Friss Ujság, 1907. október (12. évfolyam, 233-258. szám)

1907-10-01 / 233. szám

XII. évfolyam 233. Budapest, 1907. ok több. 1.kead Ara 2 dl vasárnap 4 ^ POLITIKAI magn . ____ Megjelenik hétfő két»W»al mlnd.nn«. ■ kai NAP,LA gpggjjf n rijfafc. mgg iS *»*»«w*toatM előfizetési ARA: RT fl R Vf ff kint többször, ünnepnap után is. Helyben, házhoz hordva 80 g§ Ili Mgj Sf szerkesztőség és kiadóhivatal. (60 fillér). f % I 34 1 1 * 1JI II B* V« HONVÉD-UTOZA 10. EZ. mi~mmwmm Wöling Lipót^a megházasodik. Tiszai pap! Javak államosítása ellen. Leggykoltak két embert a fogházban. A felekezeti b A „felekezti béke“ a szólam, mint a „társadalmiul“, a „nemzeti érdek“, azztályok egyensúlya“, — amin arravaló, hogy a népakara az emberi jog elsikkadjon, eliassék. . Ezekkel a szólamokk szoknak befogni a bátrak szá mikor tul hangosan kiabálnakgy panaszkodnak. Ha népjogot, egyenket, gyülekezési és egyesülési ladságot kisfok, nemzeti ekeinket emlegetnek, ha kenyeret, megélhetést kiáltunk, társadalmi rendet s osztálybékét vágnak a fejünkhöz. És mikor felhangzik a jajszó, hogy a holtköztől nem tud a föld népe Sawed ülni, nem tud lélekzethez jutni, akkor előáll a szabadelvű, a protestáns, a nemzet-vezér Tisza István és elnémítja a jajszót — a felekezeti béke frázisával. Tehát nem szabad követelni, hogy az egyházi vagyon, amin a püspökök és káptalanok híznak, visszaadassék eredeti rendeltetésének. Aki ezt követeli, megbontja a felekezeti békét. A felekezeti béke ugyanis azon múlik, hogy a nép milliói némán tűrje a holtkéz végtelen uradalmainak, szántóföldjeinek, erdeinek, legelőinek fojtogató gyűrűjét. Olyan ez, mintha valaki azt panaszolná: milyen veszekedő, kötekedő fráter ez a Jancsi: nem hagyja magát békén kirabolni, hanem ellenáll. Hát Molnár apát és Prohászka püspök és a többi klerikális reakciósok nagyon meg lesznek elégedve Tisza Istvánnal, sőt alighanem sajnálni fogják egy kicsit, hogy olyan csúfosan elbántak vele, mert ilyen jóérzésül protestánsokra van nekik szükségük, akik ha a maguk udvarát és cselédségét szépen elhelyezik a külömböző hivatalokba, jól vannak lakva és megy annak elégedve. Nagy kérdések bolygatásával, a nép érdekeinek tüzen-vizen keresztül való érvény hitelével dehogyis háborgatják a „felekezeti békét.“ Hogy a nép is, különösen a protestáns nép igy fog-e gondolkozni az ő apostolának ötven perczentes megalkuvásáról s a főpapi javak megváltása ellen való kirugaszkodásáról, ez megint más kérdés. Tisza István gróf úgy látszik még mindig nem tanulta meg, hogy az a politika, mely a máséból ad, a magáéhoz szerez, jó lehet az önző magánérdek szempontjából, de rész a közélet terén, ahol a nép ítél. A szekularizáczió kérdésének bolygatása nem kényelmes neki, mert elidegeníthetné tőle nagyúri katolikus barátait, ami neki egyénileg kár, holott a főpapi javak megváltása csak a népnek volna haszon, ő abból úgy se kapna semmit. Ezzel magyarázzuk állásfoglalását a bátran kiálló protestáns papokkal szemben. Ami azonban nem változtat semmit azon, hogy a nép — felekezeti különbség nélkül — ezután is, mint eddig, az ellenkezőjét akarja annak, amit ő akar. Sóváry Rudolf gróf kiszabadult. Nyáry Rezső gróf főrendiházi terembiztos útja' délelőtt' regged tizenkettőkor elhagyta a Marc.utczai i ügyészségi fogházat. Közel három hónap óta raboskodott a szerencsétlen ember, akit szemérem elleni büntette és hamis tanuzásra való rábírással vádolnak. Védője, Dési Géza dr. mindent elkövetett a beteg ember szabadulása érdekében, de fáradozása csak mára lett sikeres. A súlyos vádak közepette a betegvérű gróf felesége, született Jacsaly. Mária asszony súlyosan megbetegedett. Kiújult régi vesebaja őt megölte. Tegnap volt a temetése, amelyre a gróf szabadságot kapott Polgári ruhás őr kísérte el a temetésre. Huszonnégy órával a temetés után, kiszabadult a rab. Védője kérelmére ugyanis a vádtanács elrendelte a vizsgálati fogoly elmebeli állapotának megvizsgálását és Minnich Károly dr. és Schaeffer dr. bírósági orvosszakértők úgy találták, hogy a súlyosan, vádolt ember korlátolt beszámíthatósága. Az orvosszakértők előterjesztésével Langer Jenő dr. elnöklésével ma délelőtt foglalkozott a vádtanács. Előadó bíró Csóder volt, szavazó bíró Ádám dr. Az ügyészség részéről Magyar István dr. volt jelen, a védelmet Dési Géza dr. személyesen terjesztette elő. A vádtanács rövid tárgyalás alapján helyt adott a védelem kérelmének és az orvosi szakvélemény alapján szabadlábra helyezte Nyáry Rezső grófot. A boldogtalan emberrel menten tudatta Kisfaludy László fogházfelügyelő a hírt és a rendes formaságok után, negyed tizenkettőkor megnyílt a fogház Koháry utczai kapuja Nyáry Rezső gróf előtt, érkezett különvonaton Szegedre. A vasúti állomást ez alkalomra megszállotta a katonaság s Jahl altábornagy, aki az állomáson rendelkezett. A városi hatóság fejei s a miniszterek a Vaspálya-utczáben, egy díszsátorban vártak a főherczegre, míg a népet a negyedikötödik utczába szorították hátra. A vasúti állomáson a herczeget a 40-ik ezred diszszázada várta zenekarral. Mikor a vonat megállotta a Gotterhaltét játszotta a zenekar; a herczeg ellépett a diszszázad előtt. Ekkor az állomás-épület egyik szobájából kilépett Kelemen főispán és Lázár polgármester a levezette a főherczeget az utczára. Itt a díszsátor előtt magálltak s a főispán rövid beszédek üdvözölte a herczeget, aki megköszönte a meleg fogadtatást. A herczeg ezután kocsiba ült Kelemen főispánnal. A következő kocsikba apponyi Albert gróf, Zichy Aladár gróf, Josipovich Géza és Günther Antal miniszterek, Bolgár Ferencz államtitkár, Návay Lajos képviselőházi alelnök és más előkelőségek ültek. A kocsisor a Stefánia-sétatérre vonult, ahol 31 hennás részére díszsátort állítottak magasztos alakjára. Egy fohász rebben el mindnyájunk szivéből. Nagy lelked eszményi ihlete legyen a jövőben is az a törhetetlen kapocs, mely összefűzi e nemzetet sok keserű megpróbáltatáson átment hitveseddel, a mi szeretett urunkkal, királyunkkal! Maradj továbbra is őrző angyalunk, te, ki áldást osztottál az életben! Áldás legyen a neved, magasztos emléked! Ameddig széles e hazában magyar szia dobog, a te nemes alakod tovább él nemzedékről nemzedékre, mert halhatatlan a te neved! Ő császári és apostoli királyi felesége nevében elrendelem, hogy hulljon le a lepel. A leleplezés után a herczegnak bemutatták a szobor alkotóját, Ligeti Miklós szobrászt. A herczeg kiséretűvel közelebbről is megnézte a kékes-fehér kararai márványból faragott szobrot, mely a királynét ülő helyzetben, ábrázolja és azután eltávozott. A herczeg a sétatéren kocsiba szállott, hogy lakására hajtasson. Kocsija a színházépület előtt elgázolt egy tizennégy éves fiút; a hereceg kiugrott a kocsiból, fölemelte a fején sérült fiút s átadta az odiszaiadó mentőknek. A Erzsébet királyné szobra. . A szegedi királyné-ünnep. ERZSÉBET SZOBRÁNAK LE LEPLEZÉSE. *— Saját tudósítónktól. —• Vasárnap délben leplezték le Szeged város legszebb helyén, a Stefánia-sétatéren Erzsébet királyné márványszobrát a király képviselőjének, József főherczegnek, a kormány több tagjának s díszes ünneplő közönségnek jelenlétében. A főherczeg, délelőtt tizenegy órakor a szobrval szemben. A közönséget innen is messze tartották csak kevesen mehettek be meghivójegygyal. Az ünnep a Himnusz eléneklésével kezdődött, melyet a herczeg is csákóját levéve hallgatott végig. Ezután a szoborbizottság elnöke, Erdélyi Béla vasúti felügyelő, majd Katár ' György ■polgármester mondott rövid beszédet melyre József főherczeg igy válaszolt: Mély meghatottsággal, fájó szívvel tekintünk föl mindnyájan nagyasszonyunk, Erzsébet királyné oly népszerű.