Friss Hirek, 1921. november (5. évfolyam, 248-272. szám)
1921-11-01 / 248. szám
9 Paris, okt. 31. A „Sajtótudósító“ jelenti: Az az agyunaszád, mely Károly királyt elviszi Galacon várja be a további rendelkezést, hogy hová induljon. Eit tárgyalnak a portoméi konferencia’' s Portorose, október 31. A konferencián eddig 70 delegátus érkezett, köztük a vegy-entente sok képviselője. Az elnöki széket báró Avezzani, a volt washingtoni olasz nagykövet foglala el. E delegálusok körében az az általános felfogás uralkodik, hogy a tárgyalások fontos lépést jelentenek Középeurópa gazdasági stabilizációjának útján, noha senki sem kételkedik abban, hogy nagy nehézségeket kell leküzdeni a megállapodások létrejöttéig. A konferencián szereplő kérdések két főcsoportra oszlanak. Az elsőbe tartoznak a vasúti forgalommal és az anyagbeszerzéssel kapcsolatos problémák, a másodikba pedig a bevitellel és a tranzitforgalommal összefüggő kérdések szabályozása. A vasúti anyag felosztása dolgában elsősorban azokra az államokra lesznek tekintettel, amelyek a forradalmak során legtöbbet károsodtak, így tehát legsürgősebbek a szükségleteik. Az árucsere dolgában azt az eszmét fogják fölvetni, hogy ezt a kérdést kölsönös kompenzációk útján a monarchia valamennyi utódállamát magában foglaló clearing egyezséggel rendezzék. Kedvezően alakul a belpolitikai helyzet Bpest, MTI. A királykérdés külpolitikai szövevényei felé fordul most minden figyelem. A helyzetet általában sokkal bizakodóbban ítélik meg. Nyilvánvaló, hogy az antant minden tekintetben méltányolja a magyar kormány energikus fellépését és a történtek után aligha fogja tűrni a kisantant bármiféle beavatkozását. Rendkívüli fontosságot tulajdonítanak ama tárgyalásoknak, amelyeket Csernoch János hercegprímás folytatott tegnap Tihanyban Károly királlyal. A hercegprímás már Budapesten van s ma közölte tárgyalásainak eredményét a kormánnyal. A nagy események mögött tovább szövődik az egységes párt ügye. Miként a kisgazdapárt többségében, a kereszténypárt nagy részében is megvan a hajlandóság az egységes párt létesítésére. Azok a tárgyalások, amelyeket gróf Bethlen István Huszárral folytatott, mint kitűnően tájékozott oldalról halljuk, nagymértékben előre vitték az egységes párt ügyét. Tisztázódott a megbeszélések során, hogy Huszárék is szükségesnek tartják az összes mérsékeltebb elemek egyesítését s ettől várják a konszolidáció végleges biztosítását. Terményárak A tőzdetanács hivatalos árjegyzése a következő: tisza,vidéki busa 2171—2225, fejérmegyei 2175—2215 pestmegyei 2175—2175, rozs 1600 —•1620, takarmányárpa 1700—1750, sörárpa 1825—1875, köles 1650— 1750, korpa 960-980, zab 1625— 1650, tengeri 1900—1920 — 100 kilogramonként Budapesten. E Emlékünnep A hódmezővásárhelyi ref. egyház a templomának 200 éves jubileumán, 1921 nov. 6-án, délelőtt 10 órakor, az ó templomban tartandó istentisztelet sorrendje. Élőének: XXVI ifc Zsoltár 8 ik verse. Főének : 288 ik Dics. 1., 5. verse. Énekkar: Főgimn. kántus. Ima: — Futó Zoltán esperes. Ének : 238 ik Dicséret 8 ik verse. Egyházi beszéd: Dr. Balthazár Dezső püspök. Énekkar: Főgimn. kántus. Záróima: Pap Imre. Énekkar: Főgimn. kántus. Ének: CXXIIik Zsolt. Sik verse. A reformáció évfordulója ma Csonka-Magyarországnak több egy naptári dátumnál. A hozzá fűződő nagy várakozások ha nem is teljességükben, de sok részben megvalósultak. Az országrengető aktuális kérdésekhez is sok vonatkozásban köze van annak a szellemnek, amit egykor a reformáció vetett föl. Ma már időszerűtlen arról beszélni , volt-e rá szükség vagy nem ? Megvan ez a fő ! Lehet, hogy nélküle más lenne a világ ábrázata, de hogy nem volna szebb és teljesebb — az egészen bizonyos ! . . . I » affWrr.witiA»,ww. i Baleset A kovácssegéd kezébefúródott üvegszilánkok Koncz István, Zsoldos u. 41. sz. kovácsmesternél dolgozott Juhász György 17 éves, Dáni u. 36. as. a. lakos, mint segéd. A napokban egy kocsi elejét pucolta Juhász György olyképp, hogy kezében üvegdarabot tartva simára csiszolta a kocsi faalkatrészeit. Az üvegdarab azonban egyszerre csak megcsúszott a kezében, eltörött és az üveg szilánkjai a segédnek jobb középujjába fúródtak. Juhász sebe nagyon fájdalmas volt s erősen vérzett úgy, hogy orvosi segélyt kellett igénybe venni. A baleset szinhelyén rövidesen megjelent dr Csoldi Gyula orvos, a sebet kitisztította és bekötözte. Juhász a sebesülés miatt jóideig nem lesz képes arra, hogy dolgozzék, mert sebe csak nagyon lassan gyógyul be. fief.Sas BSS?«& Gaál István képkiállítása Vasárnap délelőtt 11 órára nagyszámú, elite közönség jelent meg a Fekete Sas női szalonjában, hogy Gaál István, festőművész képkiállításának megnyitásán résztvegyenek. A falakon szebbnél szebb képek, a legkülönbözőbb thémák művészi feldolgozásai, a szemlélők arcain a szép látásából keletkezett öröm, átszellemültség, a levegőben csendes suttogások hangjai hallatszanak a tehetséges, de nagybeteg, nehéz anyagi viszonyok között élő művészről. A képkiállítást pontban 11 órakor nyitotta meg dr. Szappanos Mihály, egészségügyi főtanácsos, tiszti főorvos. Lendületes, költői szép szavakkal mondotta el, miképp ismerte meg Gaál Istvánt, mint fiatal gyermeket, mikép fedezte fel benne az isteni szikrát s mikép istápolta őt, hogy a művészi pályára lépjen s azon hirt, nevet, dicsőséget szerezzen. A hallgatók szemébe könny szökött, mikor a nagytudásu szónok Gaál István betegségéről és súlyos anyagi helyzetéről szólott s azt üzente a betegen fekvő Gaál Istvánnak: Ne aggódj, ne félj, vannak, akik megértenek és akik segíteni törekszenek rajtad . . . A megnyitó beszéd elhangzása után, meghatotan szemlélték tovább a képeket, melyek későil több, néhány perc alatt kelt el. Aki a kiállítást még nem nézte meg, ne mulassza el annak megszemlélését, mert sokat veszit vele. A képek művészi szép alkotások s hozzá olcsók is s mai viszonyok között. Ne engedje városunk közönsége, hogy egy nagylehetségű, jobbsorsra érdemes művészlelkü polgártársa, nyomorba jusson és megválni legyen kénytelen attól a pályától, melyen annyi dicsőséget szerzett önmagának és városunknak. A kiállítás — értesülésünk szerint — a jövő vasárnapig lesz nyitva. ? ? ? Ismét azok a veszett kutyái!... Már közismert dolog, hogy városunk szolgáltatja a pesti Pasteur Intézet számára a legtöbb páácienst. Az is ismeretes, hogy ennek nem a hatóságunk az oka?, hanem közönségünk nemtörődömsége, indolenciája. A napokban, a lényük világában, az emberek és állatok egész sorozatát marták meg veszett gyanús ebek, melyek közül — sajnos — több nemcsak gyanúsnak, hanem tényleg is veszettnek bizonyult az orvosi boncolás alkalmával. Szabó Pál t. 749. sz. lakos, 21 éves fiatalembert, továbbá Joó Klára, t. 753. sz. a. lakos szülésznőt, Földesi Teréziát és K. Tóth Albert, p. 272. sz. a. lakos Juliska nevű 12 éves leányát és még másokat is, kik eddig még nem jelentkeztek, veszett ebek marták meg. — Több tanyának marha- ás disznóállományát is megmarták a kutyák. A hatóság erélyes rendszabályokat léptet életbe, hogy a további veszélynek elejét vegye. Tisza István Életének delén gyilkolták meg azok, akik ellenségei voltak a magyar nemzeti államnak. Halálának évfordulóján emlékét hálás kegyelettel övezik a becsületes magyar szívek. Egyike volt a legnagyobb magyaroknak, akik ezer év alatt a hazáért dolgozni s ha kellett, meghalni is tudtak. Férfi volt tetőtől talpig. Férfiként élt és mint férfiú halt meg. Az utca csőcselébe üvöltözve táncolt holtteste körül. Akkor mindenki hős volt, aki sárt dobhatott koporsójára. Ma már nem az. A magyar nép nagyrészének agyáról még ma se oszlott el a mákony gőze. S magyarrá csak akkor válik, amikor megismeri az ő nagyságát. Tragikus sorsa egy a szétmarcangolt magyar nemzet sorsával. A grófok lenézték, mert polgárnak ismerték. A polgárok gyűlölték, mert grófnak nézték. Ez volt az ő tragikuma s az, hogy selejtes lelkű emberek között kellett élnie. A rá való emlékezés háromszáz év után is olyan fájó lesz, mint ma három év múltán .. . — A kunszentmártoni országos vásár folyó évi november án lesz. Iparosok rovata Az Ipartestület rendkívüli közgyűlése Folyó hó 3- án, vasárnap d. u. 2 órai kezdettel tartotta meg a helybeli Ipartestület 4 szeri összehívás után alapszeabélymódosító közgyűlését. A tagok, bér nem az alapszabályszerű egynegyed taglétszámúiat voltak képviselve, mert a kb. 1700 at kitevő iparosság közül 210 en jelentek meg, mégis megtartható volt a gyűlés. Pontban 2 órakor nyitotta me g Kruzslicz Károly elnök a gyűlést és előterjeszti 1 szer alant közgyűlés alkalmával a pénztárkezelés hatósági fölfelvizsgálatának eredményét, melyet Mayer D?zsö jegyző az I. fokú iparhatóság leirata értelmében felolvasott. A leirat szerint bizonyos hibák keresztülvezetendők voltak, amelyről a számvizsgálóbizottság meggyőződést szerezvén, jelentette. A tulajdonképpeni tárgy az alapszabály módosítása volt, amelyet az elnökség ajánlatára előzőleg egy az elöljáróság kebeléből kiküldött bizottság tárgyalása alapján az elöljáróság tüzetesen letárgyalt, s mint általa elfogadott módosítás került a közgyűlés szankcionálása elé. A közgyűlés pontról pontra vette tárgyalás alá a midosításokat és egyenként alapos viták alapján járult hozzá a módosításokhoz, vagy pedig vetette el, esetleg módosítva fogadta el. A módosítások gerincét a tagdíjkivetés új módja és a tisztviselői állásoknak bizonyos próbaidő után való véglegesítése képezték. A tagdíjakra vonatkozó módosítás a régi 20 —30— 40 - ás skála helyett, mint arányosabban elosztható alapot a III ad oszt. kereseti adó alapján kirovandó tagdíj megállapítást ajánl az elöljáróság elfogadásra. Az erre vonatkozó 10. §, a következőképpen módosulna: Minden tag köteles III ad oszt. kereseti adójának 10 százalékát, de legkevesebb 20 - t fizetni. Legmagasabb tagdíj 200 korona. Hosszú vita kerekedett e fölött. Többen szóltak a javaslat ellen is, mellette is. Végül általánosan ez a nézet alakult ki, hogy igazságtalan alap volna a III adoszt. kereseti adó alapján vetni ki a tagdíjakat, tehát el is vetették. Elnöknek azon kérdésére, hogy akkor milyen alapot ajánlanak, a következő konkrét javaslatok történtek : 1. Koncz Pál az 1912. évben letárgyalt alapszabályokban megállapított 2—3—4—5 - s tagdíjak húszszorosát, tehát segédnélküli és 1 alkalmazott után 40 K t, 2 alkalmazott után 60 K t, 3—4 alkalmazott után 80 K t, 4-nél több alkalmazott után 100 K t. 2. Bartók István: 20 K s legyen az alap, mely a segéd- és tanonc nélkül dolgozó tagok részére rovandó ki, azután minden tanonc után 10—10 K, minden segéd után20 —20 K volna fizetendő. 3. Gende Gyula hozzájárul a Konc-féle javaslathoz azzal a módosítással, hogy 1 alkalmazott (segéd vagy tanonc) után 30 K-ra, azután 40—40—80—100 K s progresszivitással haladjon fel. 4. Katona Ferenc 20 K-s alappal, minden alkalmazott után 10 K pótlékkal. 5. Ifj. Bagi Sándor a Bartók-féle javaslatot olyan módosítással ajánlja, hogy a segéd- és tanoncnélküli iparos I 80 Kt Siessen, a tanonccal dolgozó