Friss Hirek, 1925 (9. évfolyam, 1-50. szám)
1925-01-05 / 1. szám
Hódmező-Vásárhely, 1925 Felelős szerkesztő : Fejérváry József Laptulajdonos: Kultúra Részvénytársaság Nolt Független politikai hetilap. Megjelenik minden hötőség délelőtt 10 órákon. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Antal utca 7. Telefonszám: 22 . évfolyam, 1. szám ilCL' 'll ^1 I J Hétfő, január 5 Semmi sem volt az, ami eddig az uj esztendőből kóstolót adott. Az igazi kezdet erre a hétre esik, mely pár órával ezelőtt köszöntött. A dolog dandárja ezen a héten veszi kezdetét. Holnap Vízkereszt ünnepe, a farsang nyitánya. Annak, aki tud még farsangolni, vagy akinek kedve is van hozzá. Ezen a héten áll helyre a cseléd. A drága cseléd. Én nem tudom, hogy milyen ez az alföldi, magyar gazdálkodási rendszer. Ha egy gazdaság egy bérest, egy kanászt s talán szolgálót is akar beállítani, annyi bajt vesz magára a gazda, amit földjéből kiszadni igazán képtelen. Pláne most, amilyen kilátások elé ebben a gazdasági évben megyünk. Én nem tudok eleget csodálkozni azon, hogy miből bírja az a föld. Az utcán csak úgy röpködtek tegnap és azelőtt a béresek száján a 810 mázsa búzák, a 3—4 mázsa árpák, a pénz, 900 kiló kukorica, a malac, a szalma, a két pár lábbeli, a szolgálólánynál pedig valóságos lista van, mert nincs az az fej, amelyik mind észben tartja a bér hosszú sorozatát. Mind a búzát tépi. A cseléd, akinek csak egy kis százaléka dolgozik meg a kenyeréért; a föld, mely alig adja vissza a vetőmagot. A küllő, a rár, a patkó, az ing, mind, mind a búzára számít, amelyik még ott sáppadozik valahol a göröngyök között, ha ugyan a galamb, a varjú, vagy az ürge ki nem tépte. És minden cseléd bért emelt, érthetetlenül, mert hiszen búzaparitáson áll már, az arany felett úgyis évek óta. Első tekintetre kicsinek látszik ez ügy, a cselédkérdés, mert az ember kiveti a nyakából a szót és azt mondja : akinek nem tetszik az a nagy bér, az ne tartson cselédet, a cseléd azonban nemütközhűtlen a gazdaságban. De csak addig, amíg az ember okosan számolni nem kezd. S akkor megfontolja, vájjon érdemes e bérest kitartani csak azért a télen, hogy azt a lovat gondozza, amelyik talán nem ér meg annyit, mint amennyit a béren felü az a cseléd megeszik. Csak azért, hogy legyen trágya ? Tessék műtrágyát venni! És próbálja meg egyszer maga a cselédtartó közönség a sztrájkot. Csak egy hónapig ne tartson senki cselédet s akkor majd nem kell a békebelinek 2—3 szoros uzsora bérét megadni Ez kérem nem csak jogos önvédelem, ez társadalmi és nemzetgazdasági kérdés, amely ma sokkal fontosabb a magyarság élete és jövendője szempontjából, mint akár a 8 órai munkaidő, akár az ellenzék „passiv resistentiája“, akár pedig a Pálffy Dániel lemondása a méltóságosi címről. Mert ha régen igaz volt az — már pedig igaz volt, — hogy ha a paraszt nem termel, az egész közönség éhen marad, most százszorosan áll, hogy ha a földbirtok, termelés akár a csendviszonyok, akár más egyébk miatt válságba kerül, akkor elveszett Magyarország. Itt a farsang! Bálákra készít és raktáron tart Bethlen István-u. (Újvilág) telepén divatos finom, elegáns és még a mai viszonyok közt is elégISTVÁN Lázár Dezső kezdeményezésére februárban gazdanap lesz, Mayer miniszter és Schandl államtitkár Vásárhelyen. A makói Gazdasági Egyesület ez év februárjában ünnepli alapításának 25 ik évfordulóját. A jubileum a Makó környékén és a szomszédos városokban levő gazdatársadalomnak impulzust adott arra, hogy ezzel kapcsolatban nagygyűlést tartsanak. A gazdanap eszméjét Lázár Dezső gazdasági főtanácsos, a vásárhelyi Gazdasági Egyesület elnöke vetette fel, aki Petrovics nemzetgyűlési képviselő és makói Gazdasági Egyesületi elnökhöz a következő levelet intézte: „Igen tisztelt Barátom! A hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület elnöksége az Országos Magyar Gazdaszövetség igazgatóságával karöltve az alföldi közérdekű mezőgazdasági kérdésekről közvetlen tájékozást óhajt szerezni és az alföldet érintő mezőgazdasági kérdéseket közvetlenül a gazdákkal óhajtván letárgyalni, tervbe vette, hogy 1925 ik év február 9 én, felkeresi a Makói Gazdasági Egyesületet. Alólrott kérem elnök urat, legyen szíves lehetőleg rövid időn belül engemet értesíteni arról, hogy a fent jelzett napon a Makói Gazdasági Egyesület hozzájárulásával tarthatnánk-e ottan egy gazdagyűlést, amely gazdagyűlésen személyemen kívül méltóságos Dr. Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő, a Közgazdasági Egyesület dékánja . Dr. Tölgyes István az Országos Magyar Gazdaszövetség titkára is megjelenne. Magam részéről különös súlyt helyezek arra, hogy az ilyen gazdagyűlések tartásával az alföldi városok és községek gazdaközönségét egymással megismertetvén, szorosabb kapcsolatot létesíthessünk, hogy az alföldi mezőgazdák igényeinek lehető kielégítésére a kormánynál is jogos hangunkat felemelltessük Kell, Hódmezővásárhely 1924. évi december 22. Maradtam hazafias üdvözlettel: Lázár Dezső Gazdasági Egyesület elnöke gazdasági főtanácsos.“ A makói egyesület elnöksége örömmel fogadta a tervet és annak felkarolásáról levélben értesítette Lázár Dezső főtanácsost. A makói jubileumra és gazdanapra le fognak látogatni Mayer János földművelésügyi miniszter és Schandl Károly dr államtitkár. Mint értesülünk, a Gazdasági Egyesület vezetősége most azon fáradozik, hogy a földmivelésügyi minisztert és államtitkárát megnyerje a makói kongresszussal kapcsolatban egy Vásárhelyen teendő látogatásnak, mely alkalommal a gazdatársadalom közvetlenül a kormányférfiak előtt tárhatná fel orvoslásra váró bajait és ügyeit. Holtan, haza, palotás Szegedre. Barcány Imre még tavaly a szegedi Korzó Mozi igazgatója volt s az ősszel ebből az álláséból választotta meg Vásárhely hatósága a vásárhelyi Városi filmszínház igazgatójának. Barcány Imre engedett a hivó szónak s átjött városunkba. Majd mikor a színtársulat eltávozott s a lakások megürültek, áthozta magához édesanyját, ki néhai щ Imre magyar államvasuti főfelügyelőnek az özvegye. Az Andor Zsigmond színigazgató helyét s nyári lakását vették bérbe Oldalkosárban, a fatelep háta megett. A 70 éves, életerős, szép úriasszony egyszerre csak sápadni kezdett s betegség döntötte ágyba. Súlyos gyuladás vett erőt rajta, melyből aztán nem épülhetett föl többé. Hosszú betegség után szombaton délben meghalt. A szinte tragikus hatású haláleset mélyen megrendítette Barczány igazgatót és mély részvétet váltott ki Vásárhelyen is. Az elhunytat leólmozott kettős koporsóba helyezték el hétfőn reggel s gyászkocsin vitték ki a nagyállomásra, honnan a déli vonattól Szegedre szállítják. Ott a belvárosi református temető halottas házánál áldják meg a református egyház szertartása szerint nyugvó porát s helyezik el örök nyugalomra, alvó férje koporsója mellé. A Gazdasági Egyesület tegnap délután 3 órakor tartotta ebben az évben első választmányi ülését, amelyen Lázár Dezső gazdasági főtanácsos elnökölt. A tizenhat pontból álló tárgysorozatot, amelyből az alábbiak voltak a fontosak, vita nélkül fogadták el. így többek között a Vetőmagnemesítő és Értékesítő Rt. kérésére elhatározta a választmány, hogy a földművelésügyi minisztertől feliratilag kéri, hogy egy vetőmagvizsgáló állomással bővítse ki a szegedi Alföldi Mezőgazdasági Intézetet, mert így a gazdáknak nem kellene vizsgálat céljából a vetőmagot Budapestre küldeni. Ezután Balogh Sándor alelnök felolvasta a Gazdasági Egyesület tagjairól * *****IS*i*** Érdekes statisztika a Gazdasági Egyesület tagjairól készített statisztikát, amely szerint a tagok közül ezernek 10 holdon aluli, ötszáznak 25 holdon aluli; négyszáznak 50 holdon aluli és háromszáznak 100 holdon aluli földbirtoka van, s ezzel szemben mindössze százan vannak olyan tagok, akiknek száz holdnál több földjük van. Ezekből az adatokból nyilvánvaló, hogy a Gazdasági Egyesület tagjai között túlnyomó részben a kisgazdák vannak képviselve, s így, Balogh Sándor szerint, semmi értelme sincsen annak, hogy a kisgazdák a Kisbirtokosok Szövetségében tömörüljenek. Majd az indítványok tárgyalása során Greguss Máté alelnök azt a kívánságát terjesztette elő, hogy a választmány keresse meg a város tanácsát a létszámcsökkentés során megszüntetett kutasi anyakönyvi hivatal újbóli felállítása érdekében. K. Tóth Bálint és Balog Sándor pártoló hozzászólása után a választmány az indítványt elfogadta. Végül Kovács L. Zoltán alelnök azt indítványozta, hogy a fedeztetésre kiadott állami ménlovak ötszáz aranykoronás használati díjának leszállításáért a választmány forduljon a földmivelésügyi miniszterhez, miután a gazdák ennyi pénzt nem tudnak beszedni a fedeztetési díjakból. Az indítvány elfogadása után az ülés véget ért. Tegnap Itt járt az új hőhullám Tegnap végre megérkezett, mit már hetek óta jósolgattak, a hőhullám. A múlt hét elején Oroszországban, sőt az északi tengeren is valóságos tavaszi idő járt, úgy, hogy sok helyen virágot hozott az almafa, amelyik leghamarabb reagál a nap sugaraira. S jeleztük, hogy ide mihozzánk is eljön a szép idő. Heteken keresztül nem hittünk a jóslatnak, sőt kételkedtünk abba is, hogy még egyszer kisüt fejünk felett a nap. S végre tegnap a szinte tavaszi ragyogással jött el a jó idő. Örvendeztünk neki, szerettük is, bár túlságosan nem vagyunk elragadtatva tőle, mert azt tartják, hogy a korai jó időre kései tél szokott következni. Egy öreg rendű embertől meg is kérdeztük tegnap kint a friss szántáson. Az öreg ernyőzte a szemeit s azután megcsóválva fejit mondta : — Tévedés uram ! Én meg mernék hitérni rá, hogy az idén nem sok tél lesz. Az én bukó fejem gyenge annak a megitéléséhez, de az égi madarak nemes ösztöne megérzi, tudja azt. Az idei télen csak kóvályogtak a vándormadarak s egy se délnek tartott, hanem nyugatnak meg vissza. Ez pedig azt jelenti, hogy nem lesz nagy tél! . . . Aztán elgondolkozott az öreg, majd így folytatta : — Látja uram ezt a gyönyörű szép napot. Most a jó Isten nevet és ad vigasztalást a gyarló embernek, hogy ne csüggedjen el ! . . .