Friss Hirek, 1923. március (7. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-22 / 66. szám

9 Bethlen István a korona romlásáról A kormány erélyes késsel vet véget a spekulációnak Bpest, márc. 21. A „Sajtó­­tudósító*­ jelenti. A belügyminiszter és a miniszterelnök beszédeit nagy tetszéssel fogadták tegnap. Este a miniszter­elnök megjelent az egy­­ségespárt klubhelyiségében, ahol nagy ovációval fogadták. A párt­ban Csontos Imre képviselő azt a kérdést intézte a miniszter­­­elnökhöz,­­hogy a kormány szán­dékozik- e valamit tenni a korona romlásának megakadályozására. A miniszterelnök a következő vá­laszt adta: A magyar korona lerontásán — sajnos — a ma­gyar társadalom­­nagy része azért fáradozik, hogy a korona rom­lásából éljen, sőt meg is gazda­godjék. A kormány azonban min­den erejét latba veti, hogy a ko­rona ellen intézett koncentrikus támadásokat beszüntesse és véget vessen az aljas üzelmeknek. A földmivelésügyi miniszter ki­jelentette a pártban, hogy a kor­mány rövidesen 100 millió ko­ronát bocsájt az ármentesítő tár­sulatok rendelkezésére, hogy az árvizek elleni hathatós védekezést elősegítse. Hivatalos valuta-kurzusok 1923 március 21. Napoleon (pénz) 13700 Angol font 17350-17750 Leva 22.50-23.50 Dollár 3690 -3765 Francia frank 240—250 Márka 17.50—19 50 Lira 179—185 Bécsi deviza 5.10—5 30 Osztrák korona 5.10—5 30 Lei 17.50—18.50 Szokol 109—113 Svájci frank 685—710 Korona- és frankdinár 37—39 Zágráb 600—640 Lengyel márka 10—11 Hollandi forint 1457—1497 Helga frank 202—210 Dán korona 710—71 ? Norvég korona 671—691 Svéd korona 983—1013 Aki 20 ezer koronáért eladta a feleségét Nem mindennapi történet Budapestről jelentik: Blaskó Márton székesfehérvári gazda 1922 októberében megállapodott P. Varga István nevű gaz­­datársával és a megállapodások értelmé­ben megvette Varga feleségét 20 ezer koronáért. Az asszony a vásárba bele­­ment és a 20 ezer korona lefizetése után elment Blaskóhoz lakni, akivel egy fél­­esztendeig élt együtt. Egy félesztendő múlva ellopott 40 ezer koronát Blaskótól és visszsstököt bites férjéhez, akinek 30 ezer koronát átadott. Blaskó az asszonyt és férjét feljelentette sikkasztás, illetve orgazdaság miatt. Az asszony a feljelen­tésre megijedt, maradt még a pénzből 10 ezer koronája, azt visszaadta Blaskó­­nak, aki erre az asszony elleni vádat visszavonta. Vargát ellenben beperelte or­gazdaság bűntettéért az ügyészségen. Itt 8 hónapi fogházra ítélték ez orgazdaságért. Varga az ítélet ellen felebbezett, így az ügy a Tábla elé került, hol a törvény­szék ítéletét helybehagyták. A Tábla íté­letét is megfelebbezte Varga, így az ügy most a Kúria elé kerül.­ ­ Budapesti állatvásár Ferencvárosi sertésvásár: Szabadvásári maradvány: sertés 484, érkezett: sertés 356, süldő : 44, összesen : sertés : 834, süldő 44, maradt: sertés 700, süldő 44. Arak: Zsirsertés, fiatal, nehéz 900—1109, könnyű 800—900. Zártvásári maradvány: sertés 121, érkezett: sertés 8, eladatott: sertés 25, maradt: sertés 104. Árak : Zsirsertés, fiatal, nehéz 520—560, könnyű 475—590. Friss Hírek Terményárak 17500... A tőzsdetanács hivatalos jegyzése a következő: tiszavidéki búza 17200— 17500, dunántúli búza : 17000—17500, rozs : 10500—10800, takarmányárpa: 9200—9400, sörárpa: 9400—9800, köles: 8500—8800, zab: 11000—11500, tengeri: 9000—9200, repce: 14000—15500, korpa 5600—5700 korona száz kilogrammonként Budapesten. A korona zürichi mai nyitása: al­­ar­az új hatósági mázsáit ügye A városi hatóság — értesülésünk sze­rint — a Damjanich-utcában levő Dezső Imre féle magánmázsát hatósági jelleggel fogja felruházni. Sokkal alkalmasabbnak találná a hatóság a Mihály­, Pálffy- és Szerencse­ utcák találkozásánál levő köz­teret az uj hatósági mázsa céljára, de költségkímélés szempontjából, ajánlato­sabbnak tartja — egyelőre — a Dezső féle mázsának hatósági jelleggel való fel­ruházását. A vasúti állomással szemben levő új hatósági mázsának felépítése körülbelül 2 millió koronába kerül. Az állomás mel­lett a hatósági sertés aklok felállítása körülbelül 5 millió koronába kerülne, mely befektetés a városnak, 5—6 éven belül megtérülne. A vasúti állomás előtti újonnan építendő mázsa ügyével való­színűleg a márciusi közgyűlés foglalkozik. Gyermekkórház és szülő­ház szükségessége A hatalom, mit az emberi izmokba tett le a természet, messze mögötte marad annak az erőnek, melynek birto­kosává lett az állatvilágban az orosslí­­az elefánt és farkas, vagy akár a tunis, de azért minden kisebb volta meste" is nagy dolgokat tud műveln" és létrehozni, mert segítségére van az ész, amely tény­kedéseiben vezeti, megnyilatkozé”'"','»n igazítja. Az oroszlán megtámadja ellenfelét, mikor a szükség kívánja és leteperi azt, vagy küzd, viaskodik és magáé??. írt s zsákmányt, mert az életet mi­-láz ösztöne parancsolja, azonban minden nagy ereje mellett és annak segítségével sem tud olyat művelni, ott több-kevesebb hasznot jelent a köz számára. A többi állat sincs máskülönben, le­gyen bár nagy, vagy Hosing, erősebb, vagy gyengébb. Itt kerekedik az ember fölébe íretlen teremtett lénynek, mert az ősz és erő összefogva dolgozik néha. Az alkotások egész sorozata születik meg nap-nap mellett az esze nyomén és válik valór.* két keze segítségével, a­mik hB3zr.'.ra vannek a világnak. Nemcsak azért érnek sokat azok, mert gyönyörködtetik a szemet, máskor pedig bámulatba ejtik és magunk'' ragadják, hanem tanúbizonyságot tesznek minden­kor fényeset és igazit az emberi szellem nagyságáról és egyúttal­ isteni eredetéről. Az emberi észnek és kéznek köszöni lételét a kultúra, a haladásnak és bol­dogulásnak egyetlen eszköze, amelynek fokozatos és állandó fejlődése mutatja mindenkor a nemzetek életerejét, az eredménye pedig az országok maradan­­dóságát. Azonban az ész és kéz mindenkor kétélű fegyver, mely hasznot tehet a­ köznek, egyfelől sokat, de kár is járhat munkája nyomában több-kevesebb, sok­szor pedig szinte mérhetetlen. Sok ideig bajos volt az eldöntése, hogy az ész akkor nagyobb-e és többet érő , mikor teremt és létrehoz szép és nagy, értékes és bámulatos dolgokat, vagy ak­kor domborodik ki a hatalmassága méltó­képpen a maga rendkívüliségében, mikor pusztít és rombol, mert a józanság el­vesztette uralmát felette és a vak düh, a szenvedély, vagy éppen a gyűlölet kerekedett felül és ezek mutatják szá­mára az utat, amelyen haladnia muszáj. A világháború megadta mindenre a feleletet.­­ Szomorúan bizonyítja, hogy rom és üszök, kulturvívmányok megsemmisülése, a kultúra időleges haldoklása, vagy éppen tetszhalála járt a nyomában a romboló ősznek s hűséges csatlósának,­az emberi kéznek. Az oka és magyarázata ennek kézen­fekvő és világos. Nemcsak akkor nagy és találékony az ész, mikor hasznos dolgokat gondol ki és alkot, hanem bámulatos és lelemé­nyes amaz eszközök megteremtésében is, amikkel pusztít és rombol és meg­semmisíti a kincseket és remekeket, nagy kárára, nem ritkán pótolhatatlan veszteségére az embereknek. A pusztításban is elérte az ész a tö­kélyt, sőt talán felülmúlta önmagát. Helytáll azonban akkor is, amikor ki kell köszörülni a csorbát, amit ejtett. Munkába szegődik ismét, amint le­csendesedett és elült a lélek vihara és a romok eltüntetése után hozzáfog újra az alkotásokhoz, dolgozik és fárad, pó­tolja a Hányt, teremt új dolgokat, talán sőt bizonyosan azért, hogy anyagot szol­gáltasson majd későbbre egy­másik, lehet, hogy még nagyobb világégéshez. Az első lépés azonban, amit tenni kell nálunk és csonkaországunk minden ré­szén a nemzetnek, nem lehet más, mint a növelése és szaporítása az erőforrás­nak, hogy mennél több, nagyobb és ér­tékesebb murka váljon lehetségessé az óhajtott cél, a mielőbbi föltámadás el­érésére. A forrása az erőnek pedig az egész­séges emberekben van, kiknek száma óriási mértékben megfogyatkozott a világ­égésben, a pótlásuk pedig embercseme­­tékben szelett se volt rendes és kielégítő, ma pedig a háborús nyomorúságok még ritkábbá tették a születéseket és abból a kicsi termésből is esztendőnként bő­ségesen, vagy tán túlságosan is szántják a dézsmát a nyavalyák a halálnak. Az emberi tudatlanság, máskor pedig a könnyelműség segít nekik. A csecsemővédelem megteremtése le­het azért az első és legfontosabb tenni­való országunkra nézve, ha erőhöz akar jutni mennél nagyobbhoz és annak révén a boldoguláshoz, mit a munkaszerszámok nagy dandárja hoz meg, ha azok egyen­ként kézbe jutotak és műbe kerültek. A csecsemővédelem azonban el se vá­lasztható az anyavédelemtől, mert hiszen a gyümölcs érdeke sokban és sokáig összekapcsolt sorsával és körülményeivel a fának, amik befolyásolják a termés jóságát, egészséges voltát, valamint az életképességét. Ezért szükséges és mindenekelőtt való az anya- és csecsemővédelem megterem­tése minden nagy és kicsiny fészkében az országnak, ha a feltámadást biztosí­tani akarjuk számára, az utána követ­kező hosszú élettel és a boldogulással együtt. Gyermekkórházak felállítása és szülő­házak létesítése kezdheti a sort, ezek mellett a nép tanítása és helyes vezetése az egészségre tartozó dolgokban, vala­mint a gyermeknevelésben egészíthetik ki a nagy és nemzetépítő szép munkát. A mi városunknak, eme hatalmas és nagy, színtiszta magyar fészeknek, példát kell mutatni ebben a dologban is és elől kell járni az új Magyarország fel­­támasztásában. Szappanos Mihály dr­­. kir. egészségügyi főtanácsos. A­ magyar közélet elzüllése, amely végered­ményben a hitvány proletárdik­tatúrához vezetett, akkor kezdődött meg, amikor a gonosz elmék a katonaságot és a rendőrséget a politika mocsarába rántották bele és pártcélokra hasznosították. Minden társadalmi és állami rend felbomlott ezzel s egyik leg­nagyobb bűne a Károlyi-kormány­nak, amelylyel elviselhetetlen tör­ténelmi felelősséget vállalt magára, hogy a még kötelessége tudatában levő karhatalmat, nem tudta meg­védeni ama támadások ellen, a­melyek természetes ellenségei a rendnek . . . Városunk kereskedelmi fejlődésének egy újabb vállalat megindulása adja tanú­jelét. Amint értesülünk folyó hó 21-én nyitja meg a János téren (Kokovay Mátyás féle házban) a budapesti Köllő, Leblang és Abt bankház fiókját, mely a bank és tőzsde osztályon kívül kereskedelmi, ga­bona biztosítóosztályt, kereskedelmi kép­viseletet, ingatlanforgalmi irodát is létesít. Nevezett bankház érdekeltsége a „Ba­rázda“ mezőgazdasági és kereskedelmi R.-t. fogja az itteni kereskedelmi és ga­bona osztályt áruval ellátni, illetve irá­nyítani. Biztosítást, mint a 14 európai cm ágban kitűnően ismert „Duna* bizto­sító társaságnak főképviselete fog köziő­­s ügynökségeket felállítani. A fiók áruosztályának vezetését ifj. Zsarkó Imre és a bankosztály vezetését Dr Dietrich Lajos vették át. Csütörtökön a követe­k felebbezései kerülnek tárgyalásra a felszólamlási bizottság előtt Sajtos Sámuel Bajza-utca 3 Kenéz Bálint Szent Istvén-utca 7 özv. Láda Péterné Bajza utca 15 Török János Püspök-utca 29 Dr Müller Ferenc Kállai-utca 26 Kardos Péter Buvár-utca 56 Pince Albert Tanya 1472 özv. Bodrogi Máténé Tanya 1536 Muzsik Gábor Jókai-utca 3 özv. Gyön Imréné Tanya 1705 Tószegi Sándor Mátyás utca 49 id. Zsarkó József Széchényi-tér 4 Nagy Sámuel Széchényi-tér 13 özv. Krizán Imréné Széchényi-tér 14 Molnár István Széchényi-tér 18 Rózsa János Széchényi tér 19 özv. Meszlényi Mihályné Széchényi-tér 20 Ambrus Lajos Csomorkányi-u. 35 Vörös Sándor Told­ utca 3 Jikó Bálintné Verbőczy-utca 7 — A népfőiskolai hallgatók közül azokat, akik a mozi előadáson részt akarnak venni, felszólítjuk, hogy legkésőbb csütörtökön délelőtt 10 óráig jelentkezzenek. Igazgató.

Next