Friss Ujság, 1904. június (9. évfolyam, 153-182. szám)

1904-06-01 / 153. szám

, a Port-Arthurt elfoglalhassák a japá­­n.Sok, ahhoz másfélszázezer főnyi seregre­­ volna szükség és ennyi fölött ott nem­­rendelkeznek. Az orosz vártüzérség van­­,olyan jó, mint a japáni és a közeledő í".Kiadó ellenséget halomra lövöldöznék­­ az­­erődítményekből Kiéheztetni sem­­ lehet Port-Arthurt, mert temérdek sok feleség van ott egybegyűjtve. A Czezáre­­­­vics csatahajó még e hónap 28-án el­­fog készülni, egy héttel később már a v­etyizán is helyre lesz állítva és ez a­­két nagy pánczélohajó aztán ismét harczképes lesz. London, május 3ir. . ' Míg Oku hadserege Port-Arthur el­len előrenyomul, azalatt északon gyor­san fejlődnek ki a hadműveletek., Ku­­ropalkin megkezdte a támadó fellépést és gyorsan siet délfelé Port-Arthur fel­­'f9®StofEtűsára. Kuroki e közben északi diffUro­n nyomul előre s tegnapelőtt­­ Fengvancsengtől északkeletre megvert­­ kétezer kozákot.­­ London, május 31. Csifuból jelentik : Kuropatkin a czár parancsára rendelte el seregének elő­renyomulását. Erre egyébiránt a japá­nok mozdulatai is rákényszerítették, mert az a veszedelem fenyegeti, hogy a japánok megkerülik a balszárnyat. Mozognak, a kínaiak. London, május 31. A Daily News-nak távirja niucsvangi tudósítója, hogy a kínai rablóbandák Senglinateto vezérlete alatt állanak, akit tavaly büntetésből száműztek. Az 5000 főnyi bandát a kínai és mand­­zsúriai lakosság támogatja, mert fel van bőszülve az oroszok ellen, akik fal­­vaikat felperzselték. A Morning Post­­nak jelentik Karbinból. Hittérítők hí­rül hozták, hogy Santung északi részén a kínaiak közt olyan mozgalom van ke­letkezőben, mint a boxer-lázadás ide­jén. Merénylet egy törvényszéki elnök ellen. ‘— Saját tudósítónktól. —■ is­éhány nappal ezelőtt egy panaszos, mert a vádlottat nem ítélték el, revol­vermerényletet követett el az utóbbi ellen. Tegnap egy elitélt a botjával és a panaszosnő vőlegényének a fején töl­tötte ki elitéltetése fölött való boszu­­ságát. És mintha ez a dühöngés a bí­rói korlátok előtt szereplők fölött tel­jes úrrá vált volna, ma ezt a sort tel­jessé tette egy újabb merénylet, ame­lyet egy törvényszéki tárgyalási elnök ellen követett el két elítélt. A két elkeseredett vádlott Cseke Kálmán törvényszéki elnök ellen tá­madt. Széket dobtak feléje, de szeren­csére nem érte az elnököt, hanem a korlát mögé esett. A bíróság mindkét merénylőt vasra verette és nyomban el is ítélte őket hatóság ellen való erő­szakért egy-egy esztendei fogházra. Az eset részletei a következők: Parazsán György rovott multti nap­számos és Kvanduch István lakatossegéd múlt év október hónapban rablási kí­sérletet követett el a Ferenczvárosban. :"A bíróság Parazsán Györgyöt rablás mi­­­­att két évi fegyházbüntetésre, Kvanduch­­ Istvánt pedig egy évi börtönre ítélte el. A királyi tábla jóváhagyta az első bíróság ítéletét. Ezt az ítéletet ma hir­dették ki a vádlottak előtt. A vádlottakat két börtönőr kisérte a fogházból az ítélőtanács elé, melyben Cseke törvényszéki bíró elnökölt. Sza­vazó bírák voltak Czekeliusz Marezel dr. és Adám Árpád. Az elnök fölolvasta a két ember előtt az ítélőtábla ítéletét, melyre olvasás közben a vádlottak folyton izgatottan közbeszóltak.­­'T"' Cseke elnök (Kranduchhoz): Megái-" tette az ítéletet? Megnyugszik Ceh Kranduch (lármás hangon): Ízevá­nyugszom meg, mert ez az ítélet igaz­ságtalan, az elnök úr nem hallgatta ki az én tanúmat, az Istennek sem nyug­szom meg az ítéletben. Molnár királyi alügyész (az elnök­höz) : Kérem az elnök urat, tiltsa meg a vádlottnak, hogy ebben a teremben ilyen hangon beszéljen. Cseke elnök (a vádlotthoz): Hallgas­son! Hogy mer maga igazságtalanság­ról beszélni?... Ilyen rovott múltú be­törőnek nincs joga ezen a hangon be- Szelni • • • . . -je, Farazsán György (köz­bekiált): ibn nem vagyok betörő, én csak zsebmetsző vagyok! Kranducii (folyton hangosabban): Persze engem elítéltek, de a tanúimat nem hallgatták ki. Kern azért ítéltek el, hogy megjavuljak, hanem hogy el­temessenek a fogházba... Cseke: Most már elég! (Az őrökhöz.) Vezessék el a vádlottakat. A két börtönőr közrefogta a vádlot­takat s az ajtó felé igyekeztek. Erre Kranduck, aki még a vádlottak padja mellett állt, odaugrott a hallgatóság helyére, felkapott egy széket, mely a tanuk részére volt fentartva, megsu­hintotta a levegőben s az elnöki­­ emel­vény felé dobta... A másik pillanat­ban Farazsán is vérszemet kapott tár­sa merényletén, ez is széket ragadott s megfenyegetvén vele az elnököt, feléje sújtott. Rettenetes káromkodással, va­lóságos dühöngéssel rontottak az el­nöki emelvény felé. A teremben irtózatos lárma és zavar támadt. A bíróság tagjai felugráltak a helyükről. Az egyik szék Brand dr. jegyző karját érte, a másik a korlátra esett. A hallgatóság padjairól felug­ráltak az emberek, a terem közepére rontottak, a bírák meg az ügyész siet­tek a megriadt börtönőrök segítségére, akik nem bírtak a dühöngő vádlottak­kal Rugdalództak, ordítottak, Parazsán bele is harapott Czekéliusz bíró kezébe. Az elnök parancsára aztán a börtön­őrök levezették a dühöngöket a fogház­ba, ahol vasraverték őket s később újra felvezették a terembe, hogy a bíróság az elkövetett merénylet miatt nyomban törvényt üljön felettük, amihez törvény­adta joga volt, mert tettenérés esete forgott fenn. Cseke elnök megnyitván az ülést, fel­hívta Molnár ügyészt, hogy terjeszsze elő indítványát. Molnár alügyész hatóság elleni erő­szak bűntettének vádját emelte ellenük és kérte a bíróságot, hogy a vádlotta­­kat szigorúan büntesse meg. Kínok (Kranduchhoz): Hallottam az ügyészi indítványt, mit hoz fel védel­mére? Kranduch: Azt, hogy az elnök­­úr igazságtalan, ártatlanul ítéltek el A nagyságos­­ elnök úr az oka, mert nem vette be a tárgyalási jegyzőkönyvbe az én imát. Cseke elnök (Karazsánhoz): Maga is hallotta az ügyész úr indítványát. Van-e valami mondani­valója a ható­ság elleni erőszak vádjára? Farazsán: Ez nem lehet hatóság, ez igazságtalanság, meggyilkolják az em­bert, elutasítják az ember igazságát, a biró urak bosszúból ítélik el az embert. Ezen a hangon ordítoztak, kiabáltak a vádlottak, úgy, hogy az elnök élvezet­eket. Amikor kimentek,­ Balazsán villát kidabált: -Védőt kérek! Erre a törvényszék újra leült Helyé­­re s az elnök felszólította a teremben levő ügyvédeket, hogy vállalják el a vádlottak védelmét. Hogy nehezen lehe­tett védőt kapni, végre Kis Ferencz dr. s Kun Tibor dr. vállalták el a vé­delmet, akik arra kérték a bíróságot, hogy halaszsza el az ítélethirdetést, ad­ja ki az ügyet a vizsgálóbírónak s csak a vizsgálat befejeztével mondjon íté­letet !­­A bíróság ennek a kérelemnek nem adott helyet mert tettenérés esete fo­rog fenn. A védők a bíróságnak ezen végzése ellen felfolyamodást jelentettek be s a törvényszék ítélethozatalra visszavonult. Rövid tanácskozás után Cseke elnök kihirdette az ítéletet, mely szerint Kranduchot s Barazsánt hatóság elleni erőszak miatt egy-egy évi börtönre ítélte.­­ Bánffy Dezső báró győzőit. — Saját tudósítónktól.­­• Izgalmas napra ébredt ma Szeged városa. Az országos érdekű választás, melyben Bánffy Dezső báró az új párt vezére küzdött ellenfeleivel a képviselő­ségért megtörtént és ennek lefolyásáról a következőket jelenti tudósítónk: Megkezdődött a választás. Már reggel hét óra tájban megnépe­sültek a kortestanyák. A Rónay-párt megszállotta az Europa-szállót, a Bánffy­­párt a Tisza-szállót, a Redgon-féle ven­déglőt és a Csikós-féle vendéglőt, a Becsey-párt pedig a Páva-féle vendéglőt foglalta el. A Bánffy-párt tanyáin, a Redgon-féle vendéglőben és a Csikós­vendéglőben pontban hét órakor egy­­egy elsőrendű czigányzenekar rázendí­tett a Rákóczi-indulóra, mire seregestül tódult oda az utcza népe. Nyolczadfél órakor a választók a Szé­­chenyi­ térre vonultak, a­hol a városháza előtt óriás, ponyvával leterített deszka­bódékat állítottak föl a szavazóknak. Kilenczedfél órakor a városháza er­kélyéről Lázár György dr., a választás elnöke jelentette, hogy három jelöltet ajánlottak: Rónay Jenőt, Bánffy Dezső bárót és Becsey Károlyt. Minthogy kilen­­czig újabb ajánlat nem érkezett, megkez­dődött a választás, két szavazatszedő kül­döttség előtt. Az egyik küldöttség elnöke Lázár György dr., a másiké Ivánkoics Sándor dr. városi tiszti főügyész. Mindjárt kezdetben kiderült, hogy a küzdelem óriás lesz. A pártok minden kocsit lefoglaltak a városban és szállí­tották rendre a választókat, öregeket, betegeket egyaránt. Tíz órakor a szavazatok aránya a következő volt: Bánffy Dezső báró 100 Rónay Jenő 120 Becsey Károly 1­28 Bánffy báró választóinak tanyáin alig lehet tttogni. Oda vonult a bírói és ügy­védi karnak, a városi és állami tisztviselői karnak számos tagja, míg Rónay pártján vannak a királyi tábla bírái, az állami hivatalok főnökei, a nagyvállalkozók és nagykereskedők, továbbá mindazok, akik Báthy, Albert főispán közvetetlen környezetéhez tartoznak. Az iparosok körében voltak Hock János és Lengyel Zoltán képviselők. Délben tizenkét órakor a következő­, képen oszlottak meg a szavazatok. Bánffy Dezső báró 349 Rónay Jenő 340 v Becsey Károly 40! Jelenetek az urna előtt:­­ Déli fél egy órától kezdve csak szórít ványosan érkeztek a választók. A tömeg­ elvonult a Széchenyi-térről, de Bánffy báró kortestanyái még mindig hangosak voltak, az éljenzéstől, különösen a­mióta Hock János, Szemere Attila és Lengyel Zoltán az ipartestület épületéből vissza­tértek a Bánffy-párt tanyájára. Riadó éljenzés hangzott fel akkor is, a­mikor egy nyolc­van éves földmives gazda, Kopasz József kijelentette, hogy egész életében a függetlenségi párt jelöltjére szavazott s most is csak azért szavaz Bánffyra, mert a Kossuth-párt úgysem győzhet. A korteskedés az egész városban­ folyt. A választókat lakásukon keresték fel a kortesek, néha egyszerre kettő-­ három, sőt különböző pártokhoz tartó-­­zók is és igyekeznek őket rávenni, hogy­ az egyik, vagy a másik jelöltre szavaz­­j­­anak. Sokan voltak, a­kik a választás­ elől elutaztak, mások pedig nem marad­­ tak otthon, hogy a kortesek rájuk nem akadjanak. Csak így érthető meg, hogy­ a nagy izgalom mellett is a választók csak lassan vonultak fel Bánffy többségben van.­­ Délután egy órakor a szavazatok aránya ez volt: . Bánffy Dezső báró 473 /­­ Rónay Jenő 486 Becsey Károly 42 Két óra tájban ismét nagyobb szám** mal vonultak föl a választók, különösen Bánffy-pártiak. A Széchenyi-tér ismét benépesült s az utczákon megint nagy tömegek járnak-kelnek. Két órakor a szavazatok aránya ez volt: C Bánffy Dezső báró 552 I • Rónay Jenő 531 i Becsey Károly 42 é v Harmadfél óráig leszavazott: (1 . Bánffy Dezsőre 574 Rónay Jenőre 545 Becsey Károlyra 42 A Bánffy-párt ekkor már erősen bízott a győzelmében, de a Rónay-párt is épp­­ily biztosnak tartotta a maga diadalát. Három órakor így oszlottak meg új szavazatok: Bánffy Dezső báró 612 / * Rónay Jenő 565 ' Becsey Károly 42 Most már csüggedni kezdtek a Rónay­­párt vezérei, a Bánffy-párton ellenben*, nőttön­ nő a lelkesedés és a bizalom. , Bánffyt képviselőnek válasz­]­tották. Fél öt órakor így oszlott meg a sza­­ vazat: •­­Bánffy Dezső báró 768 ■ t Rónay Jenő 658 --t Becsey Károly 47­8 Több polgár, Hock Jánossal az élén* kérte Becseyt, hogy lépjen vissza, hogy­­­a hátralévő függetlenségiek Bánffyra szavazhassanak. Becsey előbb tanács­kozni akart párthívei­vel A Rónay­­pártnak még volt ekkor tartalékja, de a Bánffy-pártiak is folyton jöttek a sza­­­vazásra.­­ Öt órakor így állott a szavazási Bánffy Dezső báró 801­­.­­ Rónay Jenő 674 1 Becsey Károly 47Li ZI____________ IRISS ÚJSÁG 1901. jtmJou 7

Next