Friss Ujság, 1900. január (5. évfolyam, 1-31. szám)

1900-01-01 / 1. szám

V. évfolyam I. szám. Budapest, 1900. hétfő, január 1. 1 krajczár, KILITIKAI MogJetae^a^v id^a*p kosta' ^ Berendezkedés uj évre. A magyar és osztrák hivatalos lap nag­y fontosságú intézkedésekről ad ma hírt. Közli a kvóta ügyében a király döntését, amely, mint előre jeleztük, 331/49—6646/49 százalék — anélkül azonban, hogy a preczipitum levonásáról szólna. Az osztrák hiva­talos lap szól erről a levonásról és éppen ez is érthetetlen, hogy a ma­gyar hivatalos lapból miért maradt ki ilyen fontos rendelkezés. A kvóta, döntésről, az átutalásról és a függő­ben volt közös kérdéseket szabályozó rendeletekről a következő tudósítá­saink szólnak: A király döntése. Kedves szél­ ! Minthogy a magyar korona országainak és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országoknak törvényes képviseletei között arra az arányra nézve, amely­ben azok a közös ügyek költségeihez járulni tartoznak, az 1807. évi XII. törvényczikk 19., 20. és 21. §§-ai (az 1867. évi deczeember hó 21-én kelt ausztriai törvény 3. §-a R. G. Bl. 14.6. sz.) értelmében létesítendő egyez­mény nem jött létre , a közös ügyek költségeihez való hozzájárulási arány kérdését az idézett törvényczikk 21. §-a (az idézett törvény 3. §-a) alapján és az 1900. év első hat hó­napjának tartamára való érvénynyel akkor döntöm el, hogy a közös ügyek költségeiből a magyar ko­rona országai 333/4­­0/6-ot, a biro­dalmi tanácsban képviselt királysá­gok és országok GGwli9°i0-ot visel­nek. Utasítom önt, hogy ezt köztudo­másra hozza. Kelt Bec­ben, 1899. évi deczember 30-án. FERENCZ JÓZSEF s. k. Széll Kálmán s. k. Felhatalmazás a közös költségekre. A király ma a delegáczió következő határozatát hagyta jóvá: A közös minisztérium felhatalmaz­­tatik, hogy a közös kiadásokat az 1900-ik évi január hó 1-től április hó 39-ig terjedő időszak alatt az 1899-ik évre megszavazott rendes szükséglet és az ugyanazon évre a Boszniában, Herczegovinában és a Lim-területen levő parancsnokságok, csapatok és intézetek részére enge­délyezett rendkívüli szüségiet arányá­ban megtehesse. Ezen kiadások az 1900-dik évre megszavazandó költségvetés számsze­rinti keretébe lesznek beillesztendők. Ez nem pr­ejudikál az 1900. évi költ­ségvetés megszavazásának, sem egész­ben, sem pedig az egyes czimek és tételekre nézve. A magyar korona országaira, ille­tőleg a birodalmi tanácsban képvi­selt királyságokra és országokra eső részösszegek a törvényesen megálla­pítandó kvótaarány szerint lesznek kiszámitandók. Bécs, 1899. évi deczember 28-án. Gróf Szapáry Gyula s. k. elnök. Dr. Münnich Aurél s. k. jegyző. A közös ügyek tárgyalására a ma­gyar országgyűlés és a birodalmi tanács részéről kiküldött és Általunk 1899. évi november hó 30-ára Bécsbe egybehívott bizottságoknak az 1900. év négy első hónapjában felmerülendő közös kiadások engedélyezése tár­gyában hozott határozatát közös mi­nisztériumunk előterjesztése folytán az 1837. évi XII. törvényczikk értel­mében ezennel jóváhagyjuk és meg­­erősítjük. Kelt Bécsben, 1899. évi deczember 30-án. FERENCZ JÓZSEF s. k. Goluchowski s. k. Kállay s. k. Krieghammer s. k. lovassági tábornok. A bélyeg-egyezmény. A hivatalos lap mai száma teszi közzé a magyar korona országainak pénz­ügyminisztere és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénz­ügyminisztere között a bélyeg- és köz­vetlen illetékek, fogyasztási bélyeg és díjak iránt létrejött egyezményről szóló 1899. évi XLVI. törvényczikket szente­­sitési záradékkal ellátva. Ezzel függ össze ez a rendelet, ame­lyet az osztrák pénzügyminiszterrel a bélyeg és közvetlen illetékek, fogyasz­tási bélyeg és dijak dolgában kötött egyezmény értelmében Lukács László pénzügyminiszter ma kibocsátott. A rendelet a következő: 1. §• A m. kir. pénzügyminiszter és a birodalmi tanácsban képviselt király­­ságok és országok pénzügyminisztere között, a bélyeg- és közvetlen illeté­kek, fogyasztási bélyeg és díjak iránt Budapesten . , , —7T-7— ------ 1896. évi deczember hó Béc.-ben Budapesten 26-án kötött egyezmény és­­jHCnben' -1898. évi április 20-án kötött pót­egyezményt mint 1899. évi XlVI. t.-czikk az ország törvényei közé iktattatván, mindkét egyezményt az 1896. évi deczember 26-án kelt egyezmény 46. §-­ban nyert felhatal­mazás alapján 1900. évi január 1-től kezdve életbe léptetem. 2. §. Az 1. §. alatt említett egyezmény­nek határozatai a monarchia két ál­lamának Bosznia és Herczegovinához való viszonyában — a teljes viszo­nosság alkalmazásának feltétele alatt az említett egyezmény 47. §-ában foglalt rendelkezések értelmében meg­felelően alkalmazandók. Budapesten 1899. évi deczember 31-én. Lukács László s. k. m. kir. pénzügyminiszter. Ugyancsak a hivatalos lap mai száma közli a horvát provizóriumról szóló tör­vény életbeléptetését Az átutalás. Az osztrák hivatalos lap mai számá­ban jelent meg az átutalásról szóló császári rendelet. E szerint az adót visszatérítik nekünk minden hektoliter sör után abban az összegben, mely a közösen megállapítandó tételek után­izetendő, minden 100 kilogramm ás­ványolaj után a közösen megállapított adótételekben, továbbá a bizonyos finomságú megadóztatott czukor ama mennyiségei után, amelyek az állami te­rületek egyikéről a másikra átszállít­­tatnak. A dél-afrikai háború. — Távirati tudósítás. — London, deczember 31. A Reuter ügynökség arról értesül, hogy a «Bundesrath» német gőzös fe­délzetén három katonatiszt és 20 köz­legény van, akik a burok szolgálatába szándékoznak állani. Pretoria, deczember 31. A Volks-Raathnak egy augusztus 25-én kelt határozata értelmében a dinamit árakat alább szállító új szerződést csü­törtökön fogja a kormány és a dinamit­­társaság aláírni. Was ngton, deczember 31. Az Egyesült-Álamok pretoriai konzu­látusa azt táviratozza, hogy a transz­­váli hatóságok az Egyesü­lt-Álamok megbízottjának azon kérelmének, hogy egy amerikai katonatiszt a burok min­den mozdulatát követhesse, a legkész­ségesebben helyt adtak. Az itteni had­ügyi kormány haladéktalanul kiszemel egy katonatisztet, akit a dél-afrikai harcztérre fog küldeni. Pretória, deczember 31. A három Meloponál elfogott angol azt mondja, hogy egy Powerl nevű vezérkari tiszt az ütközetben elesett és hogy lord Edward, Cecil Salys­­bury fia és lord Charles Cavendisi- Bentinek megsebesültek. Az angolok kitörtek, hogy egy búr ágyút elfog­laljanak és súlyos veszteséget szen­vedtek. London, deczember 31. Kimberley lakosságának üdvözlő táv­iratára az angol királynő újév alkal­mából Kekewich ezredesnek a követ­kező táviratot küldte: Mélyen meg vagyok indulva. Csod­battal nézem az elhatározott és vitéz védelmet és nagyon fáj­lalom az emberéletben esett vesz­teséget. Amsterdam, deczember 31. Müller dr., az Oranje szabadállam itteni képviselője kijelenti, hogy valót­lan az angol lapoknak az a hite, mintha az Oranje lakók a burokkal szemben kétséges álláspontra helyezkedtek volna, vagy éppen hátat fordítanának Transz­válnak. Erről szó sem lehet. Az ilyen­­hir mind fecsegés, amelynek az a czélja, hogy az angolokat bátorít­ 8.1896 február­jától kezdve, amikor Steyn 17,000 szava­zattal Fraser 13,000 szavazatával szem­ben elnökké lett, Fraser híveinek száma folyton csökkent, míg végre híveivel együtt maga Fraser is Steynhez csatla­kozott. Oranje volksrandja egyhangúlag mondta ki, hogy a Transzval által az­ angol bevándoroltak számára felajánlott választási jogot nagyon is elégnek tartja és ugyancsak egyhangúlag mondta ki, hogy a háborúban Transzval mellé áll Loch lordnak az az állítása, hogy" Steynnak az a czélja, hogy Dél-Afriká­­­ban holland birodalmat alapítson, légi­ből kapott állítás. Oranjenak nincs más czélja, mint ahogy a két dél-afrikai köztársaság függetlenségét fentartsa. London, deczember 31. A Reutter-iroda jelenti Londonból, hivatalos helyről. Az angol hadihajók által elfogott Bundesrath német hajó mindaddig zár alatt marad, míg a durbani bíróság nem dönt ügyé­ben. Kiemelik, hogy a Bundesrath zár alá vételének nagy okának kellett len­­­nie, mert hiszen az angol hajónak már előzetesen okát kellett adnia eljárásá­nak a bíróság előtt. A század utolsó drámája. — Saját tudósítónktól. — Öt revolverlövés dördült el ma egy kisebb fővárosi szállodában és ezzel megtörtént a század utolsó drámája. A szinhely a Két korona szálló volt, a szereplők tehát ném választottak va­lami fényes keretet a véres esethez. De annál jellemzőbbet. Mert ez az utolsó dráma a kenyérharczok nagy századát zárta le. Szalai Béla kereskedősegéd volt. Ál­lását elvesztette s mivel kenyeret mégis kellett keresni, beállt háziszolgának. Itt se maradt sokáig. Felmondták neki, a szolgálatot és két héttel ezelőtt ke-­­nyér nélkül maradt Preisz Margittal, akivel közös háztar­tásban élt és két, három éves leányával. Hiába fordult akárhova, nem kapott munkát. A kínzó nyomorúság megtörte az élethez való reményét és elhatározta, hogy megöli magát­­és elpusztítja kis családját. A külvárosban tartott kis lakását felmondta és tegnap mindhárman lakást váltottak­ a két korona szállodában. A szálló személyzete ma reggel öt­ lövést hallott a kis szobában eldör­dülni. Betörték az ajtót. Szalai Béla ott­ feküdt a földön, vérében. A szivén érte a golyó és néhány percz múlva meg is halt. Az asszony fogyatékos ruhában, kibontott hajjal és vérző fejjel futkosott a szobában fel s alá. Sikoltozott, a ke­e­zeit tördelte s hosszú idő telt el, míg­ magához tért annyira, hogy beszélni­ tudtak vele. Elmondta, hogy a dráma nem közös­­megegyezéssel történt. Szalai azt mondta neki, hogy a lakást nem tudja tovább fizetni s ezért jó lesz, ha szállodába, költöznek. Ő nem is gondolt arra,hogy­ a szálloda még drágább. Ma reggel­ aztán Szalai egyszerre revolvert rántott­ elő és háromszor egymásutánra sütötte." Mind a három golyó talált és a kopo­­­nyacsontot érte, de nem ejtett rajta­ nagy sebet, úgy hogy el sem ájult. Szalai aztán kétszer magára lőtt, ha

Next