Friss Ujság, 1901. július (6. évfolyam, 182-211. szám)

1901-07-06 / 186. szám

VI. évfolyam, 186. szám, Budapest 1901. szombat julius 6.____________2 fillér, (1 krajszár.) | ***** híhlír ír jsrzzttzL Előfizetési érái ||pg^| Biliig gl éffifeh Hl fi |pf «■**»»■*#*. Oéitón is IMjkea’ Malm» kordra. lamm fii fifTaB fii ÉS jÉÉil jHf­­•«. EMgw8n*8«rr«to.*maiimg| raMgpF Ejö Mppl BrerfceszWség, kkMIa W ét m együtt egy hinzon 60 kz. (1 koron flpil líÉ ||| |||| «öl %&•. 1|| «I Maetek ssaman Izi&jene» *51» | Vi Iw 0^-11 if u 11 li — tón»!»»60 ke. 0 koron»*«80 fiBe4 Hi KB EH 6S ^SsS^ 00 mi w*lÉI fifik-klaiéttra Sais Zaropest­ta 81» , Megszöktetett szeretegkisasszony. Álarczos rablók egy vonat ellen.­­ Falkai László Amerika felé. A tolvaj anzixkártyája. Szeretnénk egy kis feczkét adni a gazember uraknak abból az ál­lamból, hogy Falkai Lászlót, a sik­kasztó postást végre megcsípik a saját könnyelműsége folytán. Ez az úr nagyszerűen értékesítette azt a minőségét, hogy valamikor becsü­letes ember volt. Ennek köszön­hette, hogy évekig csendőr lehetett és mindenféle zsiványfurfangokat megtanulhatott, hivatalból. És en­nek köszönhette, hogy tízezreket bíztak rá minden ellenőrzés, fel­ügyelet nélkül. A kétféle előnyt szépen összeboronálta és így sike­rült neki a maga negyvenezer koro­nájával — helyesebben: a másé­val — úgy eltűnni, mint a benzin­ Érdekes lehetett volna megfigyelni a derék sikkasztó arczát, amint le­néző mosolylyal olvasta az újsá­gokban, hogyan ütik bottal a nyo­mát Erzsébetfalván és Budakeszen Csepelszigeten meg egyéb fővárosi nyaralóhelyeken, mialatt ő heted­hét országokon túl jár a zsákmá­nyával. Falkai úr, amint igy elmé­lyedt ebbe az érdekes olvasmányba és nagyot nevetett rajta, hogyan strázsálják a házatáját éjjel-nappal, — bizonyára ezeket gondolta ma­gában: — Mégis jó dolog becsületes em­bernek lenni. Ha nem lettem volna becsületes ember, sohasem viszem zsandárságig és sohasem tanulom ki a hatóságok ügyefogyottságát-És okvetlenül elhatározta Falkai úr, hogy amint szárazra hozza a szénáját, megint becsületes ember lesz, mert az a legjövedelmezőbb. Ami igaz is, mert hiszen azok a legveszedelmesebb és legszerencsé­sebb gazem­­berek, akik gazságaik alatt, vagy legalább azokig a be­csületes embert tudják játszani. Példa reá épen Falkai sikkasztó úr. Csak egyre nem gondolt ő, aminthogy erről még az ilyen be­csületes gazemberek is meg szok­tak feledkezni."Hogy tudniillik lopni könnyű, pláne ha az embernek a markába nyomják a prédát. Ha­nem megtartani azt és biztonságba­­ hozni, ez már nehéz, sőt száz eset közül kilenczvenkilenc­ben nem si­kerül, még a zsandárfurfangnak sem. Miért ? A feleletet épen a csendőr- s korából hámozhatja ki magának Falkai úr. Gondoljon a legügyesebb C­omosra, akit valaha az igaz­­olgáltatás­ nevében üldözött, s akitől oly jó feczkét sajátított el. Ugya 8 ez a legfurfangosabb is ezer ügyesség és csalafinta után elköve­tett egy apró ügyetlenséget, amely vesztét okozta? Mert benne rejlik a bűnben, hogy mikor már senki­­sem bír vele, saját magát veszti el. Falkai László gyíkügyességgel sik­lott ki a veszedelmek közül, mikor száz detektív, ezer randőr fonta körülötte a hálót a fővárosban, az országban és egész Európában. Mikor pedig bámulatos tolvaj virtu­sának meg lett volna az eredménye maga szolgáltatja ki magát egy semmivel: egy anzikszkártyával. És már megy a sürgöny tengeren át, amely megérkezése pillanatában lefülelteti Falkai Lászlót, aki most már — sajna — nem lehet becsü­letes emberré, a más pénze árán. Szeretnék, ha ebből az esetből tanulnának valamit a gonosztevő urak. Falkaitól tanulhatnak, mert ő letette a gazemberélelmesség érettségi vizsgáját. Tanulják meg tőle, hogy még az ilyen tizenhárom­­próbás tolvaj is hurokra kerül, ha nem a hatóság ügyességéből, hát a maga ügyetlenségéből. Ezt a tanul­ságot pedig használják akkor, mi­kor­­ még nincs reá szükségük terpellácziót is Ambrósy báró terjesztette elő. Azt kérte a kereskedelemügyi minisz­tertől, hogy rendezze a vasúti pénztár­kezelők nyugdíjügyét. Hegedűs mi­niszter azt felelte az interpellác­ióra, hogy a véglegesen alkalmazott kezelők nyugdí­jára vonatkozólag már vannak rendelkezé­sek. Az ideiglenesen alkalmazottakra nézve eléggé nagy jótétemény ar is, hogy alkalmazták őket, nyugdíjukat a költségve­tés nem bízja meg. Harmadik interpellác­ió­­jában a szőnyeggyár ügyében beszélt a báró. Hegedűs miniszter megnyugtató vá­lasza után véget ért az ülés. Fless Sándor igazságü­gyminiszter körren­deletet intézett az ország bíróságaihoz és ügyészségeihez, amelyben a bírói és ügy­védi karnak a gyermekvédelem terén kifejtendő közreműködését jelöli meg. A rendelet meghagyja a büntető bíróságok­nak, hogy mindazokban az ügyekben, melyekben gyermekek kínzása, elha­nyagolása, koldulás, vagy erkölcstelen czélokra való felhasználása képezi a vádi tárgyát, az iratokat a büntető eljárás befe­jezése után hivatalból tegyék át az illetékes gyámhatósághoz, még akkor is, ha felmentő ítélet hozatott volna, de a­ gyermekek szükséges gondozása kellőleg­ nem látszik biztosítottnak. Brünnből jelentik, hogy Rittich orosz tábornok levelét az ifjú cseh politikusok nem helyeslik. A Lidove Honing, Stransky dr. lapja ama bírálatokra, me­lyeket e levélhez a német sajtó fűzött, a következő megjegyzést teszi: Rittich táborn­­nokot senki sem szólította fel arra, hogy a cseheket az oroszoknak redelkee­é­sére bocsássa. POLITIKA. Tisza István gróf, az ugrai választóke­rt­­let képviselője a jövő héten beszámo­lót tart Vasárnap ugrán, 14-én pedig Módiban mondja el beszámolóját, Tissát körútjára több képviselő elkíséri. — Tissa Kálmán Hlatky Endrével, a nagyváradi szabadelvű párt elnökével, megállapodott abban, hogy augusztus végén vagy szeptember elején tartja beszámoló­szezédét A főrendiház ma ülést tartott, amelyen tudomásul vettek egy csomó jelentést, az­tán a közsegélyre szoruló hét éven fe­lüli gyermekek gondozásáról szóló javaslatokat tárgyalták, Hojláth József gróf rövid beszédet mondott. Örömmel és megnyugvással fogadta a javaslatot. Helye­selte, hogy a kormány végre a szo­­cziálpolitika terére lépett. Megszé­gyenítő, hogy az osztrák parlamentben kü­lön szocziálpolitikai bizottság van, nálunk meg összeférhetetlenségi bizottságnak kell működni. A javaslatot ezután elfogadták. A közigazgatás egyszerűsítésének javaslatá­nál Z­­chy Nándor gróf beszélt először. Széll miniszterelnök kifejtette, hogy a ja­vaslat czélja a túlságos írásbeliség kisebbí­tése, a kuszáltság megszüntetése s egyálta­lán az egész közigazgatási eljárás természe­tes egyszerűsítése. Az állami közigazgatás alapján, de az igazi önkormányzati szellem megerősítésével akarja a közigazgatás megújítását, amely általános lesz. Ahol javítani lehet, ott javítani kí­ván, de új alkotásra is lesz alkalom is, szükség is. Általánosságban és részleteiben is megszavazták erre a javaslatot Ezután az interpellácziók következtek. Ambrosis István báró tudomására hozta a földműve­­l­­ésügyi miniszternek, hogy a szőlőpilvá­­­nyokkal még mindig baj van. A másik m­­­ ­eglepett hamiskártyások. Kellemetlen látogatásban volt része az elmúlt éjszaka egy hamis kártyázó társa­ságnak, amely rendesen az e­ utcrai kávé­házban vetette ki hálóját az oda betévedő idegenekre. Rudnay főkapitány személyes vezetésével a rendőrség tartott ott razziát és ezúttal sikerült fogáshoz jutott. A hamis kártyások éppen a nasi-vasi játékot játszták, és megriadva természetesen menekülni igye­keztek, mikor a rendőrség emberei beléptek, de ez nem sikerült nekik. Tizenhét olyan embert tartóztattak le, akik tagjai voltak az úgynevezett orlih-kártyajátékosok ban­dájának, melynek üzelmeit már régen is­meri a rendőrség. A játékosok között találtak két olyan alakot is, akik ki adtak utasítva a főváros területéről. A rendőrség a kávéháztulajdonos ellen is megindította az eljárást. Millióit pusztulása. — Távirati tudósítások. — Lipcse, jul. 6. Schaffer Károly Félix, a Berger és Voigt ezég tagja, a Leipziger Bank felügyelő bi­zottságának tagja, ma reggel agyonlőtte magát. A nevezett czég a » Börsenhalle« cziműl lap utján kijelenti, hogy mivel a czéget tegnap egy igen megbízható vevő megvette és a vétel már biróilag is beje­gyeztetett, ez az eset nem érinti a c­ég viszonyait Kasselben is öngyilkosság híréről be­szélnek. Az a hir terjedt el, hogy a tör­­kölyszáritó társaság vezérigazgatója, Smidt agyonlőtte magát. A valóság az, hogy Smidtnek nyoma vessett és vállszinüleg külföldre szökött. Ki is adták ellene az körözvgyelet, Lipcse, julius 5. Az esti lapok jelentik: A kasseli törköly-­ szárító társaság pénztárában 14 és fél milliónyi hiányt állapítottak meg, amelylyel állítólag az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai is tartósnak a pénztárnak. A tartozások fejében állítólag letett értékpapírok szintén hiányoz­nak. Azt hiszik, hogy ezeket az értékpa­pírokat még egyszer elzálogosítot­ták és pedig a Leipziger Banknál a fel­­ügyelő bizottság több tagjának tartozása fejében. A Tiets-féle nagyáruház, a világ leg­­nagyobb bazárjainak egyike, mely a maga nemében Berlin városának érdekes látvá­nyossága volt, fizetésképtelen lett. Az áru­ház fedezetlen fizetései 11 milliót márkára rúgnak. Azt beszélik, hogy Berlin, julius A

Next