Friss Hirek, 1922. február (6. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
a törvényjavaslatot pedig a legsürgősebben terjeszte a Ház elé. Ezután Onéti Oaszton személyes kérdésben szólal föl. Ij Szent kollégium köszönete a nemzetgyűlés részvétéért Az elnök ezután bejelenti, hogy a Szent Kollégiumtól a következő válasz érkezett a pápa őszentsége halála alkalmából kifejezett részvétre: Van szerencsém Méltóságodnak és Méltóságod útján a kormánynak és a nemzetgyűlésnek a Szent Kollégium mélységes háláját tolmácsolni. Vanitsili. Ezután Hegyeshalmy kereskedelemügyi miniszter reflektált részletesen az elhangzottakra és rámutatott az ipartörvényjavaslat korszerű és üdvös voltára. A törvényt a felszólalás után általánosságban elfogadta a Ház. Oláh Dániel felszólalás után az ülés 3 órakor véget ért. MMSS0VWVWMWYiMiHUftS «WhWlVW» II Székely-Magyar Társaskörből A vasárnap délutáni összejövetelen dr Pálfy József tartott előadást ezen a címen: ,A lélek mélységei*. Előadásában azokra az érzésekre és gondolatokra mutatott rá, melyek a szenvedés, a félelem, a veszély tudatának óráiban formálják a lelket a tiszta emberi erkölcs magasságáig. Bevilágította az emberi lelket a családi élet benső örömei alatt: klasszikus példáit idézte az anyai szeretet soha nem múló ragaszkodásának, az apa lelkét betöltő tiszta érzésnek végtelen határairól Hugó Viktor ecsetjével nyújtott képet a hallgatóságnak. Kelet és nyugat embereiben, a kultúra forgatagában s az őstermészet ölén élő primitív népek lelkében mutatott rá azokra az érzésekre és gondolatokra, melyeket szókban a szeretet, az emberi szolidaritás ösztöne, vagy az Istenhez való ragaszkodás vallásos áhitata ébresztenek. A gondosan fölépített és szépségekben gazdag előadás mindnyájunkban tiszta érzéseket keltettek. • Az előadás után következő eszmecsere tárgya volt a menekültek elhevezkedése s általában a tisztviselői ordés. Azok a kérdések, melyek elé a megélhetés nehézségeivel való küzködés állította a tisztviselőket. Ebben a tekintetben mozgalom is indult már meg a vásárhelyi menekült tisztviselők körében, mely termelő vállalaok alapításába szándékozik bevonni a közalkalmazottakat, hogy azáltal egyrészt jövedelmet biztosítsanak másuknak, másrészt az elbocsájtások után kenyérhez segítsék a megélhetés nélkül maradt tisztviselőket, végeredményeiben pedig hazánk közgazdasági erősítéséhez is hozzájáruljanak. A mozgalmat Paál S.tudor tanár ismerette s szerinte a kérdés megoldását így olyan tőke összehozása indítaná meg, melynek összehozásához az ország valamennyi tisztviselője hozzáárulna. Az értekezlet szükségesnek találta, hogy a vásárhelyi köztisztviselők közben az eszme szélesebb mértékben erjesztessék s a megvalósításhoz siralmas szervezet kiépítése végett épjenek be a vásárhelyi közalkalmazottak is a közalkalmazottak Németi Szövetségébe, mely a tisztviselői rdekek előmozdítását szolgálja. — Jönnek a túszok. Budapest, jnuár 28. (M. T. I.) Január 3- ánélelőtt 10 óra 30 perckor érkezett meg a harmadik tuszállitmány 104 aratérővel, 13 asszonnyal és 3 permekkel Budapestre a keleti pályudvarra. Prill Virtor A kormány választójogi javaslata Ki választható? — A választókerületek II. §. 1. Országgyűlési képviselővé választható az, akinek a választás időpontjában választójoga van és az első paragrafusban említett valamelyik kiváró ok alá nem esik, ha életének 30 ik évét betöltötte és a magyar nyelvet írásban és szóban leírja. 2 Az, aki az első bekezdésben meghatározott kellékeknek megfelel, választható akkor is, ha a választói névjegyzékbe nincs felvéve. 3. Nem választható: 1. aki a magyar állampolgárság megszegéséről és elvesztéséről szóló 1879: CL, t.-c. értelmében az országgyűlés tagja nem lehet, aki képviselői megbízólevelét be nem mutatja és emiatt képviselővé nem lehet, valamint aki összeférhetetlensége miatt nem választható meg, 3. nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen két évet meghaladó szabadságvesztés büntetésre vagy ennél súlyosabb büntetésre ítéltek, vagy akit háromszor rágalmazásért jogerősen elítéltek, 4. vétség esetében tíz év bűntett esetében tizenöt évi időtartamra, 5 akit közveszélyes munkakerülés miatt elítéltek. 4. Nem választható továbbá 4 , az aki a választás napjának kitűzése és a választás közé eső időben főispán, kormánybiztos, alispán, főszolgabíró, szolgabíró, törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú város polgármestere, rendőrkapitánya volt azon kerületben, amely az illető törvényhatóság, járás vagy város területén fekszik. 2 A választási vagy szavazatszedő bizottság elnöke. 5. Ha a fent említett állásáról az illető lemondott, akkor a lemondást elfogadottnak kell tekinteni. III. §. 1. Országgyűlési képviselővé való választás választókerületenként törö Iténik. 2. Minden kerület, kivéve Budapestet, egy képviselőt választ. 3. A választókerületi beosztások megmaradnak, kivéve Budapest székesfővárost, amelynek 22 kerületét két választókerületté alakítják, amelynek mindegyike 11—11 képviselőt küld és három három pótképviselőt választ, 2. Budapest környékére, amely egyszerű lesz, öt képviselőt küld és két pótképviselőt választ. Az újpesti, rákospalotai, cinkotai és kispesti választókerületből, továbbá a ráckevei kerületnek Csepel községéből, valamint a biai kerületnek Albertfalva és Budafok községéből,a soroksári kerületnek Pestszentlőrinc községéből egy választókerületet alakítanak, amely öt képviselőt és két pótképviselőt választ. A csonkaterületekben az az intézkedés, hogy legalább ezer választó vagy három község legyen a csonkakerületben. 5. A szavazás községenként és pedig a törvényhatósági városokban titkosan, másutt nyilvánosan történik. (Ez nem végleges szöveg. Szerk) 6. Budapesten a szavazás lajstromos. 7. A titkos szavazás kötelező. A szakasz továbbá részletes intézkedéseket tartalmaz a névjegyzék öszszeállítására vonatkozólag. A névjegyzékek, amelyeket most állítanak össze, 1922 és 1923 évekre érvényesek és 1923. január elsején ki kell azokat igazítani. A IV. §. hosszas intézkedéseket tartalmaz a választásokra vonatkozólag. Az általános választásokra tíz napi határidőt állapít meg a belügyminiszter. Ebben a szakaszban vannak részletes intézkedések az ajánlás módjára is. A V. szakasz a választási kisebb intézkedéseket tartalmaz, a VI. szakasz pedig vegyes intézkedéseket tartalmaz. Szádeczky Lajos képviselőnk beszéde a nemzetgyűlés 1922 január hó 25-én tartott ülésén Szádeczky Kardosa Lajos : T. Nemzetgyűlés 1 Tegnap érkezett az a lesújtó, szomorú gyászúr Londonból, hogy a magyar nemzetnek egyik leglelkesebb barátja, a nagyvilág közvéleménye előtt a mi igazságunknak, szószólója, pártfogója (ügy van! a középen.), Bryca lord elköltözött az élők sorából. Tisztelt Nemzetgyülés! Lord Bryce-t történelmi tanulányai, nemes lelkének sugallata s a politikában is eszményi gondolkodása tette a magyar nemzet barátjává, (ügy van a középen.) Skót eredetű főúri családból származva, a szabadság szeretetének kultuszában nevelkedett. — 1888 ban születvén, gyermekkori első benyomásait a múlt századbeli európai nagy szabadságharcok történetéből mentette. A mi 1848/49 iki szabadságharcunk s az azt követő alkotmányos küdelmeink története tette őt nemzetünk barátjává. Ő maga tett erről vallomást első nagy munkájában — amelyet a római szent birodalomról irt —, ennek magyar kiadása előszavában ezeket írván (olvassa) .Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy első történeti munkámat most magyarra fordítják és hogy ezúttal ismerkedik meg vele a nép, melynek politikai géniuszát és fenkeit nemzeti szellemét mindinható lélekkel bámultam már gyermekkoromban. A legélénkebb érdeklődéssel kísértem az 1848 —49-iki eseményeket és későbbi alkotmányos küzdelmeiket. E könyv megírása óta sok dolog történt. Ezt a művet Bécs 1834 ben írta és 1903-ban adta ki a Magyar Tudományos Akadémia. .Európa térképe teljesen megváltozott, Magyarország ismét hatalmas állam lett és fontos helyet foglal el a modern nemzetek között. A magyarok, akik a középkor kezdetén a legelsőkvoltak a szabadságuk kivívásában a világ monarchiai — t. i. a római szent birodalom — ,követeléseivel szemben, most, hogy becsülettel nagy nemzetet alkotván, önálló állami létük szilárd alapokon nyugszik, menten minden politikai s faji elfogultságtól, itélhetne le arról a világbirodalomról, amely mindig inkább eszme, mint valóság volt. Bryce viscount a béke keletkezéséről a következőket mondotta (olvassa): ,A szerződés elénk fait accompli gyanánt került. Késő változtatni rajta, de úgy hiszem, ha Anglia tudott volna róla, hogy mi készül Páriában, fellármázhattuk volna a közvéleményt és megakadályozhattuk volna, hogy ilyen szerződést valaha is megköthessenek. Sajnos, Anglia nem tudott róla. Nem marad más hátra, mint tiltakozni az ellen a durvaság és igazságtalanság ellen, amely ebből a szerződésből csak úgy dől kifelé. Mndezt Páriában készítették. Mi lehetett Páris eljárásának oka? Semmivel sem világítottak rá azokra a sötét zugokra, amelyekben Magyarország sorsáról döntöttek. Magyarország bizony olyan bánásmódot érdemelt volna, amely több rokonérzésre tanúskodik. Magyarország Európa legősibb királyságainak egyike. Magyarországon rendkívül nagy szellemű és szabadságszerető nép él. Magyarország fontos szerepet játszott a világon és sok századon keresztül küzdött szabadságáért a Habsburgok ellen és mindig a legmelegebb érzésekkel viseltetett Anglia iránt. Az angolokat egyetlen más országban sem fogadták sem fogadták olyan melegen, mint Magyarországon. Magyarország minden érzésével Anglia felé húzódott és mindig élt benne a remény, hogy szabadságküzdelmeiben Anglia rokonszenvére számíthat. Az angol hadifoglyoknak sehol oly jó dolguk nem volt, mint Magyarországon. Bebizonyítható, hogy Tisza gróf a háború kitörését megelőző tárgyalásokban minden erejével azon volt, hogy megakadályozza a háborút.“ A békének eredményeiről ezeket mondja (olvassa): .Kelet Európa egyes részein és a Balkánon a különböző nyelvű és fajú lakosság anynyira vegyült, hogy lehetetlen minden egyes közösséget saját fajtájának kormánya alá helyezni. A párisi értekezletek itt túllőttek a célon. A nemzetiségi és önrendelkezési elveket egyszerűen az ablakon dobták ki oly esetekben, amikor éppen az lett volna a helyes, ha alkalmazkodnak hozzája. Vegyük például a székelyek esetét. Körülbelül 500000 főnyi népesség, minden tekintetben tiszta magyar és románokkal egyáltalán nem keveredett. Ezek hegyes hazájukban élnek a moldvai határ s Kolozsvár és Marosvásárhely magyar városai között. Miért ne lehetett volna a magyar határt úgy megrajzolni, hogy Erdély magyar részeit és a Székelyföldet is magába zárta volna, minthogy Erdélynek ez a része erősen magyar. És ha ez nehéz lett volna, miért nem oldották meg a kérdést korridor útján, amely a székelyeket északi Erdély magyar lakosságával kötné össze? Vagy miért nem adnak nekik autonóm intézményeket, ahelyett, hogy ezt a tisztán magyar közösséget az idegen és nem óhajtott román uralomnak rendelik alá, akik már megmutatták, hogy mire használják fel a szerencsétlenül nekik adott hatalmat? További részletekbe is bocsátkozhatnám és megmutathatnám önöknek, hogy egyes városokat, így Kolozsvárt, Aradot és Nagyváradot, ahol a lakosság csaknem tisztán magyar, mint adták oda Romániának arra az állításra, hogy a környékbeli falusi lakosság jelentős mértékben román. Mert ez azt jelenti, hogy ezeknek a városoknak, amelyekből a világosság kiárad a vidékre, ahonnan a falvak lakossága a lehető legmagasabb civilizációt és kultúrát kapja, ezeknek a városoknak értelmes, műveit, jól nevelt és kereskedői szellemű lakosságát átadják a maradi lakosságnak, a magasabbrendű elemeket feláldossák az alacsonyabbrendűeknek és az egész ország szenved amiatt, hogy a haladást megszemélyesítő slim idigen kormányzat alá került, amely alatt régi magyar uivójukhoz képest csak hanyatlás lehet a sorsuk. Pozsony városát a csehszlovákok ÚJSÁG havi fizetel a „FRIKIA IV. kar., SzeRtans At .Építőipar vénytársaság*1 évi január hói határozata alapisen befizetett 2000 drb 300 k csártása által ! Ezen határozt tott részvények biakban állapitt. Minden dazab részvény két C korona elővételi Az elővételi maradó részvén 350 koronás e hetnek előjegyző által le nem jégvényesek 400 keát. Az elővételi j( bemutatása mellyiségében (nag Közgazdasági Ba átvételi árnak, koronának egyi 1922. évi február hó 20. napjáig . Az elővételi járabok nyilvános árnak, vagyis rényesek részéről lefizetése mellett 30-ig jegyezhető! Túljegyzés és repartirozás s emelés technikai gatóság bízatott A teljesített b. ismervények adést igazoló ideiében az uj közlendő határid Az uj részvény-től részesednenyében s gyal megillető jogokat véséli ár után 1 tél napjáig 6 sí A részvények felpénzeknek a maradványból 1 százalék a külötték a nyugdijak Bódmezővásár ért Alólirott tisztel hely közönségéreit, hogy a 82 Hírlapíród ám a FOLYÓ ÉVI Kallai-u. 672 temmel saját házamhoz mint eddig fővárosi nap elöl úgy postai kézben Valamint hin lapi a megátlap LEGÚJABBAN regények, álland ben megjelent b eredeti bol Angol és francia megjelenésűé Fűszer és a’legolcsóbb nap nég ! TIS2 KÁCSI Te