Friss Hirek, 1923. január (7. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-03 / 1. szám

Hódmező-Vásárhely, 1923. VII. évfolyam, 1. szám Szerda, január 3. rLnr-_-- ^,vrrrr-LI-ri-r_ iV. -Ln-i.'~lVn — * — ^ «■ ■■ «■ H« »'«« .“«« »“X ■»■«« • •m*^+A*—m*^*+*~***^ FUttGUfiTJLEN FUlMTlIvAl IMAFILiAF ryu/vij r^-wr ~ u~u~M'inr~r/‘fLr-»—-*"^ni**n^i“'*‘*‘** ^ *> ,ti,.‘ni>l m Ara: • Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda: _ „­­ Hódmezővásárhely, Szent Antal­ utca 7. szám . K Telefon: Szerkesztőség 209. sz. Kiadóhivatal 22. sz.I f­őszerkesztő: BARABÁS ISTVÁN Felelős szerkesztő: HOLLÓSY ANTAL Előfizetési ára: egy hónapra 150 korona Megjelenik mindennap kora délután **tsVt**>*a*»í»W*i***« Ára: 8 K Az uj esztendőt Petőfi nevével kezdjük, a minthogy az ó évet is az ő nevével végeztük. A telkünk mélyéig meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a halálra­­* sanyargatott nemzet hom­lokáról a gyalázatot csak a Petőfi szellemében folytatott küzdelemmel lehet lemosni. A napi politika a körülmé­­nyek kényszere alatt meg­­alkudhatik a viszonyokkal. A nemzet nagy egészének azonban nyílegyenes irány­ban kell haladnia a Petőfi útján. „Élet vagy halál!“ A kérdés ma éppen úgy adva van, mint akkor 48 ban, ami­kor Petőfi vetette fel az élet vagy halál kérdését. Mi nem vitatkozunk­ a fö­lött, kié Petőfi? Mert Petőfi minden magyar emberé, aki a hazáját szereti s a vérrel megszentelt háromszinü zászlót soha meg nem ta­gadja. A Friss Hírek a Pe­tőfi szellemét, a hármas szi­­nü magyar lobogót soha meg nem tagadta sem „kény­­szerités*-ből, sem a maga akaratából, n/s nem tagadja meg ezután se. Eddig köve­­-^^rutján és irányán sem a n­yu­lagógia, sem semmiféle alkalmi irányzat kedvéért változtatni nem hajlandó, u. ^"telten_ hittel valljuk, hogy a magyar nemzetnek, a mely Petőül adta az em­beriségnek — joga van az élethez! Ebben a gondolatban adjuk olvasóinknak újévi köszöntőül Petőfinek alábbi versét, amely 1923 -ra éppen úgy szól, mint szólóit 1849 re. Újév napján, 1849. Megérte ezt az évet is, Megérte a magyar haza; A vészes égen bebol­ült De nem esett le csillagd. Meg van vagdalva, vérzik a kezünk, De azért még elbírja fegyverünk; S a merre vág Ott hagyja fájó vérnyomát. Ott hagyja fájó vérnyomát, Haramia csorda, képeden! Hogy majd az ítélet napon E bélyeg vádolód legyen, Toldolod az Isten színe elött, És gyújtsa rettentő haragra őt. Te ellened Ki ránk veszett fogad fened! De mit az Ítélet nekünk ? Ba­lese is az, sokára lesz ! És a mi több, és a mi fő Az isten könyörületes. Még majd kegyelmet adna nekik­­... Ne várakozzunk ! E vérengző Kutyák felett Tartsunk magunk Ítéletet! Tartsunk oly vérit­életet, Hogy elborzadjon a világ, Majd addig szórjuk rajuk a Szörnyű halálos nyavalyát, Amíg hírmondónak marad csak egy,­­ Ki majd otthon reszketve mondja meg, Hogy jaj neki, Ki a magyart nem tiszteli! Nekünk most az isten kevés, Mert ő nem elég kemény, Hozzád imádkozom, pokol! Az uj esztendő reggelén! Öntsd sziveinkbe minden dühödet, Hogy ne ismerjünk könyörületet, Míg e gazok közül a földön egy mozog. Petőfi Sándor: Táviratok 6 főváros Petőfi-ünnepe Budapest, január 2. A „Sajtótudósító“ jelenti: Petőd születésének századik év­fordulóját fényes ünnepségek kerelében ülte meg a fővár­os. A Petőfi Társaság díszközgyűlést tartott, amelyen a kor­mányzó, továbbá József főherceg és gróf Apponyi Albert is megjelentek. A Petőfi- szobor előtt is fényes ünnepségek folytak le, melyek az egyetemi ifjúság nagysza­bású fáklyás menetévé végződtek. Este 7 órakor megszólaltak a főváros összes harangjai és az egész város fényárban úszott, a színházak pedig Petőfi előadá­sokat tartottak, láttak. Csakhamar megállapították, hogy a hamis tízdollárosokat Budapesten gyár­totta Ziegler Lajos grafikus Vas Izidor autókereskedővel és Steinfeld Mór ügy­nökkel együtt. Steinfeld lakásán házku­tatást tartottak és megtalálták a kliséket és üveglemezfotográfiikat. Kétségtelen, hogy az utóbbi idők összes dollárhami­­sításait ez a banda követte el. A hamis dollárokat­­ az utóbbi időben már 017 tökéletesen tudták előállítani, hogy alig lehetett megkülönböztetni a valódiaktól. A rendőrség Zieglert, Vast, Steinfeldet, továbbá Elik Géza, Schwartz Sándor, Friedmann Ede, Fodor Nándor ügynö­köket letartóztatta. A vizsgálat ebben az ügyben még tovább folyik. A külföld képviselői a kormányzónál az újév alkalmából Újév a politikában Budapest, január 2. A „Sajtó­udósító“ jelenti: Újév napján a külföldi államok budapesti követei felkeresték Horthy Miklós kormányzó ősőm­éltóságát, hogy üdvözöljék. Az üdvözlő beszédet Schioppa Lőrinc pápai nuncius mo­ndotta, aki Isten áldását kérte Magyarországra, me­lyet­ a kormányzó erőméltósága oly mél­tóan kormányoz. A kormányzó válaszában kijelentette, hogy Magyarország békés munkássággal akarja továbbra is azt a történelmi hiva­tást betölteni, melyet a honviselés bí­zott reá. Bpest, jan. 2. Tegnap reggel Bethlen István miniszterelnök visszatért a fővá­rosba és elfoglalta hivatalát. Dollárhamisító társaságot fogott a rendőrség Budapest, január 2. A „Sajtótudósító“ jelenti: Az utóbbi hónapokban igen sok feljelentés érkezett a főkapitányságra ar­ról, hogy hamis tíz-, busz- és ötvendol­­lárosok kerültek forgalomba. A detektívek hosszas nyomozás­bán elfogták Fried­mann Ede ügynököt, akinek már az első dollárhamisítási ügyben is volt szerepe. Időközben a pozsonyi rendőrség értesí­tette a főkapitányságot, hogy elfogták Krémer Jenőné és Kővári Manó ügynö­köket, akiknél hamis tízdollárosokat ta­ ­ltek dióhéjban Moson megye törvényhatósági bizottsága december 3- án, IV. Károly király koro­názásának negyedik évfordulóján rend­kívüli közgyűlés keretében leplezte le a megboldogult királynak a vármegyeház részére megfestett arcképét. London, jan. 2. A trónjától megfosz­tott szultán, aki Máltán tartózkodik, hír szerint január 4 én egy angol hadihajón Mekkába indul. Rómába érkezett jelent­ések szerint hullámos földrengés volt Abruzzo, Avez­­zano és Capistril­o környékén. A föld­rengést Rómában is jól lehetett érezni. Lyon, jun. 2. A városban pusztított nagy tűzvész következtében több selyem­gyár leégett. A kár körülbelül hatmillió frank. A korona zürichi mai nyitása: Ötven koronával emelik a cukoradót­ A pénzügyminiszter az ál­lami bevételek fokozása cél­jából az állami részesedést az eddigi 78 koronáról­ 128 koronára emeli fel és a 2 korona különadó hozzászá­­mításával a cukor kilója után az adó 130 korona tesz. Ez­zel az emeléssel szemben a cukorgyárak 40 koronával szállítják le a cukor árát. Beszédes számok­ az elmúlt 1922. évről Az elmúlt évek szokásához híven, ez idén is leközölünk néhány érdekes szám­adatot az elmúlt évből, melyre a nagy­­közönség kiváncsi szokott lenni. A legszomorubb számok A vásárhelyi anyakönyvi hivatal kimu­tatása szerint az elmúlt évben városunk­ban 1092 születés, 1191 halálozás és 671 házasságkötés történt. Ezek a legszomo­rúbb számadatok az elmúlt évből, mert azt bizonyítják, hogy a lakosság csökken, mert a halálozás 102-el múlja felül a születések számát .. . A vásárhelyi iparra vonatkozóan meg­néztük, hogy: Hány iparigazolványt váltottak az elmúlt évben? — Összeim­ 587-et. Ezzel szemben az iparbeszünte­­tések száma körülbelül 250. Ez is le­sújtó számadat és a mostani nyomorúsá­gos viszonyokra vall, amikor sokan kény­telenek iparukat beszüntetni, vagy szü­neteltetni, mert mostoha idők járnak né­mely iparágra. — Sokan kiváncsiak arra is, hogy Mit dolgoztak a torony alatt,­­az elmúlt esztendőben? — A következő számadatokkal szolgálhatunk: 1922. év folyamán 23392 ügydarab érkezett a közigazgatáshoz, 1025 a közigazgatási bizottsághoz, 105 a központi választ- Hiányhoz s volt még 94 kihágási ügy és 5506 elnöki ügydarab. A VIII. ügyosz­tályhoz 14697 ügydarab érkezett, továb­bá 1145 kihágási ügy és 4571 tanácsi ügy. Ez összesen 50535 ügydarab. Eh­hez jön még az árvaszék 9808 drb ügye, az adóhivatal 6972 és a mérnöki hiva­tal 2718 drb ügye, melyek összesen kö­rülbelül 70000 ügyszámot tesznek ki. Naponként tehát a városházán körülbelül 2000 ügyet kelett elintézni az elmúlt évben. Feljegyzésre méltó még az, hogy az elmúlt évben 419 építkezést jelentettek be. Ez a szám már örvende­tes és azt mutatja, hogy az építkezési kedv a múlt évben már nagyobb volt, mint az előz­ő években. * Ha ezekre a számokra csak egy pil­lantást vetünk, akkor is képet alkotha­tunk magunknak arról, hogy a tisztvi­selői kar horribilis nagy munkát végez évente s ez a munka csak tiszteletet, be­csülést és anyagi és erkölcsi méltánylást igényel városunk minden polgára részéről. Egy lépést előre Magyarország kulturális haladásában az egészségügy fejlődésére legalább is olyan szükség van, mint akár az ipari, akár a mezőgazdasági előbbre jutásra. Ha azt akarjuk, hogy erős, egészséges nemze­dék váltsa fel a háború megpróbáltatá­saiban elgyengült mai generációt — úgy minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy minél magasabb fokra emeljük a nép-

Next