Friss Hirek, 1921. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1921-09-01 / 197. szám

ff'Fisa Mirak» A nyugatmagyarországi események igazolják a magyar politika felfogását Hivatalos politikai körök írják lapunknak : Nyugatmagyarország lakossága nem akar Ausztriához csatlakozni. Ez az értelme és jelentősége mindannak, ami eddig ott történt. Magyar részről mindig hangoztattuk, hogy ennek az országrésznek lakossága nem hoz vigságot Ausztria számára. Jól érzik magukat és semmi kedvük sincs arra, hogy magukat az életképtelen és minden erejével kenyérért küzdő Ausztriához kapcsolják. Anyugati hatalmak azonban abban a tévhitben éltek, hogy 100000 lakossal, mint sakkfigurával játszhatnak. A nagyhatalmaknak ez a lelkiismeretlen felfogása és eljárása most felfordulást idézett elő oly helyen, melyen eddig jólét és nyugalom virult. A nagyhatalmaknak eddig is sok gondot okozott az a tájékozatlanság, mellyel eddig Európa ügyeit intézték és most alig telik majd örömük abban, hogy újabb tűzfészket teremtettek. Megdönthetetlen tény, hogy a Nyugat-Magyarország elcsatolását ellenző magyar politikának igaza volt, mert vita nélkül állítható, hogy a □agy ellenállás magából a polgárságból indult ki és a zavargás csak akkor tört ki, amikor a megvárok a területet kiürítették és a lakosoknak alkalmuk lehetett volna, hogy a felszabadító osztrákokat keblükre öleljék. Most azonban igen drasztikusan mutatta meg a lakosság, hogy a felszabadításból nem kér. Károly király Svájcban marad Genf, aug. 31. A „Sajtótudósító” jelenti: A svájci szövetségi tanács keddi ülésén elhatározta, hogy IV. Károly király mindaddig Svájcban maradhat, míg a spanyol kormány nem adja meg neki a letelepedési engedélyt. 152 és fél a korona Zürichben Zürich, augusztus 30. (A mai devizazárlat.) Berlin 680, Hollandia 184.50, London 2176, Pária 4570, Milano 2527.50, Prága 695, Budapest 152.50, Zágráb 325, Bukarest 695, Varsó 21, Bécs 70, osztrák bélyegzett 59. A bécsi tőzsde mai zárlata Bécs, augusztus 30. Valuták: márka 1250, lei 1270, lira 4575 francia frank 8375, svájci frank 18400, dollár 4064, szóból 1280, angol font 4000, dinár 2360, magyar korona 274, lengyel márka 37.50. Kifizetések: Zágráb 595, Berlin 1250, Prága 1280, Budapest 274, Milánó 4600, Svájc 18425, Varsó 86.50, Amsterdam 33950, Newyork 1075, London 4005, Paris 8400, Bukarest 1275. Vitéz Kemény Simon A „Szegedi Új Nemzedék” felelős szerkesztőjét, Kemény Simon kollegánkat augusztus 20 án fölavatták a vitézi rend tagjává. A derék katonát, aki most a tollal harcol hazájáért, vasárnap este társasvacsora keretében ünnepelte Szeged város társadalma. A banketten megjelentek Kószó István kormánybiztos, dr Aigner Károly főispán, Schvoy Kálmán ezredes és a város sok kitűnősége. Vitéz Kemény Simon, az egyetlen újságíró, akit a vitézi rendbe eddig fölvettek. Amikor a proletárdiktatúra kitört, éppen városunkban rendezte a Területvédő Liga első matinéját. Instanciára jelentkezett az akkori „vezető egyéniség” magas színe elé. A nagy férfiú, akit még mindig nem tisztelhetünk városunk békés falai között, hozzá sehogyne illő leereszkedéssel hallgatta meg vitéz Kemény Simon alázatos kérését. A Sas nagytermét kérte ugyanis előadás céljára a vásárhelyi Napóleontól. A helyi kultusz-szakosztály meghallgatása után végre megadatott a kegyes engedetem arra, hogy vitéz Kemény Simon és álmodozó társai 1919 március 23 án matinét tarthassanak az akkor legnépszerűtlenebb eszme, Magyarország területi épsége érdekében. Vitéz Kemény Simonnak azonban, aki annyi ütközetben harcolt vitézül, még egy kemény csatát kellett megvívnia. Meg kellett jelennie egy bizonyos palotában, ahol a szocializált Magyarország ifjú titánjai viselték a cenzori koronát. Alázatos instanciájára végre az egyik ifjú Marx fiók kimondta a szívdobogtató szentenciát: „bánom is én, akármit kornyikálnék is a Sasban, minket nem érdekel az ország területi épsége”, így történt ez 1919 március 21 én. Huszonharmadikán azután a fent megénekelt és ma is távollevő nagy férfiú meghozta a végső döntést. Az egész világ hazánk, az ünnepélyt nem lehet megtartani. És úgy történt. Vitéz Kemény Simont kitüntetése alkalmából szívből üdvözöljük. Talán mégis van Magyarország és lesz még Magyarország ! . . . Imsttaszténszocifikiata párt titkárát agyonlőttél A munkások követelik a magyarok kiutasítását A Korresponden Herzog-nak jelentik Bécsújhelyről: Szent Margitbányán Schneidert, a bécsi keresztényszocialista párt titkárát egy magyar irreguláris banda elfogta és egy erdőben agyonlőtte. Más bécsi keresztényszocialisták, köztük Mataja képviselő, csak a véletlennek köszönhetik, hogy az elfogatástól megmenekültek. A magyarok elhurcoltak , több osztrák csendőrt, valamint több bécsújhelyi magánegyént. A bécs, újhelyi és bádeni munkásság ezek miatt az események miatt követeli az ott élő magyarok kiutasítását. (Szent Margitbánya a magyar részről egészen kiürített területen van.) Nagyarányú kommunista összeesküvést leplezett le a budapesti rendőrség Ötvenegy letartóztatási Köztársaságot akartak Károlyival az élén A budapesti rendőrség ismét egy nagyobb arányú kommunista összeesküvésnek jött a nyomára. A vezetőket és a szervezőket sikerült elfogni. Az ügyről a rendőrségi sajtóiroda hivatalos jelentést adott ki, mely többek között ezeket mondja : Tóth István 27 éves elektrotechnikus, Hoffmann György 28 éves segédmunkás és Kertész János vízvezetéki szerelő három hónappal ezelőtt szövetkeztek egymással, hogy a munkásságot oly szervezetekbe tömörítsék, melynek az lesz a célja, hogy a fennálló rendet és a Haraminyt megbuktassa és köztársasági kormányzatot létesítsen. A szervezkedést külföldi pénzzel kezdték meg. Egy elvi nyilatkozatot bocsátottak ki, amely céljaikat megmagyarázta és amelyban az alapítandó köztársaság elnökéül Károlyi Mihályt nevezik meg. Az egész szervezkedés a hólapda rendszeren alapult. Minden csatlakozó tag kötelezte megát, hogy tíz új hívet szerez. A tagokat két csoportra osztották, aszerint, hogy katonaviselt-a vagy nem. Ennek célja az volt, hogy mígttt diák ki tesz alkalmas katonai szolgálatra és kit használnak fel csupán gazdasági téren. A vezetők egy zöldszinti igazolványt kaptak VPE (Világ Proletárjai Egyesületek) és ötágú kommunista csillagpecséttel látták el az igazolványokat. Baranya Visszaszerzésekor pacscsot szerveztek. Megállapodtak abban, hogy mikor Baranyát a magyarok vissza akarják foglalni, az ottani kommunisták zavargásokat szerveznek s ha ezek ellen elküldik Budapestről a katonaságot, meg fogják szállani a budapesti középületeket és magukhoz ragadják a hatalmat. Igen gyakran tartottak összejöveteleket Kertész Jánosnak Gólya utca 31 számú lakásán. A rendőrség már régen figyelte és egy újabb gyűlésük alkalmával, amelyet a Kálvária téren tartottak, a detektívek körülzárták a gyülekező helyüket és valamennyit bevitték a főkapitányságra. A rendőrség eddig 51 összeesküvőt tartóztatott le, kiket még a múlt hét folyamán átadtak az ügyészségnek. A nyomozás megállapította, hogy az összeesküvők Hoffmannt választották meg katonai vezetőnek és Pataki Jenő lett volna a géppuskás-parancsnok. A nyomozás tovább folyik az irányban, hogy nincsenek-e még máshol is a városban a szervezetnek részesei. Sérrestik és a szeptember 1-én életbelépő forgalmi adó A közeli napokban nyilvánosságra hozzák a forgalmi adóra vonatkozó végrehajtási rendeletet. A másfélszázalékos forgalmi adó szeptember 1én lép életbe. Ettől az időponttól kezdve a kereskedők pontos pénztári könyvet tartoznak vezetni, melynek bevételi oldalát naponta tartoznak lezárni. Ugyanerre a lapra kell ráragasztani az aznapi összes bevételek másfél százalékát forgalmi adó bélyegekben. Ha átalányösszegben akarja negyedévenkint leróni a forgalmi adót, erre is módot ad a törvény illetve a készülő rendelet. Hogy a kereskedők ezt az adót áthárítják a közönségre, az természetes. A gyakorlatban tehát a forgalmi adó minden árunak legalább másfél százalékos megdrágulását jelenti. — Új napilap indult meg ma reggel Szegedi Újság címmel Szegeden. A keresztényszocialista irányú reggeli lap főszerkesztője dr Csengeri János egyetemi tanár, felelős szerkesztője dr Kelemen László ügyvéd, kiadja Angster Jenő bankigazgató. Terményárak A gabonatőzsde ma ellanyhult. A kínálat is, kereslet is keretek között mozgott, így maradt ez a zárlatig és az összes forgalom búzában 15—20 vagyon volt. A balatoni állomáson feladott búzáért 1500—1510 koronát fizettek mázsánkint, mig budapesti paritáson 1520—1525 volt az ár. Rozsban néhány kötés történt, nyírvidéki állomáson 1140—1150 es áron. 1 inn Í°kbminőségü takarmányárpa 1400 koronán kelt el, a sörárpa 1475 —1575 korona közt állott minőség szerint. A zab ára 1365 korona volt a feladó állomáson. Az egyéb cikkek terén a kölesben nem volt üzlet, a repce 1950, a korpa 880—900 korona volt, a fehérbab 18.20, új fehérbab 22.50 korona volt kilónként, a cirokmag 8— 10, mák 59—61, a kendermag 10— 12 korona volt kilónként. A nullás liszt ára budapesti paritással zsákkal együtt 26 korona, főzőliszt 21 korona, a kenyérliszt 17 25 korona árat ért el. h*—iatrfMrfwi^.1.. «r 11 -ir~raaivAMm.jui Meghívó a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének szeptember 4-én, vasárnap, d. u. fél 4 órakor a városháza közgyűlési termében tartandó gyűlésére. Megbeszélésre kerül a központi vendégek tiszteletére rendezendő kiállítás és irodalmi est dolga. Hazafias szeretettel hívok meg minden magyar nőt, kinek a magyar sors, a magyar bánat nem közömbös. Barabás Istvánné: Hhműhely tb Ad. 389-9. Hir a tankötelezi Városunk mindennapi óvodáiban kezdődött. A tan és tekretettel a hiányra, az azonban a lókat és óvd és szüleiket lyosabb érvi mirt makac büntetjük. Ennélfogv löhet, hogy gyermekeiké idő alatt, g: óvódéba be a szülőket, lépő, vagy gyermekeik jutányos ák és pedig a kizárásával, az alsóbb a szülők e térés és oktat szolgálatot, mekekkel S: gyakorolnak A szegér házattsl és érdekében iskolai ható azon egyesi hát, kiket és önzetlent roogatásuka iskolás gye vonják meg mekek éle napközi ott! megoldható felállítása előbb említ és emberbB HmnváBért 13991—192 H n a f. isí Iipő i Az 1921. latforgalmi szeptember naptól két kir. pénzügy sz. rendelet uj (két lapc házhatók át nak a mari előtt a véte 3 százalékében készpélön e céli bélyeggel 1 mintájú ma nem történe lékos forgatgól való li tulajdonjogi cserélés, aj a törvényi adócsalás, zárással és igének kitejedhetövé: Hmvhely aug. hó 27 Eladó ház, V eladó, venni a tulajdonos vállalatánál ( 88 évvel a vállán,,1 inga-.ag léptekkel lép be az Ipartestület hivatalos helyiségébe egy agg iparos., Esedező hangon adja elő, hog az 1860 ik évben remekelt, 1848 ban pedig Budán védte a magyar szabadságot. Uram Isten, a hős, az ipar egyik oszlopa arra van kényszerül, hogy 88 éves korában könyöradományból tartsa fent magát. De valljuk be őszintén, hogy amit az Ipartestület anyagi erejéből adhat 087 egy ilyen szerencsétlen agg iparosnak, várjon mire elég? Mondjuk, hogy sokat juttatnak neki, hát kap 150 koronát. Az az ember, aki annyi megpróbáltatás után megérdemelné, hogy ölhetett kézzel várja, hogy elébe tegyék a mindennapi szükségletét. Kenyéradományért kell járnia, nap 2 napra valót. Ez nem humanizmus. Ez a korábbi intézkedéseknek kegyetlen alapokra fektetett fényképe. Az az iparos, aki 75 éven át iparát folytatja, előbb mint tanonc, később mint segéd, utóbb mint önálló iparos mesterségét, megérdemli, hogy róla gondoskodás történjék. Nem pillanatnyi segély, hanem állandó segélyre van neki szüksége és ezt emberöltőkön át nem tudta megcsinálni az iparostársadalom, hogy magának és felebarátainak agg korára megélhetést biztosítson. A sok sok bankettezés évenként az iparosok által szokásos vacsorák értéke talán nyújtott volna egy kis alapot erre, de mindenki a saját egyéni vágyainak a kielégítésére törekedett, bár nem volt tisztában azzal, hogy nem szorul-e ő is támogatásra. Na, de hagyjuk a régi időt, helyette nézzünk a jelenbe és a jövőbe, ala-