Friss Hirek, 1922. április (6. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-01 / 75. szám

ü­ lések másfélmilliárd aranymárkánál többre rúgnak. Ez egymillió német munkás évi munkájának felel meg. Németország teljesítményei a háború befejezése óta 457 milliárd arany­márkára rúgnak. Németország oly fizetéseket teljesített, amilyeneket a világtörténet kezdete óta aligha fize­tett egy nép a másiknak. A leszere­lés is óriási teljesítmény. Az ország gazdasági veszélyben forog. Német­országnak feladatai teljesítésére sza­­bad lélegzésre van szüksége és ezt csak külső kölcsönnel szerezhetjük meg. Húsz márkás arany — 1200 papírmárka Berlinből jelentik. A német márka­bankjegyek szomorú elértéktelenedé­sével kapcsolatban az aranyárak a berlini piacon is napról-napra emel­kednek, így a Birodalmi Bank április 2-ig való érvénnyel az arany húsz márkás árfolyamát 1200 papírmárká­ban, az arany tíz márkást pedig 600 papírmárkában állapította meg. A korona mai zürichi nyitása: 0.58. Zürich, márc. 31. Valuták: Na­poleon 3385-410 (3370—400), dollár 393—70 (883—93), francia frank 3075—100, márka 278-84 (275— 35), líra 4450-60 (4425—75), osztrák korona 11 és ötnyolcad—12 .11.25-12.25), rubel 45-44­5 (44 —45), lei 645—25 (630—40), szokol 1642—621 (1655—65), svájci frank L7.800 (17.750—850), koronadinár 1025—40 (1030—40), lengyel márka 21—20.5 (20—21). Termény árak: 1000 Hozotton felüli árt árt el s búza A tőzsdetanács hivatalos árjegy­­ése a következő: tiszavidéki búza 980—3025, pestmegyei 2980—3015, m­ántuli 2980 —3015, rozs 2080— 120, takarmányárpa 2125—2175, őrárpa 2100—2300, köles 2500— 600, zab 2140—2175, tengeri 2575 -2600, repce 4300—4500, korpa 525—1550 korona métermázsánkint­udapestről. Budapesti állatvásár A mai marhavásárra 4166 darabot ajtottak fel. Az árak a következők: kör legjobbminőségü 82—102, közép 4— 80, silány 37—62, bika jobb­­minőségü 75—95, silányabb 45—73, ivaly 38—54, tehén jobbminőségü 5— 88, silányabb 40—64, kiesőn­­ézni való marha 29—34, növendék 5—61. A vásár irányzata nagyon snk volt és az árak kilogrammonk­ént 4—5 koronával emelkedtek. A sertésvásárra 1217 darabot haj­­tttak fel. Árak: könnyű sertés 80— 25, közép 121—138, nehéz prima 38—140, nehéz öreg 128—137.­­ irányzat lanyhább. ■ ***** «BMWWWwtIWWateWWWiW UttlWOTW inom-dánotn otánszánom-bánom Szabó Imre, VI. Garai utca 48. ám alatti lakos, tegnap este vígan alatozott az Imre Lajos féle ven­­iglében. Hazamenet is még cigány­­snével is kísértette magát. Ma rég­it azután arra ébredt, hogy men­­nyzsebéből ezüstórája ezüstláncával lyütt eltűnt. Jelentést tett a dolog-­­ a csendőrségen, mely a titokzat­i eltűnési ügyben megindította a­lmozást: ligátorok­, fecskendők, gummicsövek és mindenféle beteg ápolási cikkek kaphatók. Azonkívül raktáron vannak a legjobb minőségű arc­krémek, púderek, szappanok, fogkefék, fogkrémek, ollók bontó és mindenfajta fésűk, hajósatok, oldalfésűk. A legszolidabb árak. BEZDÁNoblokno kötszerésznél, I., Szegedi­ u. 8. sz. A városháza mellett. TÖRÖTT HAJCSATOKAT JAVÍTOK. Frias Hírek A miniszterelnök közmunkát ígér a munkanélk­ülieknek A téli ellátást kiterjeszti áprilisra és májusra is A miniszterelnök az Intéző Bizott­ság mai ülésének végén a következő­ket mondotta: — Nekem magamnak is tudomá­som van a munkanélküliségről, — mondotta. — Szentesen is megjelent nálam ilyen panasszal egy küldöttség, kijelentettem, hogy amennyiben csak módomban áll, segíteni fogok és ezt most is kijelentem. Szentesi kijelen­tésem szerint megígértem, hogy köz­munkák által fogok a munkanélküliek részére munkaalkalmat biztosítani. A bajok gyökerét én is ebben látom. Ha egyes vidékeken liszthiány, azon­kívül huzamosabb ideig élelmiszer hiány állana be, a kormány meg fogja tenni a megfelelő intézkedéseket. Ezután a miniszterelnök kijelentette, hogy legközelebb m­inztertanács elé fogja vinni a dolgot és azt a rende­letét, amely a munkanélküliek részére biztosította a téli ellátást, ki fogja terjeszteni az április és május hó­napokra is, és így mindazok a munka­­nélküliek, akik a múlt évi íratás al­kalmával nem kaptak munkát, a hó­napokra fel fognak vétetni az ellátat­lanok kataszterébe. A miniszterelnök megnyugtató ki­jelentéseit a bizottság tudomásul vette. Elfogták a békéstanyai bármag rablógyilkost Kovács Gábor békéscsabai gazdálkodó volt a tettes — A gyilkosság hosszú műve volt — A bestiális gyilkos kihallgatása — Miért fejezte le a holttesteket ? Kanáas János békéstanyai földmű­ves, valamint felesége és leánya, — mint azt a Friss Hírek legutóbb rész­letesen jelentette, — bestiális gyil­kosság áldozata lett. A csendőri nyo­mozás alig ötnapi munka után mára teljes skerrel járt, amennyiben si­került elfogni a tettest egy békéscsabai gazdálkodó, — Ksnászok régi hara­gosa, — személyében, ki beismerte a vadállati módon kegyetlen hármas gyilkosságot és elmondotta, hogy bosszút akart állani azzal, hogy hara­gosát megöli és családját egy szálig kiirtja. A gyilkos elfogatásáról és a bravúros csendőri nyomozásról a Friss Hírek tudósítója a következő részleteket jelenti: A nyomozás során csakhamar megállapítást nyert, hogy nem rabló­­gyilkosságnak esett áldozatul a csa­lád és így a gyanú nyomban Kovács Gábor békéstanyai lakos személyére terelődött, kiről köztudomású volt, hogy garázda és kegyetlenkedő haj­lamu ember és hogy régi haragosa Kanásznak. A csendőrök házkutatást tartottak Kovács lakásán és mindenek­előtt maga­lapították, hogy Kovács a m nip sajátkezűig kimosta néhány fehérneműjét. Hosszú kutatás után a kútban megtalálták a véres fejszét is, mire letartóztatták a gyilkost. Kovács Gábor a bizonyítékok súlya alatt megtört és a csendőrségen be­smaró vallomást tett. Elmondotta, hogy hetek óta készült már arra, hogy leszámol Kanásszal és pénteken késő éjszaka bezörgetett a tanyas házba. Kanász János maga nyitott ajtót neki, mire ő nyomban nekitám­olt s egyet­len fejszecsapással leütötte. A zajra előkerült a leány, mire — nehogy lármát üssön, — vele is végeznie kellett. Utoljára verte agyon álmában az öregasszonyt. Amikor készen volt gyilkos hóhérmunkájával, agt érezte, hogy még folyhatnia kell. Nincs ki­elégítve a borszuszomja. Ekkor vágta le az áldozatok fejét. A gyilkost a csendőrség kihallgatása után átadta a vizsgálóbírónak, ki megkezdte részletes kihallgatás­át. Az antant jóvátételt követelő jegyzékére a kormány válaszjegyzéke elment már az antantnak Az oláh megszállás alatt 273 ezer Vágóállatot raboltak el temntik az oláhok . Jelenleg csak minteg 35 holdra int egy-egy igásál Utunk Schandl Károly, földmivelésügyi ál­lamtitkár, tegnap részletesen nyilat­kozott az Uj Barázda c. fővárosi lap egyik munkatársának az antant jóvá­tételi követeléseiről a az antant jegy­zékére adott válaszjegyzékről. Nyilat­kozatából a következő részeket vél­tük leközlendőnek: Nyilatkozata első felében arról szól, hogy az antant már az elmúlt év december havában 83000 darab állatnak ingyenesen való átadását kö­vetelte tőlünk. — A földmivelésügyi kormány az első pillanattól kezdve azon az ál­lásponton volt — hiszen más véle­ményen nem is lehetett— hogy kép­telenek vagyunk bármit is áldozni. Kiküldötteinket Pár­sba azzal a meg­bízással bocsátottuk útnak, mutassa­nak rá a jóvátételi bizottság előtt, hogy a románok a megszállás alatt nem kevesebb, mint negyvennégy­ezer darab legszebb tenyészállatun­kat vitték el és különösen a lóállo­mányt, a szó teljes értelmében az utolsó darabig, tönkretették. Az ál­lami tenyésztésből legszebb egyede­­inket hurcolták magukkal. Díszesen kétszázhatvenháromezer darab álla­tot vittek el az országból. Kiemel­tük azt, hogy nálunk csupán mind­en harmincöt holdra esik egy egy igás­­marha, viszont egyes utódállamok­ban már tíz tizenkét holdra esik egy egy állat. Szarvasmarhaállományunk nemcsak minőségileg romlott le, ha­nem átlagsúly tekintetében is óriási visszaesésnek van alávetve. — Januárban új konferencia kez­dődött meg Pak­sban, amikor a lá­tottak ellenére újból a régi követe­léssel léptek fel velünk szemben. A magyar földmivelésügyi kormány ek­kor sem helyezkedett más álláspontra, mint arra, hogy nem tudunk egyál­talán semmit sem adni. Ezeken a konferenciákon már egyenesen azt a kíván­ságot vetették fel előttünk, rekviráljuk az állatokat. Az antant legújabb jóvátételi kö­­vetelésére vonatkozóan a következő­ket mondotta az államtitkár: — Jegyzékünket, amelyben a jó­vátételi bizottság legutóbbi követelé­sére feleltünk, kimerítő adatokkal fel­szerelve már átadtuk az antant bi­zottságának és remélem, hogy ha re­álisan mérlegelik helyzetünket, úgy a jegyzék hatása nem fog elmaradni. — örülünk, hogy az utolsó órá­ban a legközelebbről érdekelt ma­gyar állattenyésztő közönség maga ir megmozdult és minden jel arra vall, hogy a súlyos jóvátételi köve­telés ellen való kétségbeesett tilta­kozás, amely az Országos Magyar Gazdasági Egyesület részéről indult ki, országos jelleget ölt.­­ Nyilván nemcsak a gazdakö­rök és gazdasági egyesületek, hanem a vármegyék és községek is részt­­vesznek a teljesen jogos, a nemzet létéért folyó küzdelemben. Végtére is arról van szó, hogy koldusbotra jutunk e egészen, vagy esetleg meg­marad állatállományunk legalább is olyan mértékben, amelyből az ismét egésszé fejlődhetik s amely nélkül a termelés fenntartásáról, a mezőgaz­dasági foglalkozások folytatásáról semmi körülmények között nem le­het s­zó. Románia hivitele az 1921. évben az előző évhez ké­pest jelentékenyen emelkedett. Ki­vittek 75.691 t búzát, 12.423 t bú­zalisztet, 55.864 g rozsot, 287.868 t árpát, 165.4669 zabot, 769.149 t tengerit, 15.511 t nyersolajat, 172.971 t finomított petróleumot, 145.115 t benzint, 13.533 t ás­ványolajat, 121.673 t fenyődesz­kát, 17.119 t egyéb fenyőanyagot, 20.029 t fenyőgömbfát. Aztán ne szoruljon ökölbe ke­zünk arra a tudatra, hogy ez az állam voltaképpen a miénkből exportált s mégis ,­jóvátételt” kö­vetel tölünk? Kap majd tölünk jóvátételt, de azt nem köszöni meg. A titokzatos szálloda-vendég a „Fehértó Szállodáit is kifosztotta Özv. Dobós Imrénk, Buzi Mária a „Fehérló Szálloda" szobaasszonya elött tegnapalett, tehát a Központi­ban történt lopással egyidejűleg, egy fiatalember jelent meg a kétágyas szobát kért tőle. A fiatalember sze­mélyleirása teljesen megegyezik a Központi tolvajának személyleirásá­­val.­­ A­ szobi kibérlése u­tn meg­ismétlődött ugyanaz az eset, mint a Központiban. Másnap hírét, hamvát sem találták az agyafúrt tolvajnak s­­ vele együtt 10000 kor. értékű ágy­­­nemű is eltűnt, sőt még a szobaajtó­­ kulcsa is. A tettes kézrekerítéséra­­ széleskörű nyomozást folytat a rend­őrség. ft* *0**0immtm0*pimmm*****m**mm A bpasti magas állatárak már itt is éreztetik hatásukat A pénteki házipiac árai a követ­kezők voltak : Kövér sertés 90—110, sovány 40-45, marha 35 -40, borjú 62—72, juh 47-54, bárány 52-65, választási malac drbja 750—800, tojás drbja 8 bor. A baromfiárak ala­kulása a következő volt: Csirke­ág­ja 140—150, tyukó 120—130, hízott ludé 150, hízott kacsáé 140 kor. So­vány lúd párja 500—600 kor., pulyka kgja 100 kor. A Magya Szövetsége­n fontos szervt tart, melyre, tagjait s a letek tagjait meghívom. A gyűlési intézetben ta 3 órakor. — Pölfi kasok! A helyi szó párt ápril délelőtt 10 nosz­ponti tart a Kői rend: A w a választói Előadók B den polp­ás legyen ! Te a szociálde­zetőséfi^e. — M'*ca»r­ keméti Gizda* lésén i«nyitett Állítandó és a egé«s ország gazdasági iskol szerint az isko gazdasági tanfő szakemberek a napokban esté­­kodás módját át tartani, am gatók gazdssái mutatnák be sa már a tanultai Csongrád várta viz alatt áll. A vonatkozólag a szegedi tartózk nyilatkozott, de vizeket lecsapt résére fogja bt­r■szeget. A vi 50—70 ezer ho meddő. A kár koronát tesz , alig kerül több év alatt vészit hogy viz alatt nagy része. — A budap a következő ár Elsőrendű á­r másodrendű 561 széna 1050, mu takarmányzab s kormányrépa 3 350—430, zsuj mázsánként. — Udvarhelyi s dicsérik. Beszé üzletében. — Hatósági a­kát kaphatnak és nő, 1 bogná­rapucsos segéd Tatabányára. M szabók, kőmi­ve­szék, kazánfüt posok, béresek takarító nők. I­lyen­­mázsaház, közvetítő. — A háború­­ felsegitésére a­z adakozni szive« vendéglős Ursi elhalálozás» a'k váltás címén 51 mányért ezúton hadigondozó Ki­rigó Sándor v. — A VMTE dalkara ma, pénteken este fél 8 órakor a szokott helyen énekórát tart. Karnagy.

Next