Friss Hirek, 1921. április (5. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-08 / 78. szám

Ars Iksóm Szerkesztfeel, ktarfélvatol ás kéwprigomto Hedmscövéaöftsty, Sretrt Aatwiyfca 7. m*&b ' Telefon szén 22. POLITIKAI MFIUF Felette szerkesztt KARABÁS XWWWAW EWtavteel ára aaydftvf« 110 keress, félév« — hermalitiegjvteeH; bHMmmp karabásatÁB Ám: II IS fül. A lakásrendelet körül toronymagasságba csapkodnak a hullámok. Már eddig annyi papiront fogyáss*t toltak el a rendelet kritiká- | jára, hogy abból a boldog Japánban, ahol tudvalevő- j leg papirfalu házak vannak — egy felvárost lehetne épi- teni. A rendelet lényeges®Db j pontjait mi is ismertetjük.] Az ismertetésből lakás ugyan '■ nem lesz, de kötelességet vélünk teljesíteni akkor, a- mikor a rendelet fontosabb szakaszait sorozatosan meg- ismertetjük olvasóinkkal. A rendeletnek lehetnek és van- nak is hibái. De aki alaposabban utánanéz a dolognak, kénytelen beismerni azt, hogy az adott körülmények isöt ott jobbat alig lehetett volna hozni. Csonka-Magyarország lakosainak az a legnagyobb hibája, hogy a jogok terén még ma is a régi Magyarországhoz szabja magát. A kötelességekből pedig csak a Csonka-Magyarországra eső részt vállalja, ha ugyan vállalja! A régi Magyarországnak pedig — sajnos — vége van egyelőre. Hozhatnak itt akármilyen lakásrendeletet — amíg építeni nem lehet — a lakáskérdést sem lehet megoldani igazságosan. A rendelet ellen a legsúlyosabb kifogásai természetesen a Népszava újságnak vannak. Ámde elfelejti a Népszava, hogy amikor ő diktálta a törvényt, akkor még rosszabb volt a helyzet. Mert valakit rohamkéssel beültetni másnak a lakásába — még nem megoldása a lakáskérdésnek. Kézenfekvő dolog, hogy a legrosszabb viszonyok között lakás dolgában a munkás osztály él. Azaz a munkás osztálynak az a része, amelyiknek nincsen lakása. De higgye el a Népszava, hogy e tekintetben a szellemi munkások sincsenek jobb helyzetben. A nyomorúság közös s azt csak a megértés keresésével lehet orvosolni, j a bolsevista kommunizmus a lakás kérdés terén éppen úgy csődöt mondott, mint a híres „szociális termelés" terén. Szent igaz, hogy vannak olyan háztulajdonosok, akiktől megfagyhat a lakás nélkül élő ember, de éppen olyan igaz az is, hogy vannak ma is sokan, akiknek fejében még most is gőzölög a Lenin-elmélet. Ezzel pedig nem lehet házat építeni. Valahol mindenkinek laknia kell, de a maga szükségletére a tulajdonosnak is joga van a saját házához. Viszont az is igaz, hogy 7-8 szobás lakáshoz ma senkinek se volna joga!... TÁVIRATOM 17. Károly király utazása, a nemzetgyűlés elit! Bpest, ápr. 7. A Nemzetgyűlés szerdai dicsén Teleki miniszterelnök beszélt a király útjáról. Kijelenti, hogy a király kiásásának terve nem Magyarországból indult ki. Amikor a király meggyőződött arról, hogy jelenlétével veszedelmet hoz az országra , maga határozta el, hogy az országot elhagyja., A király utazását csak ámokban zavarták meg a munkások, de ezért nem a magyar, hanem az osztrák kormány a fetalis. A minissiterelnök után Grata külügyminiszter szólalt fel. A kisantant — úgymond — megállapodásra lépett, Hogy a Habsburgok visszatérése ellen a leghatározottabb állást foglalja el. Benes cseh külügyminiszter hivatalosan catus bellinek jelentette ki a Habsburgok visszatérését. Ugyanígy nyilatkozott a jugoszláv kormány is. Miután a kormány meggyőződött arról, hogy a szomszéd államok nem álltak volna meg a puszta fenyegetésnél, ajánlja a királynak, hogy hagyja el Magyarországot. A hatalmak fenyegetőzésével szemben kijelenti a külügyminiszter, hogy a magyar trón betöltésének joga a magyar nemzet belső ügye és amennyiben Károly király visszatérése összefüggésben volt a magyar trón letöltésével, jogilag egyedüli és kizárólag a magyar nemest van hivatva az ebből folyó kérdések elbírálására. A civilizációnak nem felel meg, hogy egy kis nemzetet lefegyverezzenek és azután megfosztják attól a lehetőségtől, hogy a maguk szűkre szabott otthonát maguk rendezzék be. A magyar szent korona egysége és elválaszthatatlansága, a mi fejlődésünk egyetlen biztosítéka, belső rendünknek igazi alapja. A külügyminiszter beszédét a Nemzetgyűlés lelkes tapssal fogadta. Windischgraetz rendezte a királypuccsot A ISagrigehe Lloyd leleplezése München, ápr. 6. A Bayrischer Lloyd Károly király utalásának okaival foglalkozva a következést írja: — Károly király utazásának tervét Windlichgraeix herceg eszelte ki. A harcig jó barátságban van Franchet d’Xeperay tábornokkal, akivel Párisban hosszasabban tárgyalt. A tábornok biztosította őt arról, hogy dacára Benesesen külügyminiszternek tett ígéretének, abban az esetben, ha Magyarország a Habsburgok restaurációjának kérdésében Franciaországot Fait accompli elé állítaná, Franciaország szabad folyást engedne a dolgoknak. Ez információ alapján szánta rá magát Károly Magyarországra való visszatérésre. Írkor azonban mint ismeretes a hivatalos francia politika cserben hagyta. (A hirt tantartással közöljük.) A király bncsúja Bpest, ápr. 7. A „Sajtótudósító“ jelenti: Károly király elutazása után megkérte Teleki miniszterelnököt az alábbi kiáltvány közzétételére : „jfUgVagytti gyázídVe arról, Hogy csak a tírVényes Király segitségiVel lehet Visszaállíts«! Magyarországot. Mo«, hogy a Magyar «fsím engedi Magit félre-Vezetidül. ft jHT|Muca suctia «cg»int is Helyreállt Magyarország teljes flggetlusigc. fi), hogy Ki Vagyok zárda a tiitgitjbeáls «»nKájbbál. ft trite elfoglalása ««híz helyzetbe bízná a Magyar kezetet, amit és ne« akaro Hízom az isteni gouártselísben, hogy elji íz az iái, amikor is Mit Kizisen mitKilKoábitunk bizánci felvirágoztatásán. Itááig is arra kérest a Magyar ttipet, hogy teljes erejivel táMogassa azt a ffrlut, a nebiz Viszmyok K'o’zött a ország »litt irtfáik. A király Svájcban Luzern, ápr. 7. A „Sajtótudósító" jelenti: IV. Károly király szerdán reggel érkezett Luzernbe. Utazása mindenütt zavar nélkül folyt le. Il külügyminiszteri beszéde és a Kisgazda-párt Bpest, ápr. 7. A „ Sajtótudósító" jelenti: Gratz külügyminiszter beszéde a kisgazda-párt nyugalmát föl■avaría. Támadásra készülnek ellene. A nagykövetek tanácsának nyilatkozata Parisból jelenti a Havas-ügynökség. A nagykövetek tanácsa Jeles Cambon indítványára a francia kormány titkaigazítása szerint a következő nyilatkozatot bocsátotta ki: A Magyarországon lejátszódott események a szövetséges főhatalmakat arra kényszerítik, hogy a magyar kormánynak és a magyar népnek emlékezetébe idézzék az 1920 február 4 én tett nyilatkozatuk rendelkezéseit. Az ebben a nyilatkozatban lefektetett elvek alapján a szövetségesek kötelességüknek tartják megismételni, hogy a Habsburgok visszahelyezése a békét alapjában rendítené meg, tehát ezt a restaurációt a szövetségesek sem el nem ismerik, sem pedig meg