Friss Ujság, 1898. február (3. évfolyam, 60-90. szám)
1898-03-01 / 60. szám
s zágnak még nagyobb veszedelmét látja. Az ellenzék közönyét ostorozza s igy végzi: sem az ellenzéki képviselőkben nincs elegendő bátorság, nincs elegendő tetterő népképviselői kötelességük teljesítésére, a Szabadság megvédelmezésére, az elkövetett kérelmek megtorlására, mondjanak le. A képviselőház ülése. — Február 28. — Az ülés elején csaknem több a miniszter, mint az ellenzék. Az öreg Mócsy Antal azonban itt van, s igy nem kell a budget-vita sorsa miatt aggódni. Ezután rákezdi a néppárt jogásza, Mócsy Antal, az igazságügyi budget felrálatát. Ma főkép a kormány czenzurarendeletével foglalkozik A sajtószabadságot megtámadó előzetes czenzúra ellen a néppárt is állást foglal. Nagyon jól tudják, hogy ezt is ellenük fordítaná a kormány. Széchenyi József beszél utána, s törvényszéki elnöki tapasztalait értékesítve a vidéki törvényszékek és járásbíróságok mizériáiról beszél. Arra kéri a minisztert, hogy a budget korlátai közt igyekezzék a bíróságokat mindenütt czélszerű és megfelelő helyiségekkel ellátni. Györy Elek emelkedik fel most a függetlenségi táborban. Siet is kijelenteni, hogy nem a kadet részleteivel felván foglalkozni, csak Erdély czenzulta-rendeletével. Nem az a szoczializmus, ahogy egyes izgatók megtámadják a jogrendet. Az ilyenekkel szemben nagy szigorral, rendkívüli intézkedésekkel kell fellépni. De ezeknek az intézkedéseknek rendkívüli jellegét föl kell tüntetni. Az ilyen rendkívüli intézkedésekre felhatalmazás kell a törvényhozástól, s föl kelltüntetni azt, hogy ezek nem állandó törvényességiek. Törvénytelen a kormány sajtórendelete, törvénytelenek a házkutatások, törvénytelen a személyesszabadság megsértése s a legnagyobb törvénytelenség az, hogy a miniszter helyeslésével még nagyobb törvénytelenségeket fog előidézni. A személyes szabadságot a gyülekezés, a szólás jogát a magyar alkotmány nem köti engedélyhez. Ezek ős eredeti jogaink. Ilyen törvénysértésekért vád alá kell helyezni a kormányt, de nálunk minden helyes mert a többség hozzájárul. Ilyen körülmények között nem lephet meg senkit sem a közvélemény elkeseredése. Aholó felelősség teljesen megszűnt, ott az önkénynek orgiái következnek. Nagyon széves, sőt veszedelmes az ilyen politika.A 48-as törvényekbe s a liberalizmus tervébe belemagyarázta a kormány a czenzúrát, a házkutatásokat, a szabad gyülekezési jog konfiskálását. Azzal érvel Erdély, hogy amit az ő rendelete állapít meg,az nem czenzúra, vagy ha az, a 48-ikisajtótörvény hibája. Azt magyarázza idele a 48-iki törvénybe, hogy a köteles példányokat a szétküldés előtt kell átadni a hatóságnak, hogy az a terjesztés előtt lefoglalhassa. . Ennek a sajtótörvényhez való viszonyát legy mesével illusztrálja. Egy maharadzsa egy bölcs embert vett maga mellé,aki a világosságot és a bölcseséget hirdette. Ezt a bölcset gyönyörű kertjében, mely a legremekebb gyümölcsökkel volt tele, egy pavillonba ültette: — Amikor csak akarod, kimehetsz innen, s tetszésed szerint tépheted le a legszebb gyümölcsöt. De a maharadzsa két embot állított az ajtó elé, s meghagyta nekik, hogy ha ez az ember ki mer mozdulni, rögtön csapják le a fejét. Hát Erdély Sándor sajtószabadsága is ilyen szabadság. Győry részletesen foglalkozik az igazságügyminiszter beszédével. A miniszter azt mondja, hogy a vizsgálóbíró köteles az ügyész vádjára a megfoglalást rendelni. Ez a kijelentés világos törénysértés, mert a 48-iki sajtótörvényt mondja, hogy a vizsgálóbíró, haükségesnek tartja, zár alá veheti az ülő sajtóterméket. Győry rámutat arra, hogy a miniszter a régi czenzorok helyébe, akiknek legalább megfelelő képzettségük volt, megtette czenzoroknak a szolgabírákat s a falusi bírókat. Ezek megteszik, hogy ha egy lap például az ismeretes 3 millióról ír, rögtön lefoglalják. A különbség a régi cenzúrával szemben csak az, hogy most a kinyomatás után foglalják le a lapot, amikor már csomó pénzbe került. Nem ez volt a 48-iki sajtótörvény megalkotóiáának szelleme. A miniszter jóakaratától elvárja, hogy-t, belátva a ballépést, nyíltan elismeri, hogy rendelete nem egyezik meg a 48-iki törvénynyel. — Dehogy ismeri el? — Hszen az csökönyös mint a sz.... Ilyen s hasonló szeretetteljes megjegyzések repülnek Erdély felé. * J Kis szünet után Emmer Kornél, akit kibuktattak az igazságügyi bizottságból, természetes tehát, hogy az igazságügyi tárczánál szólalt fel. Az amivel itt szemben állunk, nem a ‘ szocziálizmus, ezek a tünetek csak karikatúrái a szoczializmusnak, s csak kompromittálják a szocziálizmus sok helyes elvét. Ilyen helyzettel állt szemben a kormány, midőn elhatározta, hogy az izgató sajtó ellen a 48-iki sajtótörvény inter- pretácziójával, vagy egy ideig nem használt szakaszának alkalmazásával lép fel. A kormány ezzel olyan precedenst alkot, melynek perpetuálását nem kívánja, mert ez juthat olyan kezekbe is, me- ‘lyek a jelenlegieknél kevésbbé alkal- l mazzák a sajtószabadság fentartására. 4 — Az lehetetlen! — kiáltják balról. Feltétlenül előáll annak a szükségessége, hogy a 48-as ideiglenes sajtótörvény helyébe egy végleges sajtótörvényt alkossunk. A 48-as sajtótörvényen már eddig is rést ütött a büntető törvénykönyv az annak életbeléptetéséről szóló törvény, a bűnvádi perrendtartás, s legfőkép a 16. §., melynek keletkezési históriáját ismerjük, s káros hatását érezni fogjuk. A baloldalon újra felhangzik a helyeslés. Határozati javaslatot terjeszt a képviselőház elé, mely szerint utasítlassék a kormány, hogy minél előbb terjeszszen javaslatot a ház elé egy végleges rendszerű sajtótörvény megalkotása tárgyában. Itt már nagy tiltakozás hangzik fel az ellenzéken. Teljes pietással viseltetik a 48-iki sajtótörvény iránt, de ez a törvény már nem felel meg a kor igényeinek s eredetileg csak ideiglenesnek szánták. Emmer mély csend közepett ül vissza helyére. Berzeviczy elnök most a vita folytatását holnapra halasztotta és az interpellácziókra került a sor. Kossuth Ferencz az egész kormányhoz intézte következő megrövidített interpelláczióját: Mily jogalapra fekteti a kormány a sajtószabadság, a gyülekezési jog és a személyi szabadság ellen intézett támadásokat ? Válasz nem volt — Pichler Győző következett. Pichler a rendőri tisztikarnak az önérzetes és tisztességes része javára szólal föl, amely rész szégyenli már a rendőrség ismeretes ügyét. Már igen sok rendőrtiszt van, aki annyira röstell hordozni a rendőrtiszti ruhát, hogy más pályát keres. Napról-napra újabb botránynak teszi ki a kormány az államrendőrséget. Bérczi vizsgálat alatt van s mégis neki osztják ki a legkényeseb ügyeket. Interpellácziójában kérdi a minisztert tudja-e, hogy az államrendőrség tisztikarában nagy az elkeseredés, a közönség körében pedig nagy az antipátia a rendőrség ellen, mely már ruháit röstell hordani a rendőrségnek mindig egy névhez tapadó botrányai miatt? Az ülés ezzel bevégződött. FRISS ÚJSÁG Felfordulás Ausztriában. jjf— Távirati tudósítások. — Mennél inkább közeledik a nap, amelyre Gautsch ígérte, hogy rendet fog csinálni Ausztriában, annál nagyobb a zavar és felfordulás az ^osztrák tartományokban. Bizvást lehet mondani, JjfS&jpa rosszabbak az állapotok, tjyjnk^obbarc azelőtt és*! Gautschnakugyancsak meg kell erőltetnie nem éppen hogy államférfim tehetségeit, hogy eredményt tudjon elérni. Mert máskülönben bukik, mint bukott Badeni is. Az osztrák helyzetről szóló távirataink a következők: Brünn, febr. 28. A vigadóban nagy választói ülést tartottak tegnap a kereskedői alkalmazottak Ez alkalommal a német nemzetiek és szocziáldemokraták között viharos jelenetek játszódtak le. A rendőrség közbelépett és hat embert letartóztatott. Teschen, február 28. A német földmivesek gyűlést tartottak ma, amelyen körülbelül kétezren jelentek meg, köztük sok szocziáldemokrata is. Amikor a földmívesek programmját kihirdették, benne volt az is, hogy a parasztok óvakodjanak a szocziáldemokratáktól. Óriási lárma támadt erre. Schrammel szoczialista képviselő tiltakozott az ellen, hogy a gyűlést ilyen körülmények között parasztgyülésnek nevezzék. Botrányos jelenetek játszódtak le ezután, úgy hogy a rendőrség feloszlatta a gyűlést. Drága, február 28. A tartománygyülés tagjainak körében híre jár, hogy már a legközelebbi napokban, a cseh tartománygyűlés bezárása után kihirdetik az új nyelvrendeletet és visszavonják ez egyesületi színek viselése tárgyában kiadott renddelet. A képviselők azt hiszik, hogy az uj nyelvrendelet óriási zavaroknak lesz az előidézője. Bécs, február 28. Míg a cseh és lengyel lapok a Gautsch kormány bukásáról beszélnek, hivatalos oldalról tagadják a válságot. A minisztériumhoz közelálló körök kijelentik, hogy a kormány egybe fogja hívni a birodalmi gyűlést és megkísérli akcióképessé tenni a parlamentet. A Neues Wiener Tagslatt egy államférfi következő nyilatkozatát közli: „A helyzet Ausztriában nagyon kuszált és a kibontakozás nehéz lesz. A zavarok eloszlatására azonban ma feltétlenül Gautsch báró a legalkalmasabb személyiség Ausztriában. Ha ő nem fogja megoldhatni a kérdést, más még kevésbé lesz képes rá. Drága, február 28. A tartományfőnök nyilatkozatához a Naradny Liszty a következőket jegyzi meg: A kormány rideg, bürokratikus kijelentése egy csapásra szétszakította a csehek és a közte eddig fennállott a gyönge kapcsot és tisztázta helyzetet. Gautsch báró válasza a kibontakozást lehetetlenné teszi. A csehek türelmének vége szakadt. A kormány többsége egyetlen cseh képviselőt sem fog kapni és rajta leszünk, hogy egyáltalán ne legyen többsége a bécsi parlamentben. Eger, február 28. Az Ivo és Schönerer képviselőktől tegnapra egybehitt német-nemzeti értekezleten körülbelül kétezren vettek részt. Sandner polgármester azt indítványozza, hogy az értekezlet mondja ki határozatnak, hogy a Magyarországgalvaló perszonáluniót előnyben részesíti a mai állapotok felett. márczius 1 Kohn Dávid és Amerika. — Saját tudósítónktól. Kohn Dávidnak nyomdája és sirkőraktára volt Egerben, amely leégett, de 33.000 forintra biztosítva volt. A biztosítótársaság 18000 frt hííján, amiből per lett, kifizette az összeget, s Kohn időközben Budapestre költözött, ahol megvette a Petőfi-nyomdát.Kohn nemsokára újra kapott előbb 9000 forintot, amennyire a társasággal kiegyezett, majd ismét 8000 frtot, mert eladta a nyomdáját. Noha ilyeténképen szép summa ütötte a markát, a hitelezőit csúfosan kijátszotta, akik aztán csalásért feljelentették. A tárgyaláson Kohn úrnak mindennel szemben csak egy mentsvára volt — Amerika. — Hová tette azt a sok pénzt ? kérdezte az elnök. — Először is fizettem 6000 frtot egy rokonomnak. — Hol az a volt hitelezője ? — Hát, kérem — sajnos — Amerikában. — Igen ? És hol a többi pénz ? — Sokáig betegeskedtem, bizonyíthatja az orvosom. — Nincs az is Amerikában ? — A doktor úr itt van, de tán ő is járt Amerikában. A törvényszék ezután az előbb megvett s utóbb hamarosan eladott Petőfi-nyomda dolgát firtatta. Megkérdezte az elnök, hol van Bihari Mór, kitől Kohn a nyomdát vásárolta. — Bizony az is Amerikában ... Derültség.) — Már meg ez is ? — Ez is, de kérem Bihari úr visszatért Több amerikai tanú nem lévén, a bizonyítást befejezték s a törvényszék Kohnt, akinek Ödönffy Miksa dr. volt a védője, egy évi börtönre ítélte. Persze felebbezett, aminek kijelentése után, inti az elnök, hogy távozhatik, amíg az ítélet jogerős lesz. BUDAPESTI ÉLET. Kedd, február 28. Krisztus a keresztfán és Jeruzsálem óriási körkép, látható reggel 9-től esti 8 óráig. Este villanyvilágítás. Belépti díj 50 kr, gyermekjegy 30 kr. A nemzeti színházban. Denise. Az operaházban. Álár. A várszínház. Zárva. A via színházban: Coulisset úr! A népszínházban: A baba. A magyar színházban: A Michu lányok. Apponyi az Akadémiában. Néhány napilap már megírta, hogy Apponyi Albert grófot Láng Lajos tiszteleti tagnak ajánlotta a magyar tudományos Akadémia II. osztályában. Értesülésünk szerint Apponyit Lángon kívül Asbóth János, Concha Győző és Acsády Ignácz is ajánlották a tiszteleti tagságra. Munkások köszönete. Vasárnap délben Herczegh Mihály dr. egyetemi rektor és Lehóczky Antal országgyűlési képviselő vezetése alatt, budapesti munkás és iparosegyesületek elnökeiből alakult ötventagú küldöttség tisztelgett Darányi Ignácz dr. földmivelésügyi miniszternél. “ A küldöttség nevében Herczegh Mihály dr. beszélt, aki köszönetet mondott a miniszternek a munkástörvények megalkotása és életbeléptetése körül szerzett érdemeiért és egyben figyelmébe ajánlotta az országos nemzeti szövetséget, melynek egyik szakosztálya tisztára a munkás és földmivelő nép érdekei megóvásának szenteli tevékenységét. Darányi miniszter válaszában kijelentette, hogy ismeri a nemzeti szövetségnek a munkáskérdés ügyében kifejtett hasznos tevékenységét s mindenkor örömmel fogja megragadni az alkalmat, a szövetség érdekeinek előmozdítására. A küldöttség megéljenezte a minisztert, aki azután egy darabig elbeszélgetett a küldöttség tagjaival.