Friss Ujság, 1898. február (3. évfolyam, 60-90. szám)

1898-03-02 / 61. szám

III. évfolyam, 61. szám. Budapest, 1898. szerda, márczius 2. Ara­­ krajczár. " '.■.­. .­­ .....................................................................................— -—...................... ............................................................................................................................................................................................................................................................ - . ..................................................................................................... ) A munkástörvény. A mai napon életbelépett a mező­­gazdasági munkásokról szóló 1898. II. törvényczikk. Mint szentesített törvénynyel szemben, illendő, köte­les tisztelettel szándékozunk vizs­gálni azt a változást, amit ez a törvény előidézett és előidézni fog. Nem kevesebb, mint félszázaddal kell visszamennünk, ha a magyar mezei munkás sorsát lelkiismerete­sen akarjuk megvizsgálni. Éppen ötven esztendeje annak, hogy 1848- ban felszabadítottuk a jobbágysá­got és merjük állítani, hogy éppen a jelen munkástörvény az, mely ötven esztendő múlva a zsellérséget szabadítja ki törvényen kívüli ed­digi állapotából. Íme bizonyítékaink: A jobbágyság felszabadítása és az egyenjogúság kimondása nem jelentett sem többet, sem kevesebbet, csak annyit, hogy :»szabad a vásár«. Az 1848 meg­adta mindenkinek a jogot a küz­delemre. Kérdjük azonban, hogy mi haszna van a gyengének abból, ha joga van küzdeni ? Hiszen ha egyéb­ként be nem látnák, egy félszázad tapasztalata eléggé megmutatta,­­hogy a létért való felszabadított­­küzdelemben mindig az erőssé a­­koncz. A jognak ekkora mértéke még a vadállatok közt is fennáll, mert küzdeni a létért, a táplálékért még ott is joga van mindenkinek. A gyöngék, az elhagyatottak számára mi az egyenjogúságnál többet követe­lünk. A munkás néposztály, akár a gazdasági, akár az ipari szakban munkaadóival szemben nemcsak egyenlő jogokat, hanem támogatást is érdemel, csak akkor lehetséges hogy a létért való ,A küzdelemben néha-néha ő is győzhet. Ezt a támogatást, ezt a nagyobb mértékét az egyenlő jogoknak nyújtja a mezőgazdasági munká­soknak ebben az esztendőben az első magyar törvény. Ez a törvény védi meg a Jancsi-bankóktól, amire eddig miniszteri rendelet nem volt képes. Ez a törvény határozza meg, hogy a szerződésben pénzegyenérték szerepeljen, villámhárítója annak, hogy rossz terméskor is megfizet­tessék a jól végzett munka. Ez a törvény sorolja föl a lehető leg­részletesebben és minden kigondol­ható esetre kiterjeszkedve a mun­kás jogait, úgy, hogy még a gyanú árnyéka sem férhet ezentúl ahhoz, hogy mert kabátos ember az ítélő bíró, a kabátos gazdának szolgál majd igazsággal. Mindezeken felül a törvényt életbeléptető rendeletek is olyanok, hogy miként a törvényt magát, épp úgy a rendeleteket is érdemes mi erre­ számtalan példányban terjeszteni és töviről-hegyéig hozzáértőktől élőszóval megmagyaráztatni, mert hát mindig igaz marad az, hogy mondott szóból ért az ember. Már­pedig, ha azt megérti a mezei mun­kás, hogy még az ítélőbírónak is ki van adva, hogy a tárgyalás fo­lyamán védője tartozik lenni a munkásnak, és ha azt megérti, hogy a tárgyalás minden forduló­jánál figyelmeztetni tartozik a pa­­nasztottakat cselekményeik és mu­lasztásaik következményeire: nem ér-e ez a tudat többet egy ezred kirendelt katonaságnál ? Nemkülönben minden mukásnak érdemes meghallania azt, hogy e törvény életbeléptetésének küszöbén, miket követel a miniszter a törvény végrehajtóitól. A hivatalos rendeleti lapban olvassuk, hogy pártatlan igazságot, humánus eljárást köve­tel a bírótól. A munkaadó és a munkás közötti jó viszony szem előtt tartását és nem egyszerű kö­­telességteljesítést, hanem «nagy és nemes feladatot» ró a hatóságokra. Hevesebb súrlódásoknál is tapinta­tos eljárást, erős jogérzéket és lan­kadatlan ügybuzgalmat követel a bírótól. Mától fogva tehát diktál a tör­vény. Diktál bírónak, munkaadónak és munkásoknak egyaránt. Minthogy pedig a gyöngébbet, a munkást élni segíti és csak visszaélni nem engedi azzal a fegyverrel, me­lyet neki a létért való küzdelemre ez a törvény ajándékozott, ezért üdvözöljük ezt az életbelépett tör­vényt és kívánjuk, hogy esztendők tapasztalatai békésen javítgassák hiányait. Gudenus báró tartományi főnök erre rendreutasítja Schrobach helyettes el­nököt. Azután bejelenti, hogy Schneider, a javaslat előadója megbízatásáról le­mond. Lustkandl indítványára ekkor felfüg­gesztik az ülést, hogy a vasúti bizottság más előadót választhasson. Az indítványt elfogadták. Az ülés újból való megnyitása után Gu­denus báró kérdést intéz a bizottság el­nökéhez Jax képviselőhöz, hogy megejtik e a választást. Jax: Elhatároztuk, hogy nem veszünk részt a választásban, mert a tartomány­­gyűlés nincsen feljogosítva a házszabályok egyoldalú megváltoztatására. (Nagy lárma.) Dött a keresztényszoczialistákhoz: Ez népbolonditás. A keresztényszoczialisták megrohanják Dözsöt s szitkokkal halmozzák el. Geszmann: Önnek egyáltalán nincs joga beszélni. Böte (Geszmannhoz): Maga balek fogó­ön egy közönséges fráter. (Óriási lárma.) Gudenus báró folyton csönget. A lárma és a káromkodás még néhány perczig tart, aztán nyugodtan folytatják a tárgyalást. Botrány a tartománygyü­­lésen. — Távirati tudósítás. — Bécs, márczius 1. Az alsó-ausztriai tartománygyülés több­ségének a Kreras-Guttenbrunni vasút ki­építése tárgyában tanúsított házszabály­ellenes viselkedése Auersperg herczeget a mai ülésen erélyes tiltakozásra indította. Elvárja, hogy ezentúl másképp alkalmaz­zák a házszabályokat. (Élénk ellentmondás jobbról. Kiáltások. Hallatlan! Micsoda ar­­czátlanság!) Philippovich, Gudenus báró eljárása arra mutat, hogy a mostani tartományi főnök nem egyéb a többség inasánál. (Ki­áltások: Ki vele! Gyalázat!) Auersperg herczeg szólásra jelentkezik. Strobach a tartományi főnök helyettese: Ne kezdje el újra a veszekedést. Benedikt izgatottan követeli, hogy Stro­­bachot rendreutasítsák. Kiáltások jobbfelől Csendet zsidó ! Nagy lárma.) Benedikt: Strobachot rendre kell utasí­tani. Az elnöknek nem szabad szitko­zódnia. Öngyilkos járásbiró. — Saját tudósítónktól. — Késő éjszaka kaptuk távirati utón Bécsből az alább következő hirt, amely hivatva van széles körökben szenzácziót kelteni. Bécs, márczius 1. Egy itteni szállodában egy idegen ember revolverrel főbe lőtte magát. A golyó jobb halántékán hatolt be és halált okozott. Az öngyilkos február 28-án este, podgyász nélkül jött a szállodába, egy szerény szobát bérelt és a vendégkönyvbe­n Horánszky Béla, budapesti járásbírói nevet írt be. Röviddel érkezése után eltá­vozott azzal, hogy a Ronacher mula­tóba megy és csak késő éjjel tért vissza a szállodába. Mivel délután 4 óráig nem mutatkozott, gyanakodni kezdtek és felnyitották szobáját. Ott találták meg élettelenül. A szál­loda igazgatósága értesítette az eset­ről a budapesti rendőrséget. Fővárosi tudósítónk az öngyilkosság előzményeiről a következőket írja: Bo­­ránszky aljárásbiró február hónapban nősült meg és egy miskolczi földbirto­kos leányát vette nőül. A fiatal pár a Murányi-utcza . 51. szám alatt három szobás lakást vett föl. Csendben élde­géltek és a járásbíró szorgalmasan eljárt minden nap hivatalába, amely a VI. kerületi járásbíróságnál volt. Csütörtökön aztán váratlanul vendé­geket kapott a fiatal pár. Megérkezett Miskolczról a férj anyósa és­ sógora. Valami történt a családban mert a lá­togatók és a férj között zajos jelene­tek játszódtak le. Ezek a jelenetek akkora hatással voltak a fiatal férjre, hogy szombaton elutazott Budapestről anélkül, hogy hivatalában szabadságot kért volna. Bécsbe ment, ahol aztán elkövette az öngyilkosságot, amelyről fentebb közölt táviratunk szól. A fővárosban az a hír terjedt el az éjszaka, hogy az öngyilkos járásbíró fia J Horánszky Nándornak, a nemzeti párt vezérének, ez a hír azonban a mi biz­tos értesülésünk szerint nem felel meg a valóságnak. POLITIKA. Bécsből táviratozzák a delegácziók egybehivásáról. a­ delegáczióknak áp­rilis végére történendő egybehivására vonatkozó határozatot azon előzetes fel­tevés mellett hozták, hogy a reichsrath munkaképes lesz. Ha e feltevés azonban nem fog bekövetkezni, úgy a delegácziók egybehivását későbbre kell halasztani s a reichsrath ülésszakát ehhez képest meg­hosszabbítani. Magyar politikai körökben fölmerült az az érdekes eszme, hogy Magyarország mely az idén ünnepli szabadságharczának félszázados jubileumát, üdvözölje Olasz­országot, mely ugyancsak az idén ünnepli meg alkotmányának ötvenesztendős jubi­leumát. Mint értesülünk Kossuth Ferencz, a függetlenségi és 48-as párt elnöke ez irány­ban pártjában a mozgalmat meg is indítja és legközelebb egy indítvá­nynyal fog e tárgy­ban föllépni. Az eszmének politikai körök­ben sok barátja van, de a kormány — hallomás szerint — idegenkedik az eszme keresztülvitelétől, mivel az nemzetközi nehézségekbe ütközhet. Bánffy Dezső bárói kit Kossuth Ferencz ma a Ház folyosóján megkérdezett egyéni véleménye iránt, nem valami biztatóan nyilatkozott a kérdés felől. A hivatalos lap holnapi száma, értesü­lésünk szerint, legfelsőbb kézírást közöl, mely arról ad hírt, hogy a király Dániel Ernő báró kereskedelmi miniszternek a vaskoronarend első osztályú lovag­­keresztjét adományozta. Az Otthon Írók és hírlapírók körének választmánya ma délután Rákosi Jenő elnöklete alatt ülést tartott. A házi ügyek elintézése után Guthi Soma dr. előterjesz­tette munkálatát egy szervezendő újság­írói fegyelmi kamaráról. Schwarcz Ármin választmányi tag emlékeztetett ek­kor arra, hogy több helyütt folynak e tárgyban megbeszélések s hogy Erdély Sándor igazságügyminiszter felkérte Kenedi­ Géza drt egy új sajtótörvény terve­zetének kodifikálására. A választmány ennek figyelembevételével Csajthay Ferencz, Lukács Gyula és Fenyő Sándor választ­mányi tagokból és Guthi Sama­drból álló bizottságot küldött ki a kérdés tanulmá­ny­ozására. A márczius 15-ének megünneplésére alakult országos bizottság megbízásából alakult küldöttség ma délelőtt felkereste Halmos János polgármestert, hogy a Vigadó nagytermét elkérje a márczius 15-én este tartandó bankettre. A polgár­­mester kijelentette, hogy ebben a tárgy­ban a pénteken tartandó tanácsülés fog határozni. A bizottság reméli, hogy e hazafias kérést a tanács nem fogja megtagadni. E küldöttség a mai nap folyamán felkereste a két függetlenségi párt és a nemzeti párt elnökségeit, hogy a tagokat az ünnepélyen való részvételre felkérjék.

Next