Friss Ujság, 1907. május (12. évfolyam, 104-129. szám)

1907-05-01 / 104. szám

Ü i& |-- 5. ÜTfO! - 7a leejtői test, 1907 máin« 1. Szerda Ara S Aller, 4 u» ------ - ,— ■■ ■" ■" ' " ■' ■' —!i— J-ii — 111 sajLa PO. ^ sem** man nan mm­a*859**, KKä — Megjelenik hétv3 kivételével mindennap ftS? korín reggel, fontos aHeatommal napon» ELŐFIZET­Éói tiwf |fc|i |f|j llllll **ni többször, ünnepnap után is. Vidéken: postai szétküldés* ... WOW WiglF fiók-kiadóhivatalok: egy hónapra 50 kr. (1 korona). ® TM Wkéczl-ut 34. vi., Andrássy-14 19. Ünnep. Ünnep van az egész világon. Vésői kalapács pihen, műhelyek bezárva Daczolo, lelkeshangu sokaságok hömpölyögnek a szabadba, a termé­szet­esen keresve kárpótlást testük­nek, szervezetüknek, lelküknek szü­net nélkül való őrlő pusztításáért. Ezt az ünnepet nem a pápa állapí­totta meg, törvény sem rendelte. A munka maga szentelt magának ün­nepet május elsején. Nem pirosbe­­tűs ez ünnep, mégis a h­ajnalhasadás piros színében pompázik. A munkás meg akarja mutatni a­ világnak, hogy akkor dolgozik, mi­kor neki tetszik. S h­a nem tetszik neki, nem dolgozik. Gyenge virtus: saját bőrén, saját bére árán kimu­tatni az akaratát. Mégis virtus. A május elsejének éppen ebben van a jelentősége. Első próbatétele ez an­nak, hogy amit a sokaság együtte­sen, egyértelműen akar, annak meg kell lenni. A sokaság hatalmának ünnepe a május elseje. Egy reménysugár, amit jövendő­beli álmok vetnek a­­szürke jelenre. Ma a sokaság minden szervezése mellett is erőtlen e erejét inkább sejteti, sem hogy gyakorolná. A megcsontosodott intézmények egész serege s minden újnak legnagyobb ellensége: a megszokást gátolja, késlelteti a tö­meg hatalmának kifej­lődését és tettleges bebizonyosodá­­sát annak, hogy millió és millió apró, gyenge, erőtlen porszem együttvéve hegyet alkothat. A megszokásból vonszolt járom erős szerkezetén tör egy apró kis rést a­­májusi ünnep. Egyetlen nap a háromszázha­tvanötből, ame­lyen a munkás, a proletár egészen a maga ura. Senki parancsából és senkinek engedelmét nem kérve rendelkezik önmagával. Megy, da­lol, vigad, ünnepel, mert az ösz­töne, a vágya, emberi érzése így­­kívánja. Más ez a nap minden vasárnapok­nál és ünnepnapoknál, amelyeken szintén szünetel a munka, de felsőbb határozatra és nem a munkás ked­véért, hanem azért, hogy a k­isajá­tízott izomerő összeszedhesse magát a további robotolásra. Olyan nap ez, amelyen a mu­nkás gazdává válik, saját­ maga, sorsa és cselekedetei gazdájává. Egy nap csupán de elég arra, hogy a­ pária belekóstoljon emberi önérzete méltóságába s ket­­­ram­­-gói Pi- mev­it­een abból emberi méltósága szerint berendezni egész életét. Az emberi méltóság persze nem a munkaszünetben nyer kifejezést, hanem abban, hogy minden ember, még a vagyontalan keze után élő proletár is életrendjét, embertársai­hoz való viszonyát saját elhatáro­­zása és természetének szükségei sze­rint rendezze be. Ezt az elhatáro­zást és ezt a szükségérzetet neveli a májusi ünnep a tömegek lelkébe. S az apró mag talán még kikel, megerősödik és mire terebélyes fává fejlődik, a sokaság le fogja rázni magáról azt a sokféle zsarnokságot, mely ma az egy napját is irigyli tőle, lerázza az uralkodók, a kizsák­mányoló osztályok, a tőke, az önzés zsarnokságát. A montenegrói fölkelés. — Távirati tudósítások. — Berlin, április 30.­­A montenegrói eseményekről a kö­vetkezőket jelentik Czettinjéből: A Tomanovics-minisztérium a radikális nemzeti pártiak lapjának nyomd­áját katonasággal elp­usztittatta s Podgori­­czában is katonaságot küldött e párt nyomdájába­, amelyet teljesen össze­romboltak. A nyomdaszemélyzet mind a két helyen védekezett s többen eles­nek és megsebesültek. Egész Monte­negróban óriás az izgatottság. A há­rom legnagyobb törzs, a vasajeviczok, a bjelopavliczok és a félig elbánoso­­dott kucso­k föllázadtak. Ezek a tör­zsek fegyveres gyűlést tartottak s el­határozták, hogy Czek­inje ellen­ vo­nulnak. A fejedelem kihirdette a rög­tönit élő bíróságot. Podgoriczában a polgárság a kormány lemondását kö­veteli. A minisztérium már beadta le­mondását, de a fejedelem nem, fogad­ta el. A vasajeviczoknak a novibazári szandzsákban lakó része küldöttséget menesztett a Montenegróban­ lakó törzsrokonokhoz s fölajánlotta nekik fegyveres segítségét. A szélső­baloldali nemzeti pártiak röpiratot adtak ki, a­melyben a fejedelmi családot s külö­nösen Danilo trónörököst igen élesen megtámadják. A helyzet nagyon ag­gasztó. Raguza,­­április 30. Czettinjéből jelentik: Montenegró­ban az egész országban kitört zavar­gás miatt a helyzet nagyon aggasztó. A fejedelem számos előkelő férfiút­­ ivott magához, hogy velük a hely­zetről tanácskozzék. A Tomanovics­­min­iszté­rium ragaszkodik lemondásá­hoz s a fejedelem valószínűleg Radu­ Iovicsot fogja megbízni az u­j kor­úján, megalakí­tásával. A népszabadság vörös hajnalán, A fölkelő nap szebben égjen!, Suhanjon áll szivünk vad szerelme Az­­ újra éledő réten, Sugárözön­ben, nap f­én­yen , Rabszolgák! Szenvedő páriák! A­ hajnal csillag most nekünk égjen! Vonuljunk a szabad mezőre­­S várjunk a napra, fölkelőre, Sápadt arczunk föléled a fényben!. Ébredj munkás! nem dolgozunk ma Kalapács, ásó pihen szerényen. Mintha zaklatott szivünk szólna, Mintha könyünk mind összefolyna Megváltó, szent testvériességben! El fog jönni az igazi május Hogy arcunkat nem süti a szégyen Ha kitömes öntudatra támad Az erő meg rabszolgák szivében! A nyomorultak diadal­ünnepén Piros zászló lengedez a szélben! Montenegróban Kitört a forradalom. Húszezer koronás csalás egy banknál. ^ TMtÉmmmmmwtmmmm—m*k Az orosz forradalom. — Távirati tudósítások. —* Pétervár, április 30. A birodalmi dumának tegnapi tit­kos üléséről még a következőket je­lentik: Zurabov szocialista pártvezér éles szavakkal bírálta a hadsereget s azt mondta, hogy a mostani kormány alatt ez a hads­ereg keleten és nyuga­ton mindig vereséget fog szenvedni s csak a belső ellenség ellen használha­tó. E szavak után óriás izgalom­ tá­madt a miniszterek padjain, a­ jobbol­dalon és az alkotmányos demokraták­nál. A miniszterek tüntetve hagyták el a termet. A jobboldal zajosan köve­telte, hogy Zuharov hagyja el a szó­széket. Golovin elnök nem­ tudta a rendet helyreállítani s kénytelen volt az ülést fölfüggeszteni. Másfél órai szünet után újra megnyitotta Golovin az ülést, ő azt mondta, hogy Zubarov­­tól a bátor hadsereg megsértése miatt, megvonja a szót és soha­­sem fogja megengedni, hogy valamely szónok a, dicsősége® orosz hadsereget megsért­se. Amikor a házat fölszólította, hogy Zuharov megrendsza­bályozásáról sza­vazzon­, Zaratelli szoczialista fölro­hant a szószékre s tiltakozott a­z ellen,­­hogy az elnök megsértse a szólássza­badságot. Erre óriás zaj támadt s az alkotmányos demokraták s a jobbol­dali képviselők ki akarták dobni Za­­ratellit. Amikor a szocziáldemokraták a szoczialista forradalmárok, a nép­­szoczialisták és a munkáspártiak lát­ták, hogy kisebbségben vannak, tün­tetve elhagyták a termet. A lengyelek a szünet után nem jelentek meg új­ra a teremben. A duma ezután jóvá­hagyta Zuharov megrendszabá­lyozását s az elnök holnapra halasztotta a vita folytatását. Pétervár, április 30. A Pál katonai iskolában a ,,Tova­­rik" szerint forradalmi összeesküvést fedeztek fel. Az intézet növendékei között szigorú vizsgálatot tartottak az egész éjen át. Puh­omon és Panfilov tiszteket l­etartoztatttak és a _ Péter)?, [Pál erődbe szállították.

Next