Friss Hirek, 1922. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-15 / 12. szám

Kártérítést adnak a srommün által kirabolt vágóállatokért Háromnegyedét megtérítik a károk­iak— Száznyolcvan milliós csődöss­­zeg — Balogh miniszteri tanácsos nyilatkozata — Budapesti tudósítónktól — A kormányzat szerveinek még min­dig tömérdek gondot ad az, hogy a kommün rengeteg rombolását, annak ági következményeit, annyira, ameny­­yire lehetséges jóvátegye. Az elő­adódott tételek között egyik igen ér­­dekes és nevezetes ez, amely a pro­gtárdiktatúra idején ,köztulajdonba vett vágóállatok­ elrablásáért akar kárpótlást nyújtani az ország érintett értokosainak. A kommün bukása után ennek az ügynek végleges elintézését a kormány a földmivelésügyi minisz­­tériumon belül megalakult úgyneve­zett Országos Központi Felszámoló­­úzottságra bízta. Ez a bizottság most már közel két esztendeje folytatja­árgyalásait az illetékes Országos Ár­u­- és Húsforgalmi Központtal és ér­tesüléseink szerint e tárgyalások so­­rán végre az utolsó időkben konkrét megállapodásra is tudott jutni. A dolgok állására nézve ma délelőtt Megkérdeztük a központi felszámoló­bizottság elnökét Balogh Sándor dr Miniszteri tanácsost, aki a követke­zőket volt szíves munkatársunknak mondani. A szarvasmarhák és juhok elkom­­munizálásából származó ügyek vég­­eges elintézése egyike a legbonyo­lultabb kérdéseknek, amelyek e dik­tatúra örökségeképpen ránkszakadtak. Az Országos Állat és Hánforgalmi Központtal nem sikerült olyan simán megegyeznünk, mint ahogy eleinte remélhető volt. Természetes elsősor­ban, hogy azokat a vágóállatokat, a­melyeket a különböző kommunista termelési biztosok az egyes gazda­ságokból­­köztulajdonába vettek, a lehető legrendszertelenebbül továbbí­tották céljuk felé. Az átvételtől kezdve a vasúti szállításon keresztül a vágó­idig csak az nem dézsmálta meg ezeket a rendszerint nagy értékű szál­lítmányokat, aki nem akarta. Az Ál­lat- és Húsforgalmi Központ azután arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem a feladási, hanem a lemázsá­­lási, beérkezési súlyt fogadta el a felszámolandó tömeg alapjául. Arról nem is szólok, — vetette közbe a miniszteri tanácson — hogy számos esetben egyáltalában nem vettek fel hivatalos bizonylatokat a befuvaro­zott állatokról. Nagy vita tárgya volt ez is, hogy a kommün öt hónapos idejének me­lyik „húsárfolyamát” vegyük a kár­térítési összeg kiszámításának alap­jául. Itt is az volt a helyzet, hogy az Állat- és Húsforgalmi Központ mentői alacsonyabb egységárat, mi mentői magasabbat igyekeztünk el­fogadtatni. Eleinte tíz, majd tizenegy koronás (élősúly kilónkénti) árról volt szó. Végül is tizennégy koronás alap­árban egyeztünk meg. A helyzet ma az, hogy a komm­u­­nizált szarvasmarhák és juhok érté­kének végösszege száznyolcvanhét­millió korona, ezzel szemben aktív megtérítésként százhuszonkétmillió korona áll jóváíratlan rendelkezésre. Ebből az összehasonlításból az tűnik ki, hogy az összes pesszi­ra, mely­nek fedezését meg kell ejtenünk het­venöt millió koronát tesz ki. Az Ál­lat és Húsforgalmi Központ legutolsó tárgyalássaink értelmében már haj­landó volna kereken hatvanmillió ko­rona megtérítésére, mi azonban to­vább tárgyalunk és igyekszünk az or­szág gazdaközönségének igényét a lehető legteljesebb mértékben kielé­gíteni. A kártérítés összegére termé­szetesen nem csak a károsultak egész régiója tart számot, hanem károsult­ként jelentkezett a Pénzintézeti Köz­pont és az Osztrák Magyar Bank is, azon a címen, hogy a kommün ide­jében őket is igen sok indokolatlan átutalás és kifizetés terheli. Vala­mennyi igazolt, igényjogosult kere­setét számbavéve­­ végezte nagy­ értékű felvilágosításait Balogh minisz­teri tanácsos — azt hiszem nem té­vedek, hogy ha azt a kvóta­szerű arányt, amely a végleges kielégítés alapjául fog szolgálni, mintegy het­ven százalékára teszem az egyes kár­összegeknek. A földművelésügyi kormánynak, mint azt már előbb is hangsúlyoz­tam, hogy a törekvése, hogy az ál­lattenyésztő közönség érdekei, ame­lyek a forradalmik után következett oláh megszállás miatt amúgy is fo­kozott gondoskodásra szorulnak, le­hetőleg teljes kielégítést nyerjenek. A közeljövőben mindenesetre rende­leti után fognak intézkedni annak a dolognak a végleges és végérvényes elintézése iránt. határozati javaslat a Habsburgok kizárásáról Sem a legitimisták, sem a kisgazdapárt nem szavazza meg a javaslatot Rassay Károly, aki a felhatalma­zási vita során ma hosszabb beszé­det mondott, beszéde keretében négy határozati javaslatot terjesztett elő. Ezek közül a legfontosabb a Habs­burg ház valamennyi tagjának a trón várományosai közül való kizárására vonatkozik és így hangzik: .A nemzetgyűlés felismervén a nemzet parancsoló létérdekét, uta­sítja a kormány, hogy az 1921: XLVII. törvénycikk trónfosztottnak nyilvánított Habsburg- Lotharingiai-ház tagjainak a trón várományo­sai sorából leendő kizárása iránt haladéktalanul terjesz­ tém lesz Éjjeli telefonszolgálat Nincs forgalom A .Friss Hírek* a múlt évben akciót indított volt az interurbán telefonszolgálat javítása és az éjjeli telefonszolgálat ügyében. Az elsőre már a múlt évben megjött a posta és távírda-igazgatóság válasza, amit akkor te is közöltünk. Most az éjjeli telefonszolgálat tár­gyában jött választ adjuk le. Kom­mentárt nem fűzünk hozzá, mert hiszen a levél elég világos. M. kir. posta táv. igazgatóság Szeged 27759-921. Friss Hirek tek. Szerkesztőségének Hódmezővásárhely. Múlt évi november hó 25 én kelt 22933/921. sz. iratom kapcsán érte­sítem, hogy a m. kir. kereskedelmi miniszter ur m. é. december hó 23 án kelt 34970/X. 921. sz. randa létével Hódmezővásárhely távbeszélő szolgálatának éjfélig való meghosz­szabbítását — tekintettel arra, hogy ezt a forgalmi viszonyok egyáltalában nem teszik szükségessé — nem en­gedélyeztem. Amennyiben telt. Szer­kesztőség este 9 óra után is óhajt Szegeddel, vagy Szegeden át Buda­pesttel beszélgetéseket kezdeményezni, a szegedi központtal állandó össze­köttetést kérhet. Az állandó össze­köttetés dija havonként 60 korona, ezenfelül még a folytatott beszélge­tések után a tarifális rendes távolsági dijak is fizetendők. Szeged, 1922 január 8. szén elő törvényjavaslatot. Intézkedjék ugyancsak ebben a törvényjavaslatban aziránt is, hogy a királyi ház tagját megillető közjogi jogosítványok és így az udvarnagyi bíróság megszüntessék.“ Másik határozati javaslata annak kijelentését tartalmazza, hogy a ma­gyar trón betöltése kizárólag a nem­zet belügye és épen ezért a nemzet­gyűlés ünnepélyesen óvást emel és hatálytalannak nyilvánít minden olyan akár a múltban alkotott, akár a jö­vőben alkotandó kormánymegállapo­­dást, amely a nemzet e jogának gya­korlását idegen hatalmak hozzájáru­lásától teszi függővé, hogy a hódmezővásárhelyi izraelita­­ hitközség ottani látogatásom emlé­­­kére igénytelen nevemre 20000 ko­­­­ronás ösztöndíj alapítványt méltóz­­­­tatott tenni a református főgimná­zium javára. Llesse érette hálás kö­szönet a nemeslelkű kezdeményezőt és a fénylő példája nyomán járó jó lelkeket. Én azt a zászlót, amire becses levelük céloz, tovább is magasra tartva viszem előre, mert a szeretet nagy Istene ad­ta kezembe; a sze­mélyválogatást nem ismerő menyei Atya. Az emberi testvériség zászlója lesz zászlóm a sírig és a sírban összeomlott testem takarója, lelkem­nek pedig égba vivő szárnya. Mind­­nyájomat szeretettel és áldáskivonás­­sal köszöntöm­. Debreczen, 1921 nov. 28. Dr. Balthazár Dezső püspök: Hobé Doase és Társa francia rendszerű nagy szeszáru­­párolás r. t. Budapest — Lomb-utca II. H -Triple sec « -Cherry Brandy­­ György posta táv. főigazgató. Dr. Balthazár Dezső debreceni püspök fesele a zsidó hitközséghez Dr. Balthazár Dezső debreceni ref. püspök abból az alkalomból fol­t­ólag, hogy a helybeli zsidó hitköz­ség a ref. főgimnáziumnál 20 ezer koronás ösztöndíj alapítványt létesí­tett, a következő levelet intézte a hitközség elnökségéhez : Mélyen tisztelt Hitközség! Benső örömmel tölt el, hogy a hódmezővásárhelyi templomjubileum alkalmul szolgált a hódmezővásár­helyi társadalom lelkiemelkedettsé­­gének bebizonyí­ására. A lelkiemel­kedettség legklaszikusabb bizonysága a vallási béke ; a lelkialacsonyság­­nak pedig a vallási türelmetlenség, annál inkább a vallási üldösés. Boldog vagyok,­­hogy a lelkiemel­kedettségbe én is beleadhattam a magam lelkének szerető melegségét és ezt az Önök lelkében jócseleke­detek teremtő erejével tehettem. Nagy megtiszteltetésnek veszem. D -Curacao Orange a. -Kristály kömény­e­n -Cacao o D ' Mocca 2 H-Vanilla .3 ^-Elixir­e Hobotine Kapható minden előkelőbb cse­megeüzletben, kávéházban, ven­déglőben, c­ukrászdában stb. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének f. hó 15-én, vasárnap d. u. 3 órára hirdetett összejövetelét ez alkalom­mal nem az áll. óvónőképzőben, hanem a D­e­á­k Ferenc utcai ref. el. iskolában tartjuk meg, együtt a Szé­kely Társaskör­­összejövetelével. A Szövetség részéről beszélni fog Dr Gsiky Jánosné, a Társaskör részé­ről Barabás István. Belépti díj nincs. A Szövetség tagjait, nemkülönben érdeklődő vendégeket szívesen látunk. A Szövetség ügyvezetője. Rendőrgysrek­ek nyaraltató. Az államrendőrség budapesti fő­kapitánya meg­kereste a helybeli államrendőrséget, hogy a rendőrgye­rekek szünidei nyaraltatása iránt csi­náljon propagandát városunkban is. Körülbelül 200 gyerek nyaraltatá­­sáról volna szó, akiket az ágyas községekben és városokban kellene szét­osztani. A rendőrgyerekek serdülő korban vannak s így könyebb házimunkára Az én új fogalmazóm Pokomándy Gábort megválasztotta a közgyűlés rendőrfogalmazónak. — Mellém került, aki abban az időben első alkapitány voltam s a bűnügyek­kel bajlódtam. Mindjárt a legelső napon, hogy hivatalát elfoglalta, Kristó Máté, meg Szőke Pál lovasrendőrök négy mára­­marosi zsidót állított elő, akik ma­gyar ruhában, Kossuth fiskállal, sallangos dohányzacskóval, no meg a­mi a legfontosabb, hamisított könyvvel, kéregettek a tanyák között egy állítólag leégett református tem­­­p­omra. Összeszedtek két egész kocsiravaló búzát, kukoricát, aprójószágot, tojást, amit csak adtak. Elfogadtak bármit, nem voltak válogatósak. Nem lehetett tagadni, beismerésben voltak. Mikor már a harmadikat is kihallgattam, mondom a deliquens­nek, hogy írja alá a jegyzőkönyvet. — Nem írom. A fogalmazó úr azt írt arra a papírra, amit akart. Odaszólok­­Pokomándynak, hogy olvassa fel a jegyzőkönyvet. A Kossuth utód azonban azt se vállalta, mondván, hogy: h­ogy se irom alá, csak ha ma­gam elolvastam. Szólok Pokomándynak, hogy adja oda a jegyzőkönyvet. Átveszi a koma s mikor elolvasta, kész volt aláírni. Ahogy lehajolt az írásra, én kimen­tem a szobából, hogy próbát tegyek az új fogalmazóval. Gondoltam, hogy ha valaha is lesz belőle rendőr, akkor megmagyarázza az atyafinak, hogy viselkedése nem vág bele a rendőri illemszabályokba. Mikor visszamentem, tapasztaltam bizonyos változást. Pokomándy halo­vány volt, olyanokat szuszogott, mint aki legalább egy mértföldet szaladt egyfolytában s úgy tetszett, mintha ki volna fáradva. A másik ? A másik az szépen nekipirult s azt hihette volna az ember, hogy meghízott azóta, hogy kint jártam. Hogy mi történt s egyáltalán tör­tént e valami közöttük, máig sem tudom. Pokomándy nem szólt, a másik, az beszólt volna valamit, de hogy sok volt a dolgom, nem volt időm meghallgatni. Másnap reggel jön be­­ hozzám Föld Házi őrmester és jelenti, hogy szerzett talicskákat, melyeken a bűn­jeleket áttolassa a járásbírósághoz, de egyik zsidó nem akarja tolni. Kimegyek közéjük s kérdem, hogy mi baj van. Erre kiugrik a sorból az, aki nem akarta a jegyzőkönyvet se aláírni s kiabálja, hogy: — Ha bűnös vagyok, becsukhat­nak, vagy akár fel is akaszthatnak, de olyan törvény nincsen, hogy én talicskát toljak. — Ugyan tolja barátom, — mon­dom neki szépen. De ő annál jobban kiabált, hogy nem tolja az Atya­istennek se. Odafordultam az őrmesterhez és azt mondtam neki: — Vigye be Csak ezt az embert a fogalmazó úrhoz, az majd jegyző­könyvet vesz fel az esetről. Valami varázsereje lehetett ennek a kijelentésemnek, mert a galiciáner összekulcsolta a két kefét és úgy mondta valami lágy, szinte elhaló hangon, hogy: Inkább tolom én kéremalásan. Hogy mi lehetett az oka ennek a hirtelen változásnak, én még csak nem is sejtem, de azóta szállóige lett az, hogy­­majd jegyzőkönyvet vesz fel veled Pokomándy Gábor*. VISZKETEG ellen ismét kapható s igy könyebb házimunkára­­ Szathmáry Tihamér.­ertárban a Gerő-féle BORÓKA kenőcs. is fel lehet őket használni gazdasá­gokban, kertészetben stb. A gyere­keket azonban családtagoknak kell tekinteni­e tisztességes lakással, éle­lemmel ellátni. A nyaraltatás az iskolai szünidőre terjedne ki s körülbelül 6—8 hétig tartana. A kik ilyen gyerekeket haj­landók vállalni — jelentkezzenek az államrendőrségen, a városháza 5. sz. szobájában, a­hol a szükséges felvi­lágosításokat készséggel megadják. A hódtava partján oktatás fejleszt­ően nagyobb , nőt oktató és erővel támoga­t A gazdaság fában főváros kérdezte Schi velésügyi álla­máról a követi dant: A földrefor nemzetgyűlés földmű­velésü( mezőgazdaság is erőteljeseb a mezőgazdái vonalon folyté­sz uj nemzec lönleges gond­­orló gazda gyarapítására utóbbiakkal k vüli oktatást alföldi városi tevő sikereke oktatásával k ezren özönlös termébe, ah­ oktatták a gy szerű gazdáit nyaira. A jövő ősi tapasztalatok: földnek mind soban fel fog oktató tanfol viszont a ga, a földművese gazdasági elf­jes hangsully­á folytatta Szövetség I szintén teljes nak a koron­áz ifjusát bevált a Pau­­sszeri gazdi fiatalság az i hogy mint b korlati célú hónapon kér bin a tanári látják el ta Szekszárdon gazdaképző , bejáró neve ismereteket, különösen a­ mentői tölel meg. A föld sót részben a gazdasági al lebbi a jövőbe kisgazdák fi­­dákká, az ut számára rév­­osispánokat Rendkívül démiák látó, az intézetek sérletügy és végezte tájé­k bőség ni azt a betek' nak rájuk é nem lehet i tásáról besz kozásáról. A les K I A. 11 illato mert Gyár BECK JE Budapest, Blind« Ego,s finom fekete ru

Next