Friss Hirek, 1921. június (5. évfolyam, 121-145. szám)
1921-06-01 / 121. szám
H^4«nMfi-Vásárhely, 1921. I. évfolyam 121. szám Szerda, Junius 1. rOLlTXKAl WAPMLAP 4rs: texszkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda _ „ a _ Előfizetési ára negyedévre 110 korona, fél- } Ara:turn «Mi Hódmezővásárhely, Szent Antal-utca 7. szám ; 7 évre — korona { 10 Ell fill 111 QU Ilii. | Telefonszám 22. BARABAS ISTVABI Megjelenik mindennap kora délután j ill flu Ilii. rrrr_Trr ~v *rr~-n*>tiA *n—^ *« ■ * ** ■* <ltté*.«,a,> ^***.««^ — ***^^i^**A •**^^u^‘iA^iN~rr^u^iVrLi-rs~rn_rrLriruij~Lnj-Ln_ri Nfiigatmagjarország kérdése hosszas halogatás és taktikázás után úgy látszik végre a döntés küszöbéig jutott. A képtelen trianoni békeszerződés tudvalevőleg Ausztriának ítélte oda Magyarország nyugati vármegyéit. Amennyira a nagy zűrzavarban látni lehet az antantot ebben az intézkedésében az a gondolat vezérelte, hogy Nyugatmagyarországnak Német-Ausztriához való csatolásával meggátoltatja Ausztria csatlakozását Németországhoz. A kérdést különben a telhetetlen cseh-jugoszláv politika vetette föl. Előbb ők akarták a kezüket rátenni erre a területre azért, hogy így az északi és déli szlávok között természetes érintkezési területet kapjanak. Erről a tervről azonban az olaszok erélyes ellenállása miat kénytelenek voltak lemondani. Most már abban dolgoznak, hogy Csonka-Magyarország és Német- Ausztria között a békés gazdasági érintkezést lehetetlenné tegyék, úgy gondolkoznak, hogy ha Nyugat- Magyarországot sikerül Német-Ausztria kezére játszani ,akkor a Németország mellé kényszerített Ausztrián át a magyarokat véglegesen eltudják szigetelni a németektől, sőt sikerül ellenségévé tenni a németeknek. A jelekből ítélve úgy látszik, hogy a kapzsi osztrák bekapja a horgot és követeli magának a nyugati vármegyéket, amikhez pedig sem isteni, sem emberi, sem történeti alapon semmi joga nincsen. S ha csakugyan megesik rajtunk a sok igazságtalanság után a legnagyobb és nyugati vármegyéinket át kell engednünk az osztrákoknak — ,akkor beláthatatlan időre megszakad a két nép között még az elkerülhetetlennek látszó gazdasági érintkezés is. Mert hiszen önmaga ásná meg sírját a magyar nemzet, ha a rabló Ausztriának egy szem búzát adna vagy egyetlen kereskedőjét bebocsátaná Magyarországba. Az életösztön kényszeríti a magyarságot védekezésre. S ha másként nem megy — rá kell lépnünk a gazdasági harc terére is, hogy a halál elől megmenekülhessünk. A belső vasgyűrat — ahogy a kis antantot hívják — nem szabad a nyakunkra forrasztani engednünk. TAViBflTOiC ttyipt-Maprország is az ausztriai népszavazás Bpest, máj. 31. A „Sajtótudósító“ jelenti: A szövetséges hatalmak elhatározták, hogy Ausztria ellen akkor léptetik életbe a büntető rendszabályokat, ha a salzburgi népszavazási akció Stájer tartományban is követésre talál. Ha Stájer tartományban nyilvános népszavazási akció lesz, azaz a tartományi kormány rendezi a népszavazást, akkor ez a bécsi kormány lemondását vonja maga után. A párisi Eclair bécsi tudósítója úgy tudja, hogyha osztrák részről a Németországhoz való csatlakozási mozgalom tovább tart, akkor az antant egész Ausztriát megszállása és megvonja Ausztriától a pénzügyi segélyt is. Bécsben a csatlakozási mozgalmak miatt, a Nyugat- Magyarország ügyében folytatott tárgyalások megszakításával számolnak, a magyar delegáció még nem válaszolt az osztrák kormány legutóbbi jegyzékére. Az Mónit*igresszattittei Bpest, máj. 31. A „Sajtótudósító“ jelenti: A Hivatalos Lap mai száma közli az indemnitásnak három hónapra való meghosszabbításáról szóló leiratát a kormányzó urufóméltóságának. A rendeletet Kenderesen keltette a kormányzó urafóméltósága. Felső-Szilézia sorsa Berlin, máj. 31. A „Sajtóindesító” jelenti: Felső-Sziléziát az antant nagyköveteinek tanácsa három zónára akarja felosztani. Az egyes zónákat külön-külön a lengyelek, németek és az antant , szállaná meg. A svájci újsigíri Budapesten Bpest, máj. 31. A „Sajtótudósító” jelenti: Budapest székesfőváros a svájci újságírók tiszteletére nagy bankettet rendezett. A magyar részről elhangzott toasztokra a svájci újságírók részéről Weber dr, a Basel Nachrichten munkatársa válaszolt. A többi között ezeket mondott*: Pillanatnyi benyomások hatása alatt* nem lehet végleges és tárgyilagos ítéletet mondani Magyarországról. Tudomása van arról, hogy mit művelt a destruktív sajtó országunkban és örömmel tapasztalja, hogy országukban azt a sajtót, meg szabadságával visszaélt, immár megfékezik. — Ma a svájci újságírók a budai hajógyárat és a csepeli tölténygyárat tekintik meg. Mikor jön az antant jóvátételi bizottsága Magyarországra ? Bpest, máj. 31. A „Sajtótudósító” jelenti: Az a híresztelés, mintha az antant jóvátételi bizottsága, a közeli napokban, már Budapestre érkeznek, valótlan. A jóvátételi bizottság csak f. é. június hó végén, vagy július hó elején érkezik meg. Hite jár annak, hogy az antant csak kisebbszámú kontroll-bizottságot küld Magyarországra, hogy csonkaországunkat megkímélje a jóvátételi bizottság működésével és hoszszabb itt tartózkodásával egybekötött nagyobb kiadásoktól. II destruktív sajtó ellen Székesfehérvár, máj. 30. A M. T. I. jelenti: Székesfehérvárott nagy sajtógyűlés volt az elmúlt vasárnapon, amelyen a destruktív sajtó ellen határozati javaslatot fogadtak el és követelték az Est és a Világ c. lapok megbüntetését. 1j Hogy indult el a bukaresti express? Bpest, máj. 30. A M. T. I. jelenti: Ma kellett volna az első bukaresti expressvonatnak elindulnia Bpestről, a magyar vasutasok azonban nem akarták Aradig elkísérni, mivel a legutóbb is inzultálták őket Aradon. Csak midőn Trifu, apesti oláh megbízott szavatosságot vállalt, hogy bántalmazásuk nem lesz, indultak el nagy késéssel a vonattal. A felső-magyarországi kisgazdák gyűlése Komárom, máj. 30. A M. T. I. jelenti: A felső-magyarországi kisgazdák Koiná■ romban népes gyűlést tartotak, amelyen elhatározták, s hogy csatlakoznak a zöldinternacionáléhoz. Kezet fogva... A jövő iparosnemzedék nevelését legelső célnak ismerem s ezért a tanonevek reformálását és a reá való kvalifikációnak mielőbbi kimondását legsürgősebbnek tartom. Az iparosok továbbképzése szintoly égetően szükséges, mint az ifjúság nevelése, mert hiszen ők már a jelen életkörülmények között kevesebb elméleti előkészülettel kénytelenek megküzdeni a modern élet által elébek állított nagy technikai és szociális kérdésekkel. E célból továbbképző tanfolyamok felállítását ajánlom amelyeken különösen az úgynevezett reáliák adatnának elő praktikusan kidolgozott tanterv alapján. Meg vagyok győződve, hogy ily irányú kezdeményező próbálkozás az iparosság részéről meleg pártfogásra találna, mert mindenki érzi, hogy több tudásra, több műveltségre, több szakismeretre van szükség, mint amennyit maga a műhelyek levegője nyűjt az iparosságnak. Az összetartozandóság látható jelekép, épp úgy, mint a műalkotások közkinccsé tétele szempontjából, valamint a helybeli, vidéki és külföldi vásárlóközönség tájékoztatása céljából s a tisstességes konkurranck fejlesztése szempontjából állandó kiállítások tartása válik szükségessé, amely viszont az iparcsarnok létesítéséhez vezeti az iparosság komolyan gondolkozó elemeit. Tekintetünket immár előre kell