Friss Hirek, 1922. december (6. évfolyam, 276-299. szám)

1922-12-08 / 282. szám

» Terményárak A tőzsdetanács hivatalos jegyzése a következő : tisza vidéki búza 9800— 9900, dunántúli búza : 9700—9800, rozs: 6500— 6700, takarmány árpa: 6700— 6800, sörárpa: 7200—7400, köles: 8000— 8500, zab: 6500—6550, tengeri: 9100—9200, repce: 18800—14500, korpa 4350— 4400 korona százkilogrammonként Budapesten. Hivatalos valuta-kurzusok : 1922 december 7. Napoleon (pénz) 8800 Korona- és frankdinér 2960—3120 Zágráb 740-780 Dollár 2350—2425 Hollandi forint 930—945 Márka 27.50—3250 Lei 14.75-15.75 Belga frank 150—155 Dán korona 475-495 Norvég korona 433—443 Angol font 10600-11900 Lira 115-120 Francia frank 163—169 Stokol 74-78 Léva 18.50-19.50 Svéd korona 635—650 Lengyel márka 14.25—15.25 Bécsi deviza 3.50—360 Osztrák korona 3.45—3.60 Svéjci frank 440—455 MMVM tAMS ~xm Nagy Jancsi hegedűművészt Bpesten halálra gázolta egy dollárokban gazdag úr. Tanárai nyilatkozataiból azt látjuk, hogy egy ritka tehetséget taposott el a Kálvin téren a hirtelen meglépesedett dollártulajdonos. Szegény Nagy Jancsit már vissza nem adja semmi földi hatalom. Még az a 20 millió korona kártérítés sem, amit a kétségbeesett család követel a nagyon siető áron. Nálunk is sokszor lehet látni, hogy utcakeresztezéseknél őrült iramban rohannak kocsik. A Nagy Jancsi szomorú esetéből talán lehetne figyelmeztetni a rohanó embereket, kíméljék a mások életét s ne rohanjanak olyan gyorsan a végcél felé, ahová kocsin és gyalog egyszer mindenki elér rohanás nélkül is! Megállapították a tej és tejtermékek irányárát Az árvizsgáló bizottság a tegnapi napon Bányai Sándor elnöklete alatt ülést tartott, melyen a hentesek és mészárosok által megállapított és lapunkban is leközölt hús és zsirárokat indokoltnak fogadta el. A bizottság a közélelmezési miniszter rendelkezése alapján, mely szerint az árvizsgáló bizottságnak módjában áll a tej és tejtermékek irányárát megállapítani, a következőkép intézkedett: 1 liter tej 36—40 kor., 1 liter tejföl 180—200 korona, tehéntúró 90—100 kor. Az irányárak túllépése, árdrágítás és büntetés alá esik. — Ha sohasem volt, még akkor is menjen el pénteken a moziba s nézze meg Az élet komédiáját! Viss* Hírek Az Iparosítják Önképző Egyesületének szinielőadással egybekötöt táncvigalma a szanatórium javára szombaton este 8 órakor kezdődik a Fekete Sasban Az estély műsora a következő: 1. „Megnyitó beszéd“ Hollósy Antal a Friss Hitek felelős szerkesztője, egyesületi elnök. 2. Előadásra kerül a „Doktor ur” c. 3 felv. vígjáték, az alábbi beosztásban. Irta : Molnár Ferenc. Rendező : Prágay Béla. Súgó : Rasinczki Béla. Személyek : dr Sárkány József ügyvéd Csende Lajos, dr Sárkányné Katona Juliska, Lenke sógornője Keresztes Lica, Marosiné nevelőné Tornyai Rózsi, Tóth Bertalan ügyvédjelölt Cserde Károly, Szobalány Varga Bözsike, Puzsér Prágay Bála, Csató rendőrfogalmazó Félix János, Cseresnyés András falusi birtokos Olasz Imre, Igazgató Varga Imre, Földrajztanár Tóth Imre, I. rendőr Sípos Bálint, II. rendőr Zékény József. Az estély fővédnökei: Juhász Mihály nyug. polgármester, szanatóriumi elnök, dr Temesváry Géza főispán dr Weisz Adolf szanatóriumi főorvos, dr Szappanos Mihály egészségügyi főtanácsos, Ajkay Miklós rendőrtanácsOS, dr Soós István polgármester, dr Müller Ferenc a szanatórium orvosa, Kun Béla nemzetgyűlési képviselő, Kruzslitz Károly ipartestületi elnök, Koncz Pál iparegyleti elnök, Lázár Lajos gazdasági főtanácsos, Hollósy Antal szerkesztő. Az estélv védnökei: Boros József, Engelshaller János, Kalmár Zsigmond, Koller István, Koncz Péter, Kobron Károly, Szakács János, Szolga Gyula, Tóth Kovács Ferenc, Kokton József. Védnöknöl: Hollósy Antalné, Koncz Péterné, Koncz Pálné, Kruzslitz Károlyné, Szakács Jánosné, Szolga Gyuláné. Helyerak : nagypáholy 1000 K, kispáholy 700 K, zsölye 240 K, I. r. zártszék 180 K, II. r. zártszék 150 K, III. r. zártszék 120 K, diák és állóhely 60 korona. Rendezők : Antal László, Bang Bála, Bán Mihály, Bálint István, Csende Lajos, Demény János, Elsler József, Fekete Mihály, Gulyás Pál, Gubicza István, Huszár József, Katona Jenő, Kovács Lajos, Kovács Ferenc, Koncz László, Korom Pál, Kóti Bálint, Kamocsay Gábor, Kiss Sándor, Kiss István, Lukács Imre, Markovics Zoltán, Mocsári Áron, Olasz Imre, Olasz Gábor, Prágai Bála, Prónay Sándor, Bacsinszki Béla, Sajtos István, Sipos Bálint, Sántha Mihály, Szilágyi Lajos, Szabó Sándor, Szenti Mihály, Sz. Nagy Zoltán, Talmácsi Károly, Tóth Imre, Tóth Lajos, Tanka Sándor, Ugray József, Vörös Lajos, Vörös Ede, Vészi György, Varga Imre, Juhász Sándor. Zenét Seres Dezső 9 tagú jóhírnevű zenekara szolgáltatja. Felülfizetéseket — tekintettel a nemes célra — köszönettel fogad a rendezőség. Előre is jelezzük, hogy a színi előadás magas szinvonalu lesz s a város legszélesebb köreiben igen nagy az érdeklődés iránta.zokban az eladásra kerülő gabonából egész vagon rakományt is lehet szállítani, ez esetben egy rövid mellékvágánnyal egyenesen a tanyaudvarból történhetne az, ami elvitázhatatlanul előnyös volna az illető birtokosra nézve : ezzel párhuzamossan egy 20 holdas birtok évi járuléka 160 kilogram lenne, az ilyen kisbirtok évi terméséből leszámítva az évi szükségletet nem olyan nagy mennyiség kerül eladásra, de még azt sem egyszerre szokta az illető piacra vinni és így a vasútiszállítás reá nézve semmi előnyt nem nyújtana, mert hiszen ha a saját kocsijára felpakol a gazda, nem lesz hajlandó 1—2 kilométer távolságra való szállítás után a vasútra feladni, szállítási díjat fizetve a városba ismét kocsival érte menni. Tehát a kissebb birtokoknál a vasút előnyt nem igen adna ellenben évtizeden át súlyos terhet jelentene. Éles ellentét tűnik ki ha párhuzamba állítjuk a 16 kilométer távolságban fekvő 2000 holdas Batidai birtokot a sarkalyi nyomáson fekvő 2—4 holdas törpe birtokkal. A batidai 2000 holdas birtok a 160 méter mázsa terhet ha viselné is megtalálhatná az ellenértéket a szállítás minden időben való lehetőségében, azonban az a 2 holdat bíró rokkant, aki soha sem használná a vasutat, mert szállítani való terménye nem lesz, miért adjon 16 kilogramm búzát évenként a vasút érdekeltségnek és miből adja, amikor a maga és családja részére szükséges kenyeret is majdnem mindig pénzen kell megvennie ? Ebből a példából bárki is megláthatja, hogy igazságtalanság lenne a törvényes kényszerítés alapján való kötelező fizetés. Tessék az érdekelteket felszólítani, aki kötelezi magát az fizesen, élvezze a vasút előnyeit és annak jövedelmét, de senkit ne lehessen kötelezni olyan teher viselésére, amelynek ellenértékét soha meg nem találja. Az a beállítás, hogy a földünk értéke nagyobb lesz, egyenlő a semmivel, mert hiszen nekünk kisbirtokosoknak a földünk nem napi árucikk, sem nem bank értékpapír, hogy azzal kupeckedjünk, mi a földünk folytonos munkálása után akarunk élni és becsületes termelő munkát végezni, ám semmiesetre sem engedjük földünket olyan állandó teherrel megterhelni, aminek ellenértékét nem látjuk biztosítva még csak gondolatban sem. Azért tehát több kisbirtokos társam nevében is arra kérem az illető urakat, hogy a kötelező kényszerítést hagyják ki a számításból, mert hiszen ilyen nagy horderejű ügyet nem lehet úgy elintézni, hogy akár óhajtja az illető földtulajdonos a vasút építését, akár nem, évenként és holdankint a 8 kg. búzát mégis fizetni legyen köteles. Véleményem szerint a kényszerítő fizetés elrendelése a magántulajdonjog megsértése lenne. Köpösdi Ödön: Bár nem mindenben értünk egyet a fenti hozzászólással — közreadjuk azt, mert azt óhajtanók, hogy a kérdés a lehetőleg minden oldalról kellő megvilágítást nyerjen. Talán úgy lehetne megoldani az előreláthatólag sok érdeket érintő kérdést, hogy a kisebb és a vasúttól távolabb eső földskreaként állapítanák meg a hozzájárulás kulcsát, hogy az arányban legyen a várható előnyökkel. Egyébiránt azt hisszük, hogy a vasárnapi értekezlen, a szakszerű előadás után, sikerül megnyugtató megoldást találni. Egészen természetes, hogy a közölt cikkel ellenkező nézetnek is szívesen helyet adunk. Szerk- A kisvasút építése Ha a kisvasút építésnél csak arról volna szó, hogy egy vállalat az érdekelt gazdák társulásával épít, az ellen semmi kifogást nem lehetne emelni, mert hiszen övék a vállalkozás, övék a leendő haszon, vagy a leendő veszteség. Azonban a vasárnapi értekezleten Szathmáry Tihamér úr véleménye szerint szabályrendeletiig lenne kényszeríthető a terhek viselésére az a birtokos is, aki önként nem lenne hajlandó a vasút építési vállalkozásban részt venni. E kényszerítés ellen óhajtom szerény véleményemet elmondani. Megjegyzem, hogy én csakis a Hunvásárhely—Püspökidő vonalon lennék érdekelve és a bírálatot is csak erre a részre vonatkozólag teszem. Ha kiépülne ez a szakasz, nézzük mi lenne az előny és mi lenne a a teher ? Egy 200 holdas birtok évenként ad 16 mm. búzát és mivel az ilyen bir tekkora pusztítást vitt végbe a vörhenyjárvány A közigazgatási bizottság ülése Városunk törvényhatóságának bizottsága a mai napon dr Temesváry Géza főispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen dr Csáky h. polgármester, dr Medveczky főjegyző, dr Szappanos tiszti főorvos, dr Vörös árvaszéfei elnök, dr Lajos pénzügyigazgató, Regdán műszaki fő-aanácsos, Gserey tanfelügyelő, Horánszky dr kir. ügyész, Heincz gazd. felügyelő, Várady állategészségügyi főfelügyelő, dr Juhász tanácsnok, továbbá Halmi János, Fáry Antal, dr Imre Lajos, dr Gsoldh Gyula, Ajkay rendőrtanácsos vettek részt. A főorvos jelentéséből megtudjuk, hogy az elmúlt november havában 53 an haltak meg vörhenyben. A járvány már mú lófülben van. — Az elmúlt hónapban 93 nagymarhát, 71 növendéket, 79 borjút, 405 juhot, 2 kecskét, 272 sertést, ők 74 malacot vágtak le a vágóhídon. — 44 marhát, 40 lovat és 858 sertést szállitottak el a vasuton. — A tanfelügyelő jelentésétől megtudjuk, hogy a közoktatásügyi miniszter özv. Zsenaly Ferencnét nyugdíjazta, Lengyel János zéglási tanítót végkielégitette, Dali Lajost visszahelyezte Kutasra, Privitzer Ilona algyői tanítónőt Vasárhely belterületi áll. iskolához, Erdei Margit és Fodor Irén óvónőket Gyuavárra, illetve Orosházára helyezte. Napi hírek Csonka-Magyarország — nem ország egész-Magyarország — mennyország A tudomány nem más, mint valamely tárgyra vonatkozó ismereteinknek rendszerbe gyűjtése. Ezer és ezer neme és faja van már manapság a tudománynak. Természettudomány, nyelvtudomány, jogtudomány, orvostudomány stb. stb., aki valamennyinek a nevére kiváncsi, vegye elő a Pallas lexicont s böngéssze össze az összes tudományok nevét. Elmulatozhat ebben a foglalkozásban legalább egy álló esztendeig, ha el nem unja. A napokban én is ilyesfélekép szórakoztam és a legnagyobb meglepetésemre egy kiaknázatlan tudomány szakra bukkantam: a csók tudományára, helyesebben a csókra vonatkozó ismereteknek rendszerbegyűjtésére. Egy tudós profeszor: Nyrop Krisztián, kopenhágai egyetemi tanár könyvet irt a csókról s mély elméjű férfiúhoz illően a legkülönbözőbb szempontokból tárgyalja a legédesebb édességet. A csókot tudományosan igy határozta meg: „A csók az ajkizmok szívó mozgásából áll, halkabb, vagy erősebb hang kíséretében. Ámde az ajkizmok mozgásából csak akkor lesz valódi csók, ha indoka valamelyes érzelem és az ajkak egyidejűleg élőlényt, vagy tárgyat érintenek.A tudós tanár történeti visszapillantást is vet a csókra és elmondja többek közt, hogy Vencel cseh király, szerelmesének csókját, így énekelte meg egy akkori poéta: „Mint a rózsa, mikor felnyitja szirmait, hogy harmatot szívjon magába, úgy nyújtotta felém puha piros ajkait.. .“ Arra vonatkozóan, hogy hányféle a csók, egy kiérdemesült nőhódító őszinte, töredelmes vallomását jegyzi fel, mely ekképen hangzik: A csók lehel: hideg, meleg, fagyos, égő, jeges, lángoló, hűvös, szerelemteljes, közönyös, illatos, zamatos, balzsamos, szevedélyes, részvétlen, boldogító, hosszú, lágy, lehűtő, mohó, mámorító, hízelgő, csábító, örömteljes, ájtatos, szívélyes, fájdalmas, csöndes, hangos, gyöngéd, lopott, bűnös, ravasz, átkos, emésztő, sejtelmes, izzó, forró, perzselő, ideges, kábító, futólagos, fölületes, aggodalmas, gyötrelmes, remegő, hűtlen, józan, lázas, búcsú, kínos, édes, testvéri, rokoni, szülői és végül: judás csók... Hát igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Béketürő Olvasóim ! Tovább nem folytatom, mert aki ennyit tud a csókról az bátran szigorlatot is tehet a csókok tudományából és holt bizonyos, hogy a csókok doktorává avatják. Legfeljebb még azt jegyzem meg, hogy gyakorlati szempontból még fontos kérdés az, hogy csókolnivaló doktor e, mert eme tulajdonság nélkül a csókok gyakorlata terén nem sokra megy a tudományával.... (h) A hédme: Egyesül Folyó hó 8 sület egyike jelent tagok Óméltósága beszédet, ám mostani or is nem lehet és hogy a hódnak, kik éppé viselik, közöl gasabbra tör életüket akk pár év távra esétlen puszt vekből kivesi a valláserköl lazításával. A gyötört, üres életet és szó gyünk, egyik dal, ezért ki lását. Azután ki oroszhadii dák nyomár közlésével szóának szüksé Végül Durián a megall az énekkart, hogy az énei sék — bár a zeti és egyhadolata vésőd magyar férfi az énekkar a tott tisztikar kar Durkó G énekkar tagj Sándor, Mész Lázár Ferenc István, Mónus Sándor, Mesz Ernő, Tóth Sí Nagy György Gábor, id. Mi Hódi András, Gai BUTC Hálósz pitosár sek, sí iCHWPRC! Bpest, (Wesse Pas&lt Felkérem id. Olasz Tar úttestnél érd úttesthez mi megvásárolta bezárólag taz összeget mi jelenni szive, elmulasztaná nek el. — Közti: Ügyelmébe, rendelet érte halmazottak 1921. évi ja. 30-ig szóló jegyek érvén nyomtatvány állampénztár határidő 19S jelentés nem Reformált iskolai 1? jelentek, Júrakó Andrása, templí