Friss Hirek, 1921. április (5. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-01 / 73. szám

Hé­lB«K««Tátárh*lyy 1921. I. évfolyam 7». szán Péltek, április 1. f*01LITIffl£AI NFAPlfcAP Ars: 1 Kap fill. Szerkesztőség, kiadóhivatal ét kömyvnyomda Hódm Mezővásárhely, Szent fiatal-díva 7. szám Telefon szán 22. Fereifis szerkeszti » arabAs isztály Előfizetés! ára negyedévre 110 korona, fél­évre — kerona Megjelenik mindennap kora délután Ara: IKSflffll. A* t‘bbik budapesti újságban láttam egy kereskedőnek ezt a hir­detését: „Hra a többi tár­saim engednék, beese­­diteném a vevőket azzal, hogy mindenki csak annyit fizet az áruért, a mennyi jól esik s az­után kiadnám a bolto­mat tánchelyiségnek .“ De mivel a társai nem en­gedik meg neki, hogy áru­ját úgy adja, a­mint akarja — folytatja a kereskedő — ennyi és ennyi koronáért kaphatók nála a cipők. Kö­vetkeznek a hirdetésben az árak. Ez a cipő­kereskedő valóban a szeg fejére ütött. Mert holt bizonyos az, hogy a megindult „olcsósági hul­lámmal“ csak az a keres­kedő tud megbirkózni, aki minél gyorsabban és minél kevesebb veszteséggel tud árujától megszabadulni. S a­mint koronánk jobban és jobban megközelíti a kül­földi valutákat értékben, úgy fog nőni a veszély azok­nak a kereskedőknek feje fölött, akik a jobb jövőben reménykedve nem bocsát­ják áruba készleteiket. Ugyanez az eset áll a ma­gyar ipari termékekre is. A magyar ipart legközvetle­nebbül a cseh és német ipar részéről fenyegeti csapás. A­mint koronánk értéke emel­kedik, a magyar ipar is min­dig közelebb és közelebb jut a német ipari verseny­hez, amely nagy készletei­vel alapjában támadja meg a magyar ipart. Ipari kivi­telünk abban a pillanatban megbénul, a­mely pillanat­ban koronánk a német már­kát értékben megközelíti. Ed­dig az egész világon Cson­­ka-Magyarország ipari ter­melése volt a legolcsóbb s ennek következtében a leg­­versenyképesebb. Mivel azonban nyersterményeink nincsenek , egészen termé­szetes az, hogy egyenlő pénz­érték mellett Németország feltétlenül agyonnyomja a magyar ipari termelést.­­ A magyar ipart azonban még egy másik nagy csapás is fenyegeti. S ez a munka­bérek emelkedése. A ma­gyar munkásoknak az a ré­sze, akik most is régi veze­tőjük után mennek--éppen akkor kérnek nagy bérérvv­­e­léseket, amikor a főbb­i élelmicikkek árai 30 — 60 százalékkal esnek. Miért van ez így ? Ezt csak az tudja megérteni, aki ren­desen olvassa a „Népszavát.“ Erre a kérdésre legközelebb még visszatérek. Most csak annyit jegyzek meg, hogy azok, akik a magyar ipari munkásságot most is még magasabb béremelésekbe hajtják bele, akár jóhisze­­műleg, akár tudatos hatalmi érdekből— a munkásság ká­rára dolgoznak. A kisebb vagy nagyobb tőkével ren­delkező kereskedelem és ipar még meg tud küzdeni a válsággal. De mit tesz a kenyér nélkül maradt mun­kásság, ha nem lesz munka? Ma éjjel a M. T. I. a kö-­­ vetkező jelentést adta ki,­­ mely félhivatalosnak tekint- t hető: Szombaton, 26-án éjjel fél 11 órakor IV. Károly király váratlanul megjelent Szom­bathelyen és a püspöki pa­lotában szállt meg. A lelki­­gyakorlatok végzése céljá­ból Szombathelyen tartóz­kodó Vass közoktatásügyi miniszter, gróf Teleki Pál miniszterelnököt, aki csalá­dostól a vasvármegyei Iván­­con gróf Sigray Antal ke­rületi kormánybiztos birto­kán ünnepelt, a legsürgő­sebben Szombathelyre kér­­­rette.■ A miniszterelnök a fel­szólítást éjfél után 2 órakor kézhez véve, gróf Sigray kormánybiztossal együtt, — Szombathelyre érkezett s csupán ott szerzett tudomást a király megérkezéséről. A miniszterelnök és Vass miniszter reggel fél 7 óra­kor Budapestre indultak, hogy a reggel 8 órakor el­utazó királyt megelőzve, a kormányzónak a szükséges jelentést megtehessék. Gép­hiba következtében azonban csak a király beérkezése­­ után jöttek meg. A király azonnal felkereste Horthy Miklós kormány­zót és vele hosszasabban tanácskozott. A kormányzó az ország érdekének feltá­rása mellett, rámutatott an­nak szükségességére, hogy a király az országot mielőbb hagyja el. A király a fő­városból azonnal el is uta­zott anélkül, hogy bárki mással érintkezett volna. A kormányzó a király megjelenése által előidézett súlyos helyzet megoldása céljából a kormány Buda­pesten időző tagjait, vala­mint az ünnepek alatt itt tartózkodó néhány vezető politikust, tanácskozásra hívta meg, akik a kormány­zónak az ország érdekében követett eljárását teljes meg­nyugvással vették tudomá­sul. A kormány Budapesten levő tagjai a kormányzó elnöklete alatt ismételten megtartott tanácskozásokon megállapították a teendő intézkedéseket. Intézkedtek aziránt is, hogy a királynak idegen országok területén át való akadálytalan utazása lehetővé tétessék. Az erre vonatkozó biztosítékokat a­­ király Szombathelyen várja ww*»%tatew«*al,a« TÁVIRATOK Károly király S Magyarországon be, ahol gróf Teleki minisz­terelnök személyesen gon­doskodott a király bizton­ságáról, valamint arról is, hogy a király itt tartózko­dásának magánjellege min­den tekintetben megóvas­­sék. Eddigi megállapítások szerint a király utazásáról egyetlen felelős magyar té­nyezőnek sem volt előzetes tudomása és az felelőtlen befolyásra vezetendő visz­­sza. Az egész országban teljes a nyugalom. Hírek Teleki bukásáról Bpest, m­árc. 31. A „Sajtótu­­dósító“ jelenti: Teleki bukásáról szóló hírek jöttek forgalomba. Ma már azonban nyugodtabb a kor­mány helyzete, mint tegnap volt. Egyesek, mégis új kormány­alakításról beszélnek és Apponyi, Bethlen és Hegedűs neveit emle­getik a kabinet-alakítással kap­csolatban. Simonyi Semadam Teleki és Vass minisz­terek ártatlanságáról Bpest, márc. 31. A „Saj­­tótudósító“ jelenti: Simonyi Semadam volt miniszterel­­elnök egyik pártközi érte­kezleten hosszabb beszédet mondott, amelyben Teleki és Vass miniszterek ártat­lanságát hangoztatta. A király váratlan megjelen­és Ilink tárgyalások a pai­kken Bpest, márc. 31. a „Sajtótu­­dósító” jelenti. A pártkörökben — a király váratlan megjele­nésével kapcsolatban — élénk tárgyalások folynak. Az egyes pártok csütörtökön este 6 órakor értekezletre jönnek össze, hogy azokon megbeszéljék, hogy mi legyen a pénteki nem­zetgyűlés programmja. Csonka­ff Magyarország — nem ország, rgta Magyarország — argyország

Next