Friss Hirek, 1922. március (6. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-01 / 49. szám
ft Prága, febr. 28. A genuai konferenciát megelőző előértekezletet a kiaantant képviselői nem Belgrádban, hanem Pozsonyban tartják meg március közepén.. London, febr. 28. Március 6 án Franciaország, Olaszország, Belgium és Japán képviselői Londonban előzetes értekezletre jönnek össze, hogy a genuai konferencia elé terjesztendő ügyeket megvitassák. Berlin, febr. 28. A németek most fizették ki a jóvátételötödik részletét, mely 81 millió aranymárkát tesz ki. 0.727a a korona Zürichben Zürich, február 25. Berlin 2.25, Hollandia 195.50, Newyork 511.9, London 22.62, Páris 45.47, Brüsszel 43.75, Milano 26.70, Kopenhága 107, Stockholm 13. 50, Krisztiánia 87.10, Madrid 80Va. Buenos Aires 185.—, Prága 9.05, Budapest 0.727, Zágráb 1.55 Bukarest —.—, Varsó 0.13, Bécs 0.10, Osztrák lebélyegzett 0.08. Terményárak A tőzsdetanács hivatalos árjegyzése a következő: tiszavidéki busa 2545—2575, pestmegyei 2535-2565, dunántúli 2535—2565, rozs 1820— 1850, takarmányárpa 1825—1900, sörárpa 1825—1875, köles 1900— 2000, zab 1750—1800, tengeri 2175 —2225, repce 3300—3400, korpa 1335—1350 korona métermázsánkint Budapestről. Budapesti állatvásár Élőmarhavásár. Felhajtás 4220 darab. Árak: legjobbminőségű ökör 57—78, közép 28—40, silány 19— 24, jobbminőségű bika 46—65, silá □yabb 30—37, bivaly 24—34, jobbminőségű tehén 36—57, silányabb 19—23, kicsontozni való 17—20, növendékmarha 28—36. A túl nagy felhajtás következtében az irányzat rendkívül vontatott volt, mindazonáltal az egészen elsőrendű áru változatlan áron kelt el. A többi minőségűek 4—5 koronával olcsóbbak lettek. Sertésvásár: Felhajtás 1600 darab. Árak: könnyű sertés 67—81, középminőségű 78—86, nehéz prima 89 és nehéz öreg sertés 77—88 A ■ertésvásár is nagyon vontatott volt. Más a hősnek Debrecenből megható hírt hozott a táviró. Háborús hőstett jutalmazásáról szól a hír, ám olyan körülmények között történt a jutalmazás, amelyek a legszélesebb nyilvánosságot érdemlik. Botos András — szegénysorsú ipari munkás a hajduvilág híres fővárosában — nem régen még mint annyi jó magyar legény a háború poklát harcolta. Abban azonban kivált bajtársai közül, hogy vitézségben szinte senki sem múlhatta felül. József királyi herceg hadseregében alig vittek végbe annyi vakmerő hőstettet, nagyszerű felderítést, alig mutattak annyi oroszláni bátorságot, mint ez az egyszerű szavu, de csillogó lelkű magyar, mint Botos András. Volt parancsnoka a fenséges úr, azonban nem azért magyar ember, hogy a nagy háború elmúltával pompás katonájáról megfeledkezzék. Anynyira nem feledkezett meg József főherceg Botos Andrásról, hogy most amikor tudomására jutott, hogy kedvelt bakája szomorú viszonyok közé került elhatározta, hogy segítségére siet Botos Andrásnak. És hogy a nemes lélekhez illően, nemes gesztussal közelítsen, Mária Terézia rendjének illetményeit ajánlotta fel. Azt hisszük ehhez a cselekedethez nem kell kommentár. Maga a gesztus és a gondolat, amely ezt a kitüntetést nyújtja Botos András felé, a hős mozdulata, hős bajtársa segítésére. FbIMs a m. iur. állami midörség kötelékébe való belépte Dr. Temesvár? Géza főispán az alábbi felhívást adta közre, amit figyelmébe ajánlunk azoknak, akik a rendőrség kötelékébe akarnak belépni: A m. kir. állami rendőrség őrszemélyzetének kiegészítése van folyamatban. Felhivatnak mindazok, akik a rendőri pályára óhajtanak lépni, hogy a helybeli rendőrkapitányságnál t ebbeli szándékukat személyesen je-lentsék be. A rendőri pálya külnös előnyöket ad, mert biztos megélhetést nyújt, nyugdíjat biztosít, a fizetésen kívül rendőrségi pótdíjat, lakást, lakáspénzpótlékot, vagy természetbeni elhelyezést, élelmezési adag válságot úgy a rendőr, mint családtagjai részére, családi pótlékot és a rendőrnek természetbeni ellátást ad. Pénzbeli illetmények a következők: Az első két évi időtartam alatt évi 10800 kor. 12000 , 13200 , 14400 , további sióig, idő szerint 20400 , 21000 „ őrmester részére 22200 , törzsőrmester „ 23400 „ főtörzsőrmester , 25200 , III. oszt. felügyelőhelyettes 25200 , II. , , 26400 , I. , , 28800 , Rendőrségi pótdíj: 1—3 évben évi 1560 , mely idővel 3120 koronáig emelkedik. Felvételi feltételek a következők: 1., Betöltött 21 év, de meg nem haladott 40 év, büntetlen előélet, írni, olvasni tudás. 2., Szolgálati kötelezettség 6 évre terjed, ebbe a katonaságnál ellökött előző szolgálatból 3 év beszámít. Az oláhok birodalmában megkezdődtek a választási harcok. A harcot nem kell valami elvi harcnak nézni, az oláh nem szokott élvekkel harcolni. Módszerük igazi balkáni, amelynek az a lényege, hogy a hatalomból kivetett római összegyűjti a most hatalomra törő római „ak- táit”t, amiket hatalmon léte alkalmával követett el s azt mondja, Hallod-e, frátye! Én tudom, hogy te sokat loptál annak idején s kegyetlenül gázoltál emberek vérében. Te is tudod, hogy én is loptam. De most te akarsz miniszter lenni. Nekem könnyű, mert én most nem lehetek miniszter, de te vigyáz magadra, mert lerántom rólad a leplet s miniszternek mindig kellemetlen az eséle. Argetoianu volt belügyminiszter most fölkereste Bratianu miniszterelnököt s figyelmeztette őt arra, hogy ne bántsa a néppártot, amelyhez Argetoianu is tartozik, mert a liberálisok és néppárt harcából csak a harmadik, a parasztpárt húz hasznot. Print Hibair Bratianu azonban nem volt hajlandó egyezkedni. Mit tesz erre Argetianu ? Egyszerűen közzéteszi az 1907. évi parasztlázadás elnyomásával kapcsolatos titkosadatokat, amikből kiderül, hogy a liberálisok rendezték azt a vérfürdőt 1907-ben, amely tízezer oláh paraszt életébe került. Szép dolog, ugye ? Azért írtuk nem régen azt, hogy más az angol, más az oláh liberalissmus, ámbár az Írországi lerombolt városok is sokat tudnának mesélni!... A hódmezővásárhelyi újságíró a karnevál éjszakájának műsora már megállamittatott. — Az estélyt Szathmáry Tihamér nyitja meg és ő konferálja be az egyes számokat is. — Prológust Majthényi László ad elő. Utána csárdás, boszton. Ezután a Bellák-pár táncos duettje következik. — Ismét tánc, valószínűleg francia négyes, ügyes vezetővel. Weisz Lászlóné, Bánky Ida énekel és újból tánc. — Kordáné Rásó Ida irredenta költeményt ad elő. Ismét tánc. Endre Béláné magyar népdalai után következik a shimmy bemutatása a Bellákpár által, még pedig tisztán művészi szempontból. — Ennyi tánc és műsorszám után, a® idő már éjfél körül fog járni és akkor szünóra lesz Sila Béra alatt történik a tombolatárgyak kisorsolása, majd pedg Bellák Miklós kupléi s azután tánc reggelig. Hangsúlyozzuk, hogy az estélynek elsősorban erkölcsi célja lesz : a vásárhelyi írók, újságírók, dalköltők és művészek emlékének megörökítése, másodsorban pedig az újságírók segélyalapjának megteremtése. A bevallott műsor számain kívül sok meglepetést tartogatunk még a megjelenő közönség számára. A jegyek már kibocsáttattak és Weisz László kereskedésében kaphatók és az egyes szerkesztőknél. Tekintettel a nemes célra, mely az estély rendezésére alapot és címet adott, eddig Kun Béla, a Reggeli Újság főszerkesztője 5000 koronát, a Kisbirtokosok Hitel- Szövetkezete 250 koronát adományoztak felülfizetéskép. A kereskedőket és mindazokat, akik tombola tárgyakat ajánlanak fel, újólag kérjük, hogy küldjék azokat bármelyik szerkesztőségbe. Nem kedves, emlékeztető a régiekre .. . A pénzügymit18*ter 30 enter koronát követel a várostól a forradalom idején lefoglalt 800 mm. só ellenértékében Még 1918. év november havában történt, hogy az akkoron dicsőségesen uralkodó Nemzeti Tanács 800 mm. sószállitmányt foglalt le a város számára s ezt a város lakosai közt szétosztotta. A pénzügyminiszter most megkereste a várost, hogy a lefoglalt sómennyiség fejében 30000 korona kártérítést fizessen a város. A városi tanács most azon fáradozik, hogy kipuhatolja, hogy miképp történt a só lefoglalása és hová lett a só és a város, vagy pedig mások fizessék e a kártérítést. — Népfőiskolai hírek. A nők népfőiskolájában szerdától fogva este fél hat órakor kezdődnek az előadások. Felhivatnak az összes tanfolyamok hallgatói, hogy az előadásokra kivételnélkül rendesen járjanak fel. Értekezlet a képviselőválasztások ügyében. Egyesületünk nagy értekezlete tudvalevőleg úgy határozott, hogy a közelgő képviselőválasztásokra való tekintettel városunk mindkét választókerületében megalakítja a pártszervezeteket, melyek azután hivatva lesznek a képviselőválasztások ügyében a további lépéseket megtenni. Az értekezlet határozatából kifolyólag felkértük úgy a bel-, mint a külterületi olvasókörök és a különféle társadalmi egyesületek vezetőségeit, hogy a polgári egység megteremtése és megóvása céljából a megalakítandó pártszervezetekbe delegáltakat küldjenek. Felhívásunknak a legtöbb olvasókör és egyesület eleget tett, épen ezért elhatároztuk, hogy a pártszervezeteket és központi vezetőséget megalakító gyűlést március 5-ére, délelőtt 10 órára összehívjuk a Fekete Sas nagytermébe. Felhívjuk ezért a kül- és belterületi olvasókörök és egyesületek vezetőit és a delegáltakat, hogy a fent jelzett időben a Fekete Sas nagytermében jelenjenek meg. A Gazdasági Egyesület Elnöksége. Egyetértésben! Nemzeti jólétünk alapfeltétele csak az egyetértésben lelhető fel. Átkos nyomásként nehezedik a magyar emberre az egyenetlenség súlya. — Szinte megmagyarázhatatlan az az ellenszenv, mely magyar és magyar között dúl. Lealázónak találja egyik társadalmi réteg a másikkal való érintkezést, mert az születésénél fogva nem egyenrangú. Mert vagyonilag jobban megüti a mértéket, mint az a másik. Mert nem egy hitfelekezethez tartozik vele. A gazdag nem segíti a nyomorgót. A nyomorgó nem méltányolja jótevőjét. Az alkalmazott nem tiszteli munkaadóját. Az iparos nem tudja értékelni a polgár embert. A polgár ember féli az űr fenhatóságát. Ellenséget lát minden magyar ember egymásban. Megbízhatósága ellen van kifogása minden második magyar embernek. Irigységtől sohasem mentesek az emberek. Egyeseknek az önkényeskedők, másoknak a durva erőszakosság a kedves tulajdonsága, akár van igaza, akár nincs. Csupán az egyetértés hiányzik a magyar embernél, mely elengedhetetlen kötelessége volna minden magyar embernek. Hiszen magunkrautaltságunkban oly könnyű volna azt megtartani. És mert nem tesszük, a külellenségeink nevetnek rajtunk, sőt nemcsak naevetnek, hanem ki is használják a veszekedésre, ellenségeskedésre hajló tulajdonságainkat. Sajnosan kell tapasztalnunk, hogy ez az áldatlan állapot nemcsak a közönséges embereknél van így, hanem az felülről jön, mintha a halhoz akarnók hasonlítani magunkat. Az egyenetlenség az ország vezető embereinek sorában látható nap nap után, mely a mi és szerencsétlen országunk vállaira mindegyre súlyosabb terheket ró. Mi pedig úgy vélekedünk, miért legyünk mi különbek, mint vezetőink, a nagynak nevezett nagyjaink ? E példa ugyan nem követésre méltó, de nem tud a magyar ember a rossz példa hatása alól menekülni. Azt hiszi, hogy ami a nagyok privilégiuma az országházban, az privilégiuma a kicsikének, a polgárság között. Vetkőzze le már egyszer minden magyar ember az erőszakosan táplált egyenenetlenség szégyenletes