Friss Ujság, 1908. május (13. évfolyam, 106-131. szám)
1908-05-01 / 106. szám
XIII évfolyam 106. szám. Budapest, 1908. m 1. Péntek Ara 2 fillér, vasárnap 4iilér. politikai napilap. m m ä a g g ■ a g a ELŐFIZETÉSI ÁRA: §|| Bjjg lg Bn3fIfli 1 i ffl §HÍ EA t8bb”ara “ Helyben: házhoz hordva 80 fcr. ffel v Sig W& Mm v SZERKESZTŐSÉG ftSKIALÓHIVATAL (eo fin*r). ir5 fi p Jm ||« mm v- honvéD.utczA .0. Vidéken, postai szétküldéssel M 1 II ||JP lyl WM fjji IPft fW f,6 k.e.*° 6 hw*tal 0*. •ey hónapra 60 kr. (I koron.). ■ ■ ■ ■ . «Wcztut 84. v. Andra.^ » ‘ y-Vfatfl TAI/N IV.. Kaeskem«t!-utcza » mann ........ ma Hallomások a Gschwindt-panamáról. Vázsonyi u| bizonyítékai Polónyi ellen. Vihar a képviselőházban Zsitvay korul. Májusi ünnep. Létezon hirdettük, hisszük és valljuk, hogy a nép boldogulása, jóléte, felszabadulása csakis saját akaratától függ. Semmi mástól. Sem királyok kegye, sem pártok és csoportok szándéka, fondorlata, taktikája nem döntő arra nézve,hogy szabad legyen-e a nép vagy szolga, hogy jólétben éljen-e vagy nyomorogjon, hogy ember módjára bánjanak-e vele vagy állat módjára, — csak a nép akarata döntő. íme, egy kicsike, jelentéktelen, mégis tanulságos példa erre: a májusi ünnep. Mikor a május elsejének megünneplésére irányuló mozgalom megindult, sokan a jóhiszeműek, a népbarátok, a felszabadulás hívei közül is a fejüket csóválták s a vállukat vonogatták. ■Mireválló az egész? A munkás egy napra lemond béréről, hogy ünnepelhessen. Mi van ebben? Érdemes-e ezért czivódni, harczolni, ívért is ontani? Az eszme apostolai azt mondták: mindent érdemes ezért, mert ez az erőpróba. Meg kell mutatnunk, hogy amit százezer és millió ember akar, bármily csekély vagy nagy dolog legyen i®, annak nem lehet ellentállani se kormányhatalommal, se manlicher-golyóval, se a tőke rettenetes erejével. És így lett a májusi ünnep. Ma már az egész világ pihensz egy napon, mint ahogy pihen az Isten vagy az állam ünnepnapjain. Minden megáll, minden szünetel, mert a milliók így akarták. Ez a májusi ünnep nagy tanulsága. Ha a munkaszünetre rá tudják kényszeríteni a milliók a világot, egyébre is rá tudják kényszeríteni, ami a megváltást, afelszabadulást, az igazságot és egyenlőséget jelenti. Csak akarni kell. Ha egy szép napon kimondják a milliók, hogy ezután pedig nem éhezünk, nem robotolunk másoknak, hanem a munkánk gyümölcsét magunk eszi 8®ük meg, — hát akkor így lesz. Csak egyszerre, egyértelműen mondják ki mind, a százezrek és milliók, mint ahogy kimondták a májusi ünnepet. A munkaszünet napján erre gondoljanak a pihenő milliók. Az együttes akarás és az együttes cselekvés ez a jövő. Ezt tanítja és bizonyítja a májusi ünnep, kapjanak, mert ha a képviselők, a háznagy, az elnök és a jegyzők kapnak fizetést, méltányos, hogy az alelnökök is kapjanak. Kérem a Házat, hogy az indítványt ne tűzze ki tárgyalásra. A Ház az indítványt nem tűzte ki tárgyalásra. Az elnök javaslatára a Ház elhatározta, hogy legközelebbi ülését hétfőn tartja, amelyen a bizottságok terjesztik be jelentéseiket. Kedden a Ház a mentelmi ügyeket és a kérvényeket tárgyalja. Az ülés délután két órakor ért véget. A képviselői ház ülése. Április 30-án, Bizottságok választásával, sorsolásaikkal kezdődött a mai ülés, aztán Martin Gyula nemzetiségi okolta meg indítványát, hogy a Ház fejezze fel bizalmatlanságát az elnökség iránt. A házszabályokkal visszaélés történt. A nemzetiségiekkel szemben az elnökség egyoldalúan járt el. (Élénk ellenmondások.) A házszabályulód peitás tárgyalásánál minden ok nélkül megvonták tőlük a szót. Fölkiáltások: nem igaz! Ok nélkül soha sem vonták meg a szót. Rakovszky István és Návay Lajos alelnökök felmennek az elnöki emelvényre és onnan hallgatják meg a bizalmatlansági indítványt. Manna Gyula megemlíti, hogy az elnök Farkasházynak nem engedte meg indítványa elterjesztését. Kállai Lipót: No, Farkasházy, mit ■zólsz a védelemhez! Farkasházy Zsigmond: Az a kérdés, hogy igazat mond-e? Mikor Polónyi beterjesztette a disszidensek kvótaellenes indítványát, akkor megtámadtátok, most pedig éljeneztek. Fölkiáltások: Igenis éljenezzük! Éljen Polónyi! (Hosszas éljenzés és taps.) Farkasházy Zsigmond: Éljen! Én is azt mondom! Maniu Gyula fölpanaszolja, hogy a kérdésekhez sem engedték szólni. Justh elnök: Joga van a képviselő úrnak az elnökséget bírálni, de a kérdés föltevéséhez való hozzászólást a Ház nem engedte meg és nem az elnökség. Maniu Gyula: Kivált Rakovszky elnöki eljárása ellen van kifogása. Rakovszky ugyanis sokszor a szót sem adta meg neki és társainak. Fölkiáltások: Jól tette, okosan tette! Bár most is megakadályozná! Arra kéri a Házat, hogy indítványát tűzze ki tárgyalásra. Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter arra kéri a Házat, hogy Maniu indítványát ne tűzze ki tárgyalásra. Az eökök nagyon nehéz körülmények között megóvták az elnöki szék tekintélyét és mindig igazsággal mértek. Az elnök iránt az egész Ház bizalommal van, mint a két alelnök iránt is, akiket éppen most választott meg újra és ezzel kifejezte bizalmát is. (Hosszas, zajos éljenzés.) A Ház nem tűzte ki tárgyalásra az indítványt. Bozóky Árpád okolja meg ezután azt az indítványt, hogy a Ház törölje el az alelnökök fizetését. Kérését éppen Rakovszky István alelnöknek négy év előtt mondott beszédével okolja meg, amelyben igen erős okokat hozott föl a fizetés ellen. Kéri tűzzék ki indítványát tárgyalásra. Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter. Tudomása szerint az alelnökök akkor is teljes készséggel teljesítenék kötelességüket, ha fizetést nem kapnának. De nagyon helyes, hogy fizetik őket. Ő (Kossuth) a maga részéről annak idején helyeselte, hogy az alelnökök fizetést a Polónyi-Lengyel-per Negyedik nap. A Polónyi-Lengyel-per tárgyalásának mai, negyedik napja délelőtt háromnegyed tíz órakor kezdődött. Az összes felek pontosan megjelentek. Mielőtt a bizonyítási eljárás folytatása megkezdődnék, Lengyel Zoltán védője, Vázsonyi Vilmos áll felszólásra. Vázsonyi Vilmos: Arra való tekintettel, hogy Vosits Károly tegnap a tárgyalás után kijelentette, hogy vallomásában tévedett, indítványozom, hogy őt újra hallgassák ki arra vonatkozólag: tud-e arról, hogy a harmadik villamostelepnek és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak ügyével kapcsolatos szignálatlan beadványt kinek adták át és ki adta át? Az ügyész ezt arra való hivatkozással, hogy ez nem tartozik a bizonyítás mostani keretébe, mellőzni kéri. Polónyi Géza: Nincs kifogása a dolog tisztázása ellen, de kéri, hogy ha a bíróság Vosits újbóli kihallgatásátelrendeli, akkor hallgassa ki Lánczy Leót és Weisz Fülöpöt is. A bíróság úgy határoz, hogy minderről majd a bizonyítási eljárás kiegészítése alkalmából tegyenek a felek előterjesztést. A Gschwindtszeszgyár. A Gschwindt-gyár ügyében való bizonyítási eljárás folytatása, következett. Az első tanú Gschwindt György: Elnök: Ön a Gschwindt-gyár igazgatója vagy tulajdonosa* Gschmndt György: Igazgatója vagyok a gyárnak, amely részvénytársaság és így részvényes is vagyok. EInök: Mit tud a kitelepítési ügyről? Gschwindt György: Részletesen ismerteti akitelepítési ügy történetét. Ők a maguk részéről kisajátítást sohasem akartak, ellenben a közérdek és részben a saját érdekük szempontjából is kívánatosnak tartották a gyár kitelepítését. Tamu járt ebben a dologban Halmosnál, aki a dolog jogi részének megbeszélése végett Fülepp főügyészhez utasította őt. Ugyanekkor merült fel a szüksége annak, hogy ügyvédi kézre adják a dolgot s ekkor határozná el az igazgatóság, hogy Patónyit kéri fel az ügy képviseletére. Ezzel az igazgatóság czélja az volt, hogy a minisztériumban térjenek kl a törvény említett magyarázatától és hogy lehetővé tehessék az, hogy a főváros teljesen figyelmen kívül maradjon. Polónyi ekkor 2000 koronát kapott. Elnök: Képviselte-e más ügyekben is Polónyi a gyárat? — Tanú: Igen, fontos ügyedben, kisebb perekben azonban más ügyvédeink is voltak. Polónyi Géza: Ismeri-e tanúa: Vázsonyi előterjeszti az új bizonyítékokat.