Friss Ujság, 1906. március (11. évfolyam, 60-90. szám)
1906-03-24 / 83. szám
* Kálmán Béla országszerte bolyongott. Bejárt sok várost, de mindenütt észrevették rajta, hogy beszámíthatatlan. A kóborlások közepette elmebaja anynyira kifejlődött és oly előrehaladt stádiumba jutott, hogy az egyik törvényhatóság kénytelenítve volt a szegény embernek valamelyik elmegyógyító intézetbe való szállításáról gondoskodni. Ilykép került Kálmán Béla az elmebajosok házába, ahonnan, mikor kieresztették, ismét nyakába vette az országot és visszatért régi mesterségéhez, a gyalogláshoz. Úfjabb vándorútjai alatt Kálmán Béla legutóbb Szegedre került. Furcsa viselkedése itt is feltűnt és a kopott ruháju embert bekísérték a rendőrségre. Kikérdezésekor igy mutatkozott be a rendőrtisztviselőnek : — Én Kálmán Béla pancsovai főszolgabíró vagyok. Eötvös Bálint dr. szecatilábon (Saját tudósítónktól.) Szlavik Ferencz dr. vizsgálóbíró ma délelőtt hirdette ki Eötvös Bálint dr. előtt határozatát, mely szerint az előzetes letartóztatást fenntartja. E végzés ellen Káldor Gyula r dr. védő nyomban indokolt előterjesztéssel élt a vádtanácshoz. Előterjesztésében a vizsgálóbíró hatásköre ellen szólalt fel, mert az előzetes letartóztatás elleni jogorvoslat elintézését a büntető perrendtartás 52. szakasza a vádtanács hatáskörébe utalja. Becsatolta továbbá a védő Günsberger Gyula előéletére vonatkozó törzskönyvi adatokat, továbbá azon eseteket, melyekből kitűnik, hogy Günsberger Gyula az Eötvös Bálint esetéhez hasonló módon már többeket kerített hálójába. A vizsgálóbíró az előterjesztést a bűnügyi iratokkal együtt nyomban átütette a vádtanács elnökéhez, aki az ügyet előadás czéljából Makucs dr. bírónak osztotta ki. A vádtanács déli 12 óra után vette tárgyalás alá a védő előterjesztését. Másfél óra hosszat tartott a tanácskozás, amelynek eredményeképen a vádtanács Eötvös Bálint ezt a tárgyi tényállás hiányában szabadlábra helyezte. Az iratokat nyomban visszaküldték a vizsgálóbíróhoz, aki azonnal felhozatta a fogházból Eötvös Bálint drt. Ott voltak már a kora reggeli órától izgatottan várakozva Eötvös Bálint dr. felesége és védője, Káldor Gyula dr., akik már a vádtanácsnál tudták meg a határozatot Vagy egy negyedórába került, míg Eötvös Bálint feljött a harmadik emeletre. Sötét kék ruha volt rajta, ahogy feljött a lépcsőn, az öröm izgalmával gombolta össze a kabátját. Látszott rajta, hogy már ő is tudja a rá nézve megváltó hírt Amint belépett a vizsgálóbíróhoz, ez így fogadta: — Köszönje meg a védőjének, hogy ez tegnap és ma oly rengeteg bizonyíték anyagot hordott össze. Eötvös Bálint némán fordult oda Káldor Gyula doktorhoz és megszorította ennek kezét A vizsgálóbíró ezek után felolvasta a vádtanács végzését, amelylyel ez a vizsgálóbíró határozatát fmegsemmisítve, Eötvös Bálintért szabadlábra helyezi. A vádtanács határozatának indokolása elsősorban a Molnár-féle esetet hozza föl, amelyben Günsbergerugyanoly módon járt el, mint ahogyezt Eötvös Bálint dr. panaszában elmondotta. Ott is felajánlotta a tanúszerzésit, ott is pénzelt és amikor fél Tulipánkert. — Magyar hölgyek mozgalma. *— Márczius 15-én egy hölgy társaságban a nemzeti föllendülésről volt szó s a társaság tagjai versengtek a lelkesedésben. Ugyanez a lélek tölt-e el mindenkit az országban a megpróbáltatás e napjaiban? Ez a kérdés merült fel s szülte a gondolatot, milyen jó volna külső jelét viselni a nemzeti érzés lelkesebb voltának, hogy a testvérek a hazaszeretetben az utczán, a templomban, a szalonban, a színházban mindenütt egymásra ismerhessenek s legalább egy tekintettel üdvözölhessék egymást. A hölgyek elhatározták, hogy e végből közös jelvényt fognak viselni s viselésére ismerőseiket is buzdítani fogják. Egy művész, Burger Lajos vállalkozott egy ily jelvény készítésére, melyhez a tulipánt választotta nemzeti színekben. Az ötlet és kivitelű közt az ötletből eszme lett: Kém lehetne-e a mozgalmat az egész nemzetre kiterjeszteni, ez ország minden lakosára rang, nem, osztály, vallás, párt és nemzetiségi különbség nélkül. A művész ajánlkozott az eszme ily kivitelére, a jelvények előállítására és elterjesztésére pedig Fischer Emil, fővárosi porczellángyáros, a magyar nemzeti ipar elsőrendű zászlóvivője,noha a hölgyek hajlandók a jelvények elterjesztésének védőségét elvállalni. Az alulírott hölgyek erre lelkes készséggel vállalkoztak. Elsőbben is föltűzik maguk a jelvényt és kérnek mindeneket, hogy álljanak be a jelvény viselésével a hazaszeretetnek, a nemzeti vágyaknak, a magyar történeti nagyságok kultuszának, minden magyar ügy: művészet, ipar, irodalom támogatásának e névtelen, szervezetlen, egységes, általános, eszményi egyességébe. Budapest, 1006. márczius 15. Almásy Dénesné grófné, Almásy Györgyné grófné, Almásy Imréné grófné, özvegy Almásy Kálmánná grófné, Andrássy Aladárné grófné, Andrássy Tivadarné grófné, Andrássy Sándorné grófné, Ángyán Béláné dr.né, Apponyi Albertné grófné, Bánffy Györgyné báróné, ifjabb Bánó Józsefné, Baross Károlyné, Bartha Miklósné, Barkóczy Hana bárónő, Batthyány Gézáné grófné, Batthyány Francziska grófnő, Batthyány Józsefné grófnő, Batthyány Lajosné grófné, Batthyány Tivadarné grófné, Benes Józsefné, Bethlen Istvánné grófné, Benczúr Gyuláné, Beniczky-Batthyány Ilona grófnő, Benyovszky Sándorné grófné, Bókay Árpádné, Czebrián Istvánná grófné, Czebrián Mária grófné, Cziráky Erzsébet grófnő, Chorin Ferenczné, Darányi Gyuláné, Dessewffy Aurélné grófné, Dessewffy Emilné grófné, Fejérváry Czelesztin, Földes Béláné, Förster Aurélné, Gál Jenőné, Hadik-Barkóczy Endréné grófné, Hadik Jánosné grófné, Hainiss Gézáné úrné, Hammersberg Lászlóné, Hammersberg Miklósné, Holló Lajosné, Hoitsy Pálné, Hubay-Czobrián Jenőné, Huszár Miklósné, Jekelfalussyi Zoltánná, Jeszenszky Stodorné báróné, Justh Gyuláné, Kaas Ivánné báróné, ifjabb Károlyi Gyuláné grófné, Károlyi Imréné grófné, Kállay Frigyesné, Kétly Károlyné úrné, Lónyay Menyhértné grófné, Majláth Józsefné grófné, Moskovits Gézáné, Okolicsá- Nyi Dezsőné, Ordódy Béláné, Pallaviciné' Edéné őrgrófné, Prónay Dezsőné báróné, Stauchbauer Matild, Révay Simonné báróné, özvegy Kitook Emma “Özvegy Rudnay Józsefné, Sennyey Gézáné báróné, Semsey Lászlóné, Széchényi Natália grófné, Széchényi Imréné grófné, Széchényi Viktorné grófné, Szederkényi Nándorné, Szereday Aladárné, Sztáray Sándorné grófné, Teleky Árvédné grófné, Tihanyi Béláné, Tóth Istvánné, Vay Ádámné grófné, Vay Gáborné grófné, Vécsey Józsefné báróné, Végess Gyulánné, Wekerle Sándorné úrné, Wesselényi Miklósné báróné, Wlassics Gyuláné, Zichy Aladárné grófné, Zichy Nándorné grófné, Zichy Béla Rezsőné grófné, Zichy Lívia grófnő, Zichy Meskó Jakabné grófné, Zichy Rezsőné grófné, Zichy Wladimirné grófné. A mozgalom czéljaival lapunk első czikkében foglalkozunk. A válság. *— Saját tudósítónktól —* Ma délelőtt minisztertanács volt a miniszterelnökség budavári palotájában. A mai tanácskozáson Fejérváry Géza báró miniszterelnök beszámolt tegnapelőtti bécsi útjának eredményéről. Tanácskozás a választásokról, Kossuth Ferenc® ma délelőtt hosszabb ideig tanácskozott Thaly Kálmánnal a függetlenségi párt díszelnökével. A tanácskozást a választások kérdésével hozzák kapcsolatba. . Széll Kálmán Budapesten. Széll Kálmán Rátétről szerdán Budapestre érkezett. A kiváló államférfiú néhány napig még Budapesten marad. Pest megye tisztviselői. Pest vármegye hivatalos lapja ma közli Rudnay Béla királyi biztosnak Beniczky Lajos alispán nyugdíjának megállapítása tárgyában a belügyminiszterhez tett felterjesztését. E szerint Beniczky Lajos alispánnak huszonkilenc évi szolgálat után a nyugdíjszabályzat 24. szakasza értelmében 8500 korona évi fizetés után 6630 korona nyugdíj volna megállapítandó. Ezt az összeget azonban az állandó választmány 8000 koronára emelte fel, amit Rudnay Béla királyi biztos is elfogadott s ennek jóváhagyását kérte a belügyminisztertől. A vármegyénél üresedésben levő állások betöltése, mint ezt már tegnap is megírtuk, ismét halasztást szenvedett. A kinevezések elhalasztásának az az oka, hogy Rudnay Béla királyi biztosnak újabban ismét az a véleménye, hogy több lemondott tisztviselő hajlandó lesz a szolgálatba visszatérni, ennélfogva nem akarja a visszatérők útját elvágni az idegenek kinevezésével. Hír szerint Rudnay Béla királyi biztos már megtette a kezdeményező lépést az iránt, hogy Pest vármegye ellentállását leszerelje. E szerint a hírek szerint a királyi biztos hajlandó lenne visszaállítani Pest megye önkormányzatát, ha a vármegye törvényhatósági bizottságának tagjai kötelezik magukat arra, hogy az eddigi álláspontjuk feladása nélkül hallgatólag beleegyeznek abba, hogy a vármegye A zalai királyi biztos. Zalaegerszegről jelentik: Porteleky László, a Zala vármegyébe kirendelt kormánybiztosi, tegnapelőtt búcsúzó izgatásokat tett a városban. Ebből az alkalomból kivezényelték őrizetére a csendőrséget s a pápai honvédhuszárezred második osztályának egy századát, a beavatkozásra azonban nem volt szükség, mert a lakosság nyugodtan viselkedett. Szulyovszky Dezső, volt szabadelvűpárti képviselő, a Zala és Somogy vármegyék területére kinevezett királyi biztos holnap, szombaton, fog Zalaegerszegre megérkezni. Fogadására a Kőszegen állomásozó iirik vadászzászlóalj két századát rendelték Zalaegerszegre. A katonaságot az Aranybárány-szálló nagy hangversenytermében helyezték el. A királyi biztosnak már a bútorai is megérkeztek, amiből azt következtetik, hogy hosszabb időre akar berendezkedni. A királyi biztos kinevezésével kapcsolatban a vármegyéhez rendeletet intézett a kormány, hogy a megye törvényhatóságának egy korábban hozott határozata értelmében az alispán részéről elfoglalt főispáni lakásból azalispán azonnal költözzék ki, mert a lakást a királyi biztos fogja elfoglalni. Zalaegerszegen befejezett dolognak tekintik, hogy Csertőn Károly alispán, aki tizennyolcz éven át volt Zala vármegye első tisztviselője, legközelebb le fog mondani állásáról. t Rendelet a népgyűlésekről. Kristóffy belügyminiszter a következő remdeletet intézte a törvényhatóságok első tisztviselőihez: „Hivatali elődöm 1838. évi február hónap 13-án 766. elnöki szám alatt kelt rendeletével népgyűléseknek hatósági engedély nélkül való tartását kihágásnak minősítette. Azt tapasztalom, hogy a hatóságok ezen rendeletét gyakran tévesen értelmezik, amennyiben azt csak a szak, hadban, vagy nyilvános helyiségekben tartott gyűlésekre alkalmazzák. Minthogy azonban a gyülekezésnek nyilvános közjogi jellegét nem annyira azoknak külső formája, mint inkább czélja és tárgya állapítja meg, szükségesnek tartom kijelenteni, hogy bármely előzetesen egybehívott összejövetel, melynek czélja a közügyek megvitatása, azoknak irányítása és ezekre vonatkozó határozathozatal, oly gyülekezetnek tekintendő, mely az előlidézett rendelet intézkedései alá esik. Erről a törvényhatásoka mihez,. FRISS ÚJSÁG 1906. roárczius 24. jelentették, hasonlóképen tett feljelentést hamis tanulásra való rábírás czímén Molnár ellen. Az indokolás ezek után megállapította a védelem által felhozott ama tényt, hogy Eötvös Bálint értesüléseket kívánt beszerezni Günsbergerről, hogy értekezett Günsberger megbízhatóságát illetőleg Eduillés Károlylyal, Beinitz úrral és már sokkal. Mindezekkel közölte a Günsberger ajánlatát, ami természetszerűleg kizárja azt, hogy Eötvös Bálint megkísérelte volna Günsbergert a hamis tanúzásra rábírni. Ez alapon tehát Eötvös Bálint ellen a tárgyi tényállás hiányában kellett a vizsgálati fogságot megszüntetni. A végzés kihirdetése után Eötvös neje kíséretében azonnal hazament a lakására. ................ — területén az önként jelentkező úton, ezek besorozásánál, továbbá az önként, befizetett adók beszedése, úgyszintén az adók önkéntes befizetésénél a tisztviselők közreműködjenek és ezen eljárás elébe akadályt nem gördítenek. Maros torda nem enged. Marosvásárhelyről táviratoztak. Voszáry János királyi biztos Maros-Tordamegye törvényhatósági tisztviselőit magához rendelte, hogy őket állásbeli kötelességeik teljesítésére rábírja. A tisztviselői kar több tagja, névszerint Farkas Albert alispán, Nagy József főszolgabíró, ifj. Ugrón Gábor, Marton József tb. főszolgabírók stb. a helyi lapokban nyilatkozatot tesznek közzé, amelyekben értesítik a vármegye közönségét, hogy továbbra is résztvesznek az ellenlátásban és a királyi biztosnak rendelkezéseit megtagadják.