Friss Hirek, 1923. március (7. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-01 / 48. szám
Hódmező- Vásárhely, 1993. Csütörtök, március 1711. évfolyam, 48. szám FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Ára: Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda: I Főszerkesztő: BARABÁS ISTVÁN ; Előfizetési ára: egy hónapra 220 korona ; Ára: io K Teler^nTsTM^ **■ Felelős szerkesztő:HOLLÓSY ANTAL Megjelenik mindennap kora délután SOK A kisgazda lányok részére a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének helyi csoportja a kultuszminisztérium és a város támogatásával iskolát állított föl Zalaegerszegen. Az iskolának az a célja, hogy a kisgazdák leányait megismertesse azokkal a dolgokkal, amelyek a többtermelés megvalósításához ma már feltétlenül szükségesek. Az iskola tananyaga felöleli mindazokat az ismereteket, amelyek az okszerű kertészkedés, tejgazdaság, gyümölcs konzerv készítés,gyermekápolás és nevelés terén elért eredményeket lesznek hivatva a faluval és annak lakosságával közölni. Zalaegerszeg városa az iskola céljaira 13 hold földet, megfelelő épületet adott az iskola céljaira, a kultuszminisztérium pedig az iskola belső felszerelését vállalta magára. A Mansz középponti vezetőségének az a terve, hogy a vármegye területén több iskolát állít föl, hogy így megkedveltesse a nép leányaival a haszonthajtó belterjes gazdálkodást. A Mansz akciója valóban kiaknázatlan területen igyekszik utat törni a haladásnak és a munkaszeretetnek. Bizonyára lesznek követői más vármegyékben, városokban és falvakban. A mi népünk érdekében szükséges is. Az akció távolról se téríti el a gazdálkodó leányokat élethivatásuktól, sőt annak teljes megalapozásához mutat irányt és ad olyan eszközöket, amik eddig a nemzeti munka és vagyonosodás terén ismeretlenek voltak. A zalaegerszegi akciót azért említjük meg, hogy a nálunk is tervbe vett középfokú gazdasági iskolával kapcsolatban fölvessük a gondolatot: nem lehetne-e nálunk is ilyen irányban mozgalmat indítani? Abban a hitben tesszük ezt, hogy a gazdasági kisvasutak felépülnek. Akkor a tanyák közelebb jőnek a városhoz s asszonyi kezek szorgalmas munkájának gyümölcse könnyen juthat a világpiacra Ajánljuk figyelmébe az elmondottakat azoknak, akik bíznak Vásárhely népének munkaszeretetében s jó szándékkal óhajtják föltárni a jó vásárhelyi föld rejtett kincseit Táviratok A lakásínséget nem lehet közigazgatási úton megoldani Gerlóczy Gyula dr miniszteri tanácsos, a lakásépítés országos kormánybiztosa az építkezés feltételeiről és akadályairól Budapest, febr. 28. A sok-sok nyomorúság, baj között, melyeket a trianoni szerződés zúdított az országra, talán a legsúlyosabb a lakásínség. A háború alatt teljesen megakadtak tudvalévően az építkezések, viszont a családfentartók száma megnőtt, menekülők árasztották el az országot s így sokan vannak, akik lakás nélkül tengődnek. A lakásínség egész Európában megnyilatkozott. Természetesen mindenütt arra a megállapításra jutottak, mint nálunk, hogy t. S a krízis megoldását nem rendeletektől, vagy intézkedésektől, hanem kizárólag az építkezés meginduló, sótól lehet várni. A jóvalutájú államokban automatikusan meg is kezdődött a nagyarányú építkezés, ahol pedig erre nem volt hajlandóság, ott a kormányok kötelezték a lakosságot arra, hogy magának hajlékot építsen, így Németország, Jugoszlávia és Románia kötelezik a tehetős polgárságot, a gyárvállalatokat, a bankokat, hogy maguknak, esetleg alkalmazottainak is, lakásokat építsenek. Érdekes volt a németországi eljárás. Németországban a nagy lakásokból elrekvirálák a három-négy szobán felüli helyiségeket. Aki nem volt hajlandó beérni a megmaradó lakásrésszel, annak kijelentették, hogy az intézkedés ellen egy felebbezési lehetőség van: az építőmester. Amikor ennek az intézkedésnek az eredményei már mutatkozni kezdtek, az iparvállalatokat, a bankokat, kötelezték arra, hogy saját helyiségeikbe költözzenek néhány hónapon belül, ellenkező esetben kilakoltatják őket. A kényszerépítkezések ügye Magyarországon is fölvetődött. Szeged város törvényhatósága feliratban kérte a kormányt, hogy kötelezze építkezére a tőkét, a nagyvállalatokat és azokat, akiknek módjukban áll építeni. Szeged határozatához egész sereg magyar város csatlakozott, egyelőre azonban ezek a feliratok nem nyertek elintézést. Kérdést intéztünk Giunóczy Gyula dr miniszteri tanácsoshoz, az országos lakásépítési miniszteri biztosság vezetőjéhez, aki a következőket mondotta munkatársunknak: — A kritikus helyzetből természetesen nincsen más kivezető út, mint a lehető legnagyobb arányokban meginduló építkezés. Csak az a hiba, hogy senki el nem kezdi a tényleges építést, mindenki a másiktól várja, a társadalom az államot akarja kezdeményezésre bírni, holott nyilvánvaló, hogy az állam ilyen akciónak a lebonyolítására nemis vállalkozhat. — Bizonyos, hogy a társadalomnak magának kell az építkezéseket megkezdenie. Bizonyos az is, hogy Magyarországon megnehezíti a magánépítkezés megkezdését a pénzszűke. — Az építkezések megindítására vonatkozóan egész seregtervezet fekszik a népjóléti miniszter előtt, aki rövidesen, 10—14 nap alatt dönteni is fog, a már kibocsátandó új lakásrendeletben is tekintettel lesz ezekre a tervekre. Ilyen terv Szegednek és a hozzá csatlakozott vidéki városoknak felirata is. — Mindenesetre megnehezíti a helyzetet az, hogy a legutóbbi hónapok alatt szinte hihetetlenül megdrágult az építkezés. Míg alig egy esztendő előtt egy emelet ráépítése 70—80 millióba került, ma az több, mint 160 millióba kerül. — Az építkezési kedv megindítására a kormány tudvalévően egy milliárd koronát szavazott meg. Ennek a hozzájárulásnak a felhasználásával — a teljes felhasználásával, mert a milliárd elfogyott — cask 83 kislakásos házat tudtunk építeni. — Bizonyos, hogy a helyzet most már nagyon kritikussá vált , az építkezést a legsürgősebben meg kell kezdeni, ha azt akarjuk, hogy annak kihatását még ebben az évben, az új tél bekövetkezte előtt érezhessük is .. . (K. E. R.) Nemzetgyűlés A nemzetgyűlés ülését 12 órakor Szcitovszky Béla elnök nyitotta meg. Kabók Lajos napirend előtt a budapesti vasiparban történt kizárásokat tette szóvá és kérte a kormányt, lépjen közbe, hogy az érdekeltségek között a megegyezés mielőbb létrejöjjön. Valló Lajos kereskedelemügyi miniszter kijelenti, hogy a kormány tudja, hogy bajok vannak a vasiparban. Megbízta már a kereskedelemügyi minisztériumnak ipari osztályvezetőjét, hogy közvetítsen a munkaadók és munkások között. Ezután folytatják a mérnöki kamaráról szóló törvényjavaslat vitáját és az egyes szakaszokat vita nélkül elfogadják. Az erdészeti közigazgatás Marschal Ferenc előadó ismerteti az erdészeti közigazgatásról szóló törvényjavaslatot. Véleménye szerint a javaslatban elsősorban az egyszerűségi elvet és a gazdaságosság elvét kell tekintetbe venni. Az erdészeti szakkörök óhajtották főképpen a javaslattal ezeknek az elveknek megvalósitágát. Kijelenti, hogy a javaslat m akar új állásokat és hivatalokat kreálni. A javaslatot elfogadásra ajánlja. A javaslathoz elsőnek Grát Gisztán szól hozzá. Felfogása szerint felesleges ez a javaslat, hiszen erdőinknek csupán 8 százaléka maradt meg. Ez a javaslat azt célozza, hogy egész nagy Magyarország erdészeti igazgatását Csonkamagyarország erdészeti igazgatására állítsák be. A javaslatot nem fogadja el. Dénes István a drágaság ügyében interpellál. Azt mondja, itt azért drága minden, mert külföldről árat nem engednek be. Az ülés vége 5 órakor. Politika. Megszakadtak a magyar— cseh gazdasági tárgyalások Bpest, febr. 28. A Sajtótudósító jelenti: A magyar - cseh gazdasági tárgyalásokat a csehek tegnap hirtelen félbeszakították. Még kilátás sincs arra, hogy egyhamar újból megkezdjék. A nemzetgyűlés tagjai között mozgalom indult meg a képviselői illetmények felemelése iránt. Róma, febr. 28. Friedrich István ma Rómába érkezett. Most dől el a lausannei békeszerződés sorsa London, febr. 28. A Sajtótudósító jelenti: Courton lord, angol külügyminiszter nagy beszédet mondott tegnap a parlamentben, melyben kijelentette, hogy most dől el a törökökkel kötendő békeszerződés sorsa. Az angolai nemzetgyűlésen — mondatta — két párt van, egy békés és egy háborús párt. Azon fordul meg minden, hogy a józan belátás győzedelmeskedik-e a háborús szándékunk felett, vagy sem. D'Annunzio török hadseregparancsnok és „pasa* lett Milano, febr. 28. A „Sajtótudósító* jelenti: Egy római távirati ügynökség jelentése szerint D'Annunzio a „pasa“ címet és egy török hadsereg tiszteletbeli parancsnokságát kapta. D’Annunzio hír szerint szükség esetén hajlandó arra, hogy Kisdzsiában vállaljon egy parancsnokságot.j