Friss Hirek, 1923. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-02 / 122. szám

Hódmező-Vásárhely, 1923. VII. évfolyam, 122. szám Szombat, június 2. Ára: 30. Szeremlőség, K­iadóhifiatal és scenoyonilla: Hódm­eziváság, Szent Antal­ utca 7 szám Telefon: Szerkesztőség 209. Kiadóhivatal 22. Előfizetési ára : Ára: egy hónapra 600 K. negyedévre 1600 K. Megjelenik mindennap kora délután dl)­l. A nemzet napszámosai Bismark, a németek híres vaskancellárja és a német egység megteremtője mond­ta, hogy az 1870—1871 iki porosz francia háborút a né­met Schulmeisterek nyerték meg, akik fáradhatlan han­gya szorgalommal magasabb műveltséget, fegyelmet, te­­kintélytudást és a porosz nemzet katonai szelleméhez m­éltó tiszteletét a nemzeti hagyományoknak nevelték bele az ifjú német generá­cióba. A német nép nagysá­gának e megalapozói nem­csak a múltban, hanem a jelenben is — a német is­kolamesterek, akik az ősi német kultúrát és fanatikus hazaszeretet és a faji össze­tartozás fölemelő érzését min­­den elnyomatások mellett, ma is sértetlenül adják át a legfiatalabb generációknak. A győztesek tőlünk is min­dent elraboltak. Elvitték te­rületünket, népességünket, erdeinket, bányáinkat, leg­­dúsabb termőföldeinket, és meg akarják rabolni féltve őrzött becsületünket is. De nem tudták elrabolni tőlünk legfőbb kincsünket, ezeréves kultúránkat! A magyar kul­­túrfölény a balkáni államok­kal szemben olyan elvitáz­­hatlan tény, amit nemcsak a műveit nyugati hatalmak és Adatsi brüsszeli japán követ ismernek el, hanem elismerik azt maguk az úgy­nevezett utódállamok is. Igaz hogy balkáni bocskoros iri­­gyeink mindent elkövetnek, hogy a megszállott területe­ken az ősi magyar kulturát mihamarább romokba dönt­sék és agyonsanyargatott véreinket az ő balkáni ní­vójukra lesüllyesszék. Igaz, hogy Csonka-Magyarorszá­­gon is hatalmi szóval a mi­nimumra akarják redukálni kultúrintézeteinket, hogy egész csomó főiskolánkat, sőt középiskolánkat akarja beszüntetni a „jóvátételi bi­zottság“, hogy az így felsza­badult összegeket is hadi­sarcba fizessük elnyomóink­nak. De igaz az is, hogy féltve őrzött, legjobb kin­csünket, a kultúránkat sem a megmaradt, sem a meg­szállott magyar részeken el­lenségeink erőszakkal meg­ölni nem tudták és nem fog­ják tudni sohasem, mert a kultúra köztudomás szerint nem a szuronyok hegyén, hanem a lelkek legmélyén lakik és az a sajátsága, hogy mindez, fegyvernél, még a legrettenetesebb harci esz­köznél is erősebb létfentartó eszköz egy nemzet életében. A nemzeti és az egyetemes emberi kultúrán­ak az alap­jait a néptanítók vetik meg világszerte. Az ő általuk adott alaptól függ a serdülő ifjú későbbi szellemi fejlő­dése. Ha az alap rossz, ak­kor az erre épített k­ultura épülete még akkor is inga­tag, ha mindjárt ötemeletes is az épület. A magyar kul­túra fundamentumának le­rakói a magyar néptanítók. Az övék a világ legszentebb, legnemesebb hivatása: az alig kinyíló gyermeklélekbe belepalántázni a tudást, a jel­lemet és az ezeréves röghöz való áhitatos ragaszkodást, a szeretetet és megbecsülést egymás iránt, és az égő gyű­löletet és elkeseredést min­den iránt, ami idegenül az elpusztulásunkra tör. Június 2-án Csongrád me­­gye tanítói nagygyűlésre gyűlnek össze, hogy bőnek és értékesnek ígérkező meg­beszéléseket és előadásokat tartsanak a magyar nép­ne­velésről. Mi meleg érdeklő­déssel kísérjük a kultúra ki­próbált bajnokainak, a nem­zet napszámosainak gyűle­kezetét és Isten áldását kér­jük munkájukra. Magyar tudósok sikere Franciaországban A jubileumi Pasteur ünnepségek Pária, jun.,1. Az egész francia nem­zet impozáns arányokban ünnepli Pasteur­e, világhírű hekterológus születésének 100 éves évfordulóját. A francia kor­mány hívására nagy számmal érkeztek a fővárosba külföldi társadalmi és tudomá­nyos előkelőségek, köztük magyar rész­­részről dr Huszi­la Tivadar debreceni egyetemi tanár ki: az a megtiszteltetés ért, hogy az 1000 terítékes versaillesi banketten a kormány tagjai között biz­tosítanak neki helyet. Nagy teszéssel fo­gadta az illusztris társaság Husslin dr pohárköszöntőjét, melyben Európa tudományos fejlődésére ürítette poharát, amelyből Magyarország is részt kér. Strasszburgban a Pasteur ünnepsé­gen Preisz Hugó dr a­bbesti egyetem orvosprofesszora tartotta az ünnepi be­szédet , melyet a hallgatók zajos tet­szése kijárt mindvégig. cszlán vadult szentetégietrenség Berlin, június 1. Moszkvai tudósítások nagyméretű vas­­úti katasztrófáról számolnak be. Csita—Vladivosztok-i vona­lon közlekedő express alatt leszakadt a Turingó folyó hídja és a szerelvény javarésze aláhullott a 20 méteres mély­ségbe. A halottak száma meghaladja a negyvenet. A sebesültek, köztük számos halálosan sérült száznál is többen vannak. Eddig 26 holttetemet hoztak felszínre. Mi terjesztik az iparfelüigyelőt kt Bpest, június 1. A kereskedelmi mi­nisztériumban értekezlet volt, amely tú­rót tárgyalt, nem lenne-e szükség és ha igen, mennyiben, az iparfelügyelet ki­terjesztésére, tovább a telepengedélyezési eljárás kötelesővé tételére azokban az ipar­ágakban, melyek a munkások szempont­jából veszedelmes iparoknak tekinthetők. Az értekezleten részt vettek a miniszti­­riumok szakelőadói, továbbá a főváros és az érdekképiseletek kiküldöttei. Általában az a felfogás alakult ki, hogy tekintettel az utóbbi időkben elő­fordult balesetekre, már a vállalkozás érdekében is feltétlenül szükség van a kötelező telepengedélyezésre, valamint az iparfelügyelet alá tartozó vállalatok névsorának megfelelő kiegészítésére. Első­sorban a vegyészeti ipar körébe tartozó üzemeket fogják az iparfelügyelet körébe vonni, azonkívül szó van arról is, hogy a textisgyárak, a len-, kender és juta­üzemek, továbbá a nagyobb bőrraktárak és a gyapjúraktárak létesítése telepenge­délyezés alá vonassák. Az értekezleten végleges döntés még nem történt és egy később összehívandó értekezlet feladata lesz megalapítani és felsorolni azokat a vállalatokat, melyek a jövőben csak telep­engedélyezési eljárás alapján létesülhet­nek és iparfelügyelet alá esnek. Az értkezlet ezután letárgyalta a cellu­lózé előállításával és feldolgozásával foglal­kozó vállalatokra vonatkozóan kidolgozott munkásvédő rendelet tervezetét, melyet részletesen ismertettünk lapunk egyik szá­mában. Megállapodott az értekezlet abban, hogy a már meglevő cellulózekészítő és feldolgozó vállalatok számára a szükséges átalakító és szociális berendezési munká­latok elvégzésére megfelelő átmeneti idő biztosítandó a kibocsátandó rendeletben. Hollandia is ad kölcsönt az osztrákoknak Hága, június 1. MTI. (Wolff). A ka­mara törvényjavaslatot fogadott el Hol­landiának Ausztria újjáépítésére szolgáló kölcsönben való részvétele tárgyában. Lemondott a lengyel vezérkar főnöke Varsó, június 1. MTI. jelenti: A la­pok jelentése szerint Pilsudazky hadügy­minisztériumban benyújtotta a vezérkari főnökségről való lemondását, egyúttal kö­zötte azt az elhatározását, hogy lemond katonai rangjáról. Pusztító földrengzés Allahabad, június 1. MTI, jelenti: 26- ról 27-ére virradó éjszak­aa történt föld­rengés alkalmával hat helység pusztult el és mintegy 4000 ember vesztette életét. A kormányzó és a pápai nuncius Mezőkövesden Bpest, június 1. Június 19-án a kor­mányzó és neje, a pápai nuncius, az egri érsek és számos külföldi vendég je­lenlétében nyílik meg Mezőkövesden a nagyszabású népművészeti falufejlesztő kiállítás. Ennek a mezőgazd­asági, kultu­rális és egészségügyi csoportjai mellett különös érdekessége lesz a háziipari rész, hol eddig nem látott gazdagságban kerül bemutatásra a világhírű matyó­ népmű­­vészete sok remeke. A múzeumokban és gyűjtőknél féltve őrzött régi hímzések, osírottasok bemutatásával a vezetőség a matyó háziiparosokat vissza akarja ve­zetni eredeti értékes motívumok fölhasz­nálásához. A kiállítással kapcsolatban a 3 matyó falu népe festői öltözetében, ünnepi búcsút is rendez és bemutatja jellegzetes népszokásait. Mitől stabil a francia frank ? Berlin, június 1. Rövid 6 hét lefor­gása alatt (február közepétől március vé­géig) a megszálló francia és belga ható­ságok 125 millárd márkára emelkedő összeget foglaltak le erőszakkal, a­me­lyet mintegy másfél milliárd kivételével a franciák vettek igénybe. Bukarestbe hívta a román miniszterelnök az erdélyi magyarság reprezentánsait Kolozsvár, június 1. Az erdélyi ma­gyarság reprezentánsait váratlanul Buka­restbe hívta Bratinau miniszterelnök, aki vasárnap magához kérette őket, hogy meghallgassa a magyar kissebbség sérel­meit. Ez a kihallgatás az angol alsóház­ban tett kijelentésekkel van kapcsolatban, ahol szét­v­ették a román agrárreformot, de a népszövetség tanácsának a hatása is várható. A tanácskozáson az erdélyi magyarság részéről Ugrón István volt osztrák magyar nagykövet, dr Grandpiere Emil és dr Hajdú látván vettek részt. Nyilvánvalóvá vált, hogy a románok is érzik annak nyomasztó szükségét, hogy szakítani kell az eddigi taktikával, amely üres irredenta vádak hangoztatásával akarja eltéríteni a figyelmet az erősza­kos nemzetiségi politikáról.

Next