Friss Hirek, 1923. február (7. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-01 / 25. szám

Hódmező-Vásár­hely, 1923. Vll. évfolyam, 25. szám Csütörtök, február 1. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Ara: Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda: _ „ Hódmezővásárhely, Szent Antal­ utca 7. szám O K. Telefon: Szerkesztőség 209. sz. Kiadóhivatal 22. sz. Főszerkesztő: BARABÁS ISTVÁN Felelős szerkesztő: HOLLÓSY ANTAL Előfizetési ára: egy hónapra 150 korona­­ Ára: Megjelenik mindennap kora délután 8 k­m­­ A nemzetgyűlés kedden tárgyalta Magyaror­szágnak a nemzetek­ szövet­ségébe való belépéséről szóló törvényjavaslatot. Tudvale­vő, hogy a múlt évben Cson­­ka-Magyarországot a Nép­­szövetség bevette a tagok sorába. A Népszövetség ma amolyan olvasókörszerű­ tár­­saság,amelyben a tagok meg­beszélhetik ügyes-bajos dol­gaikat s az egymással való érintkezés rendjén fejleszt­hetik az kölcsönös szolidari­tás gondolatait. Oldalági le­származottja a hajdani Béke­­ligának, amelyben szabad az örökbékéről eszmét cserélni és értekezéseket felolvasni. A háborúról azonban nem a Népszövetségben, sem a Béke-ligában szoktak hatá­rozni. A Népszövetséget fellebb­­viteli bíróságnak tervezték kigondolói, ahol a népek közt fölmerült egyes vitás kérdéseket megvitatnak. Saj­nos, eddig még mindig te­hetetlennek bizonyult a né­pek közt kitörő viszályko­dások békés elintézésére. Némelyek sóhivatalnak is szokták gúnyolni. Mi addig nem megyünk, de fájdalom­mal kell megállapítanunk, hogy a Népszövetséghez fű­ződő jó reménységek eddig még csak álomnak bizonyul­tak. Példáért nem is kell messze mennünk. Itt van a Ruhr vidék esete, amit bé­keszerződések és Népszö­vetség dacára a franciák megszálltak, a német biro­dalom testéből kiszakítottak s annak népét halálra kí­nozzák. Nem is olyan távol a Népszövetség székhelyétől. A­mióta minket bevettek a népek szövetségébe , ál­landóan küldözgetjük pana­szainkat a Népszövetséghez. Panaszainkra még csak vá­laszt se adnak. Pedig jogos panaszunk van bőven. Er­délyben középkori állapo­tokat teremtettek az oláhok. Egymásután húzzák ki a magyar birtokosok alól a földet. Kormányunk, köte­lességéhez híven, minden hiteles adatot a Népszövet­ség elé terjeszt. De orvoslást nem kap. Eddigi barbár mun­káját az oláh most egy iga­zán balkáni szó intézkedés­sel akarja megkoronázni. Arról van szó, hogy Bert­­helot francia tábornoknak egy erdélyi kastélyt ajándé­kozzanak, persze hozzáillő — már­mint a kastélyhoz illő — földterülettel. Most keresik az erre alkalmas magyar kastélyt. Az ügy majd a Népszövetség elé kerül. Egy aktával több és marad minden a régiben. Aki a puskáját eldobálja, nem is érdemel más sorsot! Táviratok „szó sem lehet arról, hogy a blokkrendszert teljesen elejtsük“ „A blokkrendszert csak addig tartjuk fenn, míg az adózók jövedelmét hitelesen megállapítjuk“ — Vargha államtitkár válasza a pestkörnyéki kereskedők és iparosok népes küldöttségének Bpest, január 31. A „Sajtótudósító” jelenti: Tegnap délben a pestkörnyéki kereskedők és iparosok nagyobb küldött­sége kereste fel a pénzügyminisztérium­ban Vargha Imre államtitkárt, hogy a blokkrendszer életbeléptetése ellen az utolsó órában is tiltakozzon. Vargha államtitkár válaszában többek között a következőket mondotta : — A blokkrendszerrel szemben az egész kereskedő és iparos világban olyan ellenzéssel találkoztunk, amilyet nem vártunk. Úgy nekem, mint a pénzügy­­miniszternek az a véleményünk, hogy a blokkrendszer nem kívánatos és csak ad­dig akarjuk fentartani, amíg ez a rend­szer alapot ad arra, hogy egyes adózók jövedelmét hitelesen meg tudjuk állapítani. A könyvvezetés eddig nem volt köte­lező és a forgalmat megállapítani még átlagban sem lehetett. Még nem találkoz­tam a magam gyakorlatában cipésszel vagy szabóval, aki az ár mellé nem kérte volna tőlem a forgalmi adót. Elég saj­nálatos, ha ilyen körülmények között is kénytelenek voltunk szigorúbb eszközöket alkalmazni, mert különben ezt a törvény­ben biztosított jövedelmet az államkincs-­­­tár behajtani nem tudta volna. Az elke-­­­­eredésre már ok azért sem lehet, mert maga a rendelet ad módot arra, hogy méltánylást érdemlő esetekben a blokk­­rendszer alól a kisember felmentést kapjon. Szó sem lehet arról, hogy a blokk­rendszert teljesen elejtsük. Gondoskodás történik azonban arról, hogy a kisembe­rek védelme teljes mértékben keresztül­vihető legyen. Megnyugtatásukra szolgál­hat, hogy éppen a mai napon rendeletet küldök a pestvidéki pénzügyigazgatóság­­nak, melyben fölhívom őket, hogy az egyes adózókkal állapodjanak meg a jö­vedelemnek megfelelő átalányban. Ezután az államtitkár a kereseti adó kötelező könyvvezetéséről tárgyalt a kül­döttséggel. A végrehajtási utasítás módot ad az enyhítésekre és ezt a pénzügy­­igazgatóságok méltányos esetekben tekin­tetbe is fogják venni. Kijelentette az ál­lamtitkár, hogy a könyvvezetés nemcsa­k az állam érdekében áll, hanem a mai viszonyok között az minden kisiparos és kiskereskedő üzletviteléhez feltétlenül szükséges. A könyvvezetés egyébként a forgalmi adónál is alapul fog szolgálni. A küldöttség ezután eltávozott és rög­­tönös tanácskozáson megnyugvással vet­ték tudomásul a választ. Ha a bíróság lefolytatta a tárgyalást és bebizonyosodik, hogy tényleg erőszak­kal csikarta ki a rendőrség a tanúvallo­más, megteszi a szükséges lépéseket. Ezután az indemnitási törvényjavasla­tot a Ház harmadszori olvasásban elfo­gadja. Majd áttérnek Magyarországnak a nép­­szövetségbe való felvételéről szóló tör­vényjavaslat tárgyalására. Mózer Ernő előadó ajánlja a javasla­tot elfogadásra. Peidl Gyula az előterjesztett javaslat­al minden tekintetben egyetért, Gieswein Sándor a nemzetköziségről szólva megállapítja, hogy a nemzetközi­séget nem szabad elítélni, ha nem nyomja az el a nemzeti érzéseket. Lors Vilmos báró, Dénes István fel­szólalása után Daruváry külügyminiszter kijelenti, hogy Magyarországnak érdeke, hogy jogainak és érdekeinek képvisele­tében belekapcsolódjék a nemzetek szö­vetségébe. Magyarország a maga jogo­sult követeléseit az igazság nyílt fegyve­rével akarja kivívni és bizalommal lép be a népszövetségbe. Kéri a javaslat el­fogadását. Az ülés 3 órakor ért véget. Nemzetgyűlés Harmadszori olvasásban is elfo­gadták az indemnitást A nemzetgyűlés ülését 12 óra után nyitotta meg Szcitovszky elnök. Bejelenti, hogy Batitz Gyula napirend előtti felszólalásra kért és kapott enge­délyt. Batitz Gyula: Vasárnap a lapokban az a hír jelent meg, hogy Pápán a rendőr­ség nagyarányú kommunista összeeskü­­vést leplezett le, melynek ő volna irá­nyítója. Kijelenti, hogy a pápai építő­­munkások egyesületében járt, de soha kommunista izgatást nem végzett. Erről az ügyről szólt is január 2- án Rakovszky Iván belügyminiszternek. Rakovszky Iván belügyminiszter kije­lenti, hogy Batitz január 2- án tényleg szólt is neki. A pápai rendőrségtől a kö­vetkező jelentést kapta: Január 14 én feljelentés érkezett, a­mely szerint Batitz Gyula, aki ez évben már háromszor tartózkodott Pápán, ja­nuár hó 14-én az építőmunkások jelen­létében a következő kijelentéseket tette: Február hó 23-án rendszerváltozás lesz az antant jóvátételi bizottságának segít­ségével. A katonaságot lefegyverezik, a hatalmat a szociáldemokraták veszik át, Magyarország szocialista állam lesz. A katonák lefegyverzése forradalomba viszi az országot és pénzünk értéke február 25-re 50 százalékkal fog devalválódni. Természetes, hogy ily jelentés után a rendőrkapitányság a nyomozást megindí­totta, lefolytatta és a rendőrség jelentése szerint per­rendszerű bizony­ítékok me­rültek fel arról, hogy ezek a kijelentések valóban elhangzottak. A románok a magyar határmenti lakosságot, határőrséggé akarják átszervezni Bukarestből jelentik. Furcsa terv­vel foglalkozik a román kormány. Az Indreptarea jelentése szerint arról van szó, hogy Mária Terézia mintájára határőrséget szervezzen és pedig a magyar határon, 200—300 kilométe­res zónában. A terv szerint az egész oláh népet, 18 tól 50 éves korig a határvidékeken külön katonai kikép­zésben részesítenék és felfegyvereznék. Ugyanígy a Dobrudzsában is határ­­milleiát akarnak fölállítani. A meg­állapítandó távon belül a határőrség­nek gondoskodnia kellene esetleges támadások v­sszaveréséről. Általános ostromállapot a német megszállott területen Dortmund, jan. 31. A „Sajtótudósító” jelenti: Az újonnan megszállott területen tegnap elrendelték a szigorú ostromállapotot. A rendeletet még nem hozták nyilvános­­ságra, hanem annak közlését a rendőrfőnökségre bízták­ A rendelet szerint a posta és vasúti alkalmazottak minden szabotázsával szemben fegyveres erőt fognak alkalmazni. Gyűlések tartásához a megszálló hatóság külön engedélye szükséges. Az újságok és minden nyomtatvány cenzúra alatt állanak. A rendelet megszegőivel szemben 5 évi fegyház és 10 millió frank pénz­büntetés van tervezve. A megszálló ha­tóság a rendelet kibocsátását azokkal az akadályokkal okolja meg, amelyeket mű­ködése elé gördítenek. A­ korona zürichi mai nyitása: •*£•78

Next