Friss Hirek, 1923. július (7. évfolyam, 146-171. szám)
1923-07-01 / 146. szám
r. z onyi ma. unság lak. Virgil alija. 1 er. oktsége. i 28«. 1 aszi fiai. is í. tbeli » z is. szony i. i Ranisaszél ny. ) 8Z0-i kő t. ék. Sró lázasánya. rss a hágróf íny. liba-i is hoanya kath. ibe n.) is. f » un se kisf. ipöke. yol » büszomata nul. ság ó. iközt. *»gy. keze. i élet. ba. res.t bakon génea művei es fűszereztedé Hódonexe- Vásárhely, 1993. MAMA Ara: Szenti Baztöség, Kiadóhivatal és Könyvnyomda, 40 K Hódmezővásárhely, Szent Öntel-utca 7 szám FZJ. évfolyam, 146. szám Vasárnap, Julius 1. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Tolumn • Szerkesztőség 2091 eseiuil. Kiadóhivatal 22. ára • egy hónapra 700 K. negyedévre 2000 K. Megjelenik mindennap kora délután Ára: 40 K Tarlás A földreformnovella sokat hánytorgatott ügyét még a nyári szünet előtt akarja elintézni nagyatádi Szabó miniszter, hogy rövidesen nyugalom foglalja el a helyét ennek a sok vihart jelentő törvénymódosításnak, hogy magyar földre jogosultak földhöz jutva szintén megkezdjék a termelést. A földművelésügyi miniszter óhajtása valóban mindanynyiónk lelkéből fakad. Ezt a viharmagot, amit a politikai térre csúsztatott földreformnovella jelent, úgy kell elvetni, hogy belőle a leghamarosabban a nyugalom és békesség fája nőjjön ki és terebélyesedjék. Még a nyári szünet előtt kívánjuk mi is, hogy elintézzék e nevezetes novellát, hogy végre ne legyen örök elintézetlen az őstermelő földhözjuttatása és hogy végre csakugyan eltűnjön ez a kérdés a politikai aréna színteréről. Az őstermelők után végre kerüljön sor arra, hogy az ősnemtermelők fájdalmas kérdéseinek gyökeres megoldásihoz lehessen kezdeni. Ha hamarább nem, legalább ősszel hozzákezdhetnének az ősfogyasztók problémáinak elintézéséhez, akik sanyarúan eszik a napról-napra drágább kenyeret, akik félnek az ősztől, mert tél következik utána, zord és hideg, melyhez fa és szén kell és pénz, ami nincs... az aratás közeleg, bárha borús ég alatt hullámoznak is a magyar vetések. Beborult ég alatt hullámzik a magyar élet, de azért reményünk nem hagyott el, mert amint a borús ég is megérlelte a kalászokat, úgy a mi termésünk is meg kell, hogy érjen előbb-utóbb. A mi egész jövendőnk a gabonaföldek felett fekszik. Minden ezekből lesz, a holnap is és a holnapután is. Az érésbe hajló kalászok ma a legnagyobb kincsünk, az egyetlen, ami még megmaradt és a remény! 47000 korona a búza, 6 és fél a korona A Strasszer-cég délelőtti termény jelentése az ünnep miatt tartott irányzatról számol be. A tiszavidéki búza 47000, egyéb vidéki 46500, ,a rozs 35000, az árpa 32000, zab 40000, a tengeri pedig 35000—36000 korona budapesti paritásban. — A korona nyitóárfolyama 6 és fél centimes. Hogy is áll a vásárhelyi jogakadémia ügye? Egy fővárosi jelentés alapján a legutóbbi napekban az a téves hír kapott szárnyra a városban, hogy a kormány az összes jogakadémiák működését beszünteti. Ez a hír — mint értesülünk — téves információn alapszik. A tény az, hogy a kormány az összes jogakadémiák államsegélyét megvonja s a sorsukra bízza azokat. A kormány a jogakadémiákat meg nem szüntetheti abban az értelemben, hogy eltörli azokat, mert hiszen a hitfelekezeteknek s köztük a református egyháznak, törvény, az 1791. évi XXVI. c. adja meg a jogot, hogy főiskolákat felállíthatnak. Tehát nem az akadémiák eltörléséről van szó, hanem csak az államsegély megvonásáról. Vásárhelyen csak az a kérdés merülhet fel, hogy mi lesz az itteni jogakadémiával, ha az Államsegélyt megvonják tőle ? — Bizton reméljük, hogy nem a megszűnés, a halál, hanem a helybeli református egyház megtalálja majd a módot arra, hogy ezt a nagymúltú, történeti nevezetességű, kiváló főiskolai intézményt továbbra is fenntartsa Szerintünk ez kötelessége is a helybeli református egyháznak, mert elsősorban az ő érdeke, hogy ez a főiskolai intézet fennmaradjon s az ő mulasztás számba menő magatartása az, ha ez a fényes mulus református szempontból nagyjelentőségű intézet sorsa az lenne — mit ne adjon Isten s nem is gondoljuk —, hogy kellő anyagi támogatás nélkül, csendben elpusztuljon. A helybeli református egyház a legutóbbi haszonbérek felemeléséből eredő jövedelméből megfelelő segélyt nyújthat az akadémiának s fennállását, sőt virágzásnak indulását is biztosíthatja. A helybeli református egyház bölcs, előrelátó s egyházának érdekeiért buzgolkodó, áldozatos vezetőségében — mint örömmel és megnyugvással értesülünk— megvan a hajlandóság és törekvés az akadémia további fenntartására s hisszük is, hogy akaratának és erős elhatározásának rövidesen érvényt is szerez, kifejezést ad s övé lesz az érdem és dicsőség, ha ezt megteszi s nem hagy sorsára oly kincset, melynek értéke szinte megbecsülhetetlen. Mi a magunk részéről az akadémia sorsát mindenkor élénk figyelemmel kísérjük s ezt a nagyfontosságú feudárkérdést napirenden tartjuk. Új terveztetések a vadvizek lecsapolására A földművelésügyi miniszternek a mezőgazdasági nevelésre alkalmas területek lecsapolásáról szóló törvényjavaslatát ma osztották szét a nemzetgyűlésen. A tizenöt szakaszos törvényjavaslat arról intézkedik, hogy a vizektől állandóan vagy időszakosan borított területek le lecsapolással mezőgazdasági mivelésre alkalmasakká tétessenek. A javaslat szerint a belvíztől károsított vagy elvait mezőgazdaságilag nem mivelhető terülteken, amennyiben valamely ármentesítő tásulat árterébe tartoznak, a htknek levezetése az ármentesítő társulat feladata. Olyan ármentesítő társultok, amelyek eddig a belvíz levezetését nem vonták feladatuk körüle ennek a törvénynek az életbelépése aleumitott egy év alatt kötelesek az árterületek belvízmentesítésére alkalmas munkálatok terveit a földmivelésügyi miniszternek bemutatni. Ha miniszter a terveket nem kifogásolja, leiratának kézbevételétől számított három hónap alatt a terveket hatósági megállapítás alá kell bocsájtani. Ha a kötelezett társulat nem felel meg kötelezettségeinek, a miniszter a munkák végrehajtására miniszteri biztost küld ki. Amennyiben a társulat a munkálatokra szükséges költségek fedezetéről nem gondoskodnék, a miniszteri biztos a szükséges fedezetet a társulat terhére felvehető kölcsön útján biztosíthatja. A munkálatok befejezése után a minszter felülvizsgálat illán mefá ist izvatja, hogy a munka a ok a kitűző cél elértése és ha nem érték el, elrendeli kiegészítésüket és állaikitásukat. A törvényjavaslat intézkedik arról is, hogy az állandóan vagy időszakosan belvíztől károsított területek tujdonosait a miniszter a kártékony vizek lecsapolására kötelezheti. Amennyiben a miniszter valamely terület lecsapóását elrendeli, ez iletékes kultúrmérnöki hivatallal dijtelenül is készítteti. Itt az elrendelt munkálatokét a végrehajtásra kitűzött idő ii itt indokolatlanul nem kezdők meg, a munkálatokat ez érdekelt terhére a lödm.valósüügyi miniszter állapija meg. A lecsapolás elmozdítása és végrehajtására az 1922—23. költségvetési ívre 40 millió koronát engedélyeznek, a jövőben végzendő lecsapolások költségeiről pedig az állami költségvetésben évenként történik gondoskodás. A javaslat indokolásában a többtermelés elvére hivatkozik, továbbá arra a körülményre, hogy Csonkamagyarországon igen nagy területeket borítanak el a vadvizek , ennek következtében ezeket a területeket mezőgazdasági termelés céljaira csak részben, vagy egyáltalában nem lehet felhasználni. Alacsonyabban szabták meg a postatarifát A levélporta helyben 40, vidékre 80 korona Mint a Magyar Távirati Iroda értesül, a kereskedelemügyi miniszter a posta-, táviró- és távbeszélő díjszabás ügyében már döntött és a belföldi postai díjak emelését némileg mérsékelte. Az új tarifa júius 1-én lép életbe és főbb tételei a következők: Levél helyben 40 korona, vidékre 80 korona (az eredetileg tervezett 50, illetőleg ICO korona helyett), Ausztriába, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Németországba, Oroszországba és Romániába 175 korona, egyéb külföldi államokba 250 korona. A levelezőlap 20, 40, 110 és 150 korona. Az ajánlás díja helyben 50 korona, vidékre 100 korona, külföldre 250 korona. Postautalvány dija belföldre 10.000 koronáig 100 korona. A küldhető összeg maximuma 500000 korona. A csomagdijszabás mérsékelten emeltetett. A távirat szódíja belföldre 25 korona, Ausztriába, Csehországba, Jugoszláviába 63 Lengyerszágba 100 korona. A többi külföldi dijiátel átlag 25 százalékkalmelkedik. Évzáró ünnepély a polgári fiúiskolában Pénteken délelőtt tartotta meg a polgári fiúiskola évzáró ünnepélyét az intészet tornatermében, amely zsúfolásig megtelt. Az ünnepélyt az énekkara Himnusszá nyitotta meg, majd Kis István a „Magyar zsoltár“ című verset szavalta el. A nemzeti „Hiszekegy“ eléneklése után Gá Sándor szavalta el a „Hazáról“ című verset nagy tetszéssel. A „Magyarokhoz“ című ódát Klebniczki adta elő a legjobb tudásával. Varga Bálint tetszéssel fogadott számai előtt az énekkar a „Honfidalt“ énekelte. A „Nemzeti dal“ előadásit Vengel Antal, „Faluvégén kurtakocsma“ című szavalata követte. A „Népdalegyveleg“ után Jákli József IV. o. tanuló mondott bucubeszédet, amelyben megköszönte a márikarnak hozzájuk való jószát és ígéretet tett a távozók nevében, hogy ezt a ragaszkodást — amit a tatári karral szembe tanúsítottak — az iskolból való tltávozás után is meg fogják tartani. Iskri beszédére P. He József a IV. osztály főnöke válaszolt, megköszönve a hozzájuk való ragaszkodat, valamint azt a szemlélet, amit írásuk tanúsítanak. Azu aiomdíjak kiosztása előtt az énekkar külenféle „Kuruc nótákat“ adott elő, amit Körtvélvenay Káoly igazgató szép le:8 éle és az adományok kiosztása Keretem Jutalomba részesült Tóh Kovács János, Lázár Lajos, Somogyi István, akik a hadiárvaalap kamatából kaptak 100—100 koronát. Balog Imre mint a legjobb közgazdász 40 koronát kapott. Ezenkívül nyolc tanuló közt — könyvkereskedések és magánosok által adományozott — könyveket osztottak szét szorgalmuk jutalmául. A jutalmak kiosztása után az énekkar szebbnél-szebb népdalokat adott elő nagy tetszéssel, amit a bizonyítványok kiadása követett és ezzel az ünnepély bezáródott. Külön kiemelendő Pelle József énektanár produktuma, ami az előadás sikerét eredményezte.