Friss Hirek, 1922. december (6. évfolyam, 276-299. szám)

1922-12-07 / 281. szám

Hódmező-Vásárhely, 1923. VI évfolyam 281. szám Csütörtök, december 7. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Ara: 6 K­­ Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda:­­ Hódmezővásárhely, Szent Antal­ utca 7. szám I Telefon: Szerkesztőség 209 Kiadóhivatal 22. Főszerkesztő: BARABÁS ISTVÁN Felelős szerkesztő: HOLLÓSY ANTAL Előfizetési ára: egy hónapra 150 korona Megjelenik mindennap kora délután Ára: e­m A kormányos a legelső magyar ember, a kormányzó úr őfőméltó­­ságának nevenapját üljük. A hivatalos épületeken nem­­zetiszinű zászlót lobogtat a szél, az iskolai előadások szünetelnek és szerteszét az országban ezer és ezer tem­plomban hálaadó isteni tisz­teletet tartanak a különféle felekezetek s felhangzik a könyörgés a templomokban: Tartsd meg Isten őt nem­zetünknek. A mai napon visszaszáll emlékezésünk a múltba, a három esztendővel ezelőtti vészes viharos múltba, az 1919 március és augusztus hónapok közötti időkbe . . . Azokba az időkbe, midőn a magyar ég elsötétült, féke­vesztett viharok dúltak s a nemzet hajója, iránytű nél­kül, feneketlen örvények és hegymagasságú hullámok könnyű játéklabdájaként már-már prédájául esett a vad elemeknek s majdnem bekövetkezett a nagy Vég... Az eszmetársítás révén ha­sonló kép jut eszünkbe az evangéliumból. Máthé evan­gélista beszéli el a történe­tet:... és ő (Jézus) bemen­­vén a hajóba, követők őt tanítványai. És ime nagy háborgás jön a tengeren, úgy, hogy a hajócska elbo­­rittaték a habokból, ő pedig aluszik vala. LiS hozzá já­rulván tanítványai, felnőt­tek őt, mondván: Uram! szabadíts meg minket, el­veszünk. IdiS mondá nékik Jézus: Mit féltek? kicsiny­­hitüek! Akkor fölkelvén, parancsola a szeleknek és tengernek és nagy csöndes­­ség jen . . . Az evangélium eme rész­letét, arra szokták felhozni, hogy Isten gondot visel reánk s az ő akarata nélkül hajunk szála sem görbül meg. Igen! Isten gondol reánk, árva magyarokra s gondot visel reánk. Elküldi minden időben s ép a leg­veszélyesebb időkben hoz­zánk azt az embert, aki biz­tos kézzel ragadja meg a hányódó-vetődő hajónak, a magyar nemzet hajójának kormánykerekét, hogy ki­vezesse azt a vészből, a vi­harból, a bajból és a pusz­tulásból. Igen! Isten gondot visel reánk s nem hiába helye­zett minket,rokontalan,egye­dülálló, árva magyar népet Európa szivébe, a Kárpátok havas bérceitől övezett négy folyó medrébe. Nekünk nagy, igen nagy küldetésünk és feladatunk van, melyet év­századokon át betöltöttünk s ezután is be kell töltenünk. „Magyarország évszázado­kon át... az európai egyen­súly fentartásának tényezője volt — mondja Kerékgyártó Árpád, a híres magyar tör­ténetíró— meggátolta a ger­mán elem terjeszkedését ke­let felé, feltartóztatta a szláv elemnek beolvasztását, meg­őrizte a népek szabadsági öntudatát s akadályozta a világuralmi abszolutizmust“. Midőn tehát nemzetünk hajójának kormányosát ne­­venapja alkalmából köszönt­jük és üdvözöljük, szent imádattal gondolunk az Itdgi Kormányosra, ki gondot vi­sel reánk s aki hivatási, vi­lágtörténelmi feladatot rótt reánk s hisszük, hogy az ő szent segedelmével s a törté­nelmi igazság ideig óráig el­némitható, elfojtható, de vég­eredményében előbb utóbb diadalmaskodó őserejével vissza­vívjuk még e szép or­szág minden talpalatnyi el­vesztett részét s felhangzik még az ima a Kárpátok ha­vas bércein, az Adria kéklő tengervize fölött: Isten áldd meg a magyart ! . . . (h) TÁVIRATOK nemzetgyűlé­s A nemzetgyűlés ülésén Szekovszky Béla elnök elnökölt. Jelenti a Háznak, hogy Friedrich sür­gős interpellációra kért és kapott enge­délyt. Az indemnitás beterjesztése Kárlay pénzügyminiszter benyújtja az 1923. év első felére szóló indemnitási javaslatot. A törvényjavaslat csupán négy pontból áll. Felhatalmazást kért a kor­mány, június végéig intézkedik az 1922 —23. évi költségvetés elkészítéséről, kéri az illetékek felemelését, végül a törvény életbelépésére és végrehajtására vonat­kozó utasításokat jelöli meg. A tisztességtelen verseny és a szeszadó javaslatai A tisztességtelen versenyről szóló ja­­vaslat részletes tárgyalásánál Hegedűs György indítványozza, hogy a visszaeső bűnöst 2 évi fegyházzal és 100 ezer ko­­rona pénzbüntetéssel büntessék. A 26. és 30. szakaszt Györki módosí­tásával fogadják el. A szeszadóról szóló javaslathoz első­nek Saly Imre szólal fel. Nem fogadja el a javaslatot, mert amit egyrészt az adóemeléssel a kormány bevesz, az al­koholfogyasztás és a bűnözések folytán a másik d­dldon kára az államnak. Ha­tározati javaslatot nyújt be a szeszki­mérések korlátozása ügyében Györki Imre szintén nem fogadja el a javaslatot. A szesz monopolizálását követeli. A pénzügyminiszter helyesli a szesz­­tilalmat, de hivatkozik az amerikai pél­dára, ahol nem vált be és ahol éppen a törvény bevezetése óta nagymértétben emelkedik a bűnözés. A javaslat elfoga­dását kéri, mert az országnak szüksége van a bevételekre. A törvényjavaslatot ezután részleteiben is elfogadják. Friedrich interpellációja Az antant válság előtt áll... Használjuk fel az alkalmat! A napirend megállapítása után Fried­rich István mondja el sürgős interpellá­cióját. — Lausanneban béketárgyalást ren­deznek — mondotta — a görög-török béke megkötéséről volna szó, azonban nem egyéb az egész, mint angol-francia viszálykodás. Európa népei rövidlátók és nem veszik észre, hogy az antant válság előtt áll A magyar nemzetnek kell, hogy felemelje szavát. Ha Csehországot meg­hívták Lausanneba azon a címen, hogy Dunaállam és így a Feketetenger és a tengerszorosok érdeklik, ezen a jogon minket még inkább érdekel. Utal az olasz kormány nyilatkozatára, mely sze­rint meg kell adni Magyarországnak a jogot, hogy a tenger felé törekedjék. Fiume Magyarország kikötője, utat kell neki arra is adni. A magyar nemzet nélkül a Keleten sohasem lesz béke. Lehet, hogy bölcs dolog a magyar hallgatás, de én azt mondom, a néma gyermeknek anyja nem érti meg a szavát, ki kell használni az antantellentétet és annak gyengeségét a mi javunkra. A következő interpellációt intézi a kormányhoz: Hajlandó-e a kormány a lausannei konferenciára vonatkozó meg­tett intézkedésekről a nemzetgyűlésnek tájékoztatást, vagy felvilágosítást adni? A miniszterelnök válasza „Türelem és idő meg­hozza igazunkat. .­­“ Bethlen gróf miniszterelnök rámutat arra, hogy a békeszerződés 70. és 71. cikkelye nem engedi meg, hogy Magyar­­ország meghívás nélkül résztvegyen bár­milyen konferencián. Itt ezért nem is tudunk boldogulni. A tény az, hogy nagy áll­aiból gyenge és kis állam lettünk. Majd ha megerősödünk és megváltozik körülöttünk a világ, eljön a mi jobb időnk is. Fiume ügyében tényleg az olasz kormány közeledést mutat irántunk és meg is ragadjuk az alkalmat, hogy a baráti jóakaratot javunkra fordítsuk. Kérem a képviselő urakat, különösen a kisebbségek ügyét ne hozzák szóba, mert sajnos, a helyzet az, hogy mi ma rajtuk nem tudunk segíteni, azonban ahány szó mellettük, vagy érdekükben elhangzik itt, annyiszor ütnek odaát többet rajtuk. A türelem és idő itt is meghozza igazunkat. Az ülés vége 3 órakor. A kormányzót ünnepelte az egyetemi ifjúság Bpest, dec 6. A „Sajtótudósító“ je­lenti : Tegnap este mintegy 15000 főnyi tömegben vonult fel a Várba a bpesti egyetemi és főiskolai ifjúság, fáklyás me­­netben, zászlókkal. A kormányzót az if­jak nevében Heckler Antal dr egyetemi tanár üdvözölte nevenapja alkalmából. Ezután Budaváry László az Erne nevé­ben köszöntötte őt­­.­­ A kormányzó az elh­agzott beszédekre a következőket vá­­lszolta: Kedvesen érint az ifjúság lel­kes ünnepe. Most még vérzik ez az or­­szág, de már tudom, hogy a gyógyulás útján vagyunk s az ország teljes felgyó­­gyitásában fontos feladat hárul az ifjú­ A köztisztviselők fizetésrendezése Bpest, dec. 6. A „Sajtótudósító“ je­lenti: A köztisztviselők fizetésrendezé­sére vonatkozóan a kormányintézkedés rövidesen megjelenik. A köztisztviselők 75 százalékos emelést kapnak dec. 1-ig visszamenőleg. Mussolini és a szovjet kormány közeledése Paris, dec. 6. A „Sajtótudósító” je­lenti : Mussolini és Kraszin tegnapi ta­nácskozásáról, amely sok szóbeszédre ad alkalmat, a Petit Parisien római tu­dósítója azt jelenti lapjának, hogy a be-

Next