Friss Hirek, 1921. február (5. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-01 / 25. szám

- nál tapasztalható. Azonkívül a ma­gyar pénz a frank névvel megérezné, amaz áringadozásokat, amiknek a frankvaluta — éppen a májusi cse­rénél — ki lehet té® a nemzetközi pénzpiacon. Májusban fog ugyanis kiderülni, hogy hajlandók-e, tudnak e a néme­tek a franciáknak hadisarcot fizetni? Ha ebben a kérdésben a német szol­gáltatóképesség nem elégítené ki az antant várakozását, annak nagy len­ne a visszahatása, mert a francia közgazdaság szanálásának egész se­reg­terve a német jóvátételre van alapítva. Az ennek folytán várható valutaingadozást a franknak nevezett magyar pénz is megérezné. Uj hajviselet Páris parancsol­ni kopaszodó férfiakat megnyug­tatjuk. Nem valami új csodaszer­ről van szó, amely az évek során elhagyogatott sűrű hajat vará­zsolná vissza a fejekre. Az asszonyi kajkor­mákról szól a nóta. Párisból, a női divat főhadiszállásáról jön a parancso­lat, aki nő és ad valamit arra, hogy a társaságbeli nők közé szá­mítsák, készüljön az új divatra, amely fehérre meszelni rendeli a hollófekete, szalmaszőke, bronz és vörös hajfonatokat. Úgy látszik Parisban vissza­akarják varázsolni a rokokkó vi­lág nem éppen csúnya divatját. Csak az a kérdés, várjon a már­­már feledésbe ment boldog világ nyugodtságát s aránylag kevés gondját is hozza-e magával az uj divat? Különben Divat őfensége az ilyen apróságokkal nem szokott törődni. A hosszasszáru cipőket is akkor rendelte meg, amikor a bőr a legdrágább volt. De azért volt és van már térdig érő szárú cipő is, mert Parisban ez a divat. A férjek és papák fölszissze­­nése nem számít. Legfeljebb a költők akadnak meg azokkal a niekkel, amiket a hollófekete meg aranyszőke hajak tiszteletére faragtak. Ennyi hajunk legyen! Az idő vasfogával erős harcban álló nők azonban örülhetnek az új divatnak. Költség nélkül po­­roszkálhatnak bele az új rendbe, amely ezúttal nekik se kerül pénzbe. ht udvarias látogató Érdekes látogatója volt a héten a kórháznak. Nem tudni hogyan, ő maga sem emlékszik rá, éjszaka be­került a kórház udvarba, végigjárta a kórtermeket s úgy ahogy jött el­távozott. Nem szellem volt, élő igazi ember. A történet a következő: A hét valamelyik napján a reggeli ügyeletes ápoló egy ruhadarabot, mondjuk kalapot, mert hiszen nem fontos, hogy mit, talált az egyik kór­terembe. Kutattak jobbra, kutattak balra, nem tudták megállapítani, hogy kié a bitangságban levő kalap. Kérdezték ezt is, azt is, senkié sem volt. Most elővették az ápoltakat. Kié lehet. Az egyik ápolt azután megol­dotta a gordiusi csomót: VriM Hirok. — Kérem, az éjjel volt itt egy férfi. Még segített is engem megfor­dítani. Mert nem jól éreztem magam. Valószínű az hagyta itt a kalapját. A kórház vezetősége a kalapot át­küldte a rendőrségre, ahol azután megkerült a gazdája is. — Nem tudom, hogy jártam , ott szólt a delikvens.—Akkor este disz­nótorban voltam s kicsit többet ta­láltam inni a kelleténél. Igazán nem emlékszem semmire sem. Sőt haza sem megám mentem akkor éjjel. Egy rendőr volt a kísérőm. Ezt is csak azután tudtam meg. Valószínű azonban, hogy az eset­nek a kihágási kiló előtt lesz a foly­tatása. Veszélyben a magyar síkság Megáradtak a hegyi folyók -Alföldet — Mit mond Tahy A magyar Alföldet szegélyező hegységekben ilyenkor, a téli hóna­pokban rendesen megáradnak a hegyi patakok és ha az időjárás szeszélyes, bármikor megkezdődhetik a hóolva­dás. Azelőtt, az évnek ebben a sza­kaszában már rendszeresen továbbí­tották a vizek felső folyásai felől, parti állo­másról-állomásra a vészje­leket és jelenéseket a pillanatnyi vízállásról, hogy szükség esetén mű­ködésbe lehessen hozni a zónán az ártól veszélyeztetett telepeken a szi­vattyúkat, a víz levezetését szabá­lyozó zsilipeket, a védgátakat, szó­val az egész árvédelmi apparátust. Mióta azonban az Alföldet szegé­lyező hegységek idegen kézen van­nak, a veszélyeztetett magyar terü­letek vagy elkésve, vagy egyáltalában nem kapnak jelentést a folyók felső folyásain megállapítható helyzetről. A múlt évben is, már tavasz előtt megkezdődött az olvadás és január havában a Kőrös áradása oly hatal­mas aránya volt, hogy az eddigi ár­vizet is meghaladta. A váratlanul előhömpölygő víztömegek természe­tesen óriási károkat okoztak a be­vetett területen. Tahy Jakab úr földmivelésügyi ál­lamtitkár szerint - sírvízveszedelem fenyegeti a­ földmivelésügyi államtitkár­t Komsly veszedelem fenyeget­i A magyar síkság valóban ve­szélyben van és a veszedelmet fo­kozza, hogy a csehek erdőirtásai következtében a Kárpátokból most­­ gyorsabban hömpölyögnek le a víz­tömegek a síkságra. A csehek nem­­ törődtek azzal, hogy a kárpiti erdők­nek túlságba hajtott kihasználása­­ milyen veszedelmeket jelenthet az­­ Alföld részére. A kormány természe­­­­tesen minden intézkedést megtett az­­ árvizveszedelem elhárítására és az­­ árvédekezés munkálataira megfelelő­­ számú csendőrséget és katonaságot biztosított. A katonaság a honvédelmi­­ miniszter intézkedésére az egész­­ veszélyeztetett területem már per­­­­manenciában is van, hogy szükség­­ esetén kéznél legyem A műszaki csapatok tisztjei máris beutazták és­­ végigtanulmányozták az egész fenye­­­­getett területet. Diplomáciai lépés is történt . Tekintettel arra a komoly veg­­­szedelemre, amelyben a magyar sík­ság forog, a külügyminiszter a béke­szerződésnek idevágó, érdekeinek és szerzett jogainkat biztosító 292. § a alapján érintkezésbe lépett e kérdés­ben a román kormánnyal. Hadikölcsönök igazolása Amint tudjuk is, a pénzügyminisz­ter a háború alatt kibocsájtott ma­gyar államadóssági kölcsönkötvények jegyzékbe foglalását és megjelölését. A megjelölésre vonatkozó rendeletet a városi tanács hírlapok útján közzé tette. A rendeletnek azonban sok olyan intézkedése van, amelyet igen sokan nem értenek meg. Legalább is erre enged következtetni az a sok felől érkezett érdeklődés. A jegyzékbe vételi eljárásra vo­natkozólag érdeklődtünk az egyik ta­karéknál, ahol a következőket tud­tuk meg. A hirdetményben foglalt összes igazolási eljárás csupán a nem ide való illetékességüekre vonatkozik. A helybeli lakosoknak elegendő, ha­­ abban a takarékban, ahol a kölcsönt­­ jegyezte, kölcsönének jegyzékbe fog­­­lalását kéri. Mindenesetre szükséges, hogy a kötvényeket vigye magával. Az eljárást igen meggyorsítja, ha a jegyzés alkalmával kapott kötvény kereszt­szalagját magával viszi, mert ezáltal a keresgélésnek elejét lehet venni. A kisebb hadikölcsön tulajdono­soknak meg­van az a kedvezménye, hogy a hatósági igazolást is a taka­rék maga elvégzi. Az igazolást csak a 100 ezer koronán felöli kötvény­tulajdonosok kell eszközölni. Mint már fentebb említettük is, az egyébb hatósági igazolás csak a me­nekültekre vagy az időközben áthe­lyezés folytán idekerült hivatalnokok­ra vonatkozik. A jegyzékbe vételt a bankok február végéig eszközük. Nem zárolják a­z alkalmazottak taerzisi MM Elkészült a pótrendelet a be­tétzárolásról A közszolgálati alkalmazottaknak beszerzési célokra pénzintézeteknél elhelyezett összegei nem esnek zá­rolás alá. Hasonlóképpen nem zá­rolják azokat az összegeket, amelye­ket 1920. december 19 ike előtt he­lyeztek el harmadik személy részére teljesítendő kifizetésre. A zsírónál elhelyezett összegeket szintén nem zárolják. A Magánosokét azonban csak ak­kor nem, ha azok a zároló rendelet előtt esedékessé vált kötelezettség teljesítésére szolgálnak. Mentes a zár alól továbbá minden olyan személy által harmadik részére befizetet kész­pénz, amely a megbízót illeti. A rendelet — mint a Magyar Tőzsde értesül — mentesíti a zárolás alól az újonnan alakult részvénytársasá­gok részvényeire elhelyezett össze­geket is. Hír szerint a gyámpénztá­­raknál kezelésben levő készpénz 20 százalékát is zár alá fogják venn. A rendelet magyarázó részében kimondja, hogy ugyanazon ügyfél betéteit, illetőleg számláit egyesíteni kell, tekintet nélkül arra, hogy az követeléssel vagy tartozással zárul­t. — Munkásházak bérbeadása. A városi tanács szombaton tartott ülé­sében kimondotta, hogy a gazdasági munkásházak elidegenítése vagy bér­beadása csak a polgármester enge­délyével eszközölhető. Engedély nél­kül való bérbeadás a házvesztését vonja maga után. „Mézérdekl6 közgazdasági rovata d­r. Bethlen István az első választókerület nemzetgyűlési képviselője városunkban. A Gazdasági Egylet elnökét táv­iratban értesítette gr. Bethlen István nemzetgyűlési képviselő, hogy február 6-án, vasárnap Vásárhelyre érkezik , és megjelenik az nap este a Gazda-­­ sági Egylet régi idő óta híres bálján. A hír nemcsak a bálrendező derék fiatal gazdáinkat, hanem az egész nagy egységes gazdatábort kelleme­sen lepte meg, mert így lesz alkal­munk utólag tanújelet adni annak ez igaz, őszinte szeretetüknek, amely­­lyel nagynevű képviselőjükhöz ragasz­kodnak.­­ Hétfőn, 7 én, a nemzet­gyűlési képviselő valószínűleg a zég­­lási iskolánál keresi fel külterületi választóit. A kertészet, méhészeti és pénz­ügyi bizottság a Gazdasági Egyesü­let titkári hivatalában febr. 1-án dél­után fél 3 órakor gyűlést tart. A ta­gok pontos megjelenését kérem. Az 1921. évre járó Gazdasági Egyesületi tagsági díjak már befizet­­hetők a Gazdasági Egyesület titkári hivatalában. Akik a visszamaradt szén és fa pénzüket még mindes ideig nem vit­ték ki, azt 15 napon belül tegyék meg, ellenesetben a pénzről való igényük lemondásnak vétetik. g. a c­ J“ CDs P 3 ® g s Szerdán est© Szabadoktatási előadását az Or­szágos Szabadoktatási Egyesület ve­zetősége közbejött akadályok miatt e hátán csütörtökön tartotta, meg. Az előadást Bodnár Bertalan fő­gimnáziumi tanár kezdte Magyar­omig közlekedési földrajzát gyö­nyörű szavakban ismertette. A ter­melési ágazatoknak kezdetlegességé­től előadta a mai napig. A gabona, gyümölcs és szőlőtermelésről tartott előadása oly igazán megérthető tiszta képet nyújtott, hogy az előadó ma­gas képzetsége mellett földünk álta­lános ismeretéről is tanúságot tett. A második előadó Farkas Lajos főgimnáziumi tanár volt, a­ki a ma­gyar irodalomról tartott széles látás­ról­­,tanúskodó tartalmas előadást, fűszerezvén azt közbevetett alkalmi versek felolvasásával. Az estén résztvevők hálásan kö­szönték meg az előadók rendkívül szép nagy műveltségű válogatott szavakkal előadott tanításukat. Nem mulaszthatja el azonban az iparegylet sem, hogy hálásan meg ne köszönje a szivet-lelket nemesítő fáradozást. A következő szerdán este ponto­san 6 órakor tartozik a szabadok­tatási előadás. Ifj. Bagi Sándor. CS­ © hi 0Q i * fi so 2 ^ B o i V g B * KT © .i i W fi N © CDS O P? Ó hi i B 3 k® N 0 2 A vallás­szabadság és az erdélyi színházak Kolozsvári lapokban igen érdekes és éles harcokról olvasunk, mely egyrészről Gege Oktavián kultusz­miniszter, másrészről dr. Janovics Jenő, az erdélyi magyar színész­­egyesület elnöke között folyik. Ez a háborúság világosan mutatja, miké­pen értelmezik a románok a trianoni békeszerződésben lefektetett kisebb­ségi jogokat s a vallás­szabadság elvét. « 5 w 2 ©-r OQ C • ^ 53- fO © ^ i—i JT* 3 g B ■~3 et 0 £ CT P- £ ©' £‚ © » a « • ‚T‚ 0Q a I ** ^ & v o S* ** o* e °­ r­ts 8 3 1 ® B 2. g ® £ S­W 8 ®' g B 8 £55 SO 5T Xrt *—‚ B 1 r- © ‚ W 3 £ ® I­. * Bap 8 ®* © B m crq e 2 ti *‚ © rt- S3' £ o ffl £ fi N 2 r £ fi ©tB; m W ‚t 2 p 2 c 0‚ N­a­p­ fi 2

Next