Friss Ujság, 1908. október (13. évfolyam, 235-261. szám)

1908-10-01 / 235. szám

: 6 C 4 I­­c? y -7 S1II. évfolyam 235. szánt. Budapest, 1908. október 1. Csütörtök | r Ara 2 allér5 vasárnap 4 allér ~~ .............................. V tamásom sap DnilTIICAI MAPN­ AP __ . „„ _ __ __ gpm, Megjelenik hétfő kivételével mindennap ■ wL­ l I IKAI INMr ILMn 2p| j|§| ffiSjtgM jffjlSBK korán reggel, fontos alkalommal napon* egy hónapra BO kr. (I korona). H H Rákóczit^.^^.^Andras,, ut 13, **aggggraB^gagagMag ' ................. " ‘ gggiBagii8a8ia'^^v^^ , —- .i8818”81TM81 A spanyol királyi pár Budapesten A borsát bán helyettesét megverték Királynapok. Lesz mit bámulni! Királyi pa­­r­ádé. Kocsik és katonák, zászlók és diszkapu, eg­yenruhák és toalet­tek. Ezeknek a nevezetes dolgok­nak a megbámulására kicsődül a nép és kiáltja, hogy: éljen! Még örül is neki, hogy a szerep jutott számára a nagy eseményben, mi­kor egy fiatal­ király meglátogat egy öreg királyt. Az éljen annak a­ kifejezője, hogy valakit szere­tünk, valakiért lelkesedünk, vala­kinek érdemeit méltányoljuk és ünnepeljük. Szeretnék megkérdezni az utcza bánné** közönségét, mért éljenzi a spanyol királyt ? Szereti * Lelkesül érette? Méltatja érdemeit? Melye­ket? Tudjuk, hogy majd erre azt mondják: a híres magyar vendég­szeretethez nem méltó, hogy rideg elmélkedéssel fogadjuk az idegent, ki hozzánk ellátogat, hanem meg kell mutatni, hogy szívesen látjuk. Helyes, mi is méltányoljuk a ven- ■ e­égszeretet értékét, de megnyilat­kozásának módjait nem mindig találjuk az emberi önérzettel ed­zőnek. Azt a nézőközönséget pél­dául, melyet fél méterrel a kato­naság mögé helyeznek el, valóság­gal szán­juk, hogy a beteges kíván­csiságtól serkentve, odaadja magát azezadisznek. • Ami pedig az ifjú spanyol ki­rályt illeti, azt mi is szívesen lát­juk s szeretnők, ha vendéglátó gazdáinak egyetmást elbeszélne az ő birodalma múltjából. Az valaha époly hatalmas volt, sőt tán még sokkal hatalmasabb, mint a mi gazdáink birodalma. És mi lett be­lőle? Árnyékhatalom, mely a régi dicsőségből él. A nagy hanyatlást pedig az a politika, az a gondol­kozás, az a társadalmi és gazdasá­gi felfogás okozta, melyet ma ná­lunk pártolnak és erősítenek. A gyteligét védtelenül kiszolgáltatni az erősnek; a papokat és a vak­buzgóságot úrrá tenni, istápos mimiemnekfejlett, reakc­iót, oligar­chiát fejleszteni, haladást, nép­­szabadságot elnyomni, — ezek tet­ték tönkre Spanyolország nagysá­gát. És ezek teszik szükségessé azt a nagy katonai készenlétet, mndg mintha nem is egy barátságos vendég, hanem egy ellenséges ár­mádia fogadására volna kijelölésr­­e. Mert a reakczió, a klerikan­z­­ixtus, a vaksági és önkény még most is uralkodik Spanyolorszá­gon­, azért utazik ifjú fejedelme halálfélelmek között. Szép és örvendetes volna, ha mindezekről elbeszélgetnének a magas fejedelmi személyek a bu­­dapesti királynapok alatt. Megalakult a vallás­­egyenlőségi szövetség. — Saját tudósitónktól. — A­ református nagyhét második nap­ját az evangéliumi­­szövetség eszméje­­ foglalta le. Reggel kilencz órakor már zsúfolásig megtelt a vármegyeház disz-­ terme, nagyrészt református papok, ta-' ritók, unitárius lelkészekkel. Az elnöki­­tisztet Degen­feld József gróf töltötte be. Megtette voltak az elnöki emelvé­nyen Boksáti Sándor, Ereiss Lajos, Antal Gábor püspökök. Nagy Károly, a 97 erdélyi egyházkerület főjegyzője, Balthazar Dezső az O. R. L. E. elnö­ke, Póczy Imre az O. R. T. E. elnöke, továbbá számosan a teológiai tanárok, esperesek stb. Degenfeld.. József gróf elnök öröm­mel üdvözli a számosa® megjelenteket, mert ez a nagy érdeklődés azt bizo­nyítja, hogy mindenki belátja, hogy sürgősen szervezkedni kell a klerikális törekvések ellen,­­amelyek már nyílt támadásokban is nyilvánulnak a pro­testantizmussal szemben. A feketéket vissza kell szorítani. Nem kíván most rámutatni az okokra, amik a szervezke­dés sürgősségét, követelik. A múlt na­pokban megtették ezt Zsilinszky Mi­hály és­ Tisza István. (Zajos éljenzés.) Csak azt óhajtja még bejelenteni, hogy egy szűkebb gyűlésen kimondták az evangéliumi szövetség megalakítását, az alapszabályokat kidolgozzák és a mai alalun­klő közgyűlés elé terjesztik. A megjelenteket, szívélyesen üdvözölve, a­­ közgyűlésit megnyitja. Antal Gábor a Dunántúli Egyház­kerület püspöke, az egyházkerület­i egyesületnek csatlakozását jelenti be. Boksa­y Sándor püspök a dunamellé­­ki evangélikus körök nevében jelenti csatlakozását.. Dóczy Imre, az Országos Református Tanáregyesület csatlakozását, Szimon Károly a református tanítóegyesületek nevében jelenti be csatlakozását a szö­ve­tséghez. Balthazar Dezső az Országos Lel­­készegyesület elnöke indítványozza, hogy a közgyűlés fejezze ki köszönetét Degenfeld József grófnak az alakulás körül kifejtett buzgóságáért. Bejelen­­ ti, hogy az O. R. L. E., amely az első egyesületi intézmény, amely a feketék elleni h­arctot tűzte ki programmal, egyietenkén­­t. 1000 ivform­atív lelkész, vala­mint az egyesület 'mint intézmény , es strájkbíi­k a szövetség’ zászlaja­­alá. Nagy Károly erdélyi főjegyző ez­után az alapszabályokat olvasta fel. György Endre indítványára kimond­ja a közgyűlés, hogy az Országos Evan­géliumi Szövetség helyett nevezzék a szövetséget Országos Vallásegyenlőségi Szövetségnek, amiben a czél is kifeje­zésre jut és megvilágítja azt is, hogy nem felekezeti czélokat, hanem sza­badelvű, hazafiak czélokat kiván szol­gálni. Rajki Endre és Degenfeld József gróf hozzászólása után az indítványt elfogadták. Az, alapszabályok letárgyalása után az ideiglenes tisztikart választották meg. Elnök lett Degenfeld József gróf, főnö­kök Zsilinszky Mihály és Antal Csábor ref. püspök, jegyzők Nagy Ká­roly és Geduli Henrik, titkár Tamar István, pénztáros Szabó József drd., el­lenőrök Sző­cs Farkas és­­ Holics Kál­mán. A tisztikar megválasztása után el­nök a közgyűlést berekesztette, után három órakor jönnek meg a nyu­­gati pályaudvaron. Onnan a Teréz­­körút, Andrássy-út, Marokkói-utcza, Fürdő-utcza, Lánczhíd és Albrecht-út von­alán haladnak föl a Várba. Kato­nai csap­atok csak az­ úttest páros, jobb­oldalán állanak kordont. A publikum csak a gyalogjárón foglalhat helyet, a kocsiúton sehol. Két órakor az összes kocsiutakon beszüntetik­­a közlekedést. A villamos se járhat. A nyugati pá­lyaudvar belső területére két órán tu­l csak külön igazolványnyal le­het bejut­ni. Aki el akar utazni, a Podmaniczky­­utczai kapun mehet be. Az elutazás al­kalmával, október 3-án délután ne­­gyedfél órakor hasonló intézkedéseket tesznek. i - -- ■ ■■ — - ■■■ .... .„­ A spanyol király, A spanyol királyi pár Budapesten.­ ­— Saját Turmiconkja!. — A főváros lázasan készülődik Alfonz spanyol király és Ena királyné ma délutáni fogadására. Az utczákat már javában díszítik, a diadalkapukat sietve készítik, hogy holnap délután színes pompába öltözötten várják a spanyol királyi pár érkezését. A spanyol királyi pár látogatása al­kalmából nagyszámú méltóságok ér­keznek, részben vele együtt, a főváros­ba. A király fő kérőjében lesznek: Allendesálazar Manuel külügymi­niszter, Vianna márki, a királyi palota főnöke (Chef du Palais), del Grove gróf ezredes hadsegéd Don Rafael Palomino udvari felügyelő, C. Fer­nandez Valiin nagykövetségi tanácsos, Santiago Ménd­ez da Vigo titkár. A spanyol király mellé vannak beosztva: Sreiningeki báró táborszernagy, Leit- Schaft ezredes és Schwarzenberg her­czeg lovassági százados, katonai meg­bízott. A spanyol király fogadására a mai nap folyamán Budapestre érkeztek: Szécsen Miklós gróf vatikáni osztrák­­magyar nagykövet nejével, Abdi Reuf­bey, bécsi török katonai megbízott és Hamet Behad bey török ügyvivő. Rövid it tartózkodásuik­ alatt. Alfonz király és neje, mint Sopronból jelen­tik, meglátogatják­­ Esterházy Miklós h­erczeget és nejét Gu­toky Margit grófnőt eszterházi várkastélyukban. A királyi pár fogadására az előkészületek f­­agyban föl­villik.­­ A főkapitány ma hirdetményt adott ki, amelyben tájékoztatja a közönséget. •V végleges programol szerint Alfonz­ia neje, Ena Viktória csütörtökön dél­ Andrássy gróf a választójogról. Látogatás a 48-as pártkörben. — Saját tudósítónktól. — A függetlenségi pártkörben An­­drássy Gyula gróf belügyminiszter és Hadik János gróf államtitkár fennt járt az este. Kossuth Fer­enez kereske­delmi miniszter fogadta őket, aki már elül­járójában kijelentette, hogy a kor­mányt a választói jogról szóló javaslat megalkotásánál hazafias szempontok vezérelték. Csakhamar élénk­­társalgás támadt a kérdésen. Barabás Béla azt kérdi, igazak-e a lapokban a többes szavazati jogról szóló hírek és­ a statisztikai adatok? Andrássy Gyula gróf: Nagyjában fedik a valót! A többes szavazással akarom én a magyarság uralmát biz­tosítani, különösen a nemzetiségek és az utczai tömegekkel szemben. (Tete sizes.) Holló Lajos vette át a szót és azt kérdezte, vájjon a választás titkos ifisz­e! A szoezi­alisták sem akarják a titkos választást. Andrássy Gyula gróf: Én beszélten» « szoezialistákkal négyszemközt, ,azok bizony a titkos eljárást, akarják. Erdaházy, János: Nekünk nem kell. Andrássy Gyula gróf: Megnyugtat­­­hatlak, nem is lesz.

Next