Friss Ujság, 1905. augusztus (10. évfolyam, 212-242. szám)
1905-08-01 / 212. szám
a hívei, értekezlet lesz. Az összeg vidéki gyűlésekre Budapestről küld a pártvezetőség szónokot, míg a falvakban tartandó értekezleteken az illető megyei vagy kerületi pártszervezetek kiküldöttei beszélnek. Ezenkívül Budapesten az összes szervezett szakmák, szám szerint hatvanon, tartanak egy-egy gyűlést. Budapesten, e hónap 13-án, vasárnap nagy országos népgyűlés lesz a Tattersallban. A gyűlésen nem a budapesti munkások vesznek részt, hanem a pártvezetőség felhívja a vidéki híveket, hogy minden páros egy-egy nagyobb küldöttséggel képviseltesse magát az országos gyűlésen s előzetes számítás szerint legalább is száz város képviselteti magát köülööttségileg az országos gyűlésen. Itt fogják azután elhatározni az általános választási jog érdekében megindítandó mozgalom további teendőit s az ott hozott határozatokat országszerte egyöntetűen hajtják végre. A 67-esek egyesüléséről. II. Magyar Hírlap egyik munkatársa «ígycsak fölkereste Apponyit. — Mit szól exczellencziád a hatvanhetes tömörüléshez? —. Én a hatvanhetes tömörülést olyan módon, ahogy azt Bánffy Dezső báró tegnap Deésen kifejtette : amint a Budapesti Napló főszerkesztője, Vészi József előtt is nyilatkozott, igen kívánatosnak tartom. Kívánatos, hogy azok a szabadelvűek, akik az ellenzék Programmját magukévá tennék, de a 48-as pártba való belépésre nincs meg a hajlandóságuk, akár Andrássyék csoportjába, akár az új pártba mielőbb belépjenek. És én nem hiszem, hogy aszabadelvű párt nagy része továbbra is frisó maradjon a pártban a nemzet letörésének reményében. Elnapolás vagy feloszlatás. Ezután azt kérdezte meg a hírlapíró,hogy mit szól Justh Gyula házelnöknek a Magyar Hírlapban közölt azon nyilatkozatához, hogy egy újabb elnapoló kézirattal szemben mi volna se teendője? !— Igen, olvastam a Magyar Hírlapot. Justh Gyula azt felelte, hogy nem venné figyelembe az ilyen elnapoló királyi kéziratot. Hát kérem, az én felfogásom ebben a kérdésben ismeretes. A törvényenkívüli állapotban való Ház feloszlatás kapcsán nyilatkoztam erről Elvi álláspontom elnökkoromban is az volt, ami ma: ha feloszlatnák a törvénynélküli állapotban a képviselőházat, én foglalnám a Ház üléseit. — Bocsánatot, kegyelmes uram, ezúttal arról az eshetőségről van szó, hogy ha ismét elnapolnák a Házat. t Dk, kérem, a törvénynélküli állapotban való elnapolás szerintem még súlyosabb beszámítás alá esik, mint a törvénynélküli állapotban való Názfeloszlatás. Miért? A Házfeloszlatás bizonyos esetekben megengedhető lehet. Amikor azzal érvelnek, hogy a Házfeloszlatással apperálni akarnak a nemzethez, bizony nehéz megtagadni azoknak az eszközöknek megadását, amelyek segélyével ez az elnapolás rendes uton megtörténhetik. Én már ki is fejtettem nem egyszer azt a nézetemet, hogy az obstruáló kisebbség a költségvetés megszavazásával köteles megadni az azt kérő kormánynak a módot arra nézve, hogy a Házfeloszlatás folytán a nemzet döntsön a kormány és a pártok politikája fölött. De amint mondom, a törvénynélküli állapotban való elnapolás sokkal súlyosabb beszámítás alá esik, mint a törvénynélküli állapotban való feloszlatás, mert a természetes határok félretolására itt semmi igazolást sem lehet találni. Vilmos császár találkozik királyunkkal. Berlinből táviratozzák, hogy az ottani sajtó a legkülönféleképpen ítéli meg, a magyarországi politikai helyzetet, így például egy lap azt újságolja, hogy a berlini udvari körökben Ferenci József király és Vilmos császár küszöbön álló találkozásáról beszélnek; A híresztelés szerint a találkozás ez őszszel lesz és a két uralkodó főképpen a magyar válságról fog tanácskozni. Berlinben ugyanis a Balkánon támadt zűrzavaros viszonyok miatt komolyan aggódnak azon, hogy vájjon nem jelenti-e az osztrák-magyar monarkia haderejének csökkenését a közös hadsereg kettéválasztása. Ugyancsak itteni lap közli, hogy Vilmos császár a björkei találkozáson advárral megvitatta a magyarországi fejlemények hatását a hármasszövetség jövőjére. A berlini lapok hangsúlyozzák, hogy azért foglalkoznak olyan behatóan a berlini udvarnál ezzel a kérdéssel, mert a magyarokat eddigelé (!) nem úgy, mint a szlávokat, a hármasszövetség elszánt és megbízható híveinek tartottál. FRISS ÚJSÁG 1905. augusztus 1. Kegyelem a tépia-szelei gyilkosoknak. — Saját tudósítónktól.• A pestvidéki törvényszéken Rónay Kamill Ítélőtáblás bíró fia délelőtt 9 óraikor hidette ki Borgovits Józsefné, továbbá Ruszka András és felesége, a tápiószelei gyilkosok előtt a legfelsőbb bíróság által megerősített halálos ítéletet s a kúria értesítését, mely szerint a király a halálbüntetést kegyelemből életfogytig tartó fegyházra változtatta át. A három rabot ma korán reggel szállították be a gyújtőfogházból. Négy fegyveres börtönőr kísérte őket a tárgyalóterembe. Mindhárman szó nélkül hallgatták végig a két ítéletet s a Kúriának a királyi kegyelmezésről szóló értesítését. Az elzök az ítélet kihirdetése után átadta a három rabot Sztracha dr.ait ügyésznek. Azután Borgovitsnéhoz fordult: — Hány gyermeke van magának, Borgovitsné? És ki gondnokolja őket? — Én biz’ nem tudom, nagyságos elnök úr, mi van velük. Anna leányomnál azt hallottam, hogy most pünkösdkor meghalt Van még egy húszéves fiam, a Józsi, meg egy hatéves fiam. Egyik sem jön felém. Én nem tudom, mi van velük. ■— Kit akar gondnokul kineveztetni? •— Legjobb volna a Józsi fiamat. De ha ez nem lehet, akkor a testvéremet, Paczolay .Márkust szeretném! Hát a maga gyermekiről, Huszka, ki gondoskodik? — Nem tudom kérem alássan. Három gyermekem van: egy tizenkilencz éves fiú, egy tizenhatéves leány és egy hatéves fiú. — Hol vannak most? — Azt sem tudom. Mióta bekerültünk, azóta, nem láttam őket s még hírt sem hallottam Előlük! — Akkor majd az árvaszék gondnokot fog kinevezni a részükre. Borgovitsné: Még egy alázatos kérésem volna. Hogyan kellene újra tárgyaltatni a peromét, mert én ártatlan vagyok! Az elnök: Adjon be egy kérvényt erre vonatkozólag a törvényszékhez. Ezután a három vitorlavászon rabruhás gyilkost kivezették a teremből, a háborít. ,—! Távirati tudósítások. —— London, július 3. Nincsiangból táviratozzák a Daily Telegraphnak. Az oroszoknak nem sikerült a felhalmozott készleteket Sinminting és Kolintung környékén megégetni. E helyektől északnak kilencz mértföldnyire orosz csapatok tünedeznek fel. Az egész vonalon általános csata készül. Az ellenséges seregek már elfoglalták hadállásaikat. Mojiból jelenti a Daily Telegraph tudósítója. Mandzsúriából érkező katonatiszt beszélte, hogy Linevics már befejezte seregének szervezését és összevonását. Ötven-hatvanezer emberrel nagyobb mint az orosz sereg, mint volt Mukdinnél. Chilkov herczeg vasúti miniszter érdeme, hogy a csapatok és lőszer szállítása olyan gyorsan ment, véglett Tokió, július 31. A japánok július 28-án kiűzték az oroszokat Bikovszk területéről (Szahalin). A város bevétele közben heves utczai harcz volt. Később a japánok Rikovszktól délre 800 főnyi gyalogsággal ütköztek meg és megverték őket, majd üldözőbe vettték az oroszokat, száz orosz elesett és ötszáz fogságba került. Tokió, július 31. Az orosz haderő, mely az utolsó sadalini harczokban küzdött a japánok ellen, 5000 főnyi gyalogságból állott. Az oroszoknak 12 ágyujuk volt. London, július 31. Vitte pénteken a Kaiser Wilhels- en, amely szerdán érkezik New Yorkba, kedvezően nyilatkozott a béke reménységéről a Daily Telegraph kiküldött tudósítója előtt, aki elkíséri az orosz államférfiat amerikai útján. Az útközben feladott sürgöny szerint, amely dróttalan táviró útján érkezett id, azt mondotta Witte, hogy ő nem nevezheti magát békekövetnek, miután a legyőzött fél szokás szerint csak akkor nevez ki békekövetet, hogyha ismeri a győztes ellenfél követeléseit. Japán feltételeit azonban most még nem ismeri Oroszország s igy ő nem több, mint a szár küldöttje, akit elküldtek megtudni, mit követel Japán. Witte elmondotta, hogy a szár őszintén kívánja a békét s ha Japán a tényleg kivívott eredményekhez szabja feltételeit, akkor létre jön a békekötés, de ha Japán hivatkozni fog azokra a sikerekre, amelyeket még kiívhatott volna, ha a hadjárat tovább folyna, akkor kár a fáradtságért, mert feltevéseken nem lehet elindulni békeszerződés megkötésére. Paris, július 31. shijemacu báró japán államférfia a Le Journal tudósítója előtt akként nyilatkozott, hogy Japán addig nem hozta nyilvánosságra békefeltételeit, amíg meg nem győződik róla, hogy Oroszország őszintén kívánja a békét. Japán ragaszkodik a hadikárpótláshoz .Oroszországnak tudnia kell, hogy ha ezt el nem fogadja és bizonyos területek átengedését megtagadná, akkor a békekötésből nem lesz semmi. Nyilvánvaló, hogy Oroszország kívánja a békét, különben nem küldte volna el meghatalmazottait. Tokió, július 30 A szahalini hadsereg jelenti: Az önálló tüzércsapatok, amelyek július 27- én Luikov ellen vonultak, a városban dühöngő zavargások miatt újra visszavonultak. A balszárny július 28- án reggel 3 órakor Luikov ellen vonult, hogy a várost hatalmába kerítse. Az előőrs és a tüzérség Luikovok észak felől megtámadta és sikerült behatolnia a városba, miközben utczai harcrok voltak. Reggel 8 órára a japánok Luskovot teljesen bevették. A japánok jobbszárnya a gyalogság és a tüzérség legyőzése után Vedemnikovszki mellett az ellenség nyomában tartózkodott, amelynek derékhada július 28-ika óta rendetlenségben dél felé vonult. Az oroszok üldözésére kiküldött japán csapatok 28-án 8 kilométerrel délre Luskovtól 800 főnyi orosz gyalogságra akadtak, akik közül kétszázat megöltek és 500-at foglyul ejtettek. Az ellenség, amely 26-ika óta állott ellent jobbszárnyunknak, 3000 főnyi gyalogságból és 8 ágyúból, a balszárny pedig 2000 főnyi gyalogságból és négy ágyúból állott. Az orosz forradalom is? Távirati tudósítások. —* Berlin, július 31. Varsóból jelentik. Hetvenöt pékműhelyben ötszáz póklegény sztrájkba állott. Negyven nyakkendőgyárban sztrájkol valamennyi munkás. Mokotov külvárosban a sztrájkolók három revolvergolyóval megölték Zsenkovszki dúsgazdag pékmestert. Egy Bandovski nevű vagyonos, 78 éves polgárt az utczán meggyilkoltak. Magdeburg, július 31. A Magdeburger Zeitung tudósítójának alkalma volt beszélnie Trubecskoj herczeggel, aki többek közt azt mondotta, hogy a vezető tényezők nem képesek felismerni a helyzet komolyságát, amit a Novosti betiltása és a zemsztvók vezér férfiainál tartott bázmotozások is bizonyítanak. Ha ez tovább így megy, akkor a forradalom kikerülhetetlen és feltartóztathatlanul győzedelmeskedni is fog. Moszkva, julius 31. A félhivatalos cáfolatok ellenére közük, hogy a nisni-novgorodi hires vásár puszta s aligha fog valaha feléledni. A tehetősebb nép elmenekült Nisni-Novgorodból. A Volga és a Kaspi-tenger vidékéről a kereskedők egyáltalán elmaradtak a vásárról. Pétervár, július 3. Kozlov tábornok moszkvai kormányzó lemondott, mert Pétervárról a legellentmondóbb rendeleteket kapta, amelyeknek nem tudott megfelelni, így történt különösen a moszkvai zemsztvegyülés idején. Köniesderfl, július 31. A Königsberger Hartungische Zeitung jelenti Rigából, hogy Pistram bárót tegnap lázongó parasztok lelőtték. A lázongó parasztok fosztogatják a birtokokat. A rend helyreálllására Grohinból dragonyosokat küldtek ki.