Friss Hirek, 1921. december (5. évfolyam, 273-297. szám)
1921-12-01 / 273. szám
MedKK»B£-Vásárhely, 1921 Csflt3rt5k, december 1, W' évíTtfly««n 373. tzim «eSj«StfKTI*®M PMiKTIflCAI JSAIPIILAII» Ara: szerkesztőség, kisdéhivatal ét könyvnyei ada „ ^ Előfizetési ára negyedévre 110 keres«, fél- Ara: ÜST ' HOAMzívén ártiefer, ®ISB* Astartrka 1. szán Fi szerkeszti évre — korosa | ^ Tetefcmsss 2%. fernTwAre | Magjelaelk nladesoap kora délutés | Bonyodalom az ingatlanváltság köről cimen a Budapesti Hírlap 1. év nov. hó 29 iki számában a következőket olvassuk: Írtunk már arról a zűrzavarról, mely az ingatlanváltság befizetése körül támadt, abból kifolyóan, hogy a törvény végrehajtási utasítása nem jelent meg. Ennek és a kivetésnek híjján a gazdák nem tudják, mennyi a voltaképpen rájuk eső váltság, minek következtében nem igen fizethetik be december 7-ig a váltságukat. Ez pedig, a gazdasági érdekképviseletek szerint, azzal a hátránnyal jár rájuk, hogy így lejár a terminus, ameddig a fizetést 1000 korona búzaár alapján teljesíthették volna. Az Omge erre való tekintettel kérte is ennek az időpontnak a további három hónapra való kitolását. A pénzügyminisztérium azonban ennek nem tett eleget. Csak annyit tett meg, hogy utasította az adófelügyelőségeket, fogadjanak el december 7-ig nagyobb előlegeket az ingatlanváltságra, valószínűleg úgy értelmezvén a dolgot, hogy ezek az előlegek azután 1000 koronás búzaár alapján számoltatnak majd el. Körülbelül így írtuk meg, egyes sajtóbirtatások nyomán, a dolgot. Most azután lapunk egy gazdaolvasója arról világosít föl, hogy valószínűleg tévedés van a dologban. Ugyanis nem tudja milyen alapon indul ki a gazdaérdekeltség abból,hogy a terminus december 7-én lejár, mikor a hivatalos lap szeptember 7-iki számában kihirdetett törvény (4 szakasz, II. bekezdés (b pontja) kereken kimondja, hogy: A búza árát minden hónap utolsóelőtti napján a következő hónapra szóló érvénnyel a pénzügyminiszter állapítja meg a földmivelésügyi miniszterrel egyetértően. A búzának ezt az árát azonban 1OO0 koronánál nagyobb öszszegben nem lehet megállapítani az olyan váltságkötelezettel szemben, aki fizetési kötelezettségének a törvény életbeléptetésének napjától számított nyolc hónapon belül eleget tett.*) így szól a hozzánk intézett levél, amelyhez nagyobb nyomaték kedvéért, még csatolva is volt a hivatalos lap fentemlített száma. Ettől aztán még homályosabbá vált * 1 2 3 (’Lásd lapunk 2. oldalát. (Szerk.) az amúgy is homályos kérdés és valóban szükséges volna, hogy a gazdaközönséget az erre hivatottak kivezessék a terminusoknak ebből a labirintusából! A mai számunkban egyébként hatósági hirdetmény van, melynek tüzetes áttanulmányozására, itt, a vezető helyen is felhívjuk az érdekeltek figyelmét. A VIR A TÓI POLITIKA labiruttei( az egységes partra Vonatáé terve meghiúsult —« a kisgazda», sem a Kereszténypárt nem döntétt atig a csatlakozásról — A Wsgazdapárt nem adja fel múltját és jellegét — Nagyatádi nem tollal tárcát az új Kahiretben Bpest, nov. 30. Á .Sajtótudósitó* jelenti: A kisgssditpárt tegnap este nagyfontosságu érdekesiéőt tartótt. És az értekezlet volt eldöntendő mi a kérdést, hogy a párt hozzájárul a Baiklan programjához , belemegy a 80 egységes pártba, vagy Dem. Bethlen litván az értekezletre való megérkezése után nyomban előterjesztette a 15 ön bizottság által már elfogadott 3 pontot, nevezetesen: 1. a kisgazdapárt a dezignált miniszterelnök programját magáévá teszi és elfogadja; 2. falvis?, a Keresztény Kisgazda-, Földörtves és Polgári Párt nevet; 3. egyesülnek mindazok, akik ezt a programmest, magukévá teszik. Bethlen a pontok felolvasása és megmagyarázása a már röviden feltette a kérdést, hogy elfogadják-e ezt a programmal, igen, vagy nem? Bethlen kifelentete még, hogy választójogi kérdésben nem áll azon az alapon, melyen a Friedrich-féle választótörvény készült, sem pedig azon az alapon, melyen a Wekerle-féle választói törvény, hanem a kettő között áll. Ha a választójogról szóló törvénynek nem sikerül parlamenti rendes uton való keresztülvitele, akkor felhatalmazást kér arra, hogy egy egyszakaszos novellával alkossa meg az új választójogot s ha ezt sem fogadja el a parlament, akkor visszaadja megbízatását a kormányzónak és más alapon kiséreli meg a válság megoldását. Bethlen ezután eltávozott a kisgazdapártból. Bethlen eltávozása után Nagyatádi állott fel szólásra és ezt mondotta, hogy ő a maga részéről hozzájárul a kisgazdapárt címének megváltoztatásához és programjának kibővítéséhez, de a pártot fel nem oszlatja. Hiába vádolnak meg minket — mondotta Nagyatádi — hogy mi paraszdiktatúrát akarunk. Sohasem volt ez a célunk. Ha a miniszterelnök belépett volna a kisgazdapártba, akkor minden nehézség nélkül meglett volna a többségi párt. Bejelentem, hogy nem leszek benn az új kabinetben. Erre a pártra a somagnak szüksége van. Mulunkat és jellegünket fel nem adjuk. (Élénk tetszés a párt tagjai közől.) Ezután Rubicek állott fel szólás is. Elismeri mindet, amit Nagyatádi mondott, ha szerinte Bethlent minden eshetőségre támogatni kell. A kisgazdapárt további ülése nagyon zajos volt. Az ülésen fnvos felírcessólások és kifaksolátok hangzottak el, úgyhogy az ülést többször fel kellett függeszteni. Végül éjjeli egynegyed 12 órakor a párt a következő határozatot fogadta el, Hencz Károly javaslatára. A párt programmja továbbra is az marad ami eddig volt, címét Keresztény Kisgazda-, Polgári és Földmíves Pártra változtatja és szívesen látja mindazoknak a csatlakozását a párthoz, akik a párt programmját és a dezignált miniszterelnök programmját elfogadják. Ebből az állapítható meg, hogy az egységes párt terve véglegesen meghiúsult. A két esszénypárt értékadaton szintén a csatlakozás kérdésére foglalkoztak. Az érteezleten Haller, Túri, Kutkafalvy és a pártnak mintegy 30 tagja jelenn meg. Az értekezleten kijelentették, hogy a választójog megszűkítésébe nem mennek bele. A párt tagjai a kisgazdapárt érekezdletének eredményére vártak, ez azonban még a késő éjjeli órákban sem érkezett meg a páhhoz. A kereszténypárt sem döntött még az egységes párthoz való csatlakozásról. Előkészületeik a nyugatmagyarországinépszavazásra Hivatalos jelentés az osztrákok előnyomulásáról Bécs, nov. 30 A „Sajtótudósító” jelenti: A Neue Freie Presse értesülése szerint, a szövetségközi csapatokban, melyek a nyugatmaagyarországi népszavazási területet megszállják, egyenlő számarányban lesznek angol, francia és crosz katonák. A csapatokat a Honecker, angol tábornok parancsnoksága alatt álló, felsősziléziai szövetségközi csapatoktól vonják el. A népszavazás pontos idejét még nem állapították meg. Bécs, nov. 30. A bécsi lapok hivatalos jelentése »Kerins, az osztrák katonaság legutóbb Németujvár, Orbán 6* Strambe helységeket szállotta meg. 0.67 és fél a koronánk Zürich, nov. 30. Berlin 190, Hollandia 188, Newyork 526, London 2108 Páris 3675, Milano 2130, Brüsszel 3450, Kopenhága 97, Stockholm 1231/2, Krisztiánia 75.10, Madrid 731/2, Bukarest 342, Prága 550, Budapest 0.8772, Zágráb 170,Varsó 0.15, Bécs 0.17, osztrák lebélyegzett 0.10. Úvintézkedéseket kérnek az osztrákok Bécs. Egy bécsi lap értesülése szerint az osztrák szövetségi kormány a soproni népszavazás módozatait tartalmazó rendelkezések dolgában a következő szempontok figyelembe vételére kérte a szövetségesközi tábornoki bizottságot: 1. A népszavazás területén a szavazásra jogosultak aszerint ítélendők meg, hogy 1918 novemberén Nyugatmagyarországon volt állandó tartózkodási helyük az illetékességük. 2. A tábornokok bizottságának közhírré kellene tenni, hogy semmis és érvénytelen minden ígéret, amelyet Magyarország javára az ottani lakosságtól kényszerítő eszközökkel már előre kicsikartak. 3. Meg kell szüntetni a népszavazás területén a magyar szuverenitást és főleg a statáriumot, amelynek értelmében minden osztrákbarát ember életét a hazaárulás vádja következtében veszedelem fenyegeti, nemkülönben vagyonát is. 4. Hermetikusan el kell zárni a keleti határt mindenféle bandák és karhatalmak elöl. 5. Ausztria számára is biztosítani kell az agitáció szabadságát. 6. Előre ki kell hirdetni, hogy a szavazatok meghamisítása szigorú büntetés alá esik.