Friss Hirek, 1921. október (5. évfolyam, 222-247. szám)
1921-10-01 / 222. szám
é pest, a kereskedők a felajánlott tételeket pedig 1770—75 koronás árban szerette volna elhelyezni. De a malmok ragaszkodtak a tegnapi vétalárhoz és ennek folytán mindössze csak néhány vagyon búza és rozs került eladásra 1710 koronás egységárban feladóállomásokról és 1730— 40 koronáért, paritás Budapest, gyengébb minőségű búza. Rozsban 1340 korona volt paritás Budapest a kínálat, itt is igen kis mennyiségekről volt szó. A terménycikkekben élénk forgalom volt különösen sörárpában, amit a malátagyárak vásároltak 1550— 1600 koronás egységárban feladó állomásról minőség szerint. A takarmányrépa teljesen üzlettelen volt, egyetlen kötés sem fordult elő. Csöves tengerit 900—925 koronáért adtak el feladóállomásról, míg paritás Budapest 940 korona volt az ára. A tőzsdetarács hivatalos árjegyzése a következő: búza, tiszavidéki 1710—1740, dunántúli, pestmegyei 1708-1730, rozs 1315-1135, takarmánsáros 1450—1500, sörárpa 1575—1650, köles 1400-1500 zab 1420—1450, tengeri 1750—1850, repce 2200 —2300, korpa 850—870 korona 100 kilogrammonként Bpest. Vetőmagpiacon nagy fennárat van különösen heremagvakban, a vételkedv azonban tartózkodó és az árak lemorzsolódtak. Nyers lucernamag 100—105 korona, nyers lóheremag 93—100 korona, biborheremag 30 —32 korona, fehér heremag 105— 110, scaltacsin 22—24, tavaszi bükköny 15—16, szeszös bükköny 28 —29, cirokmag 10—11, repcemag 23—24, kendermag 29—30, lenmag 36—34 korona kilogrammonként feladóállomásról. Meghívó A Magyar Asszonyok Szövetségének október hó 2-án, vasárnap d. m. as óvónőképzőintézetben tartandó értekezletére meghívom a a szövetség tagjait, valamint a szövetség dolgai iránt érdeklődőket. Tárgy: a központi vendégek tiszteletére rendezendő ünnepségek megbeszélése. Pontos megjelenést kérek Barabás Istvánná. Vasárnap lesz az Iparosasszonyok teaeszéibe AzIparosasszonyok Egyesülete* október 2 án, vasárnap este 8 órai kezdettel az Iparegylet díszesen átalakított termében nemes szándékkal karácsonyi segélyakciója céljaira teaestélyt rendez, melyen a Daloskör hazafias és irredenta dalokkal vesz részt. A fiatalságnak szabad lesz egy kicsit táncolni is, ha a helyzet úgy hozza, de bár nem lesz. Belépőjegy ára a tea- és süteményjeggyel együtt 25 korona. Az estélyre a tagtársakat, az Ipartesület, az Iparegyesület, a jótékony egyletek tisztelt tagjait s a város közönségét szeretettel, ezúton hívja meg az egyesület elnöksége. A teremavatás novemberben lesz. — Adomány: Zsótér József 50 koronát adományozott dispenzációja alkalmából, a hadirokkantak és hadi árvák javára. Az ellátatlanok részére, 1. év október havára 318 mm. lisztet utalt ki a földmivelésügyi minisztérium közélelmezési tanácsa. tsrttasi Tejjel-mézzel folyó Kánaán Szeged környékén i KsWaotzcr hold fSidtt mtnUsiUncH \ cltfszBlteK — ft nnnKdtatoH A Szegedi Uj Nemzedékben olvassak : Az ország termő területének nagymértékben való megfogyatkozása előtérbe tolja a mezőgazdasági többtermelés kérdését. A többtermelés lehetőségének alfája az, hogy Csonkamagyarország megmaradt területének minden részét termővé tegyük. Az ország szíve, gazdasági tárháza, a Nagyalföld és annak Szegedvidéki területe. Közvetlen körszíkünkön ezer is ezer holdak terülnel el, hol a természet úíjában áll a Szántó-Vetőgazdaparc, ahol a talajból felbukkanó víz meggátolja a mezőgazdasági munkát. Ezektől az úgynevezett vadvizektől fenyegetett területektől kell elsősorban megmenteni a magyarság részére, azt a több százezer holdnyi hazai földet, amely csak a technika gyógyító beavatkozására vár, hogy azután dúsan ontsa magából a termőerőt. Mint ismeretes, Udvonszky József miniszteri tanácsos, a belvizek rendezésére megbízott kormánybiztos és Rohringer miniszteri tanácsos két napig Szeged vidékén tartózkodott, hogy személyesen felülvizsgálja a nyílt csatorna tervét, amely a vad vizeket Szeged környékéről a Tiszába vezeti. A tervezet szerint a Tiszától kiindulólag kat nyílt felfogó csatorna terve készült már el. Az egyik Szeged alatt, a Tisza hosszában hújódna és fölfogná Halas, Kiskunmajsa ás Kistelek határáig terjedő területek vadvizeit. A másik csatorna pedig Csongrád felett torkollana a Tiszába. A csatornákra vonatkozó terv még Vadvizedtől itt terven már teljesen a jövő évben kezdődne, meg a múlt év végén elkészült s ezt a csatorna tervezetet szemlélte meg most Udránszky miniszteri biztos. A szeged környéki terület a csatornarendszer segítségével megszabadulna az állandó veszedelmet jelenő vadvizektől. Ezáltal csaknem 60.000 katasztrális hold földön lehet majd állandó, zavartalan termelést folytatni és a felszabadult területet valóságos Kánaánná tenni. Az érdekeltségek megállapítása, azaz azoknak a területeknek a kijelölése, amelyek az ármentesítés költségeihez hozzájárulni kötelesek, folyamatban van. Ez az úgynevezett ártérfejlasztés olyan módon történik, hogy megállapítják azokat a területeket, amelyek rendszerint víz alatt vannak és ennek alapján megállapítják a községek és birtokosok érdekeltségét is. Ez a munka, mint értesülünk, már befejezés felé közeledik. Az anyagi érdekeltségek megállapítása után, mely még a tél folyamán kész lesz, akár önkéntes társulás, akár kényszertársulás útján megalakítják az ármentesítő társulatot és azonnal hozzákezdenek a munkálatokhoz. Az előkészítő munkálatok ma már annyira előrehaladott stádiumban vannak, hogy még a jövő év derekán hozzákezdenek a csatorna kiásásához. A csatornarendszer körülbelül 1000 kilométer hosszúságú lesz és mivel a csatornák sok közlekedő utat érintenek, számos hídnak az építése is szükségessé válik. A csatorna költségei természetesen óriási összegekre rúg, ami a mai változó pénzviszonyok mellett még hozzávetőleg sem becsülhető fel. A határidőt a községben szokásos módon közhírré kell tenni. A határidő lejárta után előterjesztett kérelmeket a községi elöljáróság figyelembe nem veheti, az Oszágos Földbirtokrendező Bíróság azonban indokolt esetekben az összeírást ismételten is elrendelheti vagy a külön előterjesztett kérelmeknek is helyt adhat. 12. §. A községi elöljáróság a kitűzött határidő alatt jelentkező kérelmezőket jegyzékbe foglalja. 13. §. A vitézségi éremmel kitüntetés igazolására vitézségi érem adományozását tanúsító eredeti okmány felmutatása szolgál. A vitézségi érem adományozása katonai rendeleti közlönnyel is igazolható ugyan, ebben az esetben azonban a személyazonosság minden kétséget kizárólag megállapítandó. A hadirokkantság igazolása tekintetében a 60.000—1921. F. M. számú rendelet 12. §-ának 1. és 2. bekezdésében foglaltakhoz kell igazodni. A hadiözvegységet halotti anyakönyvi kivonattal, katonai hatóságoknak értesítésével, a hadiözvegyi nyugdíj folyósítását tanúsító okmányokkal vagy egyéb hitelt érdemlő bizonyítékokkal lehet igazolni. Eltűntek házastársai a holttányilvánítást a jogerős bírói határozat felmutatásával igazolhatják. A hadiárvák anyakönyvi kivonattal, katonai hatóságnak értesítésével, a neveltetési járulékoknak folyósítását tanúsító okmányokkal, a holttányilvánítás tárgyában hozott jogerős bírói határozat felmutatásával vagy egyéb hitelt érdemlő bizonyítékokkal igazolhatják hadiárvaságukat. 14. §. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság, miután a szükséges adatoknak, akár a felterjesztett jegyzékekből, akár pedig azok pótlása és kiegészítése után birtokába jutott, a segélyek tekintetében végérvényesen dönt. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a hadirokkant kérelmezőt arra is utasíthatja, hogy szabályszerű katonai orvosi felülvizsgálatra jelentkezzék és ennek eredményét jelentse be. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság döntésénél kikötéseket is tehát. (Vége.) B m. hír. földmivElésügyi miniszternek 94.000/1971. F.M. sz. rendelete az arany, vagy Ezüst vitézség! Érammel kitüntetettEh, a hidirolistantah, a hadiözvegyeh és a hadiorvák földhözjuttatásának Elősegítése tárgyában i. 7. §. Jelen rendelet 3—6 § aiban megállapított elvek szerint azok az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetettek, hadirokkantak hadiözvegyek és felnőtt hadiárvák is segélyezhetők, akik az 1920: XXII. törvénycikk, illetőleg ennek végrehajtása tárgyában kiadott 8.420—1920. M. E. számú rendelet alapján házi helyekhez vagy kishaszonbérletekhez jutottak vagy jutnak. 8. §. Nos, de gyermektelen hadirokkantak az egy gyermekes családok, nőtlen hadirokkantak pedig a hadiárvák részére megállapított segélyekben részesíthetők. Gyermektelen hadiözvegyek a jelen rendeletben megállapított segélyekre nem tartnak igényt. Eltűntek feleségei a hadiözvegyek egyenlő elbánás alá esnek, de csu-pán akkor segélyezhetők, ha a bolt- naknyilvánítás már jogerős befejezést nyert. Felnőtteknek tekintendők: férfi hadiárvák, ha huszadik, női hadiárvák, ha tizennyolcadik életévüket már betöltötték. 9. §. Jelen rendelet alapján hadiözvegy részére segély csak az alatt a feltétel alatt folyósítható, ha a hadiözvegy az 1920. XXXVI. törvénycikk 74. § a alapján a segéllyel szerzett ingatlan átvételekor a végrendeletekre nézve előírt alakban kiköti, hogy az öröklés esetében mint osztatlan egész egy örökösre szálljon. Az öröklés rendje tekintetében pedig ugyanakkor az említett alakban tett nyilatkozattal meg kell állapítani, hogy örökösként minden esetben csak a hősi halottól leszármazó ivadékot lehet kijelölni. Ugyancsak az oszthatatlan családi birtok kikötésének feltétele alatt folyósítható a segély abban az esetben is, ha a segélyezett magatartásából arra lehet következtetni, hogy az ingatlannak a segélyezett családja birtokában megtartása kérdésessé válható. 10. §. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság minden olyan ingatlant, amelyet arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett, hadirokkant, hadiözvegy vagy hadiárva a jelen rendeletben megállapított segélyekkel szerez meg, a segélyezetteknek esetleg már korábban birtokukban volt ingatlanokkal hivatalból családi birtokká nyilváníthat. 11. §. A segélyek iránti kérelmeket a községi elöljáróságnál kell a kitűzött időben szóval vagy írásban előterjeszteni. A községi elöljáróság a kérések átvételére a határidőt csakis az Országos Földbirtokrendező Bíróság rendelkezése szerint tűzheti ki. A határidőt alkalmas időben, rendszerint a házhelyrendezéssel vagy a község határában vagy szomszédságában az 1920: XXXVI. t. c. alapján igénybevett ingatlanok eldarabolásával kapcsolatban kell kitűzni. A határidő 8 napnál rövidebb, de 21 nappal hosszabb nem lehet. Az új Misei segélyt október elsején még nem utalják ki Ismeretes, hogy a nemzetgyűlés múlt heti ülésén Hegedűs Lóránt indítványára rendkívüli pótlékokat és beszerzési segélyt szavazott meg a közalkalmazottak részére. A pénzügyminisztériumból az az értesítés érkezik, hogya nemzetgyűlés által megszavazott segélyt elsején nem tudják kiutalni, mert az ügy adminisztrtív része még nincs elintézve. Kállay Tibor államtitkár rendelkezése szerint október 1én egyelőre csak az eddigi drágasági segélynek megfelelő összegeket folyósítják. MMMMMMMA* II hadiözvegyek és hadirokkantak nyugdíj felemelés iránti kérelmét nem teljesítették Lapunk egyik múltkori számában megemlítettük már, hogy a helybeli hadiözvegyek és hadirokkantak, nyugdíjuk felemelését kérték a m. kir. népjóléti minisztertől. Kérelmükre ma érkezett meg a miniszter válasza, mely — sajnos — elutasító volt. A válasz szerint, ,a már folyósított nyugdíj, az érvényben lévő tör-