Friss Ujság, 1906. november (11. évfolyam, 303-332. szám)

1906-11-01 / 303. szám

POLITIKA. —­­ Pitreich, lovag táborszernagy ma még itt marad, hogy Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi mi­nisztertől, aki tegnap Budapesttől távol volt, személyesen elbúcsúzzék. A képviselőház november 3-án, szombaton délelőtt tíz órakor ülést fár. A miniszterelnökségen tegnap este az ebéd után Aehrenthál bíró külügy­miniszter és Wekerle Sándor dr. mi­niszterelnök még másfél óra, hosszat folytatták a déli órákban megkezdett beszélgetést, amely a két államférfiu­­nak valamennyi kérdésben való tel­jes egyetértését eredményezte, Iglauról táviratozzék. Egy választói gyűlésen Gross dr. beszámoló beszédet mondott. Aehrenthal személyében ele­gendő a biztosíték arra — úgymond — hogy a külügyi politika iránya megmarad a régi. Másképp áll a dolog a hadügyminisztériummal. Ott a sze­mélyváltozás azt jelenti, hogy ismét előtérbe kerülnek a katonai kérdések Magyarországon. Pitreich lemondott, mert nem­ kaphatta meg a felemelt ujonczlétszámot. Abból a formából, ahogy a felmentés és az utód kine­vezése történt, következtethető, hogy az ujonczemelés követelése fenmarad s így újabb összeütközés lesz a korona és a magyar parlament közt, avagy pedig Magyarország u­jabb engedmé­nyeket fog kapni. Amíg Magyarorszá­gon nem­ szavazták meg a felemelt újonczjutalékot, mi sem adjuk meg. Ha ellenben Magyarország újabb en­gedményeket kap, akkor felmerül reánk nézve az a kérdés, hogy van-e czélja és haszna a közös hadsereg fenntar- FRISS UJSAI» 1906. november 1. nem szabad ezentúl egy fillért is meg­szavaznunk a hadsereg számára, amely­ben a kiegészítő magyar csapatok mind nagyobb tért foglalnak. ‘Logiy a honvédség ne vehessen részt fásának? Semmi körülmények közt eredménye. A sebesültek közül­­1400­ az ünnepélyen. Wekerle Sándor dr. miniszterelnök: A budapesti hadtestparancsnokság maga megc­áfolta az illető rendelet kiadását. Az ünnepélyen a menetben csak a meghívottak vehettek részt, a katonaság pedig nem volt meghíva,­­tehát részt sem vehetett. A közönség soraiban pedig tények igazolják, hogy katonák is ott voltak. A részletes tárgyalás során Hoitsy Pál megjegyezte, hogy a hivatalnoki kar óriási összegekbe kerül évenként úgy, hogy az igények kielégítésénél nagy körültekintéssel kell eljárni. Majd ő részletes adatokkal fog elő­­állani, mennyibe kerül évenként 3 hivatalnoki kar. Holló Lajos abban segítségére lesz Hoitsynak, hogy ez a rendszer kiir­­tassék és hogy a kezelés egyszerűsít­­tessék, de úgy az állami hivatalnokok, mint a bírák és vasutasok helyzetének javítását feltétlenül szükségesnek tartja. Lengyel Zoltán felhívja a miniszter figyelmét arra, hogy a pénzügyi igaz­gatóságok a szegényebb emberekkel szemben méltányosabban járjanak el, továbbá, hogy engedélyek kiadásánál nemzeti­ és faji tekintettel legyen a kormány. Wek­erle Sándor dr. miniszterelnök utal a pénzügyigazgatóságokhoz inté­zett rendeletére, mely mindenkit ki­elégíthet. Az engedélyek tekintetében ha visszaélések jutnak tudomására, szigorral jár el. A javaslat tárgyalását hétfőn foly­­tatják. Egy tábornok halála a téboly­gsában. ^ 1— Saját tudósítóiitól. —• Díj Egy moszkvai távirat jelenti, hogy Adinajev Konstantinovics tábornok, aki részt vett az orosz-japán háború­ban, meghalt az őrültek házában. Bizonyára csak kevesen tudják, hogy az ezredes tragikus sorsának minő előzményei voltak. Adinojev Konstantinovics már fia­tal korában sokat beszéltetett magá­ról. Amikor mint fiatal hadnagy beál­lott a Preobrazsenszky gárdaezredbe, kitűnt kéjenc­z hajlamaival. Ugyanis, mint hadnagy, valóságos háremet tar­tott, amelyben volt egy núbiai, "egy georgiai, egy kreol, egy lengyel és egy amerikai nő. Tiszttársainak min­dig azt mondta, hogy ő uralkodni akar a föld összes női felett. Háremét min­den évben felújította és óriási ösz­­szegeket költött rá. Tíz esztendő alatt ilyen módon nem kevesebb, mint tíz millió rubelt költött el háremére és nem keveseb­bet a kártyára. Sergius nagyherczeg­­nek nagyon megtetszett Adinojev hadnagy és áthelyezte Moszkvába, ahol bámulatos gyorsan lépett elő, úgy hogy két esztendő alatt őrnagy lett. Trepovl tábornok is nagyon meg­szerette és bizalmas barátja lett neki. Ettől kezdve mulató társa lett Sergius nagyherczegne­k, Trepovnaje és Moszkva dúsgazdag bankárainak. Ez a barátkozás ■ Sok haszonnal járt, mert Sergius na­gyherczeg és Trepov­a reá bízták a szállítási szerződések megkötését, amiből temérdek nyere­séget húzott. Nemsokára Cyrill és Boris nagy­­herczegekkel is megbarátkozott. Éve­ken át, együtt mulatozott velük, ami­kor Cyrill és Boris nagyherczegek háborúba mentek, hogy csatlakozza­nak Makarov tengernagyhoz, Adinoje­­vet is magukkal vitték. A h­arettéren azt a megbízást kapta, hogy a két nagyherczeg kedveseit visszavigye Pétervárra , és hogy leszámítoltassa­­ Grabhurst bankárnál a két nagyher­­czegnek és Alexejev ál-királynak vál­tóit. Adinojev természetesen sohasem szagolt lőpor­füstöt, nem vett részt egyetlenegy ütközetben sem, hanem a mukdenai és pétervári távirati ösz­­szeköttetések ellenőrzése volt reá bízva, így aztán valahányszor Alexa­­jev és társainak váltóit kellett leszá­­mítoltatni, az orosz távirati ügynök­ség rögtön azt a táviratot kapta Muk­­denből, hogy a háború kilátásai jók és hogy Mandzsúriában emelkednek a földek árai. Adinojev egyik legnagyobb hős­tette az volt, hogy ő is­ részt vett a legvakmerőbb csalásban, amelyet Mandzsúriában elkövettek. Rennen­kampf tábornok ugyanis másfél millió rubelt kért arra a czélra, hogy Nahn és Sandepu közt vasutat építsen. A pénzt meg is kapta, de a vasút soha­sem épült fel. Amikor azután a kozák tábornok meghallotta, hogy Rusopat­­kin vizsgáló­bizottságot akar kikül­deni, belement vaktában a szeren­csétlen sandepui ütközetbe, amely­nek 1400 halott és sebesült volt az an haltak meg részint a­­hidegtől, ré­szint éhen. Ezek közt volt Adinojev unoka­­öcscse is, akit nagyon szeretett. Ez az eset annyira megrendítette, hogy bus- TyMjjpr. lett és látományok gyötörték. 'Kszsöbi' .sirógörcsök lepték meg és ro­rio­n­ unokaöcsesét emlegette. A 'JP.xrtt '"hónapban teljes erővel tört ki rajta az őrület és beszállították az őrültek házába, ahol befejezte­ életét. Wekerle az újonczemelésről. •— Saját tudósítónktól. — A képviselőház pénzügyi bizottságá­nak mai ülése folyamán Bátkay László képviselő megkérdezte Wekerle Sándor dr. miniszterelnököt, várjon vállalt-e a magyar kormány kötelezettséget az ujonczok létszámának­ felemelésére az áprilisban kötött paktumban? Wekerle Sándor dr. miniszterelnök erre a kérdésre, értesülésünk szerint, így válaszolt: — Mindenki tisztában van azzal, hogy az ujonclétszám emelésére általánosság­ban szükség van. Hogy mikor, mennyit és mily föltételek mellett adunk meg újonezot, az megállapítva még nincs. Legyen elég kijelentenem, hogy a­ kor­­mány semmiféle kötelezettséget ebben az irányban nem vállalt. A kormány áll a programmja alapján. Mindig szó van a paktumról. De ez nem szerencsés ki­fejezés. A kormány, mielőtt kinevezését a korona részéről megkapta volna, pro­gramorót kellett hogy adjon, arról, hogy mily feltételek mellett vállalkozik a feladatra. Ez történt ebben az esetben is. De ezek belső dolgok­ a korona és a kormány között és­ kifelé a korm­ány­­programmban nyernek kifejezést. Elég sok súlyos kérdés merült fel a kormány­zat hat hónapi működése alatt. Külön­féle részről erednek ezek az irritácziók és nem minden szándék nélkül. A pak­tumok pontosatok közzétételét követel­heti a­ magyar képviselőház a kormány programjá­­nak megvilágítása szem­­pontjából. Idegen állam azonban ezekbe bele nem, szólhat, mert­ ez tisztán intern dolog és mely oly kötelezettséget, amely más kormányt kötelez, nem vállal­ oda a takarékpénztárnak, hanem meg­tartotta magának.­­ Az ügyészség emiatt öt rendbeli sikkasztás büntette miatt emelt vádat Eötvös ellen, aki a vádirat ellen ki­fogásokkal élt. Ma tárgyalta a kifogá­sokat a vádtanács Langer táblai bíró elnöklete alatt Csader­ bíró előadása alapján. Magyar dr. ügyész vádja után Káldor Gyula dr. védő azt vitatta, hogy Eötvös Bálint jo­gosítva volt a 26.000 koronát megtartani, mert ugyanilyen összegű váltókat ő is alá­írt a pénzintézetnek, sőt kézi zálogot is adott ezekre fedezetül. Felhozta a védő, hogy elszámolási viszony forog fenn Eötvös és a takarékpénztár kö­zött, mivel Eötvös a sajátjából hason­ló­ összeget fizetett már a pénzinté­zetért. Kifogásolta azt is a védő, hogy a váltók, melyeken Eötvös elfogadó­ként szerepel, az intézetnek, mint jogi személynek c mégjeg­yzésével­ nincsenek ellátva. • A vádtanács azonban a panaszos igazgatók vallomásai alapján — me­lyeket ugyan visszavontak — vád alá helyezte ötrendbeli sikkasztás bűntet­téért Eötvös Bálintot azzal az indoko­lással, hogy a vitatott elszámolási vi­szony bizonyítása a fitárgyalás kere­tébe tartozik. Eötvös Bálint újabb bűnügye. — Saját tudósítónktól.. — A Kúria csak nemrégiben, hagyta helyben a budapesti Ítélőtábla ítéle­tét, amellyel Eötvös Bálint dr. fővá­rosi ügyvédet, a Kacziány Károlyné sérelmére elkövetett sikkasztás bűn­tettéért három évi börtönre ítélte és a büntető törvényszék vádtanácsa ma Eötvös Bálint dr. újabb bűnügyé­vel foglalkozot­. Ez a bűnügy még abból az időből­­keletkezett, midőn Eötvös Bálint igaz­gatósági tagja volt a csepelszigeti takarékpénztárnak. Ezt a rövid életű pénzintézetet hitelves­dtet­tsége idejé­­­ben Eötvös Bálint dr. azzal az indít­­ványiával akarta megmenteni a bu­kástól, hogy az igazgatók vegyenek fel saját nevükben 26.000 koronát a takarékpénztár részére. Az öt igaz­gató elfogadta az indítványt s a 26.000 koronáról kiállított öt darab váltót ellátták forgatói aláírásukkal s átadták Eötvös Bálintnak, hogy mint elfogadó irja alá azokat s számítol­­tassa le. Eötvös Báli­nt a váltókat a Belvárosi Takarékpénztárnál le is számítoltatta, de a pén­zt nem adta BUDAPESTI ÉLET. A reformáczió emlékünnepe. Ma a reformáczió évfordulóján a pro­testáns iskolákban és templomokban ünnepet és istentiszteletet tartottak. A­­Fasorban levő evangélikus főgimnázium ünnepén Bereczky Sándor vallástanár mondott beszédet. Az állami és községi iskolák evangélikus növendékei részére a Deák-téri ég városligeti templomban, tartottak istentiszteletet. A beszédeket­ Steuer Lajos és Klaár Vilmos vallás-­ tanárok mondották. A Sválvin-téri templomban két istentisztelet volt a középiskolai tanulók és a nagyközön­ség részére. Pálmai Ilka esküje. Pálmai Ilka, amikor férjhez ment Kinszky Rudolf grófhoz, elvesztette magyar honosságát s osztrák állampol­gár lett. A házasság fölbomlott s Pál­mai Ilka elvált az urától. Ejra magyar állampolgár­­ akart lenni s a belügymi­niszter megadta Pálmai Ilkának a ma­gyar honosságot- Pálmai Ilka a magyar állampolgári esküt ma délelőtt tette le, S Bárczy István polgármester előtt. Az­ eskü letevése után a polgármester szép beszéddel üdvözölte az újra magyarrá lett művésznőt. TÁVIRATOK. A vámháboru költségei. Belgrád, október 31. (A Friss Újság távirata.) Kormánykörökből kiszivár­gott a hír, hogy nemcsak az az 500 ezer dinár fogyott el, amit a skup­­stina a vámháború czéljaira megsza­vazott, hanem még egy félmillió di­nár is. 38.000 frankot költött a kor­mány az osztrák és a magyar sajtó irányítására és ebből 18.000 frankot Budapesten osztottak ki a lapoknak Palkovics főkonzul közvetítésével. Lángban álló község, Arad, október 31. (A Friss Újság távirata.) Az Arad szomszédságában lévő Glogováczon nagy­­tűz pusztít. A postaépület melletti ház kigyuladt és eddig harminc­ ház áll lángokban. Aradról a tűzoltóság kivonult és ka­tonai segítséget is kértek. A nagy szél nehezíti a mentést. Véres tánczmulatság. Dicső-Szent-Márton, október 31. (­ Friss Újság távirata.) Miután Dicső Szent-Mártonban vörheny év, kanyaró járvány van, nemcsak a h­­űybeli tan-

Next