Friss Ujság, 1907. május (12. évfolyam, 104-129. szám)

1907-05-01 / 104. szám

2 Riga, április 30. Bar­els tábornok, aki a balti tarto­mányokban az összes csapatok pa­rancsnoka, a reváli haditörvényszék hat és a rigai haditörvényszék két ha­lálos ítéletét megsemmisítette. Egyre világosabban kitűnik az az irányzat, hogy a folytonos kivégzéseknek véget akarnak vetni. Magdeburg, április 30. Pétervárról jelentik a Magd. Ztg.­­bak: A testőrcsapatok közt sok letar­tóztatás történt. A foglyok résztvettek a katonai forradalmi bizottság mun­­­kájában. Makarov, a belügyminiszter helyet­tese Rigába és Révaiba utazott meg­vizsgálni a börtönöket, amelyekben ál­lítólag kínozzák a foglyokat. P O L IJ I K A: A zárószámadás-vizsgáló bizottság most tette közzé az 1903. évi állami zárószámadásról szóló jelentését. A jelentés hangoztatja, hogy a bi­zottság figyelemmel az 1903. év óta lefolyt hosszú időre, csak a jelentő­sebb kérdésekre tette meg észrevéte­leit és csak a fontosabbaknak talált szabályelenességek dolgában tett ki­fogást. Ezek összegezéséből a bizott­ság megállapította, hogy az 1897. évi XX. törvényczikkel és az arra vonat­kozó Utasítás rendelkezéseit az 1903. év során számos esetben megsértet­ték s a törvényhozás költségvetési jo­gát nem vették tekintetbe. A bizottság azonban figyelembe vette, hogy az il­lető kormányok egy hosszú, helytelen gyakorlat által felvett szokást jóhi­szeműen folytattak és figyelembe vette azt is, hogy ezt a gazdálkodást az akkor uraimon volt parlamenti többség folytonos hozzájárulásával folytatták. Erre való tekintettel a bi­zottság az 1903. évi zárószámadás tárgyában a következő indítványt ter­jeszti a képviselői hház elé:"­­ A képviselőhág az 1903. évi záró­­számadásokat s az állami számvevő­széknek ezekre vonatkozó jelentéseit tudomásul veszi s azok tárgyában a felmentést megadja. A zárszámadás­ból kitűnő szabálytalanságok és visz­­szásságok megszüntetését és a szám­vitelre vonatkozó szabályok megvál­toztatását sürgős szükségnek tartja s utasítja a kormányt, hogy az irány­ban alkalmas időben előterjesztést tegyen. Farkasházy Zsigmond, a bizottság előadója ez indítvány mellett külön­véleményt is jelentett be s a maga részéről azt a határozati javas­latot is terjeszti a képviselőház elé, hogy a képviselőház az előirányzat nélkül való közösügyi költségeknek törvényes fölhatalmazás nélkül való utalványozását általában törvényte­lennek tartja s az 1903-ban történt új utalványozásokat helyteleníti. Tizenegy óra után nyitotta meg a képviselőház mai ülését Justh Gyula és javasolta, hogy a Pécsett május 12- én megnyíló kiállításon a képviselőhöz küldöttséggel képviseltesse magát. A napirend során elfogadták a meg nem szavazott, de elköltött összegek tör­vénybe iktatásáról szóló és harmad­szori olvasásban a Ház elé került törvén­­yjavaslatot. Thorotzkai Miklós gróf előterj­esztette a pénzügyi bizott­ság jelentését az építendő munkáshá­­zak állami támogatásáról s­zóló a tör­­vényjavaslat dolgában. A mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után az ülés tizenkét óra előtt véget ért. Félhivatalosan jelentik, hogy a horvát kívánságok dolgában, melyek­ről az utóbbi időben úgy a sajtóban, mint a politikai körökben sok szó esett, ma délután hosszabb értekezlet­­ volt a miniszterelnöki palotában. Az értekezleten, mely délután fél 5 órá­tól közel esti nyolc­ óráig tartott, részt vettek a magyar kormány tag­jain kívül Pejacsevich Tivadar gróf horvát bán, Nikolics belügyi osztály­főnök és nagy számmal horvát kép­viselők, az értekezleten résztvett Batthyány Tivadar gróf is. A horvát részről előadott kívánságokról kide­rült, hogy azok lényegükben nem el­térők a magyar felfogástól. Az államvasutak személyzetének előléptetése tárgyában m­a délelőtt több órán át tartó tanácskozás volt a kereskedelemügyi minisztériumban Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter elnöklésével. A miniszter, mint iletékes helyről értesülünk, megállapította az összes előléptetése­ket, amelyek május 1-ére vonatkozó hatálylyal, május 2-án fognak hiva­talosan közzététetni. r.etlenségei ma magasságát. A Duna alsó a Tiszatoroktól , s itt a Duna és hó. miatt még hossz.duna. ható. A felső Tisza és mellékfolyói emelkedőben szaujlakon már igen jele, vízállás. A középső- és a­ hosszantartó nagy viz várhat. FRISS UJS&« Arad a Tisza, Árvizveszedelem Már­marosban. —■ Saját tudósítónktól. — Mármaros szigetről táviratozzak, hogy Mármarosban óriási veszedelem fenye­get a Tisza áradása, amely máris igen nagy károkat okozott. Az ár Rabi község fölött a tartós esőzés és a hegységben beállott hó­olvadás következtében úgy meggyü­­lemlett, hogy a kincstári erdőkben felhalmozott mintegy hétezer szálfát elragadta a rakodó helyről és tovaso­dorta. Az óriási famennyiség megakadt a Kalup hídjánál. De csak rövid ideig tartott megtorlódása. Az óriási nyo­más elsodorta a nyolc­van méteres hidat. Rakó község teljesen el van zárva, mert a községbe csakis a víz által el­sodort h­ídon lehetett jutni. Most az öt kilométerrel feljebb fekvő tiszaközi vasúti hídon történik az átkelés nagy kerülővel. Mármaros-Szigeten a Tiszaút és a csárda felől az országútig az egész terület víz alatt áll. A Tisza vize tegnap óta két méterrel áradt. Vala­mennyi partmenti házból kiköltözkö­dött a lakosság. Borzasztó látványt nyújt a gyöke­restől kitépett fatörzsek, gunykók és a lakosság holmijának pusztulása. Hatósági intézkedésre katonaságot rendeltek a mentési munkálatok tel­jesítésére Akna-Szlatinára. Mialatt a katonaság rendeltetési helyére indult, a szlatinai hídnál a vizár ellepte az országutat és nagy földterületet ön­tött el, elpusztítván a lakosság veté­seit. A katonák térdig érő vízben gá­zoltak az országúton. A kincstár kára is nagy. A Tiszában százezreket érő fa úszik, de a rohanó árból csak a part­hoz legközelebb lévő törzseket lehet kihalászni. Kőrösmezőnél is egyre nő a Tisza. Felsővissót és vidékét a Vissó fo­lyó fenyegeti, amely szintén rohamo­san árad. Az Országos Vízépítési Igazgatóság jelenti: A Duna felső árhulláma Ko­márom fölött tetőzik, lejebb Gombos tól árad. A mellékfolyók megáradása következtében a Duna Budapesten kö­rülbelül 550—500 c­entiméter magas­ságra emelkedik, vagyis körülb­elül mintegy 10 c­entim­éterrel marad az alsó rakodópart szintje alatt, helyen­ju a a spin. isati Mods­zer. A cselédtörvény a bizottság előtt. A képviselőház munkásügyi bizott­sága mai ülésén Giesswein Sándor el­nökölt. Horváth József (marosujvári) in­dítványozza, hogy elemi csapás esetén a gazda ne legyen köteles cselédet el­fogadni. Darányi Ignácz ellenzi az in­dítványt, mire a bizottság el is ve­tette. Mezőfi Vilmos oly irányú módosítá­sát, hogy a cseléd nem köteles szol­gálatba lépni, ha a lakásban veszélye­sen ragadós beteg van, elfogadták. Mező­fi Vilmos indítványozta, hogy a szolgálatba be nem lépő cseléd ellen karhatalom ne legyen alkalmazható, hanem más módon büntetteessék meg. Fried Lajos szükségesnek tartja a karhatalmat az ellenszegülő cseléddel szemben gazdasági érdekekből. Szat­mári Mór a karhatalom alkalmazását fölöslegesnek és gyűlöletesnek tartja és kihagyását kéri. Kecskeméthy Fe­­rencz szintén a kihagyás mellett fog­lal állást. Darányi miniszter kéri a szakasz változatlan elfogadását. Ré­­vay Simon báró közvetítő­i indítványt tesz, hogy akkor vehesse csak igénybe a gazda a karhatalmat, ha a cseléd háromszori felszólításra sem lépett szolgálatba. A bizottság két szótöbbség­gel az eredeti szöveget fogadta el. Horváth József (marosújvári) in­dítványozza, hogy a gazda ellen ne le­hessen karhatalmat alkalmazni. Szat­mári Mór ellenzi a módosítást már a jogegyenlőség szempontjából is. Da­rányi Ignácz szintén nem fogadja el Horváth módosítását. A bizottság Fried Lajos, Inkey József báró, Me­­zőfi Vilmos és Török Kálmán felszó­lalásai után az eredeti szöveget válto­zatlanul elfogadta. A tizenkilenczedik szakasznál Mezőfi az egész szakasz kihagyását kéri. Fő­kép azt a rendelkezést helyteleníti, hogy a cseléd lakásába családjához nem tartozó személyt, hacsak ideigle­nesen is, de ne fogadhasson. Bernáth István: A szoczialista saj­tó ez ellen a szakasz ellen tüzel a leg­jobban, pedig ok nélkül. Ez az intéz­kedés megvan az osztrák és a német, törvényben is. Ernszt Sándor a szakasz enyhítését kéri olyképpen, hogy a cseléd a gaz­daságból a megengedett időn túl nem távozhat el és hogy családjához nem tartozó oly személyt, aki ellen alapos kifogás emelhető, de nem fogadhat. Darányi Ignácz Ernszt Sándor mó­dosításaihoz hozzájárul. Fábry Károly: Annak kimondását kéri, hogy a cselédnek a gazdaságból eltávozni nem szabad. Bernáth István elfogadja Ernszt módosításait. A bizottság Ernszt Sán­dor javaslatait elfogadja. A huszonharmadik szakasznál Me­zőfi Vilmos kérdi, hogy mennyi pi-­­henőt ad a gazda a cselédnek? Leg-­ alább nyolcz órai pihenő kell. Ezt ki kell mondani a törvényben is. Fried Lajos: Mezőfi javaslata kivi-t hetetlen. Ő még álmos gazdasági cse-­ lédet nem látott. (Derültség.) Szomjas bérest látott már, álmosat mutasson neki Mezőfi. Lehet, hogy Norvégiában ilyen is van, de nálunk nincs. (De­rültség.) Ernszt Sándor: Szeretne a pihe­nőre időt megszabni, amennyire ez me­zőgazdasági cselédnél lehetséges. Bernáth István szerint ezt az időt meghatározni leh­etetetlen. Darányi Ig­­nácz a kérdéssel sokat foglalkozott és arra az eredményre jutott,­­«gy. «»-ra *— Saját tudósítónktól. —* 1 annál a szakasznál .» azt állapítja meg, hogy lakásokat a birtokosok itt kötelesek felépíteni. Mezőfi , azt indítványozta, hogy­ a tör­­v mondja ki, miszerint a nagybir­tokosok a munkáslakásokat egy év alatt, a kisbirtokosok öt év alatt le­gyenek kötelesek felépíttetni. Szatmári Mór azt javasolta, hogy mindkettőre nézve egy időpont állapíttassák­ meg, úgy a nagybirtokosok, mint kisbirtoko­sok öt év alatt építtethessék fel a munkáslakásokat. A bizottság a sza­kaszt változatlanul fogadta el. A bi­zottság ezután egészen a harminczadik szakaszig jutott el. Az ülés háromnegyed két órakor végződött. A tanácskozást holnap dél­előtt tíz órakor folytatják. í, de .oí-sí aunká­­, a javaslat eTe­^adta el. Öngyilkos főtitkár. A Katonai Biztosító halottja.­ ­— Saját tudósítónktól. •— A Váczk urcza 34 szám alatt levő Klotild-palotában van délután két óra­kor öngyilkosságot követett el Tatár Gyula, a Katonai Biztosító Intézet fő­titkára. Délben hazajött a Klotild­­palotában levő lakására és a kapu alatt revolverével főbelőtte magát. A mentők, akiket azonnal elhívtak hozzá, súlyos sebével, életveszélyes állapotban szálították a Réczey-klinikára. Tatár Gyula a megszokott időben ebédre ment a lakására. A kapu­ alatt megkérdezte a portástól: •— Fönn van a feleségem?­­— Nincs — felelt a kapus s meg­fordult, hogy a felvonó ajtaját ki­nyissa, mert azt hitte, hogy Tatár fölé­megy a lakására. Tatár egy pillanatig mozdulatlanul állt s gondolatokba merülve maga elé nézett. Majd a zsebébe nyúlt, a portás csak azt látta, hogy valamit keres benne s a rá következő perezben a sö­tét kapumélyedésben eldördült a végze­tes lövés. S Tatár Gyulát a mentők azonnal a­­ Réczey-klinikára szállították. Az ön- s gyilkos főtitkár nem is tért magához s­­ eszméletlenül fekszik a kórágyon. Az­­ orvosai lemondtak életéről. Az intézetet, amelynek az életunt vezetője volt, az utóbbi időben sok, sú­­lyos váddal illették. A vádak elmon­­s dották a többi közt, hogy az intézet I igazgatóságában helyet foglal Tatár, apósa is, s hogy a katonai biztosító I pénzéből körülbelül hárommillió koro- I­nát fektettek a Belvárosi Takarék­­pénztár zálogleveleibe, főképpen azért, mert Tatár apósa a Belvárosi Takarék­pénztárnak is igazgatója. A támadáso­­kat nyomon követte az intézet köz­gyűlése. Viharos, izgalmas jelenetek játszód- ■ tak le. A biztosító intézet tisztikara tehetetlenül állt a nagy számban főb­b vonult ellenzékkel szemben s a határo­­­­zat, amelyet ez a közgyűlés hozott, sú­lyos ítéletet mondott a társaság eddigi vezetése és vezetői fölött. Az izgalmak roppantul megviselték Tatárt s a kül esején is meglátszott, hogy “az intézetet s ért támadások nagyon közelről érintik. Az öngyilkos főtitkár alig múlott­­ harminc­hétvel. Ezelőtt kereskedősegéd volt Édeskuthynál s itt szeretett bele mostani feleségébe is. A Katonai Biz­tositó Társaság legutóbbi közgyűlésén történtek erősen hozzájárultak a külön­ben is ideges ember végzetes tettéhez. Az elégedetlen részvényesek ugyanis nemrég gyűlést tartottak amelyen Tatárral együtt elmozdították az égési igazgatóságot. Tatár erre egy uj köz­­gyűlést hivott össze amelyen bizalmat szavaztatott magának. Ezt a határoza­tot a részvényesek megtámadták s a törvényszék ma a felebbezésnek helyt is adott. Nyilvánvaló, hogy ez az íté­let keserítette el Tatárt s ez kergette a halálba.

Next