Friss Hirek, 1923. április (7. évfolyam, 74-97. szám)
1923-04-01 / 74. szám
ii It ■ onyi na nság lak. virgíl ilifa. i er. )it sége. re«. asz fiai. ist. beli z 8. izonyban sasa és ny. I SSD-i kő i. )k. tre ázás* ftnya. ran a hágni s ny. liba-3 hosnya. a tu 8 kis • pöke. roi bősz- atmaín ml. ég. t. [Ozt. vagy. keze. élet. «. »azt. lakon en és niivei is juterezídékath. en.) Hódmező-Vásárhely, 1923. VII. évfolyam, 74. szám Vasárnap, április 1. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Ára : „ Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda: ^ „ —— S Hódmezővásárhely, Szent Antal utca 7. szám AID XV. S Telefis: Szerkesztőség 209. sz. Kiadóhivatal 22. sz. Főlerkesztő: BARABÁS ISTVÁN Felelős szerkesztő: HOLLÓSY ANTAL Előfizetési ára: egy hónapra 450 korosa Megjelenik mindennap kora délután Ára: 20 K A húsvét a szárnyaló hitnek, a legyőzhetetlen reménységnek ünnepe. Mindaz a lelki hősiesség, amely belőle táplálkozik, mindaz a vigasztaló erő, amely annak évszázados patinája alól kiverődik újra és újra a tavasszal s a husvéttal — ennek a hitnek, ennek a reménységnek ragyogó kerete, égből alászállt áldása és ég felé törő sugaras ígérete. Fényét el nem homályosíthatja a kételkedés, erejét el nem lankasztja a lemondás. Istentől nyert égi adomány, amelynek útja csak fölfelé vezethet. Évmilliók, szenvedéseiből született gyöngye az emberi léleknek, amely az elmúlás gondolatába belenyugodni sohasem tud. Vagy ha beletörődik, akkor már nem lélek, nem embert mozgató hatalom, hanem sárba gyúrt kialudott parázs, amelynek se fénye, se melege nincsen... A béke boldog éveiben ünnepelhettünk több örömmel, mint ma. De olyan lendülő hittel, erőteljes reménységgel sohasem, mint ma. Évezredes nemzeti munkának minden eredménye ott fekszik az alaktalan kő alatt, amit Magyarországnak gúnyol a békeszerződés, de amit mi Magyarországként el nem ismerhetünk soha. — Összetörten, szétdaraboltan is, mindig a régit látjuk, mint a hivő tanítványok a meggyötört testű Jézusban a diadalmaskodó Krisztust... Tőlünk pár kilométerre csattog a poroszlók korbácsa, üvölt a mi fiaink vérén lopott győzelemnek dicshimnusza a „nagy“ nemzetek ajkán, de mi az ezeréves templom meghasadt kárpitjának résén már látjuk mosolyogni a kék eget... Érzékeink csalódása lenne-e ez, vagy a meggyötört lélek álomlátása, amely a mindennapi élet prózai küzködése közepette szertefoszlik, mint a legtöbb szép álom. Hit és reménység csupán? Igen, hit és reménység ! De olyan erős, olyan bizakodó, mint hajdan a tanítványoké s mint elszakított testvéreinké, akik szívszakadva várják a Feltámadás napját. Párisban mosolyoghatnak a farizeusok és írástudók „gyermekes“ hitünkön, de mi tudjuk, nemcsak hisszük, nemcsak reméljük,hogy feltámadunk!... Hiszünk Magyarország feltámadásában, mint a Megváltóéban!... Olvasóinkhoz! Az utóbbi napokban bekövetkezett hihetetlen mérvű drágulásra való tekintettel, mely a papírban, az üzemköltségekben és a munkabérekben is bekövetkezett, kénytelenek vagyunk lapunk árát 15 fölió koronára felemelni, mely összeg — sajnos — mindössze 1 fiatulyagyufa ára. Mi, mint eddig is, a lehető legjobbat iparkodunk nyújtani. A Friss Hírek szerkesztősége és kiadóhivatala. Mához egy hétre lesz városunkban a Magyar Gaszdaszövetség kerületi nagygyűlése Lázár Dezső Gazdasági Egyesületi elnök felhívása A Magyar Gazdaszövetség kerületi nagygyűlése alkalmából Lázár Dezső egyesületi elnök az alábbi lelkes felhívást bocsátotta ki a minden szépért és nemesért lelkesedni tudó Vásárhely gazda társadalmához : „Nagyjában már ismeretes gazdatársaim előtt, hogy a Gazdasági Egyesület elnökségének meghívására a Magyar Gazdaszövetség kerületi nagygyűlését április hó 8-án városunkban fogja megtartani. A vezetőséget ezen intézkedésében az az elv vezérelte, hogy a hódmezővásárhelyi gazdatársadalomnak egyrészről alkalmat adjon arra, hogy az ország különböző részeiből ide jövő gazdatársainkkal, annak kicsinyeivel, nagyjaival, vezéreivel megismerkedjék, hogy a közvetlen érintkezés folytán az összetartozandóság érzését ápolva, a kölcsönös szeretet és bizalom által erkölcsi erőben gyarapodva, kialakuljon egy egészséges gazdaközszerentem, mely hivatva van nemcsak egy falu vagy város széttagolt gazdatársadalmát, hanem e hazában élő hatalmas földmívestábort érzésben, gondolkodásban, cselekvésben elválaszthatatlanul összekovácsolni; másrészről pedig a helyi sérelmeket és panaszokat a körünkben "-gyelenő központi vezetőség előtt őszintén, nyíltan feltárva, kialakuljon a gyűlés folyamán az egységes gazdaakarat, mely a maga hatalmas erkölcsi súlyával úgy a helyi, mint az országos gazdaérdekek keresztülvitelénél az illetékes tényezőket gyors és erélyes cselekvésre ösztönözze. Az április 8 án tartandó gazdagyűlésen tehát erkölcsi és anyagi bajainkat vitatjuk meg. De vigyon sikerre vezet a törekvésünk akkor, ha a gazdatársdalom egy része félreállva, elhúzódva vési a vezetőség ily irányú munkáját? Sikerre vezet-e törekvésünk akkor, ha külön-külön, falvanként, vagy városonként széttagolva, egységes irányítás nélkül küzdünk a gazzdiltársadalom érdekeiért ? Ha érdekeinknek, kívánságainknak, panaszainknak és sérelmeinknek nincs egy országos irányító szerve, ha kicsinyes érdekek és önző célok szolgálatában szétforgácsolódik a magyar gazdatársadalom életereje ? . . . Legyenek bár a sérelmek helyi jellegűek, siker mégis csak úgy remélhető, ha a gazdatársadalom a maga erkölcsi erejével és súlyával clállások mellé, akik országos szervezettségükkel, tudásukkal hivatva vannak a szervezeti- vidéki gazdatársadalom ügyét-baját illetékes tényezők előtt feltárni s a bajok orvoslását minél előbb kieszközölni. Látom a gazdatársadalom közönyét, nemtörődömségét; látom a konbolybintöket,a gáncsvetőket, akik a beszerverezett gazdatársadalom egységét megbontani igyekeznek. Mi, öntudatos gazdák, nem követhetjük ezeket. A mi célunk más , a mi szemeink előtt egy szent cél lebeg : a magyar gazdatársadalom egyetemes érdeke, a magyar földmívesosztály erkölcsi és anyagi jóléte A mi célunk a magyar birtokososztályt felemelni arra az erkölcsi magaslatra, ahol nincs gyűlölködés, torzsalkodás, csak megértés és szeretet... Ezeknek a magasztos gondolatoknak jegyében fog lezajlani a jövő vasárnap a Magyar Gazdaszövetség kerületi nagygyűlése. A gazdagyűlés nem politizál, a gyűlésen tisztán a gazdákat érdeklő szakkérdések kerülnek szőnyegre. Gazdatársaim ! Legyetek ott mindnyájan ! . . . Lázár Dezső a Gazdasági Egyesület elnöke. «ewstfss*.•«**** «osb**,'s* mim0Htstttst^isisatsss0msmmt0MsmnMs Táviratok Határkiigazitó bizottság Szegeden A magyar jugoszláv határkiigazitó albizottság, mint lapunknak jelentik Szegedről, legközelebb odaérkezik és közvetlenül ki fogja jelölni a trianoni szerződés által meghúzott szegedmenti, illetve az oláh határig menő „béke“ vonalat. A bizottság jelenleg Nagykanizsán tartózkodik, ahol a drávamenti vonal kijelölésével van elfoglalva. Ezer koronás cukor husvár után Budapestről jelentik. A cukorgyárosok és a kormány között még nincs megegyezés a cukor á árának megállapítására vonatkozóan. Annyit azonban máris megállapíthatunk, hogy nagyban 900 korona körül lesz a cukor kg.-ja. Kicsinyben körülbelül 1000 koronáért fogják árusítani a cukor kg.-ját. Az új árat ünnepek után hozzák nyilvánosságra. Anarchista mozgalmak Bulgáriában Szófia, március 31. A „Sajtótudósító” jelenti: Szófiában az utóbbi napokban anarchista csoportok támadásokat intéztek a hatóságok ellen. Jamboliban a csendőrség és az anarchista csoportok között összeütközésre került a sor, melynek során mindkét részről többen súlyosan megsebesültek. A kormány erélyes intézkedéseket tett a további zavarok megakadályozására. Seypel osztrák kancellár Rómában Milánó, március 31. A „Sajtótudósító” jelenti: Seypel osztrák kancellár Rómába érkezett, ahol tegnap délben az olasz külügyminisztérium államtitkára meglátogatta őt. A kancellár ma az olasz királynál jelentkezik evidenciára. Hír szerint a kancellár a pápánál is látogatást tesz. Tízéves a magyar cserkészet A magyar cserkészet huszaikor ünnepli tízéves fennállásának jubileumát. Tíz évvel ezelőtt kezdték meg ugyanis a magyar cserkészcspatok szervezését és ma már a Magyar Cserkészszövetség kötelékében kétszáznál több csapatban húszezer cserkész tömörült. Tíz éves nagyszerű munkájának eredményeit mutatja be vasárnep a magyar cserkészet a jubiláris ünnepségeken, amelyeket a Magyar Cserkészszövetség rendez. Az ünnepély április másodikén hétfős reggel fél kilenc órakor közös istentisztelettel kezdődik. Az istentisztelet után a csapatok a Vérmezőre vonulnak, ahol csapatszemle és fogadaalommegnyítás lesz, utána pedig az összes csapatok hódoló felvonulást rendeznek Horthy Miklós kormányzó elé. Az ünnepélyre igen sok vidéki csapat megy a fővárosba. Hírek dióhéjban Varsó, március 31. A szovjet kormány varsói képviselője közölte a lengyel kormány elnökével, hogy Zieplak érsek és az elítélt papokon nem fogják végrehajtani a kimondott halálos ítéletet. Rétiszéna elsőrendő 6750—8000, másodrendű 4750— 6700, takarmánynáll 1000 — 2500, muharszéna 6500—7600, lucernaszéna 6800 — 7500, zabosbükköny 6800—7300, tengeriszár 1500—2000, takarmányrépa 1000—1450, alomszalma 3500—4800, zsupszalma 4400—4600, zalmaszecska 1500—1800 korona métermázsánként. Dublin, márc. 31. A felkelők III. hadosztályának egész vezérkarát a kormánycsapatok körülzárták és elfogták. Hamburg, márc. 31. A hamburgi kikötőbe tegnap befutott egy orosz gőzös, mely gabonaszállitmányt hozott a Ruhrvidék bányamunkásai részére. A korona zürichi mai nyitássál&M172 Terményárak A tőzsdetanács hivatalos jegyzése a következő : tiszavidéki búza 18800— 19000, dunántúli búza : 18700—18900, rozs : 11900—12500, takarmányárpa: 10400-10500, sörárpa: 11000—11500, köles: 8500 -8800, zab: 14000-14500, tengeri: 10000—10300, repce: 14500— 15500, korpa 6000—6500 korona százkilogrammonként Budapesten. Újabb adásai a láthatáron A 4 százalékos kamarai illeték kivetése nemsokára megkezdődik A szegedi pénzügyigazgatóság átiratban értesítette városunk hatóságát, hogy a már 1922 évre esedékes 4 százalékos mezőgazdasági kamarai illetéket vesse ki. Az illeték kirovása nemsokára megkezdődik városunkban. Az átirat szerint a kivetési lajstromot már április 15-én kell az állampénztárhoz beszolgáltatni. Mielőtt azonban az illetékek tényleges beszedése megkezdődnék, a kivetési lajstromot 15 napi közszemlére függesztik ki, hogy kinek-kinek módjában legyen az esetleges sérelmes kirovás ellen a földmivelésügyi miniszterhez fellebbezni. A saját használatra való dohánytermelés körül egy kis hiba van Örömmel közöltük le az első hírt, hogy a pénzügyminiszter a saját használatra való dohánytermelést engedélyezte 100 tól 200 palántáig. Tudósítónk azonban elhallgatott valamit, ami reánk, vásárhelyiekre igen igen fontos. A pénzügyminiszter ugyanis a saját használatra való dohánytermelést a székesfőváros és a törvényhatósági városokon kívüli városoknak és községeknek engedélyezte csupán. Ennek folytán, mi vásárhelyiek — lévén önálló törvényhatósági város — kiestünk az előnyös helyzetből s nálunk nem lehet saját használatra való dohányt termeszteni. Hát ez egy kis baj. Ahol a lakosság 70 százaléka termelő, hogy ott miért ne lehetne az engedélyt megadni, azt nem értjük