Friss Hirek, 1921. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-01 / 121. szám

H^4«nMfi-Vásárhely, 1921. I. évfolyam 121. szám Szerda, Junius 1. rOLlTXKAl WAPMLAP 4rs: t­exszk­es­ztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda _ „ a _ Előfizetési ára negyedévre 110 korona, fél- } Ara:­turn «Mi­­ Hódmezővásárhely, Szent Antal-utca 7. szám ; 7 évre — korona { 10 Ell fill 111 QU Ilii. | Telefon­szám 22. BARABAS ISTVABI Megjelenik mindennap kora délután j ill flu Ilii. rrrr_Trr ~v *rr~-n*>tiA *n—^ *« ■ * ** ■* <ltté*.«,a,> ^***.««^ — ***^^i^**A •**^^u^‘iA^iN~rr^u^iVrLi-rs~rn_rrLriruij~Lnj-Ln_ri Nfiigatmagjarország kérdése hosszas halogatás és taktikázás után úgy lát­szik végre a döntés küszö­béig jutott. A képtelen tria­noni békeszerződés tudva­levőleg Ausztriának ítélte oda Magyarország nyugati vármegyéit. Amennyira a nagy zűrzavarban látni le­het az antantot ebben az in­tézkedésében az a gondolat vezérelte, hogy Nyugatma­­gyarországnak Német-Ausz­triához való csatolásával meggátoltatja Ausztria csat­lakozását Németországhoz. A kérdést különben a tel­hetetlen cseh-jugoszláv po­litika vetette föl. Előbb ők akarták a kezüket rátenni erre a területre azért, hogy így az északi és déli szlá­vok között természetes érint­kezési területet kapjanak. Erről a tervről azonban az olaszok erélyes ellenál­lása miat kénytelenek vol­tak lemondani. Most már abban dolgoznak, hogy Cson­ka-Magyarország és Német- Ausztria között a békés gaz­dasági érintkezést lehetet­lenné tegyék, úgy gondol­koznak, hogy ha Nyugat- Magyarországot sikerül Né­met-Ausztria kezére játszani ,akkor a N­émetország mellé kényszerített Ausztrián át a magyarokat véglegesen el­tudják szigetelni a németek­től, sőt sikerül ellenségévé tenni a németeknek. A jelekből ítélve úgy lát­szik, hogy a kapzsi osztrák bekapja a horgot és követeli magának a nyugati várme­gyéket, amikhez pedig sem isteni, sem emberi, sem tör­téneti alapon semmi joga nincsen. S ha csakugyan megesik rajtunk a sok igaz­ságtalanság után a legna­gyobb és nyugati várme­gyéinket át kell engednünk az osztrákoknak — ,akkor beláthatatlan időre megsza­kad a két nép között még az elkerülhetetlennek látszó gazdasági érintkezés is. Mert hiszen önmaga ásná meg sír­ját a magyar nemzet, ha­­ a rabló Ausztriának egy­­ szem búzát adna vagy egyet­len kereskedőjét bebocsátaná Magyarországba. Az életösz­­­­tön kényszeríti a magyarsá­­­­got védekezésre. S ha más­­­­ként nem megy — rá kell lépnünk a gazdasági harc terére is, hogy a halál elől megmene­külhessünk. A bel­­ső vasgyű­rat — a­hogy a kis antantot hívják — nem sza­bad a nyakunkra forrasz­tani engednünk. TAViBflTOiC ttyipt-Maprország is az ausztriai népszavazás Bpest, máj. 31. A „Sajtótudósító“ jelenti: A szövet­séges hatalmak elhatározták, hogy Ausztria ellen akkor léptetik életbe a büntető rendszabályokat, ha a salzburgi népszavazási akció Stájer tartományban is követésre talál. Ha Stájer tartományban nyilvános népszavazási ak­ció lesz, azaz a tartományi kormány rendezi a népsza­vazást, akkor ez a bécsi kormány lemondását vonja maga után. A párisi Eclair bécsi tudósítója úgy tudja, hogyha osztrák részről a Németországhoz való csatlakozási moz­galom tovább tart, akkor az antant egész Ausztriát meg­szállása és megvonja Ausztriától a pénzügyi segélyt is. Bécsben a csatlakozási mozgalmak miatt, a Nyugat- Magyarország ügyében folytatott tárgyalások megszakí­tásával számolnak, a magyar delegáció még nem vá­laszolt az osztrák kormány legutóbbi jegyzékére. Az Mónit*­­igresszattittei Bpest, máj. 31. A „Sajtó­­tudósító“ jelenti: A Hivata­los Lap mai száma közli az indemnitásnak három hó­napra való meghosszabbí­tásáról szóló leiratát a kor­mányzó ur­ufóméltóságá­­nak. A rendeletet Kendere­sen keltette a kormányzó ur­afóméltósága. Felső-Szilézia sorsa Berlin, máj. 31. A „Sajtóin­­desító” jelenti: Felső-Sziléziát az antant nagyköveteinek tanácsa három zónára akarja felosztani. Az egyes zónákat külön-külön a lengyelek, németek és az antant , szállaná meg. A svájci újsigíri Budapesten Bpest, máj. 31. A „Sajtótudósító” jelenti: Budapest székesfőváros a svájci újságírók tiszteletére nagy bankettet rendezett. A magyar rész­ről elhangzott toasztokra a svájci újságírók részéről Weber dr, a Basel Nachrichten munkatársa válaszolt. A többi között ezeket mondott*: Pillanatnyi benyomások hatása alatt* nem lehet végleges és tárgyilagos ítéletet mondani Magyarországról. Tudomása van arról, hogy mit mű­velt a destruktív sajtó országunkban és örömmel tapasztalja, hogy orszá­gu­­kban azt a sajtót, me­g szabad­­ságával visszaélt, immár megfékezik. — Ma a svájci újságírók a budai hajógyárat és a csepeli tölténygyárat tekintik meg. Mikor jön az antant jóvátételi bizottsága Magyarországra ? Bpest, máj. 31. A „Sajtótu­­dósító” jelenti: Az a híresztelés, mintha az antant jóvátételi­ bizott­sága, a közeli napokban, már Budapestre érkeznek, valótlan. A jóvátételi­ bizottság csak f. é. június hó végén, vagy július hó elején érkezik meg. Hite jár an­nak, hogy az antant csak kisebb­­számú kontroll-bizottságot küld Magyarországra, hogy csonka­­országunkat megkímélje a jóvá­­tételi­ bizottság működésével és hosz­­szabb itt tartózkodásával egybekö­tött nagyobb kiadásoktól. II destruktív sajtó ellen Székesfehérvár, máj. 30. A M. T. I. jelenti: Székes­fehérvárott nagy sajtógyűlés volt az elmúlt vasárnapon, amelyen a destruktív sajtó ellen határozati javaslatot fogadtak el és követelték az Est és a Világ c. lapok meg­büntetését. 1j Hogy indult el a bukaresti express? Bpest, máj. 30. A M. T. I. jelenti: Ma kellett volna az első­­ bukaresti expressvonatnak elin­­­­dulnia Bpestről, a magyar vas­utasok azonban nem akarták­­ Aradig elkísérni, mivel a leg­­­­utóbb is inzultálták őket Aradon. Csak midőn Trifu, apesti oláh megbízott szavatosságot vállalt, hogy bántalmazásuk nem lesz,­­ indultak el nagy késéssel a vo­­­­nattal.­ ­ A felső-magyarországi kisgazdák gyűlése Komárom, máj. 30. A M. T. I. jelenti: A felső-magyar­országi kisgazdák Koiná­­■ romban népes gyűlést tar­­t­­o­tak, amelyen elhatározták, s hogy csatlakoznak a zöld­­internacionáléhoz. Kezet fogva... A jövő iparosnemzedék nevelését­­ legelső célnak ismerem s ezért a tanone­vek reformálását és a reá való kvalifikációnak mielőbbi kimondását legsürgősebbnek tartom. Az iparosok továbbképzése szintoly égetően szükséges, mint az ifjúság nevelése, mert hiszen ők már a je­len életkörülmények között kevesebb elméleti előkészülettel kénytelenek megküzdeni a modern élet által elé­­bek állított nagy technikai és szo­ciális kérdésekkel. E célból tovább­képző tanfolyamok felállítását ajánlom amelyeken különösen az úgynevezett reáliák adatnának elő praktikusan kidolgozott tanterv alapján. Meg vagyok győződve, hogy ily irányú kezdeményező próbálkozás az iparosság részéről meleg párt­fogásra találna, mert mindenki érzi, hogy több tudásra, több műveltségre, több szakismeretre van szükség, mint amennyit maga a műhelyek levegője nyűjt az iparosságnak. Az összetartozandóság látható jele­­kép, épp úgy, mint a műalkotások közkinccsé tétele szempontjából, va­lamint a helybeli, vidéki és külföldi vásárlóközönség tájékoztatása céljából s a tisstességes konkurranck fejlesz­tése szempontjából állandó kiállítások tartása válik szükségessé, amely vi­szont az iparcsarnok létesítéséhez vezeti az iparosság komolyan gon­dolkozó elemeit. Tekintetünket immár előre kell

Next