Friss Hirek, 1922. június (6. évfolyam, 125-147. szám)
1922-06-24 / 143. szám
Hmvhely. ligás társaság* .évi szép fűtésének 10 korona kéjét ez 0 korona isa által aláírásra feltételeii meg: □ás d. é. részvény áron való iása után régi részes árfolya lesithetnek izvényesek bokát nemfolyamon régi részitt a KÖZ nytársaság övételi ár 150 kora ellenében, ugyaaluá tsen. in át nem írás után, éazvétyen 175, nem soronánat legkésőbb y jegyez án szükség az alap keresztülzatott meg , egyidejű 7. elővételi szvényeiket séreli jogok nem rész darabokról adatnak ki, uj részventén hirdetdebeo jogikosai 1923 a vállalatilorol halják tő jogokat, integül koltségek felei 80 széalék a külön ordítandó, xus 18. izgatóság. V. és VI. oszkik a polgári .óznak menni, en előkészítek, sz. tönyv nyomdályvtárban. ay 2. tv. sz. megyek gondozása hó 1-től 1923. gy évi időre om adni. Az 30-án hivatali lelet 14 ajtóvallalatot ell meghivom. na. ill százalékai megtudhatók, hó 22-én, Juhász tanácsnok. A vörös szektük miatt egy kis kavarodás támadt a nemzetgyűlésen is, künn az országban is. Az „öntudatos“ tüntetés gondolkozóba ejtette azokat is, akik különben hajlandók lettek volna elfeledni Kun Bélát és a tenger vért. A Népszava most felel a vörös szektás támadásokra s a tőle megszokott durva hangon intézi el a „kurzust“, amely szerinte forrása a drágaságnak és minden nyomorúságnak. Vagdalkozása közben elkövette ezt a mondatot is: „Senkinek semmi köze ahhoz, hogy a szuverén törvényhozó testület egy frakciójának tagjai hogyan, mi módon tesznek eleget lelki szükségletüknek“, így magában ártatlan és nem sokat jelentő mondat. Ámde ha visszagondolunk csak egy félévre is, eszünkbe kell jusson ugyancsak a Népszavának ezeregy cikke, amelyben „öntudatos“ rendszerességgel tagadta a volt nemzetgyűlés szuverenitását. Mi történhetet hát a Corni-utcai agyvelőkben, hogy most egyszerre szuverénnek írja a nemzetgyűlést? Egyszerű eset történt, a múlt nemzetgyűlésben a szociáldemokrata pártnak nem volt képviselete, tehát nem is lehetett szuverén. A mostaniban bent vannak huszonöten — világos dolog, hogy most már a nemzetgyűlés szuverén. Lám csak! Az „öntudatos“ logikának is vannak némelykor botlásai. Az „öntudatos“ logikának van még egy nagyon sebezhető oldala. Azt mondják az elvtárs képviselők és a „liberálisok“, hogy ez a választás törvénytelen, mert rendelet útján született. Mégis hogyan van az, hogy a törvénytelen ágyban született nemzetgyűlésre eljárnak, sőt, uzsmfia! — még azt a csekély évi nyolcvanezer korona képviselői fizetést is fölveszik? Hát nem sok az a nyolcvanezer s ha az ,,öntudatos“ képviselő urak mindennap vörös szekfűvel akarnak megjelenni az üléseken — még arra se lenne elég. De a következetesség, az öntudatos logika szerint nem szabadna fölvenniök a törvénytelen fizetést. Lehet, hogy ezt csak a polgári ész látja így. A marxi észjárás úgy látszik más. Akárhogyan áll is a dolog, kétségtelen, hogy itt valahol hiba van. Mi ugyan sohase voltunk kurzisták, de kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy bizonyos esetekben a kurzus és a vörös szekfás észjárás között nincs semmi különbség. Amint azt a mellékelt ábra is mutatja, lődaK«i雥áikh«iy, 1922. ¥1. érfelysm 143 tiái Szombat, junius 24. K‡»KiZxraBAi hatikap *rgg, ftgerfcakztiaeg, kredóhivatsí ** lí.*y»Byo®da _ . .. Előfizetési ári negyedévre 200 korona, fél- Ara: OOST MódE»z6v*séFh®iy, Ssest ÄBtsieSes 1. «zae a a. ! évre 400 korona ' | *t wjt 5s .Um Teiefcs: Szerkesztőség 209. Kiadóhivatal 22. ISTVAM Megjelenik mindennap kora délután : ® Felhívás a II. kerület VáveímH 11. Kízülítték az egységes parihoz tartozó polgárai Ker- Vranjíl tnsdjäH veg a Szeder Ferenc mattdta ki. A Kérvény a mai napon elkészült. A Kérvényezést szabályozó Kormányrendelet aként intézkedik, hogy a Kérvényt félannyi Választónak kell nyirni, mint ahány aláírást Képviselőjelölt ajánlásához kellett. A II. Vilasztó srüktben az ajánláshoz 620 ailllusra volt szűkig. Most a Kérvényt tehát 310 Választónak kell aláírni. 1z pedig a hatásig előtt a Városházán. választópolgáraihoz! Tisztelettel kérem azokat a II. Ker. Választókat, akik a Kérvényt aláírni hajlandók — szíveskedjenek a Városházán, a közgyűlési teremben megjelenni, ahol hatósági közeg közbejöttével az aláírást megtehetik. Az aláírás nem jár semminemű kötelezettséggel. Item tanulás, estis egyszerű Kérvény aláirás. A Kérvényt már pénteken délelőtt s folytatólagosan délelőtt 8—ig és délután 3—5 ig tehet aláírni. fgazafias üdvözlettel Barabás István pártelnök. TátVijHATŰI POLITIKA Rendkivüli miniszteriartícs — Nincs még megegyezés az ellenzékkel az indemnitás megszavazására vonatkozóan — Ma nyújtják be az indemnitási törvényjavaslatot a Házban Bpest, jun. 22. A „Síjtólucióiúló* jeferus: Tegnap déli fél 12 órakor Bethlen István gróf, miniszterelnök a formánk tagjait rendkívüli értekezletre hívta egybe. A miniszteri értekezleten Kállay Tito, pénzügyminiszter referált az ellenzékkel történt tárgyalásairól. A pénzügymiszter referátuma fölött vita indult meg,melyen részt vett a kormánynak csaknem valamennyi tagja. Egyöntetűen arra a megállapodásra jutottak, hogy az ellenzék két követelését, nevezetesen elsősorban a választójogi javaslat soronkívüli benyújtását nem teljesítik és pedig annál kevésbé, mert az ország mai helyzetében ez nem sürgős kérdés, az indemnitási törvényjavaslatot és az adójavaslatokat minden más kérdést megelőzőleg kell tárgyalni. Ez utóbbiak nélkülözhetetlenek a drágaság leküzdése, a pénzügyi helyzet szanálása és a pénzügyi egyensúly helyreállítása miatt. A választási atrccriások — mondotta a miniszteri értekezlet — szintén nem országos dolog, ez az ügy a képviselőknek és esetleg a kibukott képviselőjelölteknek magánügye, nem országos vitális érdek, ez halasztást szenvedhet anélkül, hogy ebből az országra nézve bárminemű kár, vagy baj káromlenek. A közigazgatási reformról szóló javaslatot sem tűzhetik most napirendre, a tervbe vett főrendiházi reformjavaslat helyett. Nem tűzhetik napirendre egyrészt azért, mert ez a javaslat még nincsen készen, éppen csak, hogy az előmunkálatai megkezdődtek, de főképpen azért sem, mert a kormány munkaprogrammja szerint ez egy későbbi időpontban tárgyalandó. Megbízták mindezek dacára Kállay Tibort és Valkó Lajost, hogy az ellenzékkel továbbra is tárgyaljanak és közöljék az ellenzéki vezérférfiakkal a kormány válaszát. Ilyenformán az ellenzéki pártok és a pénzügyminiszter között megindult tárgyalások még nem értek véget és a további tárgyalások időpontja sincs még meghatározva, ha valószínű még ma, de legkésőbb holnap újból magához fogja kéretni a pénzügyminiszter az ellenzéki pártok vezetőit. Az indemniási törvényjavaslatot a kormány ma nyújtja be a Házban, ez azonban nem tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Egységes Párt tagjai kértek a kormánytól, nevezetesen az őrlési adónak 15 százalékról 10 százalékra való leszállítását. A tegnapi minisztertanácsban szóvá tették ugyan ezt, de lehetséges, hogy indítvány formájában viszik bele az indemnitásba vagy pedig valamilyen más módon fog rendelkezni a kormány a legrövidebb időn belül ebben az irányban. Szemfetgyelésűi A nemzetgyűlés tegnapi ülését 10 óra után nyitotta meg Apponyi Albert korelnök. Napirend előtt Nagy Ernő képviselő megköveti a Házat a múlt ülésen történt erős kijelentéséért. Az elsők bejelenti, hogy mandátumaikat a beteg Teleki Pál gróf és Szentpály István is beküldötték a tegnapi napon. Ezután az igazoló bizottságok terjesstik be jelentéseiket. Az I. számú bizottság Mokcsay Zoltán mandátummát találta kifogás alá esőnek. A III. és III. bizottság a mandátumokat a rendben levőknek, a IV. bizottság pedig Wirth József, Szilágyi József, Strausz István, Peupera Ferenc és Szentpály István mandátumát találta hiányosaknak és a kifogásolt mandátumokat az állandó igazolási bizottsághoz tette át. Az ülés felfüggesztése után az elnökválasztásra tértek át. Száznyolcvanöt szavazatból 145 szavazattal elnökké Gaál Gasztont választották meg, míg 135 szóval Szcitovszky Bála és 108 szóval Huszár Károly lett alelnök. Jegyzőkké megválasztották Birtos János, Bodó János, Forgách Miklós, Hajj Imre, Perlaki György és Petrovei György képviselőket. Háznagy lett Karaffiáth Jenő. Ezután Apponyi Albert gróf korelnök megköszönte a támogatást és átadta helyét Gaál Gasztonnak. Gaál Gusztor zugó éljenzés és taps között elfoglalja ez elnöki széket. — Tisztelt nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy amikor az elnöki széket elfoglalom, köszönetet mondjak azért a bizalomért, amellyel most már harmadízben tisztelnék meg. Nem kívánom a nemzetgyűlés tagjait továbbra is fárasztani, azonban ki kell jelentenem, hogy a tanácskozásokat az 1908. évi házszabályok alkalmazásával fogjuk vezetni mindaddig, amíg a nemzetgyűlés e tekintetben máskép nem intézkedik. Az elnöki székfoglaló után Gaál Gaszton köszönetet mond Apponyi Albert korelnöknek és a körjegyzőknek. Ezzel az 1922. június 16-ára öszszehivott nemzetgyűlést megalakultnak jelenti ki.