­pl , mint bár kiadású r­dapesti K tára, 1.12 lommal, I hó­d és na tudósítást gazdasági szépiroda képek Á­­K­­KÁI hírlapiról rikka Divst Sza Uj Idők, Magyar L Az Én A Molnárok Füszerkec Lapja, Adóügyi­­­leg helyes; Ujévm K­Á( ‘ vá kath.­­« «BI

Next