Friss Hirek, 1926 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1926-01-04 / 1. szám
Hódmező-Vásárhely, 1926. lt.t£ ЛбббЬ X. évfolyam, 1. szám. ____ 1500II IL Felelős szerkesztő : Fejérváry József Laptulajdonos : Kultúra Részvénytársaság Г/Il Független politikai hetilap. Megjelenik minden hétfői, délelőtt mink Hétfő, január 4. A Ház a héten össze fog ülni, akként, hogy megszakítja január 1- ig terjedő szünetét s egy napra felvonul. Hogy miért? Az újságokból ismeri mindenki, egyik oka az a döbbenetes katasztrófa, mely a téli árvízzel sújtotta Békés megyét s mely családok százait tette hajléktalanná, mikor a legjobban fáj a nyomorúság, a másik oka már egészen különös dolog. Budapesten hamis ezer frankos bankjegyeket gyártottak és egy párat belőle Hollandiában, az üdülésre oda küldött gyermekek révén sütöttek el. Ebben az ügyben is megszólal tehát és hallatja hangját a magyar nemzetgyűlés. Szokatlanul, de helyesen, mert eltekintve attól, hogy az ezerfrankosok nem mindennapi értékű bankjegyek ma sem, mindnyájan érezzük, hogy nemzetünket valami szokatlanul arcpirító gyalázat érte, amikor egy kinyújtott kar éppen azt a népet akarta megkárosítani, amelyik vele jót cselekedett. Mikor a háború elején egyszer egy szabadságos tiszt ezressel fizetett a Sasban, a pincérek a szélrózsa minden irányába elrohantak, a vendégek pedig felálltak és néma csodálattal néztek a pénzarisztokratára. Az ezerfrankos még ma is ilyen fajta úr. De a dologban nem ez a fontos. A dologban az az arcpirító, hogy Pesten egy rakás szélhámos az egész világ előtt ekként rontja le a magyarság hitelét s akkor akad egy két gazember, aki azzal tetézi a gazságot és azzal tesz csúffá a világ előtt bennünket, hogy Hollandiába küldi az ezerfrankost és a hamis pénzzel azt a jószívű embert akarja becsapni, aki az ő porontyának szivjasággal otthont, kenyeret és kalácsot ad. Ezt és az ehhez hasonló alávalóságot kell megbélyegezni, ha már a bot kiment a divatból. — Magyar kivitel Jugoszláviába. Egy nagyobb belgrádi cég magyar gyári és nagy kereskedelmi vállalatok képviseletét keresi Jugoszlávia részére. Az erre vonatkozó ajánlat a szegedi kereskedelmi és iparkamaránál 8268-1925. szám alatt megtekinthető. — Vásárengedélyezési díjak megállapítása. A kereskedelemügyi miniszter rendeletet bocsájtott ki a vásárok engedélyezésére fizetendő díjak papírkorona értékben való átszámítása tárgyában, mert sok esetben tapasztalta, hogy a vásártartási jogosultsággal bíró közegek nincsenek tisztában azzal, hogy a vásártartási engedélyekért minden egyes vásár után megállapított 63 aranykorona díj fejében, milyen összegű papirkorona fizetendő be az illetékes m. kir. adóhivatalhoz Tudomására hozza ennélfogva az összes érdekelteknek, hogy az országos és hetivásárok tartásának engedélyéért 1.071.000 papírkorona jár, mely annyiszor fizetendő ahány országos vásárnak egy évben, illetőleg ahány heti vásárnak egy héten való tartása engedélyeztetik. A hadirokkantak felemelt járadékai: Ebben a hónapban már a felemelt járadékot kapják a rokkantak, amely évi járadék a következő: Legénységi állományban: 25 százalék 144.000, 50 százalék 1.200.000, 75 százalék 4.800.000, 100 százalék 12.000.000. Altiszt, iparos kereskedő, gazda. 25 százalék 141.000, 50 százalék 1,800.100, 75 százalék 7.200.000. 100,százalék 18.000.000. Tiszt, önkéntes: 25 százalék 288.000, 50 százalék 2,400.000, 75 százalék 9.600.000, 100 százalék 36.000.000. Az özvegyi járadék: legénység után 720.000, altiszt után 1.440.000, tiszt, önkéntes után 2.400.000. A szülötlen árvák járadéka : legénység után 480.000, tiszt, önkéntes után 840.000, a hátramaradt szülők, nagyszülők és szülötlen testvérek járadéka: legénység után 360.000, tiszt, önkéntes után 720.000. A nevelési pótlék, a gyermekek után havonként, a 25 százalékot hadirokkantaknál a legénység és tiszt után egyformán 6.000 korona, 50 százalékos rokkantaknál, legénység 6.000, altiszt 9.000, tiszt 12.000, 75 százalékos rokkantaknál 20.000, 30.000, 40.00, a 100 százalékosaknál 50.000, 75.000, 100.000 A legénységi állományú özvegyek minden gyermek után havonként 8.000 koronát, a tiszté 18 000 koronát kap. Az öreg Bonti meg a japán követ. Csillagos új magyar márka jelent meg újévkor a magyar művészet csillagos egén. Csoportkiállítás nyílt meg Pesten. Négy piktor aggatta fel a Műcsarnok falára képeit és a négy között megcsendül egy név, mely éljenzés központjában fut felénk. Egy név, mely nagyon is ismerősen hangzik, melynek hallatára aztán felfigyelünk és egy zord téli napon újra a tiszta büszkeség napsugarával telik meg a vásárhelyi lelkünk. Vitéz Darvassy István festőművész érkezett be a magyar halhatatlanok közé A mi vérünk ő, mi fiunk és azok közül való, akiknek műészetéhez van egy kis köze a vásárhelyi ősi zöld varázsos erejének s igy egy uj csillagos zászlót füzünk fel oda, ahol a vásárhelyi nagy alkotók neve ragyog. Nagyon előkelő társaság volt együtt a pénteki megnyitáson. Vitéz Darvassy István valami hatvan képpel szerepel, de nem minden művével, csak azokkal, melyekben a vásárhelyi levegő és azok a csodás színek vannak, melyeket ő látott meg a mártélyi Tiszán, meg a baksi majorban, ahol festegetett. Ahol éveken át, hosszú, céltudatos, végtelenül komoly munkálkodással erre a bemutatóra felkészült. Ott áll a sok kép közt az öreg Bonti ficsér és a megnyitáson ott állott legnagyobb csodálkozással az öreg Bonti előtt a japán követ. Mintha érezte volna, hogy abban a zöldesbe játszó ezüstfodorban az egész napsugárnélküli magyar ég benne van és arról a lesült, barna ficsérarcról ennek az árva, szegény nemzetnek gond ekéitől szántott arca néz a magyar víz végtelenjébe. Az oláh trónörökös szerelmi regénye. Még az árvízkatasztrófa se tudja elterelni a figyelmet arról a botrányról, mely az olaj királyi családban már lezajlott ugyan, de még mindig csinálja asszonyi körökben, talán az öreg királynál is a fejgörcsöket. Minden világlap csak a román trónörökös ügyét tárgyalja, aki váratlanul, meglepetésszerűen lemondott a román trónra való jogáról. Nem éppen Bob herceg már a román trón örököse, de még mindig érdekes fiú, ígl még érdekesebb maga az ügy, mely miatt egy bolondos, ifjúi gesztussal a trón ragyogó hatalmát és pompáját magától eldobja. Hogy mi áll a háttérben ? ... Az összetűzés hátterében Károly trónörökös szívügye rejtőzik. A trónörökös ugyanis megismerkedett egy szép zsidóasszonnyal, akihez csakhamar szerelem fűzte. Ebből botrány keletkezett s amikor a trónörökös rövid idővel ezelőtt Alexandra angol anyakirálynő temetésére az olaj király képviseletében Londonba utazott, erre az útra, mint később kiderült magával vitte barátnőjét. A trónörökös Londonból nemm azt visszatéri Romániába, hanem Velencébe utazott. Ott maradt és onnan küldött üzenetet haza, hogy el akarja venni feleségül a barátnőjét. Szilveszter napján azután megjelent egy rövid hivatalos közlemény, mely a nagy nyilvánossággal közölte a szenzációt. A trónörökös végérvényesen egyszer , mindenkorra lemondott a trónöröklés jogáról és hercegi rangjáról. A király több levélváltás után kénytelen volt e lemondást elfogadni és Sinajába koronatanácsra hívta meg valamennyi politikai párt képviselőit akiknek támogatását kérte, hogy Bukarestben már hónapok óta nyilt titokként emlegették, hogy Károly trónörökös és felesége között súlyos összetűzés támadt. A lapok természetesen erről nem írhattak, még kevésbbé adhattak tudósítást a viszályról lapjaiknak a külföldi tudósítók. trónutódlás jogát Károly herceg egyetlen fiára, a négy éves Mihály h regre ruházhassa át. A koronatanácson valamennyi politikai párt képviselői megjelentek, a miniszterelnökkel együtt. Az egybegyűltek biztosították a királyt támogatásukról. A király kivülök még tanácskozásra hívta meg az ortodox egyház legmagasabb rangú pátriárkáját, a képviselőház és a szenátus elnökét és Prosan tábornokot. A parlamentet a tanácskozások eredményeképenjanuár 4-ére összehívták, hogy a törvényes formaságokat elintézze. Károly trónörökös Olaszországból időközben Svédországba utazott barátnőjével. Még Velencéből azt a kérdést intézte a királyhoz, hogy a királyi ház törvényei értelmében adjon neki polgári nevet, miután hercegi rangjával együtt az azzal járó névről is lemondott. A lemondott Károly trónörökös 1893- ban született, tehát most 33 éves 1921- ben nősült. Felesége Helén görög hercegnő, II. György volt görög király húga. Esküvőjük 1921 március hó 10-én volt Athénban, ahol ugyanakkor György görög király, (akkor még csak trónörökös) feleségül vette Károly oláh trónörökös húgát, Erzsébet hercegnőt. Ez a kettős házasság akkoriban szorosan egybekovácsolta Romániát és Görögországot. Károly trónörökös és Helén hercegnő gyermeke, Mihály, 1921. október hó 25 én született, tehát most ötödik esztendejében van. Bukarestből jelentik: Károly trónörökös már egy év óta folytatott benső viszonyt Lapescu asszonnyal, aki egy oláh kapitány elvált felesége, zsidószármazású nő, atyja Jassiban szatócs. Politikai körökben attól félnek, hogy a trónörökös lemondása súlyos helyzetet fog teremteni az országban és a kormány állását is megrendíti. A lemondott trónörökös már két évvel ezelőtt is csinált hasonló dolgot. Ekkor Odessába szökött és ott házasságot kötött Zambrino Zizi nevű leánynyal. Mikor visszatért Bukarestbe, 75 napi szigorú fogsággal büntették s házasságát felbontották. Károly trónörököst, úgy látszik, nem érinti különösebben az életében beállott nagy változás, mert párisi hiradás szerrint, miután eldobta magától a trónt, Szilveszter éjszakán az egyik mulatóhelyen nagyon zajos mulatságot csapott s a parketten modern táncokat mutatott be. Oláh hanyagság és ршшд okozta a katasztrófát. A hivatalos vizsgálat megállapitotta, hogy az árvízkatasztrófát az oláhok bűnös hanyagsága idézte elő. Amióta balkáni hordák elnyomása alá került Erdély, azóta egyre pusztultak a nagy gonddal és költséggel megépített árvízvédelmi berendezések, mert az oláhok valóságos gyarmatnak tekintették az elrabolt területet s a legeső helyibb épitőiunkát s végezték el rajta. A bűnös hanyagsá mellett azután elmulasztották a veszedelemre való figyelmeztetést is, sőt felháborító gonoszsággal egyenesen magyar területre bocsátották „a megdagadt folyók vizeit. Örök szégyene marad Európa vzető hatalmasságainak, hogy tudatosan rendelik alá a fejlett magyar kultúrát a balkáni műveletlenségnek. A megszállott területen egyéb