Friss Hirek, 1923. november (7. évfolyam, 247-271. szám)

1923-11-01 / 247. szám

A reformáció emléknapja A reformáció évfordulójának megünneplésére hálaadó istenítiszteleten vett részt Vásárhely protestáns lakossága a város összes protestáns templomaiban. Az ünneplő hitfelekezetek iskoláiban a tanítás is szünetelt a nagy nap emlékének örömére. Az ünnepi istentisztelet az ó templomban 9 órakor kezdődött negyedórás harangozás után. Az istentiszteleten résztvett a városi tanács képviseletében Fejérváry Bertalan tanácsnok, megjelent továbbá a református főgimnázium és akadémia tanári kara és ifjúsága, Kun Béla nemzetgyűlési képviselő és a református hívek nagy tömege, valamint az iskolás gyermekek. A templomban a 105. dicséret után a főgimnáziumi vegyeskar énekelte el az „Erős várunk nekünk az Isten” kezdetű éneket, majd Papp Imre elnöklelkész mutatott rá az évforduló jelentőségére, méltatva a reformátorok nehéz munkáját. Az iskolák délután tartják ünnepélyeiket, mégpedig a főgimnázium délután 3 órakor az új templomban, a többiek pedig a saját intézeteikben. Egy patensirtó, aki „burzsojokat akart irtani Mint ismeretes Hódmezővásárhelyen tavaly november havában miniszteri rendelettel irtatták a patkányokat, mégpedig úgy, hogy a hatóságok légiószámra fogadtak fel munkanélküli egyéneket a kárt tevő patkányok irtására. A falvakból tél idején cespatozsn jöttek be vállalkozók s egy ilyen csoport, amidőn kiszállott Vásárhely állomásán, nagy feltűnést keltett. Az állomás perronján tartózkodók közül többen megérdeklődték a jámbor kinézésű tanyaiak sietős iparkodását, így egy közismert vásárhelyi vendéglős sem tudta legyőzni kíváncsiságát, hogy kérdést ne intézzen a különös öltözékű emberekhez. — Hová mennek atyafiak?— kérdezte a vendéglős. Az egyik, talán a legbátrabb volt, név szerint Dékány Márton csak úgy odabökte: — Patkányokat irtani, kik után következnek majd a burzsujok. A furcsa válasz többeknek szemet szúrt s a viccelődő Dékány Mártont eljelentették izgatás miatt a rendőrségen, ahonnan a szegedi törvényszék elé került azérdekes ügy, amely tegnap került tárgyalásra. A főtárgyaláson Dékány tagadta elszólását, de patkányirtó kollegái és a kiváncsi vendéglős eskü alatt bizonyították Dékány kiszólását. A bíróság hosszas tanácskozás után bűnösnek mondta ki izgatás vétségében Dékány Mártont és ezért 8 havi fogházra ítélte. Az ítélet felebbezés folytán a Tábla elé kerül. Belgrád meghátrált Mussolini előtt Graz, október 31. Pasics miniszterelnök november 15-én utazik Abbáziába, hogy Mussolinivel a fiumei kérdést végleg rendezze. Szerbia elhatározta, hogy elfogadja Mussolini javaslatát a fiumei kérdésben. Bárd és Nádor egyesített Karácsonyi Albuma megjelent és kapható a Kultúra rt. kanonkereskedésében (a róm. kath. templommal szemben.) Finns Hirek Szombat délelőttig elnapolták a közgyűlést Harmadik közgyűlését tartotta volna Vásárhely törvényhatósága október 31-én, szerdán délelőtt fél 11 órakor. Ez lett volna az október havi rendes közgyűlés. Az előbbi két rendkívüli közgyűlés közül — mint tudjuk — az elsőt a tisztviselői létszámapasztó bizottság megválasztására, a másodikat pedig a város törvényhatósággá alakulása ötvenéves jubileumának megünneplésére hívták össze. A szerdai gyűlést eredetileg 9 órai kezdettel akarták megtartani, de tekintettel a protestáns templomokban szintén ezidőben kezdődő ünnepi istentiszteletekre, a gyűlés megkezdését fél 11 órára halasztották el. Kevésszámú törvényhatósági bizottsági tag jelenlétében háromnegyed 11 órakor nyitja meg az elnöklő Temesváry Géza dr főispán a gyűlést és bejelenti, hogy mivel a város református lakosságának körében, a reformáció évfordulójának ünnepére való hivatkozással, az a kívánság merült fel, hogy a szerdai közgyűlés megtartása egy későbbi napra halasztassék el, ennek az óhajnak eleget téve, a közgyűlést november 3-ára, azaz szombat délelőtt 9 óráig elnapolja. A városatyák a főispáni bejelentést éljenzéssel fogadták és megelégedetten eltávoztak. November elsején életbe lép az új ipartörvény Fontos változások — Mit kell tudni az iparosoknak? November hó 1én lép életbe az 1884. évi régi ipartörvény módosításáról intézkedő 1922. évi XII. t.-c., amelyre a közhasználat az uj ipartörvény elnevezést alkalmazta Az elnevezés tulajdonképen nem helyes, mert ez a törvény csak novella jellegű és nem öleli fel az ipari közigazgatás egész anyagát, hanem csak a képesítés kérdésére és a tanoncügyre vonatkozólag tartalmaz új rendelkezéseket. Az életbeléptetés közeli időpontjára való tekintettel a nagyközönség számára nem lesz érdektelen az új ipartörvény alapelveinek és azon rendelkezéseinek ismertetése, melyek az eddigi helyzettel szemben újításokat tartalmaznak. A törvény alapgondolata a képesítés megszorítása azoknál az iparoknál, melyeket túlnyomóan kézműves jelleggel űznek. Ez kétféle módon történik. Egyrészt megszaporodik a képesítéshez kötött iparok száma, másrészt az ipari képesítés megszerzésében a törvény új feltételeket állapít meg. A tanidő, segédi vizsgálat, segédlevél, munkakönyv Eddig a tanidő tartama nem volt meghatározva. Az új törvény megállapítja, hogy az inas tanideje legalább két év, legfeljebb pedig négy év. Kivételes kedvezések a négy és hat középiskolát végzett, továbbá érettségit tett ifjakra vannak megállapítva. Ha az inas tanidejét befejezte, az úgynevezett tanoncvizsgáló bizottság előtt segédi vizsgálatot tartozik tenni. Ilyen tanoncvizsgáló bizottságokat az ipartestületek, illetőleg ahol ipartestületek nincsenek, a szolgabíró hivatalok tartoznak alakítani. Az inas e bizottság vizsgálata alapján kapja meg a segédlevelet, melynek alapján viszont munkakönyvet válthat. A segéd önállósítása előtt két évet tartozik szakmabeli munkában eltölteni. Ekkor kaphatja meg az iparigazolványét, illetőleg engedélyhez kötött iparoknál, melyeknél a megbízhatóság külön igazolása szükséges, iparengedélyét. Az ilyen iparigazolványok és engedélyek birtokosai azonban csak az »iparos“ címet viselhetik. Aki a »mester“ címet akarja viselni, annak külön vizsgálatra kell menni az úgynevezett iparos és mestervizsgáló bizottság elé. Ezeket a bizottságokat a kereskedelmi és iparkamaraalakítja meg. A levizsgázott iparosok mesterlevelet kapnak, amely azonban nekik külön jogokat nem biztosít, csak magasabb szakmabeli képzettségüket bizonyítja. Megjegyzendő, hogy a törvény a szerzett jogokat tiszteletben tartja és a régi iparosok továbbra is viselhetik a mester címet. A szakvizsga Az iparos- és mestervizsgáló bizottságoknak még egy feladatuk van, szakvizsga foganatosításával önállósághoz segíteni az olyan különös méltánylást érdemlő egyéneket, akik a viszonyok folytán más módon az ipari képesítést nem szerezhették meg. Ilyenek a rokkantak, a hadifogságból visszatértek, hadiözvegyek, állásukat elhagyni kényszerült közalkalmazottak, katonák stb. Szakvizsga letétele révén mehet át az iparos egyik iparról a másikra is. Az az állapot ugyanis, hogy az egyik iparágban képesítést nyert iparos, bármely iparra külön képesítés megszerzése nélkül áttérhetett, november hó 1-től kezdve megszűnik. Szigorú intézkedéseket tartalmaz az új törvény az inasok általános képzettsége és iskolalátogatási kötelezettsége tekintetében. Iskolaköteles gyermeket tanoncnak szerződtetni és tanoncnak segédlevelet kiadni, a tanonciskola végbizonyítványa nélkül nem szabad. Egyéb rendelkezések Minthogy a törvény kimondja, hogy jogi személyek, tehát részvénytársaságok és szövetkezetek jövőre képesítéshez kötött ipart a kézművesség keretén belül nem űzhetnek, szükségessé vált annak , megálapítvas, hogy mi esik ezen a kereten túl, vagyis mi a gyár ? Ennek definálása nálunk most történt először a törvény végrehajtási utasításában. Eszerint gyár az olyan üzem, amely legalább 10 alkalmazottat foglalkoztat, géppel dolgozik és termékeit kizárólag tovább elárusítóknak adja el; 2. ha másoknak is ad el, a gyári jelleg előfeltétele a gép és legalább húsz alkalmazott; 3. ha gép nincs, a gyári jelleghez legalább huszonöt alkalmazott szükséges. Kétségek esetén az érdekképviseletek és iparfelügyelő meghallgatása alapján az iparhatóság dönt. A városok és községek iparűzését a törvény nem szünteti meg teljesen, de korlátok közé szorítja. A végrehajtási utasítás szerint a törvénynek intenciója az, hogy ilyen iparokat csak indokolt szükség esetén lehessen folytatni és a meglevő városi üzemek közül a feleslegesek fokozatosan megszűnjenek. Új kézművesjellegű iparokat a városok a jövőben csak a kereskedelmi miniszter engedélyével kezdhetnek. Nagyobb közüzemek, például gázgyár és villanytelep létesítésének vagy átvételének természetesen nincsen akadálya. Hirdetőinkhez!! A kiadóhivatal ezúttal hozza szíves tudomásra, hogy hirdetéseket, tekintettel a nehéz pénzügyi helyzetre, csak előzetes fizetéssel fogadói közlésre. Napihirek Csonka - Magyarország — nem ország Egész Magyarország — mennyország Elesett katonák Irta. Nemesek Aurél Idegen vizeken Őszi eső ver szürke habot, Idegen hegyeken, Mintha rajtok régi harcos lába hágna Hullnak a lódult kődarabok. Idegen völgyeken, Régi csatáknak tiprott terén, Keresztek merednek Fel az égnek. Őrt állnak és várnak, várnak Kitárt karokkal feketén. Kis sereg közeleg, Az erdőn riadt szél suhan át, Kis sereg. — Kik ezek ? Nyomukban a föld is összerezzen, S nyögve köszöntik őket a fák. „Elesett katonák!“ Messziről jönnek s jön egyre több a vezér hófehér Csontkeze int. a megállónak s a fák alatt Köröskörül megmozdul a rög. » úgy vártunk! “ Az álmunk Nyugtalan, gyötrő s a föld nehéz! Hogy voltunk, a holtunk. Átlőtt szivünk,piros vérünk, feledve mindig árváinkra tán senki se nézi“ Én nekem nincs sebem, Kancsuka nyom csak homlokomon. Vágy ölt meg s a könnyek Az ősi föld, a fészek, az anya után. — S Erdélyben most az oláh honol. ,,Elfeledt lelhetek Fiuk, mertek én hazaviszem ! Az éjben kisértsen Es gyötörjön akár a lelkiismeret! Fiuk!“ — S indulnak át a vizen. Idegen vizeken Sötét pirosra válik a hab. Idegen hegyeken, Amerre a sereg halad, a köveken Apró kis vérrózsák nyilanak. De távol, a sáncon Feléjük jön egy fáradt alak. Mankót tart. Szava halk: » Maradjatok! — a vén Eged völgyén — fiuk, Él még az akarat! És él még az emlék, A szeretet — és sajog a seb! És ha itt az óra, Indul még új diadalra harcos sereg, Tán a réginél is lelkesebb“ — A FRISS HÍREK legközelebbi száma, a holnapi ünnep miatt, pénteken a rendes időben jelenik meg. — Szombaton lesz Orbán Sándor dalestélye az Iparegyletben. Amint már többször megírtuk, november 3-én rendezi dalestélyét Orbán Sándor az Iparegylet nagytermében. Orbán Sándort nem kell dicsérnünk a város közönsége előtt, mert estélyek alkalmával már sokszor szerzett szép magyar dalaival kellemes órákat hallgatóinak. A múlt vasárnap Orosháza lakossága gyönyörködött dalaiban, most szombaton este pedig nekünk énekel ismét. A városban nagy az érdeklődés a dalestély iránt, mert Orbán Sándort nemcsak mint kiváló dalost, hanem mint jóbarátot is nagyon szeretik. A jegyek nagy része már elővételben elkelt. A még meglévő jegyeket a Szendy drogéria, a Kultura és a Weisz könyvkereskedés árusítja. Egy jegy ára az estélyre 3000 korona. — Meglopott mesterember. Fodor Lajos Újvilág utca 7. sz. alatti lakos tett ma feljelentést ismeretlen tettes ellen, aki egy 35 kilós lakatos salut, 200 drb. téglát és egy négy méteres fedélfát vitt el a fentebbi házból. A lopás augusztus 15. és október 1. között történt, míg ő Pesten járt. A satut és épületfát a nyitott padlásról, a téglát pedig az udvarról vitték el. A tetteseket keresik. Van szerencsém , még becses tudom népkerti két cserepes és levágott vira Alkalmi és csokrok a legegyszerűbb vitelben, a legritái A nagyérdem pártfaj DÉE&H városi Száraz 1 t€ aprítva, hí és wagyo olcsóbban Kallói tüzifakereskedőn 18. szám alatti Szeged, Feketesí Wteni és t al Jól értesül sze Előnyösen teket k . A hódmezőváskarékpénztár I jegyzőit tiszteleti vásárhelyen, 1913 órakor, a Szövetkezetes: alakuló Az alapitó 1. ) Az alaptők által történt bit 2. ) Az alapszó 3. ) Határozatb láss tárgyában. 4. ) A felügye 5. ) Az alapító megadása. Olcsóbb a Egy darab vé Szénál Potom áron 8 francia, ang összes szap Ne felejtse el drogéria gyönder, fogpaszta ! Illetni a keresként ! Kultúra ! róm. !