Friss Ujság, 1904. október (9. évfolyam, 276-304. szám)

1904-10-02 / 276. szám

IX. évfolyam, 276. szám. Budapest, 1904. október 2. Vasárnap (Ára I kr. 2 fillér.) jegy^Tóni|31^ Kecském 8." A király megbocsátott Ottó föherczegnek. Lujza herczegnő hamis váltóinak titkai. Orosz ígéretek. A megölt Plého ve helyére a czár Mis'tezki-Szvjatopolk bérezését nevezte ki belügyminiszterré. Az új miniszteri hivataljénakdiforrlalása óta ma nyilatkozott először a nyilvánosság előtt, és mert Oroszország helyzete mostanság mindenfélekép a legidőszerűbb kérdések egyike, ■ez a nyilatkozat kétszeresen érdekes. A legelső,atai szembeötlik és feltűnik benne, az a miniszternek barátságos és békülékeny hangja. Csupa olvasztott méz ez a beszéd.Hogy Európa államai nemsokára kivétel nélkül be fogják látni, mennyire érdekük nekik maguknakis az oroszokkal való barátság.Hogy a nemzetiségi kérdésit nem ismerik többé Oroszországban. Ilogy ezentúl a hatalom nem ismeri a zsidók és keresztények, örmények és mohamedánok közt, való külömbséget, mert minden orosz, nemzetiségi, és felekezeti külömbség nélkül hű fia a hazának és egyformán becses. Mindenki meg lehet győződve a kormány jóindulatáról és igazságosságáról. A jövőben mindenkinek egyformán fognak mérni. Rendezni és javítani fogják a sajtóviszonyokat is. A teljes és általános sajtószabadság engedélyezéséről ugyan szó sem lehet, mert ebből könnyen származhatnának a szabadsággaljáró visszaélések. De változtatni fog a miniszter a mostani állapotokon, és általán, megenyhíti az eddigi rendszer szigorúságát, így beszél a miniszter. És el kell ismerni, ez nagyon szép beszéd. Nincs is ellene kifogásunk, csak az az egy, hogy nem ér az egész semmit. Nem tudunk hinni benne. Kemn lesz belőle semmi. Ma a miniszter így beszélt, és holnap, meglehet, újra vér fog folyni az utczákon, és mészárlásról és halálhörgésekről fognak szólni a muszka földről jövő hírek. Mert már egynél többször volt, így. Mindannyiszor, valahányszor a rendesnél is nagyobb veszedelem fenyegette Oroszországot. Ilyenkor nem sajnálnak egy-két, vagy akár ezer ígéretet. Ilyenkor szelídek, alázatosak és tele vannak emberszeretettel. A világ egynéhányszor föl is ült nekik. Új hitel nyílt meg Oroszország számára, új bizalom és új hit. Egy ideig csak eléhlegeltek ezekből a csalásokból. De most már a mérték betelt. Sem hinni, sem felülni senki sem fog többé a mézes madzagnak. Akár ne is beszélt volna az új miniszter. És csak azért az egyért nem nevetik ki, mert, olyan véresen és halálosan komoly az eset. A világ az újaibb idők legnagyszerűbb színjátéka előtt áll. Egy birodalom fog megbukni és összeomlani, és belőle megújhodva föltámadni. Már recsegve és ropogva roskadoznak a zsarnokság elkorhadt falai. Most próbálkoznak az utolsó mentési kiséretekkel. Azután jön majd a nagyszerű és dicső vég. A sipeti körorvos gyilkosa, — Saját tudósítónktól. — Titokzatos részleteinek révén izgalmas szenzácziója volt Sipet temesmegyei községnek ez évi augusztus 13-án az,hogy Sívn. Tribünné, született Jelien. Jelin meggyilkolta a gazdáját, Nenkov Adolf dr. sipeti körorvost. A gyanú elejétől fogva a meggyilkolt körorvos gazdasszonya, Sibu Trifunné Jelin Jelica ellen fordult, akinek Nenkov e hónap 13-ra felmondott. Ez kijelentette, hogy vagy magában, vagy az orvosban tesz kárt, ha csakugyan el kell mennie. A felmerült súlyos gyamokoknál fogva a csendőrség Jelin Jelicát letartóztatta. Most tárgyalta a temesvári esküdtbiróság az ügyet Gerdánovits Sándor hír. ítélőtáblás biró elnöklete alatt. A vádait Jakabffy Pál dr. kir. ügyész képviselte. A főtárgyalás a vádlott Sibu Trifunné Jelin Jelica kihallgatásával vette kezdetét. Tettét beismerte, de kijelentette, hogy legvégső elkeseredésében és felindulásában követte el, mert Nenfcov el akarta őt magától távolítani. Nenkovval évek hosszú sora óta viszonya volt. Nenkov kihasználta őt, tönkretette ifjúságát, miatta ott hagyta az urát, a biztos megélhetést s most azért mondott fel neki, mert másik nőt akart házába fogadni. Az elkeseredés adta kezébe a fegyvert, de tettét megelőzőleg sohasem gondolt gyilkosságra. Ezután kihallgatták a tanukat. Özvegy Nenkov Béna, Kosilkov Lipótné, Serfőző Anna és Péter Józsefné a gyilkosságra nézve semmi lényegeset sem mondottak. Valamennyien megerősítették, hogy Menkovnak viszonya volt Sibunéval és tudtak arról, hogy, Nenkov el akarta az asszonyt, távolítani magától. Az esküdtek azelőre meg nem fontolt szándékos emberölés, bűntettében mondták bűnösnek a vádlottat, akit a törvényt alkalmazó bíróság nyolcz évi fegyházra ítélt és a meggyilkolt körorvos anyja javára ezerszáz korona kártérítésére kötelezett. A kocsi alatt. — Saját tudósítónktól. —» A fővárosban, a római fürdő közelében súlyos baleset ért ma két szegény munkásembert, Talpas Sándor fuvarost és Nagy László napszámost. A két ember követ szállított. Amint a kocsi lassan haladt, egyszerre egy fordulónál a helyi érdekű vonat elé kerültek, amelytől úgy megijedtek a lovak, hogy őrült vágtatásba kezdtek. A kocsi egyszerre nekiment egy kőrakásnak és a nagy zökkenés úgy a földre dobta a két embert, hogy súlyosan, megsebesülve terültek el. A Margit-kórházba szállították mindkettőjüket. Sebesülésük súlyos ugyan, de valószínűleg életben maradnak. A Kóburg-üigy rejtelmei. — Saját tudósítónktól. — Kóburg Fülöp herczeg családi életének nagy botránya iránt mindinkább növekszik az érdeklődés, aszerint, hogy mind nagyobb mértékben szaporodnak az ez ügy körülvaló homályos rejtelmek. Lujza herczegnő ügye a képviselőházban. Kóburg Lujza herczegnő ügye, mint értesülünk, kérdés alakjában a magyar képviselőház tanácskozási termében is szóba fog kerülni. • Visontai Soma dr. országgyűlési képviselő, aki a múlt évben Mattasieh, Géza bűnügyének iratait tanulmányozta, már akkor akarta ezt megtenni, de ettől a szándékától a kormány kívánságára elállást. Visontai dr. most nemcsak Mattasieh számára fog elégtételt kérni a kormánytól, hanem felvilágosítást az iránt is, hogy Lujza herczegnőt minő elbánásban részesítették. Sötétség a váltók körül. Bécsből jelentik, hogy egy előkelő személy, aki állásánál fogva a hóburgügynek minden részletébe be van avatva, a hamis váltói,• ügyében így nyilatkozott: ■— Mattasieh jó sokáig nem tudta, hogy őt mely váltók miatt ítélték el. A per során, sőt amikor már kiszabadult s emlékiratait is kiadta, mindig azt hitte, hogy a hadbíróság azoknak a váltóknak alapján ítélte el, amelyekre Stefánia özvegy trónörökösné nevét hamisították. De nem ez volt a valóság. Mikor Lujza herczegnőt Zágrábból Döblingbe hurczolták, egyszerre feltűntek a hamis váltók. Cziráky gróf annak idején megmutatta Stefániának a váltókat, aki azt mondta: — Ez nem az én aláírásom, de a másik aláírás is hamis, Lujza sem írta alá a váltókat. Erre a királynak is megmutatták a papírt, a király nyomban kijelentette: •— Ez sem a Stefánia, sem a Lujza aláírása. Cziráky gróf Döblingbe is elutazott, hogy Lujza herczegnőtől tudakolja meg a váltón levő aláírások valódiságát, s a herczegnő kijelentette, hogy az az Írás nem az ő írása, sőt azt is, kijelentette a grófnak, hogy ő ezekre a váltókra sohasem kapott pénzt. A dologban csak az a feltűnő, hogy éppen azokat a váltókat fizették ki, amelyekre, a herczegnő nem kapott egy krajcrárt sem, s hogy ezek a váltók nyomtalanul eltűntek. De volt ebben a váltóügyben más feltűnő dolog is, az tudniillik, hogy még az ítélet sem vetette szemére, hogy ő volt az, aki a kérdéses, váltókra a pénz.