Friss Hirek, 1921. november (5. évfolyam, 248-272. szám)

1921-11-01 / 248. szám

9 Paris, okt. 31. A „Sajtótudósító“ jelenti: Az az agyu­­naszád, mely Károly királyt elviszi Galacon vár­ja be a további rendelkezést, hogy hová induljon. Eit tárgyalnak a portoméi konferencia’' s Portorose, október 31. A konferencián eddig 70 delegá­tus érkezett, köztü­k a vegy-entente sok képviselője. Az elnöki széket báró Avezzani, a volt washingtoni olasz nagykövet foglal­a el. E dele­gálusok körében az az általános fel­fogás uralkodik, hogy a tárgyalások fontos lépést jelentenek Középeurópa gazdasági stabilizációjának útján, noha senki sem kételkedik abban, hogy nagy nehézségeket kell leküz­deni a megállapodások létrejöttéig. A konferencián szereplő kérdések két főcsoportra oszlanak. Az elsőbe tartoznak a vasúti forgalommal és az anyagbeszerzéssel kapcsolatos prob­lémák, a másodikba pedig a bevi­tellel és a tranzit­forgalommal össze­függő kérdések szabályozása. A vasúti anyag felosztása dolgában elsősorban azokra az államokra lesznek tekin­tettel, amelyek a forradalmak során legtöbbet károsodtak, így tehát leg­sürgősebbek a szükségleteik. Az áru­csere dolgában azt az eszmét fogják fölvetni, hogy ezt a kérdést kö­lsö­nös kompenzációk útján a monarchia valamennyi utódállamát magában fog­laló clearing egyezséggel rendezzék. Kedvezően alakul a belpolitikai helyzet Bpest, MTI. A királykérdés külpo­litikai szövevényei felé fordul most minden figyelem. A helyzetet általá­ban sokkal bizakodóbban ítélik meg. Nyilvánvaló, hogy az antant minden tekintetben méltányolja a magyar kormány energikus fellépését és a történtek után aligha fogja tűrni a kisantant bármiféle beavatkozását. Rendkívüli fontosságot tulaj­donítanak ama tárgyalások­nak, amelyeket Csernoch Já­nos hercegprímás folytatott tegnap Tihanyban Károly királlyal. A hercegprímás már Budapesten van s ma közölte tárgyalásainak ered­ményét a kormánnyal. A nagy ese­mények mögött tovább szövődik az egységes párt ügye. Miként a kisgazdapárt több­ségében, a kereszténypárt nagy részében is meg­van a hajlandóság az egységes párt létesítésére. Azok a tárgyalások, amelyeket gróf Bethlen István Huszárral folytatott, mint kitűnően tájékozott oldalról hall­juk, nagymértékben előre vitték az egységes párt ügyét. Tisztázódott a megbeszélések során, hogy Huszárék is szükségesnek tartják az összes mérsékeltebb elemek egyesítését s ettől várják a konszolidáció végleges biztosítását. Terményárak A tő­zdetanács hivatalos árjegy­zése a következő: tisza,vidéki busa 2171—2225, fejérmegyei 2175—2215 pestmegyei 2175—2175, rozs 1600 —•1620, takarmányárpa 1700—1750, sörárpa 1825—1875, köles 1650— 1750, korpa 960-980, zab 1625— 1650, tengeri 1900—1920 — 100 kilogramonként Budapesten. E Emlékünnep A hódmezővásárhelyi ref. egyház a templomának 200 éves jubileumán, 1921 nov. 6-án, délelőtt 10 órakor, az ó templomban tartandó istentiszte­let sorrendje. Élőének: XXVI ifc Zsoltár 8 ik verse. Főének : 288 ik Dics. 1., 5. verse. Énekkar: Főgimn. kántus. Ima: — Futó Zoltán esperes. Ének : 238 ik Dicséret 8 ik verse. Egyházi beszéd: Dr. Balthazár Dezső püspök. Énekkar: Főgimn. kántus. Záróima: Pap Imre. Énekkar: Főgimn. kántus. Ének: CXXIIik Zsolt. Sik verse. A reformáció­­ évfordulója ma Csonka-Magyar­­országnak több egy naptári dá­tumnál. A hozzá fűződő nagy várakozások ha nem is teljessé­gükben, de sok részben megvaló­sultak. Az országrengető aktuális kérdésekhez is sok vonatkozásban köze van annak a szellemnek, amit egykor a reformáció vetett föl.­­ Ma már időszerűtlen arról be­szélni , volt-e rá szükség vagy nem ? Megvan­­ ez a fő ! Lehet,­­ hogy nélküle más lenne a világ ábrázata, de hogy nem volna­­ szebb és teljesebb — az egészen­­ bizonyos ! . . . I » affWrr.witiA»,w­w. i Baleset A kovácssegéd kezébe­­fúródott üvegszilánkok Koncz István, Zsoldos u. 41. sz. kovácsmesternél dolgozott Juhász György 17 éves, Dáni u. 36. as. a. lakos, mint segéd. A napokban egy kocsi elejét pucolta Juhász György olyképp, hogy kezében üvegdarabot tartva simára csiszolta a kocsi faal­katrészeit. Az üvegdarab azonban egyszerre csak megcsúszott a kezé­ben, eltörött és az üveg szilánkjai a segédnek jobb középujjába fúródtak. Juhász sebe nagyon fájdalmas volt s erősen vérzett úgy, hogy orvosi se­gélyt kellett igénybe venni. A bal­eset szinhelyén rövidesen megjelent dr Csoldi Gyula orvos, a sebet ki­tisztította és bekötözte. Juhász a sebesülés miatt jóideig nem lesz képes arra, hogy dolgozzék, mert sebe csak nagyon lassan gyó­gyul be. fi­ef.Sas BSS?«& Gaál István képkiállítása Vasárnap délelőtt 11 órára nagy­számú, elite közönség jelent meg a Fekete Sas női szalonjában, hogy Gaál István, festőművész képkiállítá­sának megnyitásán résztvegyenek. A falakon szebbnél szebb képek, a legkülönbözőbb thémák művészi feldolgozásai, a szemlélők arcain a szép látásából keletkezett öröm, át­­szellemültség, a levegőben csendes suttogások hangjai hallatszanak a tehetséges, de nagybeteg, nehéz anyagi viszonyok között élő művészről. A képkiállítást pontban 11 órakor nyitotta meg dr. Szappanos Mihály, egészségügyi főtanácsos, tiszti főor­vos. Lendületes, költői szép szavak­kal mondotta el, miképp ismerte meg Gaál Istvánt, mint fiatal gyermeket, mikép fedezte fel benne az isteni szikrát s mikép istápolta őt, hogy a művészi pályára lépjen s azon hirt, nevet, dicsőséget szerezzen. A hall­gatók szemébe könny szökött, mikor a nagytudásu szónok Gaál István betegségéről és súlyos anyagi hely­zetéről szólott s azt üzente a bete­gen fekvő Gaál Istvánnak: Ne aggódj, ne félj, vannak, akik megértenek és akik segíteni törekszenek rajtad . . . A megnyitó beszéd elhangzása után, meghatotan szemlélték tovább a képeket, melyek későil több, néhány perc alatt kelt el. Aki a kiállítást még nem nézte meg, ne mulassza el annak megszem­lélését, mert sokat veszit vele. A képek művészi szép alkotások s hozzá olcsók is s mai viszonyok között. Ne engedje városunk közönsége, hogy egy nagylehetségű, jobbsors­ra érde­mes művészlelkü polgártársa, nyo­morba jusson és megválni legyen kénytelen attól a pályától, melyen annyi dicsőséget szerzett önmagának és városunknak. A kiállítás — értesülésünk szerint — a jövő vasárnapig lesz nyitva. ? ? ? Ismét azok a veszett kutyái!... Már közismert dolog, hogy váro­sunk szolgáltatja a pesti Pasteur In­­tézet számára a legtöbb páácienst. Az is ismeretes, hogy ennek nem a hatóságunk az oka?, hanem közönsé­günk nemtörődömsége, indolenciája. A napokban, a lényük világában, az emberek és állatok egész soroza­­­tát marták meg veszett gyanús ebek, melyek közül — sajnos — több nem­csak gyanúsnak, hanem tényleg is veszettnek bizonyult az orvosi bon­colás alkalmával. Szabó Pál t. 749. sz. lakos, 21 éves fiatalembert, továbbá Joó Klára, t. 753. sz. a. lakos szülésznőt, Föl­­desi Teréziát és K. Tóth Albert, p. 272. sz. a. lakos Juliska nevű 12 éves leányát és még másokat is, kik eddig még nem jelentkeztek, veszett ebek marták meg. — Több tanyá­nak marha- ás disznóállományát is megmarták a kutyák. A hatóság erélyes rendszabályokat léptet életbe, hogy a további veszély­nek elejét vegye. Tisza István Életének delén gyilkolták meg azok, akik ellenségei voltak a magyar nem­zeti államnak. Halálának évforduló­ján emlékét hálás kegyelettel övezik a becsületes magyar szívek. Egyike volt a legnagyobb magya­roknak, akik ezer év alatt a hazáért dolgozni s ha kellett, meghalni is tudtak. Férfi volt tetőtől talpig. Fér­fiként élt és mint férfiú halt meg. Az utca csőcselébe üvöltözve táncolt holtteste körül. Akkor mindenki hős volt, aki sárt dobhatott koporsójára. Ma már nem az. A magyar nép nagyrészének agyá­ról még ma se oszlott el a mákony gőze. S magyarrá csak akkor válik, amikor megismeri az ő nagyságát. Tragikus sorsa egy a szétmarcangolt magyar nemzet sorsával. A grófok lenézték, mert polgárnak ismerték. A polgárok gyűlölték, mert grófnak nézték. Ez volt az ő tragikuma s az, hogy selejtes lelkű emberek között kellett élnie. A rá való emlékezés háromszáz év után is olyan fájó lesz, mint ma három év múltán .. . — A kunszentmártoni országos vásár folyó évi november­­ án lesz. Iparosok rovata Az Ipartestület rendkí­vüli közgyűlése Folyó hó 3- án, vasárnap d. u. 2 órai kezdettel tartotta meg a hely­beli Ipartestület 4 szeri összehívás után alapszeabélym­ódosító közgyűlését. A tagok, bér nem az alapszabály­­szerű egynegyed taglétszámúi­at vol­tak képviselve, mert a kb. 1700 at kitevő iparosság közül 210 en jelen­tek meg, mégis megtartható volt a gyűlés. Pontban 2 órakor nyitotta m­e g Kruzslicz Károly elnök a gyűlést és előterjeszti 1 szer a­lan­t közgyűlés alkalmával a pénztárkezelés hatósági fölfelvizsgálatának eredményét, melyet Mayer D­?zsö jegyző az I. fokú ipar­hatóság leirata értelmében felolvasott. A leirat szerint bizonyos hibák ke­resztülvezetendők voltak, amelyről a számvizsgálóbizottság meggyő­ződést szerezvén, jelentette. A tulajdonképpeni tárgy az alap­szabály módosítása volt, amelyet az elnökség ajánlatára előzőleg egy az elöljáróság kebeléből kiküldött bi­zottság tárgyalása alapján az elöl­járóság tüzetesen letárgyalt, s mint általa elfogadott módosítás került a közgyűlés szankcionálása elé. A közgyűlés pontról pontra vette tárgyalás alá a mi­dosításokat és egyenként alapos viták alapján járult hozzá a módosításokhoz, vagy pedig vetette el, esetleg módosítva fo­gadta el. A módosítások gerincét a tagdíj­­kivetés új módja és a tisztviselői állásoknak bizonyos próbaidő után való véglegesítése képezték. A tagdíjakra vonatkozó módosítás a régi 20 —30— 40 - ás skála helyett, mint arányosabban elosztható alapot a III ad oszt. kereseti adó alapján kirovandó tagdíj megállapítást ajánl az elöljáróság elfogadásra. Az erre vonatkozó 10. §, a kö­vetkezőképpen módosulna: Minden tag köteles III ad oszt. kereseti adó­jának 10 százalékát, de legkevesebb 20 - t fizetni. Legmagasabb tagdíj 200 korona. Hosszú vita kerekedett e fölött. Többen szóltak a javaslat ellen is, mellette is. Végül általánosan ez a nézet alakult ki, hogy igazságtalan alap volna a III ad­oszt. kereseti adó alapján vetni ki a tagdíjakat, tehát el is vetették. Elnöknek azon kérdésére, hogy akkor milyen alapot ajánlanak, a következő konkrét javaslatok történ­tek : 1. Koncz Pál az 1912. évben le­tárgyalt alapszabályokban megállapí­tott 2—3—4—5 - s tagdíjak húsz­szorosát, tehát segédnélküli és 1 alkalmazott után 40 K t, 2 alkalma­zott után 60 K t, 3—4 alkalmazott után 80 K­ t, 4-nél több alkalmazott után 100 K t.­ 2. Bartók István: 20 K s legyen az alap, mely a segéd- és tanonc nélkül dolgozó tagok részére rovandó ki, az­után minden tanonc után 10—10 K, minden segéd után­­20 —20 K volna fizetendő. 3. G­ende Gyula hozzájárul a Konc-féle javaslathoz azzal a módo­sítással, hogy 1 alkalmazott (segéd vagy tanonc) után 30 K-ra, azután 40—40—80—100 K s progresszivi­tással haladjon fel. 4. Katona Ferenc 20 K-s alappal, minden alkalmazott után 10 K pót­lékkal. 5. Ifj. Bagi Sándor a Bartók-féle javaslatot olyan módosítással ajánlja,­­ hogy a segéd- és tanoncnélküli iparos I 80 Kt Siessen, a tanonccal dolgozó

Next