Friss Hirek, 1922. március (6. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-16 / 62. szám
iesunk győződ részeseben, »mihez srülmény is, is az utóbbi finig, mivel a nek a kóráért üsen visszae dijából a föld inban tervbe ásával a levak közös ér »ását, ahol a közös meg- Icák a többinig a kérdés ták a Kendar intézetet és a Igyelőségeket, ások tartásád». közönséget sare rábírni, tt megköny elhatározta, metö vidéke et gazdának ved kát. bold fajkendermai. Ugyancsak felügyelőiés étkezeti után 8 költségve-i munkák feta kulturmór- t elvegezni. snálóval. hogy héten elutan i. fél 5-ig ram délelőtt iz-fil m. áron vesz az iC86rnoka. , teszel! nagasabb Idra, irt. bőre van, padláson, én, mert teg és a ■csökken, de lóhoz r. t. várát! Irodalom s munkái. 1 mat! I ingy. | mért f inyvet I íyvtár I a ált. Szembeni1 Március 15. megünneplése városunkban Hódmezővásárhely hazsfis lakos ,sága a régi hagyományokhoz hiven, 1848 március 15 nagy napjához és nagy eseményeihez méltó módon ünnepelte meg az idén is március 15 ét. Az ünnepélyek Annak dicsőitélével, magasztalásával és segítségül hívásával kezdődtek, aki minden dolgok kútfeje, kezdete. Az összes Misidéiti* I zdois templomaiban ünnepi istentisztelet volt. Az áhítat szárnyán szállt az ima az Egek Urá- hoz .. . .Szánd meg Isten a magyart, kit vészek hányának — Nyújts fejeje védőkart, tengerén kínjának . . .* Az istentiszteletek után a szép, derült időben, egyetkintcsoportokba verődve s egyre többen és többen jöttek a Konsul térre, a nagy népünnepély színhelyére. A Tabáni I. Olvasókör, az Iparegylet, az Ipartestület, a Róm. Kath. Ifjúsági Egyesület a Boszniai Harcosok és Kisolgált Katonák Egyesülete, a Gazdasági Egyesület, a Jogakadémiai Hallgatók Ifjúsági Egyesülete, a Városi éa Iparos Dalárda, a városi tisztviselők, a Visszhang utcai Olvasókör, díszesebbnél-díszesebb zászlók alatt, testületileg, zárt tömegekben vonultak fel az ünnepélyre. A Kossuth-téri népünnepély megkezdése előtt tárogató hangján, édes bús régi magyar dalok hangot frottak fel a téren. A városháza toronyából Héjjá Pál gazdálkodó adta alá a dalokat. Az ünnepélyen megjelentek sorában ott láttuk dr Tenncs- Iváry Géza főispánt, dr Sues István polgármestert, a városi tanács tagjait, s Juhász Mihály kír. tanácsos, nyug. polgármestert, az ősz, vezért, a nagy idők szemtanúját, Kossuth Lajos legöregebb katonáját, a 92 éves Kovács József téglagyárost, Ajkay Miklós dr rendőrtanáríkat, dr Gergely György jogakadémiai igazgató dékánt, Konox Pál iparegylati, Kruzsitz Károly ipartestületi elnököket, Ab., alb. , Röviddel 10 óra után felhangzott : az iparas Datoskör és a Városi Da-árda tagjainak ajkáról a nemzeti t ima: Isten áldd meg a magyart. .. A Hymnus befejezte dr Soós István, városunk polgármestere, a következő beszéddel nyitotta meg a napünnepipélyt: Dr Boór István beszéde: „...A megcsonkuls dacára is Hizoid és a magyar szabadság fája...“ Polgárok! Az egész világ szabad-ságmozgalmai közül az első helyen áll a mi mozgalmunk: 1848 március 15. Más országok forradalmainak és szabadságmozgalmainak mindegyiké ház vér és szenny tapad, — a mi ünnepünk dicsőséges fényét azonban nem homályositja el semmiféle vér és piszok. Március 15 nek lefolyása cask dicső és örök emlékezetű lehet. Örömünnep volt ez a nap s ma is örömünnep, de ebbe az örömbe most valami mély, nagyon mély keserűség vegyül. Akkor csak az osztrák igát viseltük, de ma — sajnos — Magyarország az egész művelt világ rabszolgája, mert kielégíthetetlen bosssszúvágyból bilincseket, nehéz bilincseket raktak kezeinkre. És azért kell ezt a mai március 1- el jobban, lelkesebben megünnepelnünk, hogy megmutassuk azoknak, kik bilincsbe verték kezünket, hogy a magyar szabadság fája — a megcsonkítás dacára is — kizöldül, s és reméljük, hogy egy dicsőbb március 15-e fog jönni, mikor nem az osztrák, hanem az egész világ zsarnokságát, bilincseit rázzuk le magunkról. (Éljen! Úgy van!) A magyarok Istenéhez fohászkodom és kérem: Adja meg nekünk Petőfi és Kossuth lánglelkét. Deák és Széchényi bölcseségei, hogy megértésbe!), szeretésben, becsületben és hazufiságban élhessünk és dolgozhassunk a magyar haza megmentésén ! . . . (Hosszantartó, lelkes éljenzés. Itai János frigitmn. tanár ünnepi beszéde A magyar nemzet élni akar — Tanuljuk meg, hogy szeressük egymást és ne bántsa a magyar a magyart Igen lisztért polgártársak! —Magyar Testvéreim! Azért jöttünk össze, hogy megünnepelhessük a szent szabadság forradalmat, hogy ne vesszen ki lelkünkből a haza iránti szeretet. — Jól esik arra gondolnunk, hogy voltunk irigylésreméltó nemzet, voltünk hatalmasak, nagyok, akiktől Európa minden állama rettegett. (Ez után Széchényiről, a legnagyobb magyarrel beszélt és elmondta, hogy Széchényi önbizalmat adott a magyarnak a beleszuggerálta a magyarba hogy Magyarország nem volt, hanem less. — Március 15 e jelentőségére áttérve, igy folytatta): — A társadalmi osztályok között levő válaszfalat lerombolta a márciusi szabadságmozgalom, de nem vérontással, erőszakkal, hímem a magyar magyart szeretők jelszavával. — Ma — úgymond — szégyenletes napokat élünk, mert bilincset vertek kezeinkre, de szégyenletesebbek azok a bilincsek, melyeket kishitűségünk vert kezeinkre! — Érzi e a magyar társadalom, hogy azok a magyar honvédek, akik elestek, azoknak árvái, rongyos ruhákban, éhezve járnak közöttünk? Szégyen ez a magyar társadalomra és szégyen és gyalázat mindazokra, akik bitangul, galád módon milliókat gyűjtöttek. (Ezután a trianoni békeszerződésről beszélt s kifejtette, hogy ez a békeszerződés igazságtalan, természet- és történelem ellenes s azért pusztulás lesz sorsa és igy folytatta): — Mi élni akarunk és kicsiny tüzeket gyújtunk minden városban, minden faluban, mert össze kell lobhani »■©«««müfCSi »»«MbXTIKAl iatrap ifr sí StaerktsztAség, kUdóhivatal »* avayvagonda Előfizetési ára negyedévre 200 korona, fél ára: ** “ ., Medi Mezővásárhely, Szent Antai-etes 7. szán. évre 400 korona ; «&WJ-ára: Telefon: Szerkesztőség 209. Kiadóhivatal 22. BAMAAAfii SÜtéff $ &M Megjelenik mindennap kora délután A miniszterelnök vasárnapra nem jön Vásárhelyre A folyó hó 19 éve kitűzött miniszterelnöki látogatás elmarad. Gróf Bethlen ideérkezésének napja még nincsen megállapítva. A látogatás elmaradásáról dr Temesváry Géza főispánhoz az alábbi távirat érkezett: Bethlen miniszterelnök úr utazása halasztást szenved, odaérkezésének dátumát később közöljük. Gömbös Gyula: ezeknek a kis tüzeknek és ha a magyar nemzet oltárára hordjuk e kis tüzeket, akkor hatalmas tűzvész lesz, mely leégeti kénünkről és lelkünkről a zsarnokok által ránkvert bilincseket. Tanuljuk meg, hogy szeressük egymást és ne bántsa a magyar a magyart. (Hosszantartó, lelkes éljenzés.) .A magyar hiszekegy-nek a két dalárda által való eléneklése után, Katona Ferenc, a helybeli jogakadémia Ifjúsági Egyesületének tagja nagy hatással és ügyes előadással adta elő Petőfi .Talpra magyar í* ját. — Az ünnepélyt befejezte lázár Dezső záróbeszéde: „Meg kell mutatnunk, hogy egységben Van az ország ereje“ Polgártársak! Magyar Testvérek! — mondotta. — Történelmi időket élünk, mert a nemzet minden egyes órája történelmi jelentőségű. Történelmet írunk az utókor számára, hogy azon okuljanak, tanuljanak. — Kétségbeejt az, hogy nem szalmaláng e a mi lelkesedésünk s nem pusztába kiáltó szó-e fogadalmunk? Egy átok rombolja életünk , a torzsalkodás, a meg nem értés, a szeretetlenség. Biz ásta meg sírunkat nemcsak a múltban, hanem ez ássa meg a jövőben is. Rémes azt még elgondolni is, hogy ez a nemzet, a mi nemzetünk, egyre jobban a pustulás örvénye felé rohan, fejetlenül, hogy belepusztuljon. — Itt, az Isten szabad ega alatt, megfogadjuk, hogy nem ismerünk mást, mint magyar testvért, akik a hitért dolgoznak. Meg kell mutatnunk, hogy egységben van az ország ereje ! Harson át Petőfi szelleme, hogy ezt s hazát, melyet majdnem mindenki elhagyott, felemelhessük. Hitvány magyar az, aki az Őseitől örökölt földet el hagyja veszni. — Áldja meg a magyarok Istene, ki ez elárvult honnak pártját fogja! Áldja meg a magyarok Istene ennek az országnak minden lakosát s ennek a fajnak minden, szeretettől áthatott fiát s úgy áldja meg, ahogy dolgozik, vagy tétlenül nézi az ország vesztét! — Áldja meg minden egyes polgárát, mely azon az utón halld, mely az ország felemeléset eredményezi! (Általános, lelkes éljenzés.) A Kossuth szobor ü megkoszorúzása A népgyűlés hatalmas tömege, a két dalárda .Szózat*a után, a Kossuth szobor elé vonul*. — A menet élén az ősz patriarchs, a nagy vezér, & 48 as idők szemtanúja, az élője, a hős Kossuth katona , a 92 éven felüli Kovács József, téglagyáros haladt. Minden szem reátapadt, meg hatottsággal nézte mindenki azt az embert, sggkera aki dacára is, feszes, biztos léptekkel ment fel a szobor talapzatára es erős, messze halható hangon imaszerü, szép beszéd kíséretében tette le városunk nemzeti szalaggal díszített, szép koszorúját Kossuth szobrára. — Utána Sajtos Pál, nagy időket látott polgártársunk mondott szép, rímekben végződő beszédet. Az ünnepély befejezéséül, stílusosan s a jelenvoltak érzelmeinek és gondolatainak hűt, igazi kifejezése képpon szolgált az Iparos Daloskör Nem! Nem! Soha! c. remek előadása éneke. A hatalmas embertömeg ezután oszladozni kezdett, az egyesületek, iOlQifírott&S?* kJ» lftwAtr vonultak s Isten ragyogófényü napja mosolyogva tekintett la a szent fogadalmakkal teli magyar lelkükre, a jobb jövőt váró és jobb jövőben bízó hazafias polgárokra. . . A Hülonféle Három, egyesületen, testületen ünnepélyes A Kossuth-téri ünnepély még be sem fejeződött, amikor a Fekete Sas nagytermében a főgimnázium Petőfi Önképzőkörének ünnepélye megkezdődött. A nagyterem zsúfolásig telt meg. Az ünnepély műsorának minden egyes száma szépen sikerült s hazafias érzelmüktől, magyar lelkesedéstől áthatva távoztak el a jelenvoltak az ünnepélyről. A Magyar Asszonyon Nemzeti Szövetségének ünnepe, mely d. u. 5 órakor kezdődött a Fekete Sasban szintén fényesen sikerült. Nagyszámú közönség hallgatta meg Holly István, polgáriskolai tanárnak hazánk elszakított részeiről szóló, vetített képekkel illusztrált előadását. Az ünnepély kiemelkedő pontja Barabás Istvánná, a helybeli Mansz elnöknőjének nagyszabású, tartalmas, gondolatokban gazdag beszéde, továbbá Paál Margit remek szép szavalaté és Biró László, menekült székely egyetemi hallgató szép szavalata s a főgimnázium énekkarának sikeres előadása, hazafias, énekei voltak. Az Ipartestület, Iparegyzet is Iparosasszonyok egyesülete este 8 órakor rendezte hazafias ünnepélyét. Az ünnepélyt az Iparos Datoskör Hymnusza nyitotta meg. Ezután dr Gergely György, a helybeli jogakadémia igazgató dékánja mondott nagyhatású ünnepi beszédet. — Az elszakított részeken lakó ember éleslátása, kritikai szemével — az elszakított részeken való tartózkodás szenvedései tanítottak meg reá — vizsgálta és fejtegette a magyar nemzet jelenlegi állapotát, helyzetét, életnyilvánulását. S felvetette a kérdést, hogy méltón ünnepelheti e * magyar jelenleg március 15 ét, a *szabadság, egyenlőség, testvériség nagy éviméit, amikor a szabadság helyett az elnyomást, az egyenlőség helyett a legnagyobb egyenlőtlenséget, testvériség helyett testvérietlenséget tapasztalunk mintelé. — Mély erkölcsi tartalomban bővelkedő beszédét, templomi, áhitatos csendben hallgatta meg a jelenlevő közönség, melynek soraiban dr Temesváry Géza, főispán, Ajkay Miklós dr rendőrtanácsos, az ünnepélyt rendező egyesületek vesetö vége, a sajtó képviselői és még igen sokan jelen voltak. — Ezután Sólyom Sándor, a helybeli jogakadémia Ifjúsági Egyesületének tagja hazafias, alkalmi költeményt szavalt el nagy hatással. A minden tekintetben komoly, tuagasszinvonalu, értékes és kihatásaiban nagyhorderejű ünnepélyt, társasvacsoráa követte az Iperegyletben, melynek befejezte után a fiatalság táncra perdült s a legjobb hangulatban telt el az idő egészen a hajnali órákig. A Kaszinó és a többi egyesületen társasvacsorái, melyeket egyenkint elősorolni és róluk részletesen beszámolni — sajnos — helyszűke miatt képtelenek vagyunk, szintén népesek, látogatottak voltak, így pl. az Iparosifjúk Önképző Egyesülete is, ez a fiatal, ereedemileg