Friss Hirek, 1921. április (5. évfolyam, 73-97. szám)
1921-04-22 / 90. szám
2 Az Adatforgalmi és Huzipari Rt. ajánlatát a vágóhíddal szemben fekvő terület átengedésére, 60 ezer korona árért, 1921 okt. 1-től elfogadja. Név szerinti szavazással egyhangúlag. A közigazgatási bizottság 1920 év Második feléről szóló jelentést tudomásul veszi. Szilágyi Gyula r. kapitánynak az oláh megszállás alatt történt rekvitások közül végzett márkájáért a tanács előterjesztése alapján 4000 K-t szavaztak meg. Dr Csiky és Ivánka kült. orvosok részére 1921. év végéig 3000—8000 korona, lótartási átalányt adtak. Méhész Egyesület felebbezését elutasítják. A bérkocsisok a szabályzat ellen panasszal éltek a városi tanácsnál, mert sokalták a napi 10 fogat kiállítását. A tanács a kérést elutasította s ezt most a közgyűléshez felebbezték. Közgyűlés a felebbezést elutasítja. Kiss Adolf felfüggesztésének jogérvényességre emelkedésének bejelentését közgyűlés tudomásul veszi. Kondorosai Miklósnak és Simon Józsefnek a kért szabadságot megadják. A tanács bejelenti, hogy gr. Bethlen Istvánt, városunk I. kerületének képviselőjét, miniszterelnökké kinevezése alkalmából a tanács táviratilag üdvözölte. Közgyűlés a jelentést éljenzéssel veszi tudomásul. Közgyűlés 4 órakor véget ért. Meghívó A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének (Tormay Cecile) főtitkára: Kiss Károly — a Szövetség megbízásából csütörtökön Vásárhelyre érkezik f. hó 22- én, pénteken d. u. fél 3 órakor a polg. leányiskolában előadást tart a Szövetség munkájáról. Erre az előadásra a nőegyletek vezetőségét és tagjait az óvónőképző, polg. isk. és elemi iskolák (áll., kath. és ref.) tantestületének nőtagjait, az óvónőket, a városi, postai és vasúti tisztviselőnőket, valamint a város közönségének a Szövetség dolgai iránt érdeklődő keresztény asszonyait és leányait, hazafias szeretettel meghívom. Barabásné. Jellemszilárdságra Önállóságra és a gazdasági élethez való k kedvre Mi nevelnünk az ifjúságot — mondotta Gróf Bethlen István, miniszterelnöki programbeszédjében. . Hogy Bethlen széleslátkörű, nagy koncepciójú államférfi, a többi nagy horderejű kijelentései és politikai nézetei között, ez a rövid, néhány szava is igazolja. . Amilyen az ifjúság, olyan a jövő, és habár közhelyszerű kijelentésnek is tűnik fel, mégis leírjuk, hogy az ifjúság a nemzet reménye, a nemzet virága. Ilyen értelemben mondotta a költő, hogy ,lesz e gyümölcs a fán, melynek nincs virága ?* Az ember korának és társadalmának gyermeke. Korának és a társadalomnak életnézeteit, gondolkozásmódját szívja magába az ifjú, mely az erf**s iízimiA után szinte legyőzhetetlen hatással van lelkének és jellemének kialakítására. Minden mélyen gondolkodó ember lelkében felvetődik a kérdés, milyen jövője lesz nemzetünknek, melynek ifjúsága átélte az erkölcsöknek, az erényeknek oly nagyfokú leromlását, lebecsülését, mint az a közelmúltban történt és amely még napjaink áldatlan gazdasági viszonyai között manapság is kísértetként jár közöttünk ? Az ifjúságnak jellemszilárdságra, önállóságra való nevelése nélkül bizony nem lesz gyümölcs a nemzet fáján és kétséges a nemzet jövője. . . . A mai főtárgyaláson folytatták a tanuk kihallgatását. Nagy István megerősíti az előző tanuk vallomását. Micsik János téglagyári munkást hallgatta ezután ki a bíróság. Micsik Jánost azzal vádolták, hogy rész® volt Vásárhelyi meggyilkolásában. Elfogták s kivitték az újvárosi állomásra, becsukták egy pár emberrel együtt a marhaszállitó vagonba. Az után bejött a kocsiba Vásárhelyen két ismeretlen ember és azt mondotta: »Mondd meg te gazember, te ütödted Vásárhelyit?* Mire azt válaszolta, hogy nem ütökc. Csirkés Vargától ugyanezt kérdezték, aki azt válaszolta, hogy: ,Nem ütöttem, csak kétszer megrúgtam. Csirkés Vargát azonnal kivezették a vagonból, erre nézve a szőke ismeretlen intézkedett. Szünet után D. Nagy István gazdálkodó az elnök kérdéseire elmondta, hogy 1919 április 27 én virradóra katonák jönek hozzá. Az egyik a bejöttek közül kérdezte tőlem, hogy hány lovam van. Én mondtam, hogy lovam nincsen, csak csikóm van. .Gyerünk a Koronában, volt erre az egyik katona válasza. Ekkor elmentem a katonákkal Azután kivittek bennünket szállomásra. Vásárhelyen halottam beszéd felét, hogy a legelső legyen Varga Elnök. Vásárhelyen hallott a lövéseket ? D. Nagy: Hallottam. A mi vagonunk ajtaja nyitva volt és láttam, amikor kikísérték Csirkés Varga Ferencet, Gera Ferencet és Rácz Sándort. Későbben a vonatunkat feljebb taszították s a parancsnokunk mondta, hogy nézzük meg, ott fekszenek, megláthatjátok, ti gazemberek. A vöröscsizmás ember, aki a vonatunkba bejött, elkérte a tárcáját Dózsa Ferencnek. Mondta, hogy add ide te gazember. Erre Dózsa Ferenc odaadta neki a tárcáját és amikor megolvasta a pénzt, 400 korona körül lehetett, azt válaszolta, hogy csak ennyi van benne? Ez még az útiköltségre sem elég. Erre miután viszaadta a tárcát. Elnök: Szentes és Vásárhely között hallott e lövéseket ? D. Nagy: Egy mulóban hallottam. A parancsnokunk mondta, hogy 3 embert kivégeztek az utón. Elnök: Szentesen látott-e valami különösebbet ? D. Nagy: Nem láttam. Csak azt, hogy mindenfélét hordtak ki a városból. Elnök: Később történt e valami? D. Nagy: Aznap nem történt semmi. Félegyházán állott meg újra avonatunk. Itt grófokat kerestek, de nem találtak. Erre azt mondták, hogy jó lesz akkor a két Návay. Mikor a mi kocsinkba bekiáltottak, a kocsiparancsnok visszaváltott, hogy itt csak proletárok vannak! Elnök: Hallott e azután Návay nevet emlegetni? D. Nagy: Nem. Csak a kocsiparancsnokunk mondta, hogy viszik a Návayakat. Elnök: Látta-e őket? D. Nagy: Nem láttam. Elnök: Amikor a Návayakat kivégezték, nem hallott semmit? D. Nagy: Csak azt hallottam a parancsnokunktól, hogy ezeket is elküldték a gajdonzba. Az utolsó tanú, akit a mai tárgyaláson még kihallgattak Gera Sándor, makói földmives volt. Vallomása nagyjában egyezik D. Nagy Istvánéval. A tárgyalást holnap folytatják. fiWWWWa* A halálvonat terroristáinak bűnpöre A makói főtárgyalási hatodik napja A Tisza-gyilkosság Hüttner Nándor vallomása Hüttner Sándor folytatja tanúvallomását, amelyet az elnök kérdéseinek kereszttüzében, a rsgszentációsabb részletnél tegnap rosszulléte miatt megszakított. Ha Hüttner ma befejezi általános vallomását, akkor akcióba lép a védelem, hogy egyes, eddig még homályos részleteket Hüttner megvilágításában ismerhessen meg. A védelem, hír szerint, olyan kérdéseket fog Hüttnerhez intézni, amelyek egészen új leleplezésszámba menő mozzanatokat fognak a per anyagába vetni. Folytató Hüttner Sándor Kihallgatását Fél tíz után nyitotta meg Gadó elnök a tárgyalást. Felszólítja Hüttner Sándort, hogy ha valamit helyesbíteni kíván tegnapi tanúvallomásán, úgy az még most módjában áll. Hüttner lassú, vontatott hangon kijelenti, hogy nem kíván semmit sem változtatni azon. Gadó elnök: Akkor folytatjuk. Ott hagytuk el, hogy október 29 én délelőtt Kéri és Fényes a tömegkivégzések mellett voltak, Friedrich István pedig Tisza meggyilkolása mellett volt. Ez akkor volt, amidőn Kéri Csernyáktól megkérdezte, hogy együtt vanak-e már ez intézkedésre kirendelt emberek. Gidó elnök: A Lovas-vívóteremben említette önöknek Csernyák, hogy mikor kell megölni Tiszát ? Hüttner: Azt mondta, a forradalom napján. Gadó: Mondta azt, hogy hol kell összejönni ? Hüttner: Igen. Az Astoriában. Azt mondta, hogy délelőtt 11 órakor menjünk Kérihez. Gadó: Hogy tudta Csernyák azt, hogy nem délben tör ki a forradalom ? Mert ha délben kezdődött volna a forradalom, mert jöttek volna 11 órakor. Hüttner: Csernyák azt mondta, hogy ő november negyedikére gondolta a forradalom kezdetét, de számolt azzal, hogy a tömeghangulat folytán korábban is kezdődhetik. Azt mondta, ha az események nem programmszerűen következnek be, ma- rád minden a védő, csak a dátum változik. Kitt befolyásolták piáért Gadó: Önben mikor érlelődött meg az az elhatározás, hogy részt vesz a gyilkosságban ? Hüttner : Ezen a két napon, 29 én és 30 án. Gadó: Kinek a közvetlen befolyására vezeti vissza az akarat-elhatározását ? Hüttner : Azoknak a befolyására, akik hiúságomban bántottak meg. Gadó: Ilyenformán Kéri, Fényes és Friedrich kapacitálására határozta el magát ? Hüttner: Igen, hogyan tart fut a gyilkosság Hüttner ezután rátér a gyilkosság közvetlen előzményeire és annak végrehajtása részleteire. Két sutén mentek ki a villához. A Harmina-út és Erzsébet firályné-út keresztezésénél szálltak ki. A villába bementek Pogány, Horváth Szanovics, Dobó és Sztanykomkry. Gutner a lépcsőnél állt, ő maga a villa és az utca közötti térségen. Egy darabig járkáltak a villa körül, azután fegyverdörgést hallott. Csernyák gyorsan az autó felé sietett, majd mindnyájan beültek az autóba. Gadó elnök: A városban mit beszéltek, ki lőtte agyon Tiszát? Hüttner: Pontosan ők maguk sem tudták a gyilkosság részleteit. Gadó elnök: Szó volt arról, hogy Pogány belelőtt Tiszába ? Hüttner: Lehetséges. Sztsnykovszkyvaal egy szállóban laktam, ő mindig azt mondta, hogy neki a tett elkövetésében semmi része nincs. Amennyire a helyszíni szemle alkalmával rekonstruáltam a helyzetet, Pogány tette az első lövést. Ezután elmondja Hüttner, hogy hol volt a gyilkosság után. Gidó: A tett elkövetése után beszélt Friedrichhel? Hüttner: Friedrich érdeklődött a gyilkosság részleteiről, majd novemberben a hadügyminisztériumban a miniszteri szobában szintén folyt beszélgetés erről a tárgyról, amikor Csernyákkal mentem Friedrichhez. Gadó : Emlékszik arra, hogy Friedrich ekkor szemrehányást tett Önöknek, miért vettek bele a gyilkosságba olyanokat is, akik most terhére vannak és zsarolják a kormányt. Hüttner: Igen, emlékszem erre. Gadó: Bizalmas viszonyban volt Friedrich Istvánnal? Hüttner: Tegező viszonyban álltam vele. Gadó: Fnntartották ezt a viszonyt később is, mikor államtitkár lett? Hüttner: Igen. A tárgyalást folytatják. A mezőgazdaság állapota A földmivelésügyi minisztérium az ország mezőgazdasági állapotáról a következő jelentést adta ki: A száraz idő a gazdasági munkálatok elvégzésének igen kedvezett, úgy, hogy a tavaszi kalászosok vetése mindenütt befejezést nyert, sőt helyenként a kapások vetését is megkezdték már. Egyéb tavaszi munkálatok folyamatban vannak. Az őszi gabonavetések Somogy és Békés vármegyék kivételével, általában jól átteleltek, a nagy szárazság és az éjjeli fagyok folytán azonban nehezen bokrosodnak. Most már minden elvetett terménynek kiadós, meleg esőre volna szüksége, ígér- és rovarkár főleg a rozsvetésekben mutatkozik. A tavasziak nagyobbrészt kelés alatt