Friss Hirek, 1921. április (5. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-01 / 73. szám

a­ ki a Návayakat őrizte­­tt timristák perencse bikincsol­s napja A csütörtökön félbeszakított főtár­gyalást tegnap reggel tíz órakor nyi­­totta meg Markovich elnök. Kohn­­Henrik vörösért hallgatták ki először. Nem érzi magát bűnös­nek. Mint vörösért beosztották a makói expedícióba, amelynek, tudo­mása szerint, az volt a célja, hogy Makót és környékét az oláh meg­szállás előtt kiürítsék. A halálvonat útjáról alig tud valami jelentősebb dolgot előadni. Nem emlékszik sem­mire, mert az út legnagyobb részét átaludta. Elnök : Tulajdonképen mi volt a maga dolga? Kohn: Semmi mást nem csináltam, csak a túszokra vigyáztam. Elnök : Nem vett észre valami kü­lönösebb dolgot az után ? Kohn az elnök kérdésére elmondja, hogy Szentes után következő egyik állomáson egy terrorista kiszólította a vagonból a két Návayt. Hogy ek­­­­kor hova vitték őket, azt nem tudja. Félegyházán a két Návay visszajött a vagonba. Összeszedték csomagjai­kat és a púpos Návay mosolyogva kiáltott a többiekhez­ .Isten önökkel urak, mi már hazamegyünk, ügyünk tisztázódott. Budapesten önöket is szabadon bocsátják.* Az állomáson történtekről nem tud semmit. Később egy terroristától értesült a Návayak meggyilkolásáról, aki Félegyházán a következőképpen fenyegette meg a túszokat: .Vigyázzatok, mert úgy jártok, mint a hát Návay, fejbe lesz­tek lőve !“ Elnök: összesen hány túsz kivég­zéséről tud? Kohn: Tizenegyről, de csak hal­lomásból, közvetlenül tudomásom egyről sincs. Elnök: Állítólag ön hat túsz ki­végzésével dicsekedett ? Kohn : Merő koholmány, én éle­temben sohasem voltam dicsekvő. Az ügyész és a védők kérdései után id. Filippi László kihallgatására került a sor. Mint vörösör vett részt a makói expedícióban. A tuszgyilkos­­ságokról nincs közvetlen tudomása. Az Olassi nők gondozni fogják az ■lesett magyar hősök sírjait Jó pár hónapja már, hogy Apponyi­val az élén megalakult az­­Elteme­tett Magyar Katonák Hozzátartozóinak Országos Bizottsága*. Ez a bizottság azt a szép, hazafias feladatot tűzte maga elé, hogy az idegenben elhalt magyar hősök sírjait nem hagyja elpusztulni, hanem azokat gondozni fogja. Ez a bizottság pár nappal ezelőtt értesítést kapott az­­Emevett Olasz Katonák Anyáinak és Özvegyeinek Egyesületei­től, melyben az olasz nők közreműködésüket ajánlják fel abban az irányban, hogy minden Olaszországban elesett magyar ka­tonának a sirját gondozni akarják. Szép és nemes tettre vállalkoztak az olasz nők s tettük bizonyára ki­hatással lesz és erősíteni fogja azt a megértést és rokonérzést, mellyel az olasz és magyar nép egymás iránt viseltetik. Felhívjuk tehát a város közönsé­gét, hogy ha valakinek Olaszország­ban elesett hozzátartozója van, je­lentse azt be a­­Magyar Katonák Hozzátartozóinak Országos Bizottsá­gánál­, hogy elesett hozzátartozójá­nak sírja a hősi halotthoz méltó gondozásban részesülhessen. Fi*»« «fi*?«*. Kormányrendelet a kishaszonbérletek meghosszabbításáról Tegnapi számunk már röviden je­lezte, hogy a kis haszonbérletekről 82*10 rendelkezést a földművelésügyi miniszter az 1921—22 gazdasági évre meghosszabbította. Ma már módunkban áll, hogy a rendelettel valamivel bővebben fog­lalkozzunk. A rendelet szerint a húsz katasztrális hildat meg nem haladó azok a bérletek, melyek földmives hadirokkant, hadiözvegy vagy hadiárva ké­zen vannak és 1922. március 31-e előtt járnak le, az 1921—22. gazdasági év végéig meghosz­­szabbíttatnak, ha az illető ha­szonbérlőnek 20 katasztrális holdnál nagyobb saját földbir­toka nincsen. Az ilykéren meghosszabbított ha­szonbérletek után az 1921—22. gaz­dasági évre is rendszerint azt a haszonbért kell kifizetni, amely az 1920—21. gazdasági évre jár. Ha azonban a haszonbér a szokásos haszonbéreknek vagy a méltányos- Ságnak meg nem felel, annak bírói után való újabb megállapítása is ké­relmezhető, de vak a gazdasági év vége előtt legalább egy negyedévvel. Mindezek a rendelkezések az al­­haszonberletekre és a legeltetés cél­jaira átengedett területekre is alkal­mazandók. A rendelet továbbá lehetővé teszi, hogy szükség esetén a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága a kisgazdák és földmunkások álla­tainak legeltetésére újabb legelő­­területek átengedése iránt in­tézkedjék. Kimondja továbbá a rendelet, hogy a haszonbérleti szerződéseknek az alhaszonbérbeadást tiltó randalkeré­­sei az 1921—22. gazdasági évre oly kishaszonbárlővel szemben, aki föld­mives, hadirokkant, hadiözvegy vagy hadiárva, nem érvényének s hogy haszonbérlet meghosszabbítására nem tarthat igényt az, aki a földreform kapcsán másutt kap megfelelő földet. Ménél d ölnek sí hnnimilliomosok Fenyeget a gyárak krízise -- A GYOSZ igazgatójának nyilatkozata A maagyar ipari termelést, a dol­gozó gyárakat — úgy suttogták — szintén megsebezte a hullám. Riasztó hírek keltek szárnyra, hogy már­is megállt több gyár, a munkásokat tö­megesen bocsátják el és nagyméretű katasztrófa fenyeget. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségénél­ igazgatója, Fenyő Miksa a rémhírre vonatkozólag a következő felvilágosítást adta: — Hogy a gyáripar ideges, azt ilyen hirtelen változásnál — és ör­vendetes változásnál — nem lehet csodálni. A korona javulása egyelőre megszüntette a ki és behozatalt az építő-, fa és textiliparban, e szak­mák mozgását a minimumra redu­kálva. Egyelőre azonban szó sincs se munkásklbocsájtásr­ól, se munka­­megszüntetésről. A komoly üzemek­ben még redukcióról sincs szó, de félő, hogy a változás különös­en a fafeldolgozó ipar exportját megszün­teti.­­ Ha tovább esnek a külföldi valuták, a belföldön már­is beállott vásárlási stagnálás mellett bekövet­kezik a külföldi eladás lehetetlensége. A fogyasztás belföldön minimum, exportálás nincs — tehát a bénulás elkerülhetetlen. — És meddig tarthat ez a bénulás? — Mindaddig, amíg a korona nem stabilizálódik. Abban a percben úgy az ipar, mint a kereskedelem új szá­mításokat tesz és megindul újra a vérkeringés. Az export, amely eddig a mi rossz valutánkon épült fel, nagy erőfeszítéssel kell, hogy dolgozzon az első hónapokban.­­ Az igazi krízis a gráriparban csak két három hét múlva fog jelent­kezni. Akkor nyomában jön az igazi olcsóság is. Közben a hirtelen fel­­fuvalkodott cé­gek fizetésképtelensége természetszerűileg várható. A régi cégek feltétlenül átússzák a krízist. Tehát a hadimilliomosok, ugyan ki sajnálja őket ? A földváltságot és a földbirtokreformot együtt hajtják végre Hegedűs pénzügyminiszter és Szabó földművelési miniszter tervezete A földbirtokreform és a földbirtok vagyonváltságának nehéz problémája megoldás felé közeledik. Tudvalevő,­­ hogy nehézségek merültek fel a föld ■ birtokreform végrehajtása és a föld­­vagyonváltság fizetésének módjaira nézve. Különösen az érdekeltek kö­rében támadtak aggodalmak, hogy sikerülne-e a gazdatársadalom súlyos megterhelése nélkül a két kérdést megoldani. Alapelv az, hogy a földbirtok­­reform a földvagyonváltsággal kapcsolatosan hajtassák végre. Minthogy a földbirtokreform alap­gondolata, az volt, hogy a nagybir­tokokból egyes részeket kihasítsanak a földnélküliek részére és a kihasí­tott földterületek árát az állam fogja az új tulajdonosok helyett (előleg képen) kifizetni, felmerült az a gon­dolat, hogy minek kettős munkát végezni, minek előbb elvenni a földet és az árut a birtokosoknak kifizetni és azután a birtokosoktól vagyonváltságot készpénzben vagy földben követelni. A két műveletet egyesíteni kell: el kell venni pénz­ben, földben vagy terményekben a birtokostól a vagyonváltságot és az elvett földet oda kell mindjárt adni a jogcímmel bíró földnélkülieknek, a terményeket pedig a közérdekből el­tartandó ellátatlanoknak. " Ezt a gondolatot ez érdekeltek elfogadták és ennek alapján készült az első tervezet, amely a földbirtok vagyon váltságának három kategóriá­ját létesíti: 1. A kisbirtokok vagyonváltsága. A kisbirtokos nem ad földet, ha nem adhat készpénzt vagy adhat terményt, esetleg állatot, később megállapitandó megváltási ár ala­pulvétele mellett. 2. A középbirtok vagyonváltsága. A középbirtokos két megoldás közt választhat. Vagy ideadja földbir­tokának bizonyos megállapítandó százalékát vagy pedig készpénzt fizet. 8. A nagybirtok vagyonváltsága. A nagybirtok csak földdel ezel­heti a vagyonváltságot, még­pedig oly módon, hogy egy-egy tulajdo­nos különböző helyeken lévő ösz­­szes földbirtoka után megfelelő százaléknyi földterületet fog az államnak átengedni. A nagybirtok vagyonváltságát min­den valószínűség szerint egyenlő lesz az ingóvagyon váltságával, de a busz­százalékot semmikép sem fogja meg­haladni. A vagyonváltság fejében átenge­dett földbirtokoknak a földnélküliek közt való elosztását, természetesen az illetékes hatóságok utasítása sze­rint, altruista alapon fogja va­lamely pénzügyi szervezet el­végezni. A javaslat kodifikációja most van folyamatban. Kiknél lehet hatósági hengeret és lisztet hágni? A közellátási hivatal közlése Április 1-én, pénteken hatósági kenyeret és lisztet az alábbi helyeken lehet kapni: Kenyér: Balogh Sándorné Csomorkányi-utca, Suba Lajosné Klsusál utca, Dániel Andor Dini utca, Tószegi Eszter Szentes-utca, Deutsch Mór Fácán utca, Égető János Szerencsa-utca, Kovács Sándor Csillag­ utca, özv. Reisinger Gyuláné Kinizsi utca, özv. Nagy Endréné Mária Valéria u Liszt , Körösi Sándor Csomorkányi utca, özv. Szabó Pálné Visszhang utca, Kolozsvári Ferenc Klauzál­ utca, Kovács István Klauzál utca, Munkás Szövetkezet fiókja Klauzál u„ „ „ főüzlete Teleki u, Tóth üzlet Szentesi utca. aKig mindig a Kóbor ebek Összemart család Olvasóink már szinte hozzá vannak szokva, hogy ha nem mindennap is, de sűrű időközönként hírt adunk a kóbor ebek garázdálkodásáról, úgy látszik, városunk ebtartó lakossága nem igen törődik embertársai testi épségével és egészségével. A legszi­gorúbb hang, a legnagyobb óvatos­ságra való figyelmeztetés sem használ, nem törödnek a kutyáikkal, amelyek szabadon kóborolnak az utcán. Eltekintve attól, hogy gondatlan­ságot és nagy lelkiismeretlenséget követnek el, de az államkincstárt is tetemes költségekbe zavarják. Mert a veszett vagy veszettgyanús ebmarás áldozatait az állam költségén gyógy­kezelik. Nagyon helyes volna, ha ezen a rendeleten változtatnának és az ápo­lási költséget az ebtartó gazda nya­kába sóznák. Legalább ezzel is meg­félemlítenék egy kicsit s eszébe hoz­nák, hogy a kutyájára jobban vi­gyázzon. Tegnap, szerdán délután a József­­malom udvarán egy kutya egy kisfiút, két kisleányt és egy sertést mart. m .­ A kutyát természetesen a rendőrség azonnal a gyeptelepre vitette ki, a gyermekeket pedig be fogják oltani. Egyben a kutya gazdája ellen a ki­hágási eljárást megindították. — A városi fürdőházhoz fűzőt ke­resnek havi 600 kor. díjazás mellett. Amennyiben rokkantak is pályázná­nak, csak olyanok jelentkezzenek, akik favágást is tudnak végezni. I Fejérváry tanácsnak. TOF V TOP B légi Sir CJ Cif?á Cl Szei Vis? M Két rt ! Me? V! B Ója VAN! mi DICK tu« be ERD pe FRIE mi COR cis MAR kö Dr.F no gly. ro GÁR "8* 1 CRO erv DUM "0 DUM lo LUX é« CRO K­MDE GÁP GLY MAF ZÖT. BÁF 9» HEF tn KAF «•v FAB W FI OF d! MTX c? DU­R lo SZA «C? CUF \\ CRC Hi gl a Tt

Next